Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-12 / 241. szám

"1 < Országos tanácskozás a szocialista hazaíiságról E ger a magyar törté- < nelemben a hazafiság < élő forrása, a honvédő hő-; siesség vérrel szentelt em- < lékhelye. Nem véletlen hát,; hogy hat esztendővel ez- j előtt e történelmi város fa- ; lai között indult útjára a • hagyományteremtő kezde­ményezés: minden év októ­berében országos tanácsko-; zást rendeznek, ahol írók, < művészek, tudósok, kato- nák és közéleti emberek • cserélik ki tapasztalataikat a szocialista hazafiság kér-; déseiröl. Az eltelt hat esztendő ok­tóberi tanácskozásain igen < változatos, sokakat érdeklő; és sokakat érintő kérdések- ről esett szó. Megvitatták ; többek között a szocialista '■ ' hazafiság gondolatának, esz- ; méjének irodalmi tükröző- ! dését, amelyet a hazafiság; kérdéseivel kapcsolatos pe­dagógiai, ifjúsági, filmmű-; vészeti és történettudomá- ■ nyi témák követtek. A ma kezdődő országos ■ tanácskozás témája ugyan-1 csak széles körű érdeklő- ■ désre tarthat számot. írók, művészek, tudósok, újság- < írók, katonák és közéleti emberek a, hazafias honvé- < delmi nevelés és a tömeg,- tájékoztató eszközök kap­csolatáról folytatnak esz-; mecserét. A tanácskozást jelentős I jubileumok teszik aktuális-; sá. Ezekben a napokban emlékezünk az egri vár hős • kapitánya, Dobó István ha- < tálának 400. évfordulójára,; ugyanakkor most ünnepel­jük a hősies várvédelem; 420. évfordulóját. Főhajtó < tisztelgéssel emlékezünk J Eger nagy írójára, a most < 50 éve elhunyt Gárdonyi ‘ Gézára is, akinek neve, iro­dalmi munkássága szorosan' összeforrott 1552. történelmi < eseményeivel, aki az Egri; csillagok c. regényében ér- < tékes alkotással állított múlhatatlan emléket Eger; hőseinek. S zeretettel üdvözöljük j Egerben a tanács­kozás minden résztvevőjét. Valamennyiüknek hasznos; eszmecserét, eredményes tanácskozást kívánunk. VWWWV\W»AAAAAA/WWWvWW ^Aä^^iVAAaaaaaaaaa/AAAaaaa/vsaaa^^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 241. szám ARA: 80 FILLÉR 191:3. október 12., csütörtök FOLYTATÓDOTT AZ ELSŐ NAPIREND FÖLÖTTI VITA — MÓDOSÍTOTTÁK AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜGYRENDJÉT — INTERPELLÁCIÓK Befejezte munkáját az országgyűlés őszí ülésszaka Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter hozzászólása Felszólalt dr. Tamás László, Heves megyei képviselő, az ÉDOSZ főtitkára is Szerdán délelőtt dr. Dlmény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszternek a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a fagazdaság helyzetéről, illetve az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról szóló beszámolója fölötti vitával foly­tatta munkáját az országgyűlés. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, valamint Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós elsőként dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter­nek adott szót. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter: Áz ipar a jövőben még több és jobb korszerű gépet, vegyszert és műtrágyát ad a mezőgazdaságnak A mezőgazdasági terme­lésnek az utóbbi évtizedben lezajlott gyors fejlődése — parasztságunk szorgalmas munkájára támaszkodva — a mezőgazdasági termelőerők Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter felszólalásával foly­tatódott az országgyűlés második napja. (MTI foto — KS) hatékonyságával, az új tech­nikával és technológiával kapcsolatos, amely a termelé­si viszonyok forradalmi vál­tozása nyomán bontakozott ki. A termelőerők fejlődésé­ben és átalakulásában a me­zőgazdasági tényezők mellett a kemizálásnak és a gépesí­tésnek is igen nagy a szere­pe. A kemizálással egyre job­ban, tudományosan szabá­lyozható a mezőgazdasági termelés anyagkörfolyamata. Mezőgazdaságunk kor­szerűségének egyik mu­tatója az, hogy ma már a termelés anyag jelle­gű ráfordításainak fele ipari anyag. I Népgazdaságunk igen nagy erőfeszítéseket tesz a mező- gazdaság kemizálásáért. Az 1950—1975 közötti 25 évben a vegyipari beruházások egy- harmad részét, körülbelül 25 Még néhány perc és megszólal az elnöki csengő. milliárd forintot fordítunk a mezőgazdaság kemizálásá- ra — mondotta a miniszter, majd arról beszélt, hogy a mezőgazdasági terméshoza­mok nagymértékű emelésé­nek legfontosabb eszköze a műtrágyázás. A szervestrá­gya mennyisége hazánkban már egy évszázada azonos szinten van, felhasználását javítani lehet, de . ez kevés lenne az élelmiszerbázis nö­veléséhez. Következésképpen csakis műtrágyázással növel­hetjük gyorsan és nagymér­tékben a talaj termőképes­ségét. Minden remény megvan arra, hogy a nagyadagú mű­trágyázás széles körű elter­jesztésével, a technológiai fe­gyelem javulásával néhány év 'múlva országosan is el­érjük a 'ma élen járó gaz­daságok eredményeit. Vegyiparunk felkészült er­re a feladatra, összehasonlí­tásként említem meg, hogy a negyedik ötéves terv időszakában annyi mű­trágyát használ fel me­zőgazdaságunk, mint amennyit a felszabadulá­sunk óta 1970-ig eltelt 25 évben együttesen fel­használt. Ezután elmondotta, hogy népgazdaságunk igen sokat áldoz a vegyszeres növény- védelemre. 