Népújság, 1972. november (23. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-15 / 269. szám
R/idlfr KOSSUTH 8.18 Zenekari muzsika 8.00 Íratlan könyvek... 2. folyt. 9.20 Népi muzsika 10.05 Nyitnikék 10.40 Beszélgessünk zenéről 11.00 Riport 11.10 Áriák 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczene 13.21 Népi muzsika 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 13.59 Vörösmarty cs a muzsika. II. 14.30 Körkapcsolás a labdarúgó- mérk.-ről 15.20 Nőkről — nőknek 15.50 Petőfi-kalendárium 16.05 Világpiac 16.25 Harsan a kürtszó! 17.20 Haydn: Ustdob-szimi. 17.45 Riport 18.00 Schubert: Wenderer- fantázia 18.28 Közv. a Csepel—U. Dózoa labda rúgó-raérk.-ről 19.25 Nótaest »0.20 Lemezek közt válogatva 21.03 Mezőgazdaságunk nagy Öregei 21.38 Könnyűzene 22.20 A dzsessz világa 23.20 Operarészl. 0.10 Cimbalommuzsflca PETŐFI KM Operettre szí. 9.03 Beethoven-müvefc 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Zenekari muzsika 12.40 Házunk tája 13.03 Áriák 13.25 Körkapcsolás a labdarúgó- mérkőzésekről 14.35 Zenés délután 18.20 Vetélkedő gyermekeknek! *9.22 Kis magyar néprajz 19.35 Bangversenyközu. m Erkel Színházból I *1.30 Elő szó *2.05 Népdalok 22.30 Schumann* Apásul | daljáték i 23.13 Könnyűzene I MAGYAR 1 BMvrv I 9.33 Delta I lto.ll A Bisa Mannan-esee | NDK bűnügyi tt-flün t *0.50 RiportHlm I *4.40 ITV: Budapest* tsn« Magyar film I *6.05 Irány, az egyetemi I 16.50 Hírek I 16.55 Csepel—O. Dózsa bajnoki t labdarúgó-mérk. i 18.30 A tánc eredete. I Rövidfilm I 19.IS Esti mese I 19.30 Tv-hlradó i eo.oa A pármai kolostor. 1 n. rész SÍ.25 Interpelláció 22.25 Tv-hlradó [TH&Sti EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 8 és este 8 órakor Joe Hill balladája Színes svéd—USA fűm EGRI BRÖDY (Telefon: 14-0?) Fél 4. fél 6 és fél 8 órakor Egy rendőrfelügyelő vallomása az államügyésznek Színes, szinkronizált olasz film GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 és háromnegyed 6 órakor Utazás Jakabbal Színes magyar fiira Este 8 órakor: A rend gyilkosai Színes, szinkronizált francia film HATVANI VÖRÖS CSILLAG Forró vizet a kopaszra! HATVANI KOSSUTH \ A Tenkes kapitánya I—n. £zínhai Egerben: este 7 órakor: A furfangos özvegy (Déryné-bérlet) II GYE LET Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Telefon: n-io). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27). A TRAGÉDIA hetven fillérért kapható A kis sarki bazár zsebkendónyi ablakán ' beszólva napi sajtómat kértem, amikor vékony gyerekhangra figyeltem fel: — Néni, kérem, tessék adni egy puffancsot. — Hetven fillér, kisfiam — volt a válasz. A kíváncsiságtól hajtva, én is vásároltam két darabot, s hanyagul zsebre vágtam az Ismeretlen holmit. Meg is feledkeztem róla, míg a hivatalba érve, más tárgyakkal együtt, ezt is előszedtem. Kollégám rögtön elmondta. Ismeri ezt a nem teljesen ártalmatlan játékot, s szakszerűen elmagyarázta, miképp használjam. A fehér végével előre a földre kell dobni, s rálépni. Óriásit pukkan. Ismét elfeledkeztem róla, s a két puffancs ott maradt az íróasztalomon. Egy harmadik kollégám kezébe került, s az elmélyül- ten forgatta az ujjal között, majd megnyomta, s az óriásit pukkanva felrobbant. A hatás döbbenetes volt. A robbanás ereje fél körmét leszakította. Szerencsére nem történt nagyobb baj, s gondolom, ennek velem