Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

Haza, történelem, irodalom... Beszélgetés dr Köpeczi Béla akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával Nemrég Egerben járt dr. Köpeczi Béla író. történész, akadtnv.kus, a Magyar Tu- d-'m.Vf vos Akadémia főtitká­ra. A r.c .cs r.ud>V emberrel aktuális kérd őse kró! beszél­getett munkatársunk — Ebben az évben 11. alkalommal rendezzük meg a inn/.eumi és műemléki hónapot. Mlbtn látja ön ennek .1 hónapnak ?. je­leni.-segít? Hogyan érté­keli műemlékvédelmünk eredményeit ér. múzeumaink tevékenységei? — Hazánk műemlékekben szegény, hiszen történelmünk viszontagságai, a háborús pusztítások tönkretették a kö­zépkori országot. Pedig en­nek a kornak Magyarországa lépést tartott a nyugat-euró­pai fejlődéssel, s építkezései­ben olyan nagyszerű együtte­sekkel dicsekedhetett, mint az esztergomi királyi köz­pont. a budai vár, vagy a vi­segrádi palota. Az újabb fel­tárások azt bizonyítják, hogy a kultúra nemcsak ezekben a centrumokban eresztett gyö­keret, néha meglepetéssel ta­pasztaljuk, milyen: ma már elhagyatottnak tűnő helye­ken emelkedtek erődítmé­nyek, paloták, kolostorok, templomok. Régészeink fel­fedező munkája és építésze­ink rekonstrukciói nemzetkö­zi' érdeklődést váltottak ki, a magyar műemlékvédelem egyike a legkorszerűbbeknek Európában. Éppen az újabb feltárások és rekonstrukciók alapján, mód nyílik arra, hogy a különböző korszakok­nak nemcsak építészeti, ha­nem más vonatkozásait is megismerhessük. Műemléke­ink mellett mindenütt, ahol erre az adottságok megvan­nak, olyan múzeumok, kiállí­tások jöhetnének létre, ame­lyek összefogóan, művelő­déstörténeti felfogásban mu­tatnák be az egyes korok éle­tét. Sok ilyen kezdeményt lá­tunk. de még nem eleget. A történeti útvonalak ilyen műemléki és múzeumi ki­épülése alkalom lenne a kul­turális turizmus népszerűsí­tésére. hazánk múltjának, egykori életének, kultúrájá­nak szemléletes bemutatásá­ra. Célunk, hogy a múzeumok tevékenységére is felhívjuk a figyelmet. A múzeumok csak az utolsó másfél évtizedben lettek igazán a közművelődés intézményei. Régebben in­kább gyűjtemények, sőt zárt gyűjtemények voltak, ame­lyek a tanuló ifjúság és _ a szakmai érdeklődők kíván­csiságát keltették fel. Ma a közművelődés minden ágá­ban tevékenykednek s olyan tárgyi és módszerbeli újítá­sokkal dicsekedhetnek, ame­lyekre jogosan lehetünk büszkék. Emellett nagy mú­zeumainkban továbbra is fo­lyik a kutatómunka, ami an­nál inkább kívánatos, mivel hozzájárulliat a múzeumi ál­lomány bővítéséhez, a kiállí­Gjzdin propm a horti Wipfái'iiiR (Tudósítónktól): Érdekes programot dolgo­zott ki a horti könyvtár az érdeklődők számára. Bekap­csolódtak a múzeumi hónap rendezvényeibe, s ennek so­rán egy előadást hallhattak az érdeklődők Molnár József történésztől „Adatok Hort történetéhez” címmel. Októ­ber 2ü-án dr. Nagy Gyula, a Mátra Múzeum igazgatója ad válaszokat az érdeklő­dőknek. Előadásának címe: Mit gyűjtsék és hogyan. Az összegyűjtött néprajzi anya­gokból „Hort község .törté­nete” címmel nyílt kiállítás a művelődési ház előcsarno­kában. A könyvtár mindennap: életét a gyermekklub foglal­kozásai és az irodalmi szín­pad műsern’ óbái teszik ele­venné. Oktober 23-án Hort v ndége lesz Szalay Lenke ír inő, akii fiatal olvasóival találkozik a könyvtár olva- «éí^cmében, ___ t ásokon az új tudományos eredmények felhasználásához, a tájékoztatás alaposabbá tételéhez. A múzeum ma már távolról sem csak valamely terület történetét, népi vi­seletét. szokásait, vagy kép­zőművészetét mutatja be. Fevre több helyen jönnek let:-'1 olyan kiállítások, ame­lyek az ipar, a mezőgazda­sás. ,r, kultúra fejlődését és e redményei t igyekeznek szemléltető módon közel hoz­ni hozzánk. A mai múzeumi tevékenység egyébként nem­csak a múlt. hanem á mi korunk, a XX. század bemu­tatását is célul tűzi ki. Ennek a sokoldalú múzeumi tevé­kenységnek sűrített képét kapjuk e hónap keretében, amelyen szeretteinek képző­művészeti kiállítások, régé­szeti bemutatók, természet­tudományi, irodalmi, zenei és egyéb ismeretterjesztő ren­dezvények. — Négyszázadik évfor­dulója van Dobó István halálának, ugyanakkor a hősies várvédelem 420. év­fordulójára is emlékezünk. Itt az egri várban ember­közelben van a történelem. Mit mond erről a történe­lemről a történész? — Ma, amikor oly sok vita van arról a kérdésről, hogy mit jelentett a haza, nem­csak az uraknak, hanem a jobbágyoknak is, érdemes az egri vár védelmén elgondol­kodni. A haza nemcsak la­kóhelyet jelentett, hanem egy olyan közösséget is, amelyben az emberek otthon érezték magukat, ismerték nyelvét, szokásait, örömeit, gondjait, reménységeit. Je­lentette az egyén és a kol­lektív érdek védelmét a kül­ső ellenséggel szemben. Ez a közös érdek nem feledtethe­ti el, hogy az uralkodó és a kizsákmányolt osztályok kö­zött kibékíthetetlen ellent­mondások feszültek. Az osz­tályharc az idegen elnyomók elleni küzdelem idején sem szünetelt, s helytelen volna a társadalmi fejlődés bárme­lyik időszakát úgy ábrázolni, mint amelyben az úr és pa­raszt teljes egységben lépett volna fel. De voltak pillana­tok és helyzetek, amikor az érdekek < egybeestek, s ilyen volt Eger védelme is. Dobó István és az egri hősök emlé­ke nemcsak a nemzeti füg­getlenségi küzdelmek felidé­zését szolgálja, hanem erköl­csi példa is: az eszmények­től fűtött, egy igaz célért akár életét is áldozni kész, bátor emberség példáját állítja elénk. A történelem hőseit nem pusztán az eszme teszi nagyokká, amelyet képvisel­tek, hanem az emberi ma­gatartás is, amellyel az esz­méért küzdöttek. Az erkölcsi közömbösséggel szemben is — Most pedig átadom a szót műhelyünk vezetőjének. Kérlek benneteket, minél többen szóljatok majd hoz­zá. — A szót átveszem. A tör­ténteket mindenki ismeri. Most azért jöttünk itt össze, hogy eldöntsük: ki mondja meg a döntést Szekeresnek? Halljuk a javaslatokat.. ■ — Szerintem mondd meg te. Elvégre te vagy a főnö­ke. — Igazad van, Bélám, de te is tudod, hogy a Szekeres mennyit segített a házam építésénél Ez most olyan rosszul jönne ki... — Akkor mondja meg az igazgató... — Ű lenne a legjobb, Já­nos, de amikor aláírta a pa­pírt, kerek-perec kijelentette, hogy ő ezzel a Szekeres­ügyet befejezte, a többi „ a műhelyre tartozik. — Hát akkor hívassa be a párttitká'- és közölje vele ö. — Lajoskám, te ugyanúgy tudod, mini én, hogy Szeke­rest tavaly zártuk ki a párt­ból. — Megvan, főnök. Ezaleg­jóbb, mondja meg neki a szakszervezeti titkár. ö ugyanis ott volt, amikor dön­töttek. _ ______ p élda számunkra Dobó Ist­ván és mindazok az egriek, akik a veszélyt vállalták, s nem a megfutamodást. Hogy magyar volt Dobó István és várnépe, amely ellenállt a tö­rök túlerőnek, az lelkesíthet bennünket, de a magyarság önmagában nem elég, ember­ség kellett, s ők egyszerre voltak hazát védő magyarok és igaz emberek. Sokszor szokták hazánkat a szerencsésebb európai orszá­gokhoz hasonlítani és sok­szor vonnak le ebből az ösz- szehasonlí fásból olyan követ­keztetéseket, amelyek sze­rint tragikus volt a mi tör­ténelmünk, vagy olyanokat, hogy nem tudtuk megállni helyünket a világ színpadán. Dobó István és az egriek ese­te is azt bizonyítja, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók és hogy a törö­kökkel és később a Habsbur­gokkal szembeni ellenállás minden vesztes háború elle­nére is sikeres