Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-12 / 241. szám
Haza, történelem, irodalom... Beszélgetés dr Köpeczi Béla akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával Nemrég Egerben járt dr. Köpeczi Béla író. történész, akadtnv.kus, a Magyar Tu- d-'m.Vf vos Akadémia főtitkára. A r.c .cs r.ud>V emberrel aktuális kérd őse kró! beszélgetett munkatársunk — Ebben az évben 11. alkalommal rendezzük meg a inn/.eumi és műemléki hónapot. Mlbtn látja ön ennek .1 hónapnak ?. jeleni.-segít? Hogyan értékeli műemlékvédelmünk eredményeit ér. múzeumaink tevékenységei? — Hazánk műemlékekben szegény, hiszen történelmünk viszontagságai, a háborús pusztítások tönkretették a középkori országot. Pedig ennek a kornak Magyarországa lépést tartott a nyugat-európai fejlődéssel, s építkezéseiben olyan nagyszerű együttesekkel dicsekedhetett, mint az esztergomi királyi központ. a budai vár, vagy a visegrádi palota. Az újabb feltárások azt bizonyítják, hogy a kultúra nemcsak ezekben a centrumokban eresztett gyökeret, néha meglepetéssel tapasztaljuk, milyen: ma már elhagyatottnak tűnő helyeken emelkedtek erődítmények, paloták, kolostorok, templomok. Régészeink felfedező munkája és építészeink rekonstrukciói nemzetközi' érdeklődést váltottak ki, a magyar műemlékvédelem egyike a legkorszerűbbeknek Európában. Éppen az újabb feltárások és rekonstrukciók alapján, mód nyílik arra, hogy a különböző korszakoknak nemcsak építészeti, hanem más vonatkozásait is megismerhessük. Műemlékeink mellett mindenütt, ahol erre az adottságok megvannak, olyan múzeumok, kiállítások jöhetnének létre, amelyek összefogóan, művelődéstörténeti felfogásban mutatnák be az egyes korok életét. Sok ilyen kezdeményt látunk. de még nem eleget. A történeti útvonalak ilyen műemléki és múzeumi kiépülése alkalom lenne a kulturális turizmus népszerűsítésére. hazánk múltjának, egykori életének, kultúrájának szemléletes bemutatására. Célunk, hogy a múzeumok tevékenységére is felhívjuk a figyelmet. A múzeumok csak az utolsó másfél évtizedben lettek igazán a közművelődés intézményei. Régebben inkább gyűjtemények, sőt zárt gyűjtemények voltak, amelyek a tanuló ifjúság és _ a szakmai érdeklődők kíváncsiságát keltették fel. Ma a közművelődés minden ágában tevékenykednek s olyan tárgyi és módszerbeli újításokkal dicsekedhetnek, amelyekre jogosan lehetünk büszkék. Emellett nagy múzeumainkban továbbra is folyik a kutatómunka, ami annál inkább kívánatos, mivel hozzájárulliat a múzeumi állomány bővítéséhez, a kiállíGjzdin propm a horti Wipfái'iiiR (Tudósítónktól): Érdekes programot dolgozott ki a horti könyvtár az érdeklődők számára. Bekapcsolódtak a múzeumi hónap rendezvényeibe, s ennek során egy előadást hallhattak az érdeklődők Molnár József történésztől „Adatok Hort történetéhez” címmel. Október 2ü-án dr. Nagy Gyula, a Mátra Múzeum igazgatója ad válaszokat az érdeklődőknek. Előadásának címe: Mit gyűjtsék és hogyan. Az összegyűjtött néprajzi anyagokból „Hort község .története” címmel nyílt kiállítás a művelődési ház előcsarnokában. A könyvtár mindennap: életét a gyermekklub foglalkozásai és az irodalmi színpad műsern’ óbái teszik elevenné. Oktober 23-án Hort v ndége lesz Szalay Lenke ír inő, akii fiatal olvasóival találkozik a könyvtár olva- «éí^cmében, ___ t ásokon az új tudományos eredmények felhasználásához, a tájékoztatás alaposabbá tételéhez. A múzeum ma már távolról sem csak valamely terület történetét, népi viseletét. szokásait, vagy képzőművészetét mutatja be. Fevre több helyen jönnek let:-'1 olyan kiállítások, amelyek az ipar, a mezőgazdasás. ,r, kultúra fejlődését