1972-ben például 25 millió dollárért vásáro­lunk növényvédő szereket a hazai termelésen és a szocia­lista importon felül. Ennek köszönhető, hogy az utóbbi években már egy hektár mezőgazdaságilag megművelt területre jutó növényvédő- szer-fglhasználásunk eléri, vagy megközelíti a gazdasá­gilag fejlett nyugat-európai országok hasonló adatait. Ezek mellett — hangsúlyozta dr. Szekér Gyula — a kor­szerű állattakarmányozás is elképzelhetetlen a vegyipar sokoldalú közreműködése nélkül. A korszerű keverék­takarmányok összeállításához egyes vegyi anyagok, mint vitaminok, antibiotikumok, aminósavak, anyaglebontást gátló «aí&xi&nsgk, ásványi > sók, egyes fémek stb. nélkü lözhetetlenek. Megközelítő számítások szerint a korszerű keveréktakar- mány-ellátás következté­ben mintegy félmillió tonna abrakmeglakaritást értek el mezőgazdasági üzemeink 1970-beii. Befejezésül a mezőgazda­ságban egyre inkább nélkü­lözhetetlen korszerű ipari ter­mékekről, gyártásuk fokozá­sáról, előállítási technológiá­juk fejlesztéséről beszélt, majd így folytatta: — Az elmúlt évtizedben a vegyi anyagokat előállító üzemekben is igen jelentős fejlődés ment végbe. A II. ötéves terv időszakában lé­nyegében földgáz nyers­anyagra állítottuk át nitro­génműtrágya-gyárainkat, az épülő üzemeket pedig már eleve földgáz nyersanyag fel- használására terveztük. Egy­re nőtt az üzemek mérete is. A felszabadulás után létesí­tett első nitrogén műtrágya- gyárunkban, a Borsodi Vegyi kombinátban a termelés alap­üzemének . kapacitása napi ötven tonna volt, a Péti Nit­rogénművek most épülő mű­trágyagyárában hússzor ak­kora, napi 1000 tonna kapa­citású ammóniaüzem létesül. E gyár üzembe helyezésével lehetőség nyílik arra, hogy 250 kilogramm hektáronkén­ti nitrogén-, foszfor-, kálium­műtrágya hatóanyagot ad­junk a mezőgazdaságnak, ami azt jelenti, hogy hazai ter­meléssel tudjuk megvalósíta­ni mezőgazdaságunkban a nagyadagú műtrágyázást. — Mezőgazdaságunk dol­gozói eredményesen teljesí­tették az eléjük tűzött fel­(Folytatás a 3. oldalon) fi Parlament Munkatársunk telefonjelen- tése a 3. oldalon. Macskafáték Örkény István tragikomé­diájának egri bemutatójá­ról ír a 4. oldalon Gyurkó Géza. történelem, irodalom... Dr. Köpeczi Béla akadémi­kussal, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárá­val beszélgetett munkatár­sunk, Pataky Dezső. írása az 5. oldalon. Lakások — p pír né.kiii Lakáscserék, ügyeskedések, mende-mondák és tények: erről Szól cikkünk az 5. oldalon. Csuvasiában jártunk Munkatársaink útibeszámo­lója a 6. oldalon. Egri csillagok Gárdonyi Géza művének alapján készült képregény­feldolgozásunk a 8. oldalon. Koktél a lengyel néphadsereg napjaalkalmából Eugéniusz Wislicz-Iwanczyk ezredes, a budapesti lengyel nagykövetség katonai és lég­ügyi attaséja a lengyel nép­hadsereg napja alkalmából szerdán koktélt rendezett. A békét és biztonságot akarjuk szilárdabb alapokra helyezni Péter János beszéde az ENSZ közgyűlésén NEW YORK AZ ENSZ közgyűlésének szerdai napján beszédet mondott Péter János, hazánk külügyminisztere, a magyar ENSZ-delegáció vezetője. — A jelenlegi világhelyzet egyik fő jellemzője, hogy vannak nagyon jó hírek és ezekkel együtt vannak na­gyon rosszak is — mondot­ta. A legfrisebb nagyon jó hír az volt, hogy a két termo­nukleáris hatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok képviselői közös ünnepélyes szertartás keretében, így Wa­shingtonban Gromiko kül­ügyminiszter és Nixon elnök részvételével kinyilvánítot­ták a rakétaelhárító rakéta- rendszerek korlátozására vo­natkozó megállapodásuk ha­tályba lépését. Ez történelmi jelentőségű esemény. Ezzel egyidőben viszont nagyon rossz hír az, hogy a B—52-es bombázók szinte ez­zel párhuzamosan egyik leg­nagyobb arányú támadásulcat , irányították a Vietnami De­mokratikus Köztársaság el­len. — Minden okom meglenne arra, hogy a nemzetközi vi­szonyok legkedvezőbb jelen­ségeire vonatkozóan fejtsem ki beszédem elején a magyar kormány véleményét. Először is azért, mert Magyarország Európában van és ma a leg­kedvezőbb jelenségek Euró­pában mutatkoznak. Az is kivételes alkalom az ENSZ történetében, hogy mind a közgyűlés elnöke, mind a (Folytatás a 2, olásiogg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents