Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Születésnapi elismerés ÜGY ÜJ-DELHIBÖL keltezett távirati jelentés hét­főn hírül, adta, hogy Indira Gandhi, India miniszterelnö­ke, Ahmadabadban, egy tömeggyűlésen beszédet mon- i 'tf amelyben egyebek közt hangsúlyozta, hogy kormá­nya független külpolitikát folytat és ez a külpolitika az ázsiai népek békéjének és barátságának előmozdítására szolgál. Egy még fontosabb, vasárnapi távirati jelentés egye- ' •!< közt azt demonstrálja, hogy nemcsak Ázsia, de az egész világ népeinek békéjét és barátságát mozdítja elő az indiai külpolitika. Ez a vasárnapi jelentés azt adta tudtul a világnak, hogy India és a Német Demokratikus Köz­társaság felveszik egymással a diplomáciai kapcsolatokat, méghozzá a legmagasabb szinten: rövidesen nagykövet- cserére kerül sor a két ország között. Bizonyára nem véletlen, hanem a jószándék további gesztusa India részéről, hogy ez a bejelentés éppen a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának 23. év­fordulóján. az NDK születésnapján hangzott el. A publi­káció napját nevezhetjük akár születésnapi ajándéknak is, noha maga a tény nem az. A tény ugyanis — az NDK elismerése — nem ajándék, hanem logikus lépés, a hely­zet reális felismerésének jele. A Német Demokratikus Köztársaság már régen túl van azon, hogy létét bizony­gatnia kelljen: eredményei beszélnek helyette a politika, a népgazdaság, a kultúra és — mint a legutóbbi mün­cheni olimpián ezt oly szembeszökően észrevehettük — a sport területén. India immár a harmincharmadik állam, amely elis­meri az NDK államiságát és diplomáciai kapcsolatok fel­vételével realizálja azt. A két ország között hosszú ideje jó már és mind inkább javuló a kapcsolat, politikai, kül­gazdasági és kulturális téren egyaránt. A diplomáciai kapcsolat megteremtése e folyamat újabb láncszeme, de több is ennél. Mint Erich Honecker, az NSZEP első titkára rámutatott, a nagykövet-csere, nemcsak a két ország viszonyára gyakorol pozitív hatást. Kihat ez az egész világhelyzetre, Európa és a világ békéjének, biz­tonságának további megszilárdításához jelent újabb, ko­moly hozzájárulást. „A NEMZETKÖZI fejlődés tanúsága szerint sürgető követelmény, hogy az összes államok normális nemzet­közi jogi kapcsolatot létesítsenek az NDK-val”, — írja a Neues Deutschland. Nem is kétséges, hogy a 33. ilyen ál­lamot nem sokára követni fogja a 34., a 44. és sorra a többi. vVVWVWVV>AZWVVVV\AA/VWWWVW\AAAAAA*/VSA/WWWWVWVWSA/WS* Gromikő — Bahr találkozó A Szovjetunió külügymi nisztériumában hétfőn kon zultáció folyt Andrej Groml kő szovjet külügyminiszter és Egon Bahr, a nyugatnémet szövetségi kancellári hivatal államtitkára között. Megvi tatták a felek számára köl csönös érdekű kérdéseket Később Gromikó ebédet adott Bahr tiszteletére. „Elegem van ebből a vi- tágból!" — felkiáltással benzint öntött ruhájára, majd meggyújtotta magát a Geor- gia-állambeli Atlantában egy 27 éves fiatalember. A járó­kelők közbeavatkozása ké­sőinek bizonyult, a szeren­csétlen férfi belehalt sérülé­seibe. Thieu megy...? Felgyorsult az Egyesült Államok és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság pro minens képviselői párizsi bi­zalmas tárgyalásainak üteme Henry Kissinger, Nixon ame rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója hétfőn — már a második egymást követő napon —. újból találkozott Le Due ThovaX, a Vietnami Dolgozók Pálija Politikai Bizottságának tagjával, i VDK Párizsban tárgyaló kül döttségének különleges ta­nácsadójával és Xuan Thuy val, a delegáció vezetőjével A mintegy három éve fo­lyó szigorúan bizalmas tár­gyalások jelenlegi 19. for dulója — mint jelentettük —. vasárnap kezdődött a fran cia fővárosban, s a Fehér Ház szóvivőjének közlése szerint várhatóan kedden is folytatódik. Kissinger a hétfői találkO' zón is helyettesének, Haig tábornoknak a kíséretében jelent meg. A párizsi politi­kai megfigyelők ebből arra következtetnek, hogy a meg beszólásén Thieu saigoni el­nök esetleges elmozdításáról és a dél-vietnami koalíciós kormány megalakításának lehetőségéről van szó. Nyugati hírügynökségek mindenesetre rámutatnak, hogy a vie...ami háború kö­zeli befejezését sejtető nyil­vánvalóan célzatosan derülá­tó jelentéseket kizárólag amerikai források terjesztik. 