és e redményei t igyekeznek szemléltető módon közel hozni hozzánk. A mai múzeumi tevékenység egyébként nemcsak a múlt. hanem á mi korunk, a XX. század bemutatását is célul tűzi ki. Ennek a sokoldalú múzeumi tevékenységnek sűrített képét kapjuk e hónap keretében, amelyen szeretteinek képzőművészeti kiállítások, régészeti bemutatók, természettudományi, irodalmi, zenei és egyéb ismeretterjesztő rendezvények. — Négyszázadik évfordulója van Dobó István halálának, ugyanakkor a hősies várvédelem 420. évfordulójára is emlékezünk. Itt az egri várban emberközelben van a történelem. Mit mond erről a történelemről a történész? — Ma, amikor oly sok vita van arról a kérdésről, hogy mit jelentett a haza, nemcsak az uraknak, hanem a jobbágyoknak is, érdemes az egri vár védelmén elgondolkodni. A haza nemcsak lakóhelyet jelentett, hanem egy olyan közösséget is, amelyben az emberek otthon érezték magukat, ismerték nyelvét, szokásait, örömeit, gondjait, reménységeit. Jelentette az egyén és a kollektív érdek védelmét a külső ellenséggel szemben. Ez a közös érdek nem feledtetheti el, hogy az uralkodó és a kizsákmányolt osztályok között kibékíthetetlen ellentmondások feszültek. Az osztályharc az idegen elnyomók elleni küzdelem idején sem szünetelt, s helytelen volna a társadalmi fejlődés bármelyik időszakát úgy ábrázolni, mint amelyben az úr és paraszt teljes egységben lépett volna fel. De voltak pillanatok és helyzetek, amikor az érdekek < egybeestek, s ilyen volt Eger védelme is. Dobó István és az egri hősök emléke nemcsak a nemzeti függetlenségi küzdelmek felidézését szolgálja, hanem erkölcsi példa is: az eszményektől fűtött, egy igaz célért akár életét is áldozni kész, bátor emberség példáját állítja elénk. A történelem hőseit nem pusztán az eszme teszi nagyokká, amelyet képviseltek, hanem az emberi magatartás is, amellyel az eszméért küzdöttek. Az erkölcsi közömbösséggel szemben is — Most pedig átadom a szót műhelyünk vezetőjének. Kérlek benneteket, minél többen szóljatok majd hozzá. — A szót átveszem. A történteket mindenki ismeri. Most azért jöttünk itt össze, hogy eldöntsük: ki mondja meg a döntést Szekeresnek? Halljuk a javaslatokat.. ■ — Szerintem mondd meg te. Elvégre te vagy a főnöke. — Igazad van, Bélám, de te is tudod, hogy a Szekeres mennyit segített a házam építésénél Ez most olyan rosszul jönne ki... — Akkor mondja meg az igazgató... — Ű lenne a legjobb, János, de amikor aláírta a papírt, kerek-perec kijelentette, hogy ő ezzel a Szekeresügyet befejezte, a többi „ a műhelyre tartozik. — Hát akkor hívassa be a párttitká'- és közölje vele ö. — Lajoskám, te ugyanúgy tudod, mini én, hogy Szekerest tavaly zártuk ki a pártból. — Megvan, főnök. Ezalegjóbb, mondja meg neki a szakszervezeti titkár. ö ugyanis ott volt, amikor döntöttek. _ ______ p élda számunkra Dobó István és mindazok az egriek, akik a veszélyt vállalták, s nem a megfutamodást. Hogy magyar volt Dobó István és várnépe, amely ellenállt a török túlerőnek, az lelkesíthet bennünket, de a magyarság önmagában nem elég, emberség kellett, s ők egyszerre voltak hazát védő magyarok és igaz emberek. Sokszor szokták hazánkat a szerencsésebb európai országokhoz hasonlítani és sokszor vonnak le ebből az ösz- szehasonlí fásból olyan következtetéseket, amelyek szerint tragikus volt a mi történelmünk, vagy olyanokat, hogy nem tudtuk megállni helyünket a világ színpadán. Dobó István és az egriek esete is azt bizonyítja, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók és hogy a törökökkel és később a Habsburgokkal szembeni ellenállás minden vesztes háború ellenére