Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Ismeretien Mihszátli-aneltdatáb r aaaaA/vaava\\waMamMVWvaaaa/ a LÖHINCZY ISTVÁN: SZOKOEAY ZOLTÁN: AZ 1892-ES VÁLASZTÁ­SOKTÓL kezdve élete vé géig Mikszáth az „isten háta mögötti” fogarasi nemzeti­ségi kerületet képviselte — olvassuk Király István Mik- száthról szóló monográfiájá­ban. Nem jutott neki köze­lebb mandátum, mert amint írta, „végre ki is tehet ar ról, hogy nincs elegendő ke rületünk,' vagy hogy ennyi a nagy emberünk”, s elvégre ő csak a „magyar kultúrát szol - gálja, és nem a magyar fer- deségeket”. Az viszont igaz, hogy Mik­száth maga sem törekedett ajkkor már közéleti sikerek­re, egyre inkább félvállról vette a politikát, ö, aki pá­lyája kezdetén a Pilvax Ká­véház fiataljaihoz hasonló útról álmodott — író és po­litikus akart egyben lenni — mind csalódottabban sáncolta el magát az íróasztala mögé. Huszonhárom éves képvise­lősége alatt mindössze két­szer iratkozott tel szólásra a Parlamentben — kell-e en­nél beszédesebb tény? Foga- rasra 18 év alatt időnként mégis leutazott, A kerület négyszer választotta képvise­lőjévé. Minden alkalommal díszes fogadtatásban része­sült, úgynevezett „alkotmá­nyos parádéban”. A vonat érkezése előtt fényes foga­tok egész sora lepte el az in- dóház belső udvarát. Maga Mikszáth említi nagy elis­meréssel: „Sehol nincs®-, olyan bőség szép fogatokból, mint itt, a ménes hazájá­ban”. Most a romániai Új Klet című képes hetilap Mik­száth életének erről a perió­dusáról közei összeállítást, amelyben sxámos érdekes anekdotát, bocsát közre. Egyik alkalommal zuhogó esőben érkezett a nagy író, mégsem hibádzott a fogadtatás, „csur­góit a sok édes szó, mint a méz”, emlékezik vissza ke­délyesen az ünnepelt, de hát — „dicséretből csodálatosan sokat elbír az ember”. MIKSZÁTH KÖZBEN MEGPRÓBÁLTA félbeszakí­tani a szónokló, koros párt­elnököt, akit Páncél Károly- nak hívnak, de az nem en­gedett a magáéból. Minek Is jött ki az állomásra? Piron- gatta később Mikszáth, — nem a képviselőnek jöttem én ki! — telelte az öreg. — Olyan képviselő nincs a vi­lágon, hanem kijöttem az író­nak. Annak én kijövök, még ha belehalok is! Konteszveller József 86 éves nyugalmazott gyógysze­rész így emlékezett Mikszáth látogatására: „Vagy három­szor, négyszer láttam az ut­cán Mikszáthot. Amikor meg­érkezett Fogarasra, mindig nagy ovációval fogadták, s vitték egyenesen a főispán lakásába. Ez az épület első emeletén volt, a jobb sa­rokban. Ma kórház működik benne. Általában néhány na­pig Bausnern Guido vendége volt (így hívták a főispánt), megvárta a választások vé­„ s elutazott. Soha sem kor. leskedett, nem tartott beszé­det a tömegnek. Az utódjá­val, egy itteni román ügy­véddel is nagyon jó barát­norvég dal Ne sírj, ne félj a szélben réghoit kalózok lelke sir! néztem melleden a sapadt napkorongot öleden az éj rőtbársony álmait s zöld szemedben fényes csillagárnyék , forgott a szájad nélkül ébredek vasárnap a folyót csókolják májusi csillagok éjfél van s többé nem láiom arcodat s az északi fénytől meglttasult Napot Forró fejek hűté&e Nagy-Britanniában a jövőben „hütik” a forrófejűeket. A „hűtés” olyan osztályban történik, amelyben szak­képzett tanárok segítik hozzá az agresszív gyermekeket a társadalmi életbe való beilleszkedéshez. A brit pedagógusok véleménye szerint sürgősen szük­ség van arra, hogy az állam 28 000 oktatási intézményét ellássák ilyen, a heves vérmérsékletű gyermekek megféke­zésére szolgáló osztállyal. Sötétben is „látó" műszer Az áthatolhatatlan sötét­ség, a hóesés és a borult iáá nem nehezíti meg a folyami hajó előrehaladását, ha a „Köd” elnevezésű új navigá­ciós rendszer működik a fe­délzetén. Ez a műszer infra­vörös sugarakkal „tapogatja le” az utat és másfél kilo­méterrel előbb figyelmezteti a kormányost az esetleges akadályra. A műszer kipróbálása si­keresen befejeződött, s Le­ningrad ban megkezdték soro­zatgyártását is. Az idén kö­rülbelül 50 hajót szerelnek . fel ezzel a műszerrel. A sötétben is „látó” ké­szüléket elsősorban az észa­ki országrész és Szibéria fo­lyóin fogják alkalmazni, ahol különösen bonyolultak a hid- romete©rológiiai viszonyok. A „Köd” elnevezésű mű­szer kicsiny terjedelmű, de a szakemberek már újabb, mi­niatürizált változatán is dol­goznak. Ezt a mini-műszert legfeljebb 300 lóerős motor­ral ellátott, kis tonnatartal­mú hajókon fogják alkalmaz­ni. súgban volt, mindig felke­reste őt, s képviselőtársa ebé­den, vacsorán látta vendégül. Annak idején a házat gyö­nyörű kert vette körül. Tele egzotikus növényekkel, dísz­cserjékkel, pirosbogyóa fák­kal, virágokkal, s az ágyások széle üres pezsgős üvegekkel volt kirakva”. Bisztray Gyula irodalom- történész szerint Mikszáth „A selistyei asszonyok” 5 című müvében megírta ezt a ker­tet. Igaz, hogy két láncon tartott medve Is volt benne? — Lehet, hogy megihlette a kert. Az emberek mindig kíváncsian lestek be a ková­csolt vaskerítésen. De a med­vékre nem emlékszem. Talán a vollai birtokán láthatta őket az író. Hogy mit inté­zett el, mint képviselő a városnak? A nagyközséget rendezett tanácsú várossá tette, s megszervezte a gim­náziumot. Magam is az új gimnáziumban jártam egy­néhány évet. Akkoriban nagy Mlkszáth-kultusz volt a diá­kok között. Emlékszem, időn­ként műkedvelő előadással egybekötött diákmulatságo­kat rendeztünk, s a belépő­díjakból mindig megvettük Mikszáth legújabb müvét az Iskolai könyvtár részére. egyébként a filgim­NAZKJM irodalmi körét is valamikor Mikszáth Kálmán­ról nevezték el. Hogy ismér- tük-e a könyveit? Hát, hogy­ne! Olvasta és szerette azokat mindenki. „Nagyon sajnálom” A 10 éves angol tró, Cecil Ro­bert», akinek miivel több mini 01 mlllié példényban keltek el, röviddel ezelőtt betért egy könyvkereskedésbe és meg akar­ta venni egyik müvét. A hosszú hajú eladó nem találta a köny­vet a raktárban és sajnálkozva igy szólt az idő* úrhoz: „Na­gyon sajnálom, de ezt a müvet az Íré halála éta nem Jelentet­ték meg új kiadásban.” VWVWWWWt^WWWWOVWVW/WWWVWWWWWWWVWWVWWWWWWWWWWVAWAWVOOW' Ne sírj. ne félj. hisz újra »11 a nyár, megáll a csönd a járdaszélen, fehér virágcsokor kezében, megáll a csönd a sarkon és bevár. Hajadra száll a kósza fénysugár, ne sírj, nevess csak újra szépen, ne félj. hisz, ott a tűz az égen. s a láng szíved köré lobogna már. Napod vagyok, az égi tűz-madár, kifogyhatatlan ég a fényein, megáll a csönd a járdaszélen, ne sírj, ne félj, örökre Hí a nyár. Marcel Marceaií, a pairrorr.rm vxmgtifrű művésze. Sötétben Európa leghosszabb hídja A svédországi Kalmar városban épül az európai konti­nens leghosszabb hídja. A híd hosszúsága több mint 6 ki­lométer, szélessége pedig 13 méter lesz. A hidat 155 pillér fogja tartani. A pillérek magassága azokon a helyeken, ahol nagy tengerjáró hajók fognak áthaladni a hídnyílá- sokon, a viz felszínétől számítva 36 méter lesz. A terve­zőmérnökök szerint a híd a másodpercenként 54 méter sebességű, viharos szél erejének is ellen fog állni. Kalóriaszegény élelmiszerek A „karcsú vonal” barátai végre bizonyosak lehetnek abban, hogy valóban „kaló­riaszegény” élelmiszereket vásárolnak. Egy közlés sze­rint a nyugatnémet egészség- ügyi minisztérium rendele­tet készít el, amely szerint a kenőzsiradékoknál és a zsír­emulzióknál legalább 50 szá­zalékos, az édesáruknál 40 százalékos, a gyürhölcstermé- keknél — a konzerveket is beleértve —, 50 százalékos, az italoknál 50 százalékos, a gabonatermékeknél és a szá­raz péksüteményeknél 25 százalékos kalóriacsökken­tést kell elérni, hogy ezeket a cikkeket „kalóriaszegény- nek” minősíthessék. Teljés éti end ajánlata esetén a fő­étkezés kalóriatartalmának 400 kalória alatt kell marad­nia, az egész napi élelmi­szeradag pedig nem lehet 1000—1200 kalóriáinál maga­sabb. Nem tudom, hogy a kedves Olvasó meg­figyelte-e: zenés esz­presszóink, esti szóra­kozóhelyeink egyre sötétebbek lesznek. Kezdetben mondd a Főközpont vezetője: legyen világosság! S lön! A vendéglátóipa­ri létesítmények egy­mással versengve igy eketek túlvilágí­tani a konkurrenciát. A csillárok nappali fénybe borították a szórakozóhelyeket. Am az utóbbi egy­két esztendőben sor­ra kialudtak ezek a lámpák, és sok zenét helyen ma már csalt néhány szál gyertya, vagy egy sápadt hu- szonötös villanykörte világol. A napokban betér­tem egy kis konyak­ra a ,J?ehér Holló”- hoz címzett szórako­zóhelyre. Hunyorogva álltam meg az ajtó­ban, szemem csak las­san szokta meg a sö­tétséget. — Legyen szives, vezessen egy asztal­hoz — mormoltam csak úgy bele az éj­— De a gyertyából is alig pislog egy- kettő. — Igen. Tetszik tudni, néhányat már elfújtunk. Ezzel is je­lezzük a közeli zár­órát — mondta ud­variasan, és letette elém a fél konyakot. Nem láthattam, med­dig van megtöltve a pohár, de bíztam ben­ne, hogy ki van az öt centiliter. — Fizetek — mond­tam, és levéltárcám­ból találomra kihúz­tam egy papírpénzt. Azután arra kértem a felszolgálót, hogy vezessen ki az utcára. Jólesően néztem fel az utca fölött szikrá­zó neonba. Mindösz- sze az bántott egy kissé, hogy a sötét­ben tévedésből húsz forint helyett százas­sal fizettem. De azért mégsem lehetett olyan sötét, mert a főpincér elfogadta. Galambos Szilveszter Oázisok temetője A Kenya déli részén fekvő Cavo Nemzeti Park több ezer elefánt temetője lett. Fehér csonthegyek, háttérben a tűző afrikai naptól kiégett pusztasággal — ez a kép tárul a látogató elé a természetvédelmi park különböző részein. Az országot sújtó 1971—72-es pusztító aszály nem kí­mélte a nemzeti parkot sem, ahol — szakértők szerint — a világ legnagyobb elefántcsordája élt A park tudományos kutatási központjának jelentése rámutat, bogy a szárazság következtében mintegy 5,5 ezer vastagbőrü óriás pusztult el. vagyis gyakorlatilag az állomány egyharmada. Sok ele­sni vándorolt fel az ország északi körzeteibe is. Lutri köz — Sors utca Két egri utca régi, ma már kihalt nevét Idéztük a cím­ben. Ez a két elnevezés nyel­vi szempontból is érdeklő­désre tarthat számot. Nem­csak a szerencsejátékokkal kapcsolatos szavak sorsáról vallanak az alábbi sorok, ha­nem az egri utcanevek életé­ről is. A számsorsjáték elnevezé­sei közül az 1700-as évek kö­zepétől kezdve először a bi­zonytalan, a kockázatos vál­lalkozás, a sors, a véletlen- ség alapjelentéseket hordozó lottéria vállalt valamennyi európai nyelvben szerepet, s tipikus vándorszóvá fejlődött. A magyar szótári szókészlet­be is bekerült. Eger város jegyzőkönyveiben az 1700-as években gyakran emlegetik a következő nyelvi formákat: lottéria, lotteri cédula, (1787), lottéria hordozó (1794) stb. A lottéria név alakváltoza­tai közül később a lottriá, a lutria. illetőleg a lutri váltak általánosabba.”A^ íütri „tájdi­vatos” elnevezésnek pedig népes szócsaládját tarthatjuk számon: lutri, lutrizik, lutri­zó, lutrizás, lutris. Nagyapá­ink idejében gyakran emle­gették ezeket a nyelvi for­mákat is: játszik a lutrin, tesz a lutrira, kifogta, meg­nyerte a nagy lutrit stb. Az egri Lutri köz utcanév is er­re az alapjelentésre és hasz­nálati értékre utal. Később a szót átvitt érte­lemben kezdték használni, s mivel nagyon kockázatos, bi­zonytalan volt a lutrizás, a szó jelentéstartalma a bi­zonytalan, a veszélyes, a kel­lemetlen dolgok, jelenségek megnevezésére szolgált. Ilyen használati értékben kapott nyelvi szerepet a szó ebben a szólásban is: Kihúzza á lut­rit (Bajha keveredik, meg­járja, kellemetlen helyzetbe jut, nem szolgál neki a sze­rencse) stb. Hogyan kapta a Sors utca sajátos megnevezését? A lottéria, a lutri nevek a ma- gyarítási mozgalom hatására kiavultak a nyelvhasználat­ból, s a következő magyar megnevezések vették át sze­repüket : számsorsjáték, osz­tálysorsjáték, sorsjáték stb. Az 1860-as években az egri utca heve Sorsjáték utca. Ar. Eger lap hasábjain pontosan megjelölik az utca elhelyez­kedését: „A Sorsjáték-utcza, a Generális laktanya mel­lett.” Később ez az elnevezés megrövidült, s az utca a Sors nevet kapta. Amikor hazánk­ban megszüntették 1897-ben a számsorsjátékot, az utca neve is elvesztette megnevező sze­repét, s Eger város képviselő testületé az Egri Híradó ta­núsága szerint 1899-ben in­tézkedett is „a Sors-utcza ne­vének megváltoztatása ügyé­ben., Dr. Bakos József szakába. Valaki ka­ron ragadott és egy asztalhoz cipelt. Le­nyomott egy székbe. — Én vagyok a pincér — suttogta az illető sejtelmesen. Igyekeztem magam elé képzelni a hang tulajdonosát. Milyen lehet? Fiatal felszol­gáló fiú, vagy kopa­szodó, középkorú pin­cér, vagy esetleg egy csinos, platinaszőke férfias hangú felszol- galónő. — Mit parancsol? — érdeklődött kissé türelmetlenül. ) — Mutasson egy itallapot. Szeretném kitapogatni, milyen innivalók közül vá­laszthatok. Egyébként miért van ilyen sö­tét maguknál? — Kérem szépen, a hangulat miatt. Gyer­tyafénynél jobban le­het mulatni. Rózsa Sándor is így érezte jól magát.

Next

/
Thumbnails
Contents