volt; Európá­nak ebben a részében, amely annyi vihart látott, a ma­gyar nép megmaradt, gyara­podott, fejlődött, s ma a ha­ladás táborában harcol az új társadalomért, a népek jo­gaiért, az igazi nemzetközi­ségért, a békéért. — Dobó kapitány és az egri várvédelem után Gár­donyi Gézának kell követ­keznie. Itt fényiéit fel múl­hatatlan fénnyel az Egri csillagok.,. — A most 50 éve elhunyt Gárdonyi Géza történelmi op­timizmust közvetít az Egri csillagokban, ebben a színe­sen, kalandosan, érdekesen megformált, immár több nemzedéket lelkesítő regény­ben. Romantikus-e ez a re­gény? Kétségtelenül az, de hiszen emberek életének, a népek sorsának is vannak romantikus vonásai. Egy do­logban, a lényegben azonban nem romantikus, abban, hogy egy nép ellenállását próbálta ábrázolni, egy olyan népét, amelynek uralkodó osztálya a XVI. században jórészt még a haza védelmének feladatát sem vállalta, s amely ennek ellenére, ha nem is min­denütt, de sikeresen ellen­állt. Hosszan lehetne vitat­kozni a történelmi regény és a valóság kapcsolatáról. A vita azonban egy szempont­ból eldőlt: az Egri csillagok olvasótábora hatalmas, s ez a regény ma is formálja az if­júság történelemszemléletét és emberfelfogását. Ritkán történik meg, hogy történeti esemény és szépirodalom ilyen szorosan összeforrjon egymással. Ez esetben erről van szó, s ezt örömmel kell üdvözölnünk, hiszen értékes alkotásról van szó ... — Először is nem volt ott a döntésnél, másodszor — és ez maradjon köztünk —, a Sanyi nekem azt mondta, hogy elvileg egyetért ugyan a döntéssel, de másképpen is el lehetett volna intézni. — Akkor hívjuk ide a fe­leségét. Itt dolgozik a tmk- ban. — Ugyan, Pista. Ez még­sem családi ügy. — Akkor meg ne szóljunk neki egy szót sem. Hátha észre sem veszi. — Ez meg nem becsületes üt. Ezt valakinek őszintén meg kell mondania Szeke­resnek. — De hát ki mondja meg? Látjátok, hogy senki sem vállalja. — Van isten, gyerekek! Nézzetek csak oda, kit lát­nak szemeim... A jó öreg Sanyo. Tiszteletünk, drága Sanyi bátyám. Nem is ér­tem, hogyan heverhet egy ilyen makkegészséges ember nyugdíjban... — Ml van, srácok? Sztráj­koltok, tiltakoztok, röpgyű- lés van? — Eltaláltad, Sanyi bá­tyám. Röpgyiilés. — S mi a napirend? — Segítsél nekünk, drága Sanyi testvér. Egy félig­Lakások A legkényesebb témák egyike általában a lakásügy. Majdnem mindenki tud vala­mi történetet, amely szerint a rendelet ugyan rendelet, de aki ügyes, akinek jó össze- iköttetései vannak, az fütyül a rendeletre. Mondják, a legegyszerűbb dolog, megegyezni a bérlő­vel, aki el akar költözni, be­telepedni a helyére, és a ta­nács a kész tényeket úgy is tudomásul veszi. Mit tehetne mást? Számít is a kiutalás, a pa­pír valamit? szAjröl szájra Húszezret, harmincezret fi­zetett a lakásért a volt bér­lőnek. Bejelentkezett, mint albérlő, és amikor az „üzlet­társ” bútoráért eljött a te­herautó Kazincbarcikáról, a kulcsokat egy elegáns moz­dulattal zsebre tette. Nevek röppennek fel, holt biztos adatok hangzanak el, és mellé eLnéző mosoly is ki­jár. Nincs az a történet, amely gyorsabban terjedne el az emberek között, mint az ilyen lakásszerzés, amely semmi más, mint kijátszása a tanács írásban rögzített hatá­rozatainak. Néhány megjegyzést a ha­tóságnak is megcímeznek ilyenkor. Szerintük a ható­ság sokszor szemet huny az ilyen ügyeskedés fölött. Igaz lenne ez? ROSSZHISZEM0, JÓHISZEMŰ A hivatalos meghatározás szerint az a személy, aki ta­nácsi kiutaló határozat nél­kül elfoglal egy állami bér­lakást, jogcím nélküli lakó­nak minősül. Ha nem tudato­san akarta kijátszani a jog­szabályt, akkor jóhiszeműnek számít, de ha a fondorlat moz­gatta a tetteit, akkor