is sikeres volt; Európának ebben a részében, amely annyi vihart látott, a magyar nép megmaradt, gyarapodott, fejlődött, s ma a haladás táborában harcol az új társadalomért, a népek jogaiért, az igazi nemzetköziségért, a békéért. — Dobó kapitány és az egri várvédelem után Gárdonyi Gézának kell következnie. Itt fényiéit fel múlhatatlan fénnyel az Egri csillagok.,. — A most 50 éve elhunyt Gárdonyi Géza történelmi optimizmust közvetít az Egri csillagokban, ebben a színesen, kalandosan, érdekesen megformált, immár több nemzedéket lelkesítő regényben. Romantikus-e ez a regény? Kétségtelenül az, de hiszen emberek életének, a népek sorsának is vannak romantikus vonásai. Egy dologban, a lényegben azonban nem romantikus, abban, hogy egy nép ellenállását próbálta ábrázolni, egy olyan népét, amelynek uralkodó osztálya a XVI. században jórészt még a haza védelmének feladatát sem vállalta, s amely ennek ellenére, ha nem is mindenütt, de sikeresen ellenállt. Hosszan lehetne vitatkozni a történelmi regény és a valóság kapcsolatáról. A vita azonban egy szempontból eldőlt: az Egri csillagok olvasótábora hatalmas, s ez a regény ma is formálja az ifjúság történelemszemléletét és emberfelfogását. Ritkán történik meg, hogy történeti esemény és szépirodalom ilyen szorosan összeforrjon egymással. Ez esetben erről van szó, s ezt örömmel kell üdvözölnünk, hiszen értékes alkotásról van szó ... — Először is nem volt ott a döntésnél, másodszor — és ez maradjon köztünk —, a Sanyi nekem azt mondta, hogy elvileg egyetért ugyan a döntéssel, de másképpen is el lehetett volna intézni. — Akkor hívjuk ide a feleségét. Itt dolgozik a tmk- ban. — Ugyan, Pista. Ez mégsem családi ügy. — Akkor meg ne szóljunk neki egy szót sem. Hátha észre sem veszi. — Ez meg nem becsületes üt. Ezt valakinek őszintén meg kell mondania Szekeresnek. — De hát ki mondja meg? Látjátok, hogy senki sem vállalja. — Van isten, gyerekek! Nézzetek csak oda, kit látnak szemeim... A jó öreg Sanyo. Tiszteletünk, drága Sanyi bátyám. Nem is értem, hogyan heverhet egy ilyen makkegészséges ember nyugdíjban... — Ml van, srácok? Sztrájkoltok, tiltakoztok, röpgyű- lés van? — Eltaláltad, Sanyi bátyám. Röpgyiilés. — S mi a napirend? — Segítsél nekünk, drága Sanyi testvér. Egy féligLakások A legkényesebb témák egyike általában a lakásügy. Majdnem mindenki tud valami történetet, amely szerint a rendelet ugyan rendelet, de aki ügyes, akinek jó össze- iköttetései vannak, az fütyül a rendeletre. Mondják, a legegyszerűbb dolog, megegyezni a bérlővel, aki el akar költözni, betelepedni a helyére, és a tanács a kész tényeket úgy is tudomásul veszi. Mit tehetne mást? Számít is a kiutalás, a papír valamit? szAjröl szájra Húszezret, harmincezret fizetett a lakásért a volt bérlőnek. Bejelentkezett, mint albérlő, és amikor az „üzlettárs” bútoráért eljött a teherautó Kazincbarcikáról, a kulcsokat egy elegáns mozdulattal zsebre tette. Nevek röppennek fel, holt biztos adatok hangzanak el, és mellé eLnéző mosoly is kijár. Nincs az a történet, amely gyorsabban terjedne el az emberek között, mint az ilyen lakásszerzés, amely semmi más, mint kijátszása a tanács írásban rögzített határozatainak. Néhány megjegyzést a hatóságnak is megcímeznek ilyenkor. Szerintük a hatóság sokszor szemet huny az ilyen ügyeskedés fölött. Igaz lenne ez? ROSSZHISZEM0, JÓHISZEMŰ A hivatalos meghatározás szerint az a személy, aki tanácsi kiutaló határozat nélkül elfoglal egy állami bérlakást, jogcím nélküli lakónak minősül. Ha nem tudatosan akarta kijátszani a jogszabályt, akkor jóhiszeműnek számít, de ha a fondorlat mozgatta a