örülhet az Is, aki ezt a játékot kitalálta. Jó, hogy kollégám arcától távol tartotta kezét, s nem a szeméhez közel robbant fel a „játék”. Gondolataim végén arra a kérdésre bukkantam, hogy vajon, amikor vég nélkül beszélünk a munkavédelemről, a dolgozók testi épségének védelméről hogyan és kik engedélyezték ennek a cseppet sem veszélytelen Játéknak a forgalomba- hozatalát? Vagy ha engedély nélkül került forgalomba, még senki sem vette észre veszélyes- seget? Talán az Illetékesek nem is láttak még Ilyet? Felhívom figyelmüket, Gyöngyös városa hangos az Ilyen durrogásoktól, s a gyerekek elárulják, hoí szerzik be _a hozzávalót”. Bozstk István Gyöngyös Hol a Ráma? Tulajdonképpen n ■ bsj, hogy szeretem nézni a tv-t. Egyik-másik műsor titán ugyan bosszankodom, miért nem kapcsoltam ki, de például a reklámot eddig mindig élvezettel néztem, Ahogy mondják, hogy ,JDe...! hallotta-e már ön? __* Egys zer megütötte a fülemet egy mondat. Ereztem belőle, hogy a hang tulajdonosa tapasztalatból beszél, s olyasvalamit dicsér, ami valóban jő lehet Csak annyit hallottam még, hogy kenyérre kenve kitűnő, s másnap estig találgattam, vajon mi lehet az? Izgatott várakozással kapcsoltam be másnap este a tv-t És jött a reklám, s én megtudtam, hogy az a kenyérre kenve kitűnő dolog a Ráma margarin. Tejes, nem hizlal, vaj pótló. Oké! — mondtam, — s mivel két növésben lévő gyermekem töméntelen meny- nyiségben fogyasztja a vajaskenyeret, kipróbáltam. Másnap reggel bevásárló körutamon a tejet és kenyeret megelőzve előbb Ráma margarint kértem. Boldogan vittem haza, és kíváncsian Május végén ax vmokám buzgón számolni kezdte a napokat: még tíz nap ...még nyolc... hat... Június elején, az egyik napon aztán vad kiáltás űzte el álmomat: — Hurrá! Vége a sulinak! Én is örültem; végre nyugodtan együtt lehetek az unokámmal, mehetünk kirándulni, csavaroghatunk er- dőn-mezön. Egyik, nap elhatároztuk, hogy elmegyünk az egyik barátomhoz vidékre, hadd élvezzük egy kicsit a természet szépségeit. Hanem a buszon töltött egy óra teljesen felőrölte az idegeimet. Alig hajítottam ki a csikket az ablakon egy patakba, amikor az unokám rákezdte: — Hogy lehet az, nagyi, hogy öregember létedre nem vagy képes felfogni, hogy a szabadban nem illik szemetelni? A dohány méreg. Tüdőrákot kapnak tőle a halak. A suliban azt tanultuk, hogy kisgyerekkorunlctól kezdve óvnunk kell a természetet. — Te magad is az imént dobtad ki a cukorkád papírját a fűbe — mondtam. KUBA KÖZELRŐL 4. Egy blokád csődje A kubai forradalom nem fenyegetődzik. Békében akar élni. és képes ezt a békét meg is védeni. vártam, mit szólnak hozzá a gyerekek. A papírból kibontva valóban friss, étvágygerjesztő illata volt, könnyen rákenhettem a kenyérre. Gyermekeim egymást túllicitálva dicsérték az uzsonnát: „Ilyen friss, ízletes vajat régen kaptál, anyu!” Elárultam a titkot, hogy ez nem vaj, hanem osztrák margarin. Tejes! Nem hizlal! Vajpótló! Kenyérre kenve is tényleg kitűnő. Három napig tartott a csoda, a negyedig napon már nem lehetett margarint kapni a városban. Még egyszer aztán még találkoztam vele egy ÁBC-boltban, s végleg eltűnt. Csak azt nem tudom most, kire haragudjak? A tv-re, amiért olyat reklámoz ami nincs, vagy az illetékesekre, hogy az nem gondoskodik róla, hogy amit reklámoznak, az kapható is legyen? Mindenesetre ha valaki találkozik azzal a Rámával, értesítsen, mértén azért nem adtam még fel a reményt. S. P. Eger mindent az utasért! A gyöngyösi művelődést ház és a könyvtár dolgozóival 1972. november 9-én szerettünk volna felutazni Mátraszentimre községbe. A Mátrafüredröl • óra 35-kor induló budapesti Járattal még is kezdtük, a mint később kiderült, eléggé Izgalmas és bosszúságokkal teli utazást. Jármüvünk Galyatetőtől mintegy két kilométerre ugyanis elromlott. A vezető minden igyekezete ellenere sem vált használhatóvá. Csoportunkon kívül még mintegy 10—12 utas is a buszon tartózkodott közülük néhány*» bőröndökkel megrakodva, sót két terhes kismama is volt A vezető és a kalauz (akik nem tehettek a hibáról, mert műszaki hiba voK) megnyugtatott bennünket hogy a Gyöngyösről induló járat majd felvisz bennünket Gályáig, s onnan egy kisegítő járat Mátra- szentimrére. A gyöngyösi Járná valóban Jött te, de kalauza röviden közölte járataink kalauzával, hogy amit kér, arról szó sem lehet Becsapta az autóbusz ajtaját s hosszas dörömbölésre is csak a kalauzt engedte felszállni. A társaság pedig csomagokkal megrakodva, a két terhes kismamával együtt megindult gyalog. Az idő egyébként nagyon szép volt de mi van, ha például zuhogó esőben keU megtenni ezt az utat? A mi autóbuszunk vezetője égy-bettőre Intézkedett s végtére is megérkeztünk a célhoz. De a gyöngyösi járat kalauzát ma sem értjük. Volna valami szabályzat, amely tiltja a segély- szállítást? De ha lenne, ezt éppen udvariasan Is közölhette volna. Az idősebbeket és a két terhes nőt meg kötelessége lett volna felvenni, s elvinni a legközelebbi pályaudvarig. Később tudtuk még meg, hogy kérésünket a következő megjegyzéssel hárította el a járat kalauza: „Ml vagyok én, népjóléti intézmény?” Az autóbusz rendszámai GC 32—22 volt. Baranyi Tram Gyöngyös — De abban nincs méreg, legfeljebb egy kis édesség! — És ha a méhecskék rászállnak a papírra, és cukor - bajt kapnak?! — Ejnye, nagyi, tálán nem tudod, hogy a méheket etetni kelt? — parírozott az unokám. — Kevés a virág az idén __ A kilencéves kis diktátor meghátrálásra kényszerített. — Aztán próbálj illedelmesen viselkedni, ha odaérünk — fordultam a gyerekhez, ahogy a, barátom villája felé közeledtünk. — Milyen volt a bizonyítványod? — érdeklődött a barátom felesége. — Közepes — felelte az unokám. — Magatartásból viszont ötösöm volt. Hű, de klasszak azok a kiscsirkék! — kiáltott fel, ahogy kibámult az udvarra. A néni megsimogatta a fejét: — Igen, nagyon kedves jószágok, én nevelem őket. A cikksorozat szerzője, az MTI kubai tudósítója, egy esztendeje él a karib-tengeri szigetországban. Ez év június elején, akinek volt alkalma Magyarországon találkozni Fidel Cast- róval, az meggyőződhetett róla, hogy a kubai párt első titkára, a forradalmi kormány elnöke nem szereti a protokollt. Az atlétatermetű miniszterelnök rendkívül közvetlen ember. Kubában nem keltett olyan feltűnést, de az amerikai lapok sokáig cikkeztek arról az esetről, amikor tavaly októberben Koszigin Havannában járt. A főváros közelében levő egyik létesítményt látogatták meg. Egy katonai gépkocsiban ült a két kormányfő. S a kocsit Fidel vezette. A kubaiak természetesnek vették. Épp úgy mint azt, hogy a miniszterelnököt (vagy ahogy itt nevezik: comandante en jefe — a főparancsnok —) 15 éve nem látták civilben. Mindig katonai egyenruhát visel. Egy kicsit jelképezve azt, hogy a mai élet egyenes folytatása a Sierra Maest- ra-i harcoknak. A kubaiak rendkívül nagyra becsülik Fidel Castro személyes bátorságát, forradalmi elszántságát. Annak idején — 1953-ban — 26 éves jól menő fiatal ügyvéd volt (apósa közlekedésügyi miniszter, sógora belügyi államtitkár). Mégis látva népe mérhetetlen nyomorát, egy maroknyi csoporttal együtt megtámadta a Batista-dikta- túra egyik fellegvárát, a Santiago de Cuba-i Moncada- laktanyát. Az akció nem sikerült: 15 évre ítélték. Két év múlva kiszabadult, s újból folytatta. Mexikóból a Granma nevű hajón elindult társaival, partra szálltak, a Sierra Maestra-i hegyekben kezdték néhányan. S csapatuk egyre duzzadt. Í959. január elsején győztesen vonultak be Havannába. Magyarország I960 decemberében vette fel a diplomáciai kapcsolatot Kubával. Akkor ez az aktus egy volt az események sorában, amely jelezte, hogy Amerika első szabad földjének dolgozói szövetségesekre, barátokra találtak a szocialista tábor országaiban. Azóta ez a barátság szélesedik, erősödik. Az utóbbi időszakban növekedett a műszaki és tudományos együttműködés. A korábbi Ikarus-buszok, Dieselmozdonyok szállítása mellett, magyarok vesznek részt például a kubai vágóhidak rekonstrukciójában, az ország geológiai térképének elkészítésében. A szigetország laboratóriumaiban, mezőgazda- sági üzemeiben több mint száz magyar szakember ténykedik. De különösen nagyra értékelik a kubaiak a maMár messziről megismernek, amikor viszem nekik a szemet ... Szívesen adnék neked egyet, de hát a városban nem lehet tartani. Hová tennéd? — A sütőbe! — rikoltott az unokám. — Nekem sütve tetszenek a legjobban. A hangulat, amely erre a kijelentésére akkorát esett, mint a barométer eső előtt, hazafelé az úton még tovább romlott. A gyerek egy fiatalemberrel szemben telepedett le, és ki-kipukkanó nevetéssel tanulmányozta a szerelését. — Nézd csak, nagyi! Ennek a bácsinak fülbevaló van a fülében, és ki na* rúzsoz- va a szája! „De hosszú ez a vakáció!” gondoltam magamban a helyemen feszengve, amikor az egész kocsi már minket nézett. — Hogy sikerült a kirándulás? — kérdezte a feleségem. gyér segítséggel épült üvegkombinátot. A két ország közvetlen gazdasági kapcsolatán túl az eszmék és az érdekek azonossága álapján a nemzetközi porondon is szoros együttműködés alakúit ki. Kuba és a szocialista országok kapcsolata egyre szorosabb. Még inkább érezhető ez azóta, amióta a Fidel Castro vezette kubai párt- és kormányküldöttség az európai szocialista országokban járt. Fidel a kapcsolatokról szólva Moszkvában kijelentette: „Kuba a gyakorlatban tanulta meg, mit jelent és mekkora erő az internacionalista szolidaritás, a szocialista államok szövetségével való szövetség. A kubai nép maradéktalanul bízik a Szovjetunió elvi politikájában.” A kubai emberek tudják, hogy a szocialista országok politikai, gazdasági, katonai segítsége nélkül sohasem tudták volna megvívni forradalmukat, építeni a szocializmust Különösen a Szovjetunió támogatását értékelik nagyra. Hiszen a szocialista tábor vezető országa a legnehezebb időkben sietett a kubai nép segítségére. Az USA 1960. július 6-án megtagadta az arra az esztendőre még fennmaradt 700 ezer tonna cukor átvételét Kubá tól. A