rosszhiszemű jelzőt érdemel. Mi a különbség a kétféle elnevezés között? Az első valamiféle bocsá­natos bűnnek számít. Példá­ul: az albérlő ott lakik már évek óta a főbéi-lővel, aki — mondjuk —, meghal. Ilyen­kor úgy érzi a volt albérlő, hogy a lakáskiutalásra neki valamiféle szerzett joga van. Ez tévedés. Bár nem kizár í dolog, hogy a lakást neki ad­ják oda. A rosszhiszemű, jogcím nélkül lakó viszont kötelez­hető arra, hogy akárhová ki­költözzön. Még ágybérletbe is. És ez ellen hiába megy bár­hová orvoslást keresni. ALIG HUSZONÖTÉN Gyöngyösön a közhiedelem úgy véli, hogy nagyon sok azoknak a száma, aki lelemé­nyességük folytán jutottak lakáshoz. Most azokra gon­dolunk, akik a hivatalos nyelv szerint jogcím nélkü­li lakóknak számítanak, A tanács Ingatlankezelő Vállalata pontos kimutatást vezet róluk. Tavaly az új la­meddig kényes ügyről folyik itt a nóta. Tudod, arról van szó, hogy Icaptunk. egy kis pénzt a főnökségtől. Azt mondták, dobjuk szét ma­gunk között, de Szekeresnek egy fillért se adjunk, mert éppen tegnap késett el hu- szonhetedszer, meg az idén már háromszor lépett ki tő­lünk. A pénzt már szétdob­tuk, most már csak Szeke­resnek kellene valakinek megmondania, hogy ő miért nem került bele a kalapba. De tudod, hogy milyen ké­nyes ezt nekünk megmonda­ni. Megsértődik, kilép, meg aztán ő is a mi kutyánk kölyke. Megtennéd, Sándor bátyánk? Ügy, ahogy te szok- tad: röviden, magyarul. De azért nem kell agyonvágni, mert ha elmegy, fuccs á szo­cialista műhely címnek. Mert. tudod, mi védnökséget vál­laltunk a Szekeres fölött. Va­lahogy úgy kellene előadni neki, hogy a kecske is jól­lakjék, meg a káposzta is megmaradjon. Meg főleg Szekeres se lépjen ki. — Oké, fiúk. Bízhattok bennem. Hol találom a Sze­kerest ...t koós — Sokakat foglalkoztató kér­dést továbbítottunk a napok­ban Sárközi Józsefhez, a Borsod megyei Tejipari Vál­lalat egri üzemének igazga­tójához: hogyan áll jelenleg a Sas úti tejüzem építése, s várhatóan mikor kezdi meg a termelést, amely feltétlenül enyhít majd a megyei tej- és tejtermékellátás! gondo­kon? — Az egyéves határidő- csúszás után végre az utol­só szakaszához érkezett az üzem építése, így várható, hogy a következő hónapok­ban megtörténhet az álta­lunk is régen várt „honfog­lalás”. Hogy pontosan me­lyik héten, az attól függ, hogy a csőszerelő vállalat dolgozói mikorra fejezik be a kazánház és a hővezeték­rendszer szerelését. A tejke­zelő berendezések, valamint a hűtőrendszer géped ugyan­is már szinte teljesen készen állnak a tej fogadására, csu­pán a kazán és a hőelosztó berendezés szerelésénél van továbbra is lemaradás — válaszolta az üzem vezetője. — A legutóbbi elképzelé­sek szerint mégis mikor ke­rülhet sor az első tejszállit- mány feldolgozására az új üzemben? — Reméljük, hamarosan. Az úgynevezett vizes pró­baüzemet már előrelátható­lag a jövő héten megkezd­jük, s ekkor ellenőrizzük vé­gig a berendezések működé­sét. A valódi, tejjel történő próbaüzemélésre a tervek szerint december végétől ke­-áHt. gaznak a hazai, illetve az NDK-gyártmányú tejkezelő gépeink, akkor két-három hét múlva — tehát január közepétől — már a Sas úti új üzemben dolgozzuk fel az összes beérkező tejet. — Hány liter ez naponta? — 50 ezer, ami a régi üzem 35—40 ezer literes napj ka­pacitásához képest lényeges teljesítménynövekedést je­lent. Ezzel a mennyiséggel már különösebb probléma nélkül el tudjuk látni a fo­gyasztókat. Emellett számí­tunk a tej- és tejtermékek minőségének javulására is. — Mennyi tej-, illetve tej­termék kerül majd ki na­ponta az üzemből? — A teljes beindulás után 23—24 ezer liter tejet, mint­egy kétezer liter kakaót ugyancsak kétezer üveg jog­hurtot adunk át a kereskede­lemnek. Hozzávetőlegesen 6— 8 ezer liter tejből készítünk majd túrót, ez naponta olyan 8—11 mázsát tesz ki. Emel­lett még az eddiginél több tejszínt és más kedvelt ter­méket tudunk biztosítani a fogyasztóknak az elkövetke­zendő években. (szilvás) MmsmG} W&- október 12., csütörttfc Pataky Dezső Ki mondja meg Szekeresnek ? — papír né.küu kásrendelet előtt még húsz alatt volt a számuk, ami az utóbbi évben hattal emel­kedett. Így például Gyöngyösha- lászról a Petőfi utcába be­költözött egy család úgy, hogy a volt főbérlővel meg­egyeztek. ök kapják meg a kulcsot. Ezért a szívességért súlyos ezreket fizettek. A család feje beteg, állandó or­vosi felügyelet alatt él. Amikor megkapta a hiva­talos papírt, hogy a lakást nem utalják ki a számára, kétségbeesve szaladt be a hatósághoz. Lássák be. ő milyen hely­zetben van, mennyit áldozott azért, hogy fedél legyen a családja feje fölött. Most mi lesz vele? BIZONY, BÜNTETNEK Csakugyan nem sok bán- tódásuk esett azoknak, akik eddig megvettek maguknak egy-egy lakást a volt főbér - lótől. A vonatkozó rendelet előírásait most kezdik majd alkalmazni. Eszerint, ha az illető nem akar kiköltözni, akkor az el­ső évben a lakbér kétszere­sét kell fizetnie, majd a há­romszorosát. Bizony, ez már nem olcsó mulatság. De még annak is kiteszi magát, hogy kiköltözésének módját is magának kell megtalálnia. Ha nem keres magának új la­kást, persze, nem állami épületben, akkor még mun­kásszálláson vagy ágybérlet­ben is elhelyezhetik. Kötelezhetik rá, hogy ki­költözzön a „megvett” lakás­ból, ami köznyelvi használat­tal élve azt jelenti, hogy még karhatalmat is igénybe ve­het a hatóság az áttelepítés­re, kipakolásra. EGY SOR HÁTRÁNY Az Ingatlankezelő Vállalat szerződést nem köthet a jog­cím nélkül lakókkal. Tehát jogokat sem nyerhet az ilyen lakó. Bármi elromlik a la­kásban, akármi eltörik vagy tönkremegy, olyan, amit egyébként az ingatlankezelő­nek kellene helyrehozó . most az ő esetében ettől esik. De a kötelessége' et nagyon élesen számon kér k tőle. Vegyük például a haszná­latbavételi díjat. F i történe­tesen mégis úgy he má a sors, hogy valamilyen méltányos ok miatt megkapná a lakást, akikor egyszer k; fizetett a volt főbérlőnek húsz-har- mincezret, aztán kifizet az ingatlankezelőnek a kiutalás­kor egy másik summát. Ez a jobbik eset. A kivé­teles is egyben, amire az el­múlt időkben alig akad pél­da. A jellemző viszont a<, hogy hiába fizette ki a „le- lépési” pénzt, a lakás nem lesz az övé. A lakást el keil hagynia. De amíg ezt nem teszi, fizetheti a kétszeres vagy a háromszoros lakbért. Es A LAKÁSCSERÉK Senki sem tudja megmon­dani a számát az egymás kö­zötti lakáscseréknek. Ez tör­ténhet a városon belül is. de nemegyszer két, vagy több város területére is kiterjed a láncreakció. Ilyenkor a hatóság tulaj­donképpen csak tudomásul veszi az új helyzetet, ha a cserék folytán az érdekeltek a jogos igényüket meg nem haladó lakáshoz jutnak. Különösen nem szólnak be­le abba, ha azonos számú helyiségekből álló, de eltérő komfort-fokozatú lakások cserélnek főbérlőt. Hogy ilyenkor ki, mennyit fizet a másiknak, milyen úton-mó- don alakítják ki az egyezsé­get, az ő dolguk. ★ Nagy vonalakban, a ren­delkezések száraz nyelveze­tét feloldva, az összes körül­mények közül inkább a leg­jellemzőbbeket elővéve, tehát a teljesség Igénye nélkül: így és ennyit lehet elmon­dani a lakásfoglalásokkal és csereberélésekkel kapcsolat­ban Gyöngyös esetében. Okulásul is, de a tények iránti tiszteletből is. G. Molnár Ferenc Próbatermelés decemberben Átadás előtt az egri tejüzem rül sor. Ha ez alatt az idő alatt is eredményesen vizs-

Next

/
Thumbnails
Contents