tetteit, akkor rosszhiszemű jelzőt érdemel. Mi a különbség a kétféle elnevezés között? Az első valamiféle bocsánatos bűnnek számít. Például: az albérlő ott lakik már évek óta a főbéi-lővel, aki — mondjuk —, meghal. Ilyenkor úgy érzi a volt albérlő, hogy a lakáskiutalásra neki valamiféle szerzett joga van. Ez tévedés. Bár nem kizár í dolog, hogy a lakást neki adják oda. A rosszhiszemű, jogcím nélkül lakó viszont kötelezhető arra, hogy akárhová kiköltözzön. Még ágybérletbe is. És ez ellen hiába megy bárhová orvoslást keresni. ALIG HUSZONÖTÉN Gyöngyösön a közhiedelem úgy véli, hogy nagyon sok azoknak a száma, aki leleményességük folytán jutottak lakáshoz. Most azokra gondolunk, akik a hivatalos nyelv szerint jogcím nélküli lakóknak számítanak, A tanács Ingatlankezelő Vállalata pontos kimutatást vezet róluk. Tavaly az új lameddig kényes ügyről folyik itt a nóta. Tudod, arról van szó, hogy Icaptunk. egy kis pénzt a főnökségtől. Azt mondták, dobjuk szét magunk között, de Szekeresnek egy fillért se adjunk, mert éppen tegnap késett el hu- szonhetedszer, meg az idén már háromszor lépett ki tőlünk. A pénzt már szétdobtuk, most már csak Szekeresnek kellene valakinek megmondania, hogy ő miért nem került bele a kalapba. De tudod, hogy milyen kényes ezt nekünk megmondani. Megsértődik, kilép, meg aztán ő is a mi kutyánk kölyke. Megtennéd, Sándor bátyánk? Ügy, ahogy te szok- tad: röviden, magyarul. De azért nem kell agyonvágni, mert ha elmegy, fuccs á szocialista műhely címnek. Mert. tudod, mi védnökséget vállaltunk a Szekeres fölött. Valahogy úgy kellene előadni neki, hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon. Meg főleg Szekeres se lépjen ki. — Oké, fiúk. Bízhattok bennem. Hol találom a Szekerest ...t koós — Sokakat foglalkoztató kérdést továbbítottunk a napokban Sárközi Józsefhez, a Borsod megyei Tejipari Vállalat egri üzemének igazgatójához: hogyan áll jelenleg a Sas úti tejüzem építése, s várhatóan mikor kezdi meg a termelést, amely feltétlenül enyhít majd a megyei tej- és tejtermékellátás! gondokon? — Az egyéves határidő- csúszás után végre az utolsó szakaszához érkezett az üzem építése, így várható, hogy a következő hónapokban megtörténhet az általunk is régen várt „honfoglalás”. Hogy pontosan melyik héten, az attól függ, hogy a csőszerelő vállalat dolgozói mikorra fejezik be a kazánház és a hővezetékrendszer szerelését. A tejkezelő berendezések, valamint a hűtőrendszer géped ugyanis már szinte teljesen készen állnak a tej fogadására, csupán a kazán és a hőelosztó berendezés szerelésénél van továbbra is lemaradás — válaszolta az üzem vezetője. — A legutóbbi elképzelések szerint mégis mikor kerülhet sor az első tejszállit- mány feldolgozására az új üzemben? — Reméljük, hamarosan. Az úgynevezett vizes próbaüzemet már előreláthatólag a jövő héten megkezdjük, s ekkor ellenőrizzük végig a berendezések működését. A valódi, tejjel történő próbaüzemélésre a tervek szerint december végétől ke-áHt. gaznak a hazai, illetve az NDK-gyártmányú tejkezelő gépeink, akkor két-három hét múlva — tehát január közepétől — már a Sas úti új üzemben dolgozzuk fel az összes beérkező tejet. — Hány liter ez naponta? — 50 ezer, ami a régi üzem 35—40 ezer literes napj kapacitásához képest lényeges teljesítménynövekedést jelent. Ezzel a mennyiséggel már különösebb probléma nélkül el tudjuk látni a fogyasztókat. Emellett számítunk a tej- és tejtermékek minőségének javulására is. — Mennyi tej-, illetve tejtermék kerül majd ki naponta az üzemből? — A teljes beindulás után 23—24 ezer liter tejet, mintegy kétezer liter kakaót ugyancsak kétezer