szigetország piac iveikül maradt. Akkor Che Guevara, a kubai nemzeti bank elnöke volt. Meghívták Moszkvába. Az akkor aláirt megállapodás értelmében a Szovjetunió vállalta, hogy át— Nyilván fényesen, ha épségben értünk haza! — válaszoltam szárazon. Kitalálhatta, hogy mi történt, mert azt mondta a gyereknek: — Ügy látszik, megint eljárt a nyelved! — En csak azt mondtam — tiltakozott a gyerek —, hogy a csikket nem szabad a patakba dobni, meg hogy egy bácsinak nem illik fülbevalót hordani és rúzsozni a száját. A feleségem válaszul közölte az unokájával, hogy büntetésből az este nem nézheti a televíziót. A gyerek némán az ablakhoz lépett, és hosszú ideig bámult ki az udvarra szomorúan. — Mi bajod? — kérdeztem egy idő múlva, mert megsajnáltam. — Semmi.Csak várok... — Mit vársz? — Hogy mikor lesz már vége a szünidőnek! Olyan hosszú ez a vakáció! Bárcsak újra mehetnék már a suliba! Ott nem kell annyi érthetetlen felnőttel vesződnöm... Fordította: Zahemsaky I-áswló (Foto: Kovács Endre) vesz 2,7 millió tonna cukrot. Kuba tehát sem akkor, sem azóta „nem fulladt meg saját cukorjában”, mint azt annak idején az amerikai lapok megjósolták. Az ország növekvő gazdasági és politikai súlya az utóbbi években tapasztelt egyértelmű, következetes politikája révén a mesterségesen teremtett, betonnak hitt amerikai blokád falai nagyon is inognak. Latin-Ame- rika mind több országának vezető körében erősödik az a meggyőződés, hogy helytelen volt Kuba „kiközösítése”, ami azt jelenti, hogy erőszakkal elvágták azokat a szalakat, amelyek a közös történelem, a gazdasági fejlettség Hasonló foka révén összekötötték Kubát és a többi latin-amerikai országot. Allende győzelme után, Chile újból felvette a diplomáciai kapcsolatot Kubával. Ez év júniusában Peru is helyreállította a szigetországgal a kapcsolatokat. De egészségesebbek a kapcsolatok Panama és Kuba között is. S egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyek hajlandók megkérdőjelezni azt a politikai irányvonalat, amelyet az USA kényszerített a latinamerikai országokra. Ügy hírlik, hogy néhány ország az AÁSZ-ban akarja megvitatni a kérdést. Kubának az ezzel kapcsolatos politikája egyértelmű. Raul Roa külügyminiszter világosan fogalmazott nemrég: Kubának semmiféle szándéka nincs visszatérni az AÁSZ-ba, mert nem egyezik forradalmi elveinkkel. A közeledés alapja csak a b'lokád megszüntetése, az amerikai provokációk felhagyása. Bár az USA nagy hangon igyekszik bizonygatni, hogy Kuba milyen veszélyt jelent a földrészre, Fidel Castro éppen e sorok írójának kérdésére válaszolva mondta el, az egyik sajtóértekezleten: „A kubai forradalom nem fenyegetődzik. Békében akar élni környezetével, a latin- amerikai népekkel. Kubának nem érdeke a feszültség fokozása. Az USA kormányának kell egyszer s mindenkor felhagyni Kuba elleni fegyveres akcióival...” A 8,5 milliós kubai nép történelmi küldetést vállalt Ailg 150 kilométerre az USA partjaitól, Amerika földjén elsőként látott hozzá egy új élet építéséhez. Bár tengernyi gonddal birkóznak, az elmúlt 13 év alatt, csodát műveltek a kubai emberek a cukorszigeten. (Vége) Király Ferenc j 1972. uovem’x»r 15., szerda ■ ■■■ ..I II. II. —■ ......................... .............................. ................................... ■ !■ ' M artti Larnh Db hosszú ez a vakáció!