üveg joghurtot adunk át a kereskedelemnek. Hozzávetőlegesen 6— 8 ezer liter tejből készítünk majd túrót, ez naponta olyan 8—11 mázsát tesz ki. Emellett még az eddiginél több tejszínt és más kedvelt terméket tudunk biztosítani a fogyasztóknak az elkövetkezendő években. (szilvás) MmsmG} W&- október 12., csütörttfc Pataky Dezső Ki mondja meg Szekeresnek ? — papír né.küu kásrendelet előtt még húsz alatt volt a számuk, ami az utóbbi évben hattal emelkedett. Így például Gyöngyösha- lászról a Petőfi utcába beköltözött egy család úgy, hogy a volt főbérlővel megegyeztek. ök kapják meg a kulcsot. Ezért a szívességért súlyos ezreket fizettek. A család feje beteg, állandó orvosi felügyelet alatt él. Amikor megkapta a hivatalos papírt, hogy a lakást nem utalják ki a számára, kétségbeesve szaladt be a hatósághoz. Lássák be. ő milyen helyzetben van, mennyit áldozott azért, hogy fedél legyen a családja feje fölött. Most mi lesz vele? BIZONY, BÜNTETNEK Csakugyan nem sok bán- tódásuk esett azoknak, akik eddig megvettek maguknak egy-egy lakást a volt főbér - lótől. A vonatkozó rendelet előírásait most kezdik majd alkalmazni. Eszerint, ha az illető nem akar kiköltözni, akkor az első évben a lakbér kétszeresét kell fizetnie, majd a háromszorosát. Bizony, ez már nem olcsó mulatság. De még annak is kiteszi magát, hogy kiköltözésének módját is magának kell megtalálnia. Ha nem keres magának új lakást, persze, nem állami épületben, akkor még munkásszálláson vagy ágybérletben is elhelyezhetik. Kötelezhetik rá, hogy kiköltözzön a „megvett” lakásból, ami köznyelvi használattal élve azt jelenti, hogy még karhatalmat is igénybe vehet a hatóság az áttelepítésre, kipakolásra. EGY SOR HÁTRÁNY Az Ingatlankezelő Vállalat szerződést nem köthet a jogcím nélkül lakókkal. Tehát jogokat sem nyerhet az ilyen lakó. Bármi elromlik a lakásban, akármi eltörik vagy tönkremegy, olyan, amit egyébként az ingatlankezelőnek kellene helyrehozó . most az ő esetében ettől esik. De a kötelessége' et nagyon élesen számon kér k tőle. Vegyük például a használatbavételi díjat. F i történetesen mégis úgy he má a sors, hogy valamilyen méltányos ok miatt megkapná a lakást, akikor egyszer k; fizetett a volt főbérlőnek húsz-har- mincezret, aztán kifizet az ingatlankezelőnek a kiutaláskor egy másik summát. Ez a jobbik eset. A kivételes is egyben, amire az elmúlt időkben alig akad példa. A jellemző viszont a<, hogy hiába fizette ki a „le- lépési” pénzt, a lakás nem lesz az övé. A lakást el keil hagynia. De amíg ezt nem teszi, fizetheti a kétszeres vagy a háromszoros lakbért. Es A LAKÁSCSERÉK Senki sem tudja megmondani a számát az egymás közötti lakáscseréknek. Ez történhet a városon belül is. de nemegyszer két, vagy több város területére is kiterjed a láncreakció. Ilyenkor a hatóság tulajdonképpen csak tudomásul veszi az új helyzetet, ha a cserék folytán az érdekeltek a jogos igényüket meg nem haladó lakáshoz jutnak. Különösen nem szólnak bele abba, ha azonos számú helyiségekből álló, de eltérő komfort-fokozatú lakások cserélnek főbérlőt. Hogy ilyenkor ki, mennyit fizet a másiknak, milyen úton-mó- don alakítják ki az egyezséget, az ő dolguk. ★ Nagy vonalakban, a rendelkezések száraz nyelvezetét feloldva, az összes körülmények közül inkább a legjellemzőbbeket elővéve, tehát a teljesség Igénye nélkül: így és ennyit lehet elmondani a lakásfoglalásokkal és csereberélésekkel kapcsolatban Gyöngyös esetében. Okulásul is, de a tények iránti tiszteletből is. G. Molnár Ferenc Próbatermelés decemberben Átadás előtt az egri tejüzem rül sor. Ha ez alatt az idő alatt is eredményesen vizs-