100 éve egyesült Pest, Buda és Óbuda Amerikai légiterror Vietnamban Amerikai vadászbombázók vasárnap több mint 310 be­vetésben, B—52-es óriásbom­bázók pedig vasárnap és hétfőn több mint 50 bevetés­ben támadták Eszak-Vietna- mot — közölte hétfőn délben a saigoni amerikai hadveze­tés. A Ha Long-öbölben fekvő Hong Gai hányaipari köz­pont és kikötőváros polgár- mestere elmondotta, hogy az amerikai légierő gépei má­jus 10-től szeptember 30-ig 172 alkalommal bombázták a város lakónegyedeit és köz­vetlen környékét. Több mint 3700 különböző típusú bom­bát szórtak le, s rakétákkal lőtték a sűrűn lakott negye­deket. Légitámadásaik nyo­mán Hong Gai város 45 000 lakosa vált hajléktalanná, mintegy 600 személy vesz­tette életét és sebesült meg. Húszezer gyermek nem jár­hat iskolába, mert a légiag- resszorok eltörölték a föld szüléről a város 16 iskoláját. A bombázások nyomán 3000 lakóház, számos oktatási, kulturális és egészségügyi lé- tesímény, üzletek és közhi­vatalok egész sora dőlt rom­ba. Megrázó képet adott az amerikai légitámadások okozta pusztításokról Nani Dinh észak-vietnami textil­ipari központ polgármestere is. Elmondotta, hogy ameri­kai. repülőgépek május 6-a óta 33 alkalommal támadtak a 180 000 lakost számláló vá­rost. A bombázások követ­keztében Nam Din épületei­nek 70 százaléka hever ro­mokban. A MműJsm. í M2. október 10„ kedd Scheel pekingi útja Kedden a kínai külügymi­niszter meghívására Peking- be érkezik Scheel a nyugat­német diplomácia feje, hogy aláírja a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről szóló előzetesen már kidolgozott megállapo­dást és tárgyalásokat foly­tasson a kínai vezetőkkel a kétoldalú kapcsolatokról, va­lamint a nemzetközi hely­zetről. A kínai sajtó a diplomá­ciai kapcsolatok felvételé­ről és Scheel meghívásáról szóló hírt ugyanazon a na­pon közölte amikor a Kína— Japán diplomáciai kapcsola- tokfelvételét bejelentő kö­zös közleményt publikálta — szeptember 30-án — de kü­lön nem kommentálta fl megállapodást és az egyide­jű közlés tényétől eltekintve nem vont párhuzamot a két esemény között. Ha közvetlenül kínai kom­mentár nem is született, a pekingi megfigyelők jelen­tősnek tekintik azt a tényt, hogy a pekingi sajtó, amely­nek még egy évvel ezelőtt is egyik kedvelt célpontja volt az „újjászületett német mili- tarizmus” és a szovjet—nyu­gatnémet szerződés aláírása után heves támadásokat in­tézett a Brandt-kormány, sőt személyesen Scheel ellen is az utóbbi hónapokban telje­sen beszüntette ezt a polé- niát. Bár a kínai sajtó egyes utalásaiból világosan kitű­nik, hogy a pekingi vezetés bizalmatlanul tekint a bon­ni kormány „keleti szerző­déseire" A sajtó ha röviden is, de tényszerűen számolt be idén a berlini négyhatal­mi megállapodásról, a szov­jet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződé­sek ratifikálásáról, majd a lengyel—nyugatnémet diplo­máciai kapcsolatok felvéte­léről. Scheel pekingi tárgyalásai, során a.figyelem középpont­jában a kétoldali kapcsola­tok fejlesztése mellett a két félnek az európai helyzettel kapcsolatos (erősen külön­böző) álláspontja a két_ né­met állam ENSZ-tagsagának kérdése, a Közös Piac és an­nak esetleges kínai elisme­rése, valamint a nemzetközi helyzetről folytatandó esz­mecsere áll majd. Megmenekült a csónakázó család Helikopter fedézte fel és vette fedélzetére huszonhét órás hánykódás után a Crane család hét tagját; mentőöv­vel felszerelve ringatóztak az Atlanti-óceán vizén. A csa­lád csónakja a nyílt tengeren elsüllyedt, s őket mintegy öt­ven mérföldet sodorta a Golf­áramlat. Amikor rájuk bukkanta, 13 mérföldnyire voltak a legközelebbi parttól. A kalandos csónakkirándulás legfiatalabb részvevője a 10 esztendős Susan Crane volt. A KÖZÉPKORI BUDA ÉS PEST Európa polgármestereinek 1972. szeptember 26—28. kö­zött tartott budapesti talál­kozója nyitotta meg a fővá­ros egy évig tartó centenári­umi ünnepségsorozatát. Az évszázados évforduló arra utal, hogy Budapest a kontinens egyik legfiatalabb fővárosa. Valójában a leg­ősibb városok egyike. Csak­nem két évezreddel ezelőtt a mai Óbuda helyén a Római Birodalom Duna menti nagy­városa, Aquincum helyezke­dett el, amely 90 ezer lakójá­val, virágzó kereskedelmé­vel az akkori Európa fontos centruma volt. A mai Pest helyén élénk kereskedőtelep létezett. IV. Béla a tatárok súlyos pusztításai után ala­pította a fallal körülvett Bu­dát, amely a következő szá­zadokban európai fontossá­gú kultúrcentruimmá fejlő­dött. A török pusztítások után a három város — Pest, Buda és Óbuda —, a romok­ból újjáépült. A három vá­ros egyesítésének gondolata a reformkor társadalmi kö­vetelései között fogalmazó­dott meg és Kossuth Lajos 1849. június 24-én jóváha­gyott rendeletével lépett a megvalósulás útjára. A ma­gyar szabadságír arc a reak­ció túlerejével szemben elbu­kott. Így a nemes terv meg­valósítása csak két évtized múlva kerülhetett ismét na­pirendre. Budapest nagyvárossá fej­lődése az 1867-es kiegyezés után kezdődött. A főváros (1872-ben 194,4 négyzetkilo­méter terület, kb. 300 ezer lakost számlál), kiépítését a nemzeti függetlenségi törek­vések — mint politikai célt —, nemzeti üggyé emelték és minden módon támogatták. Ennek jele a vasutak Buda- pest-centrikus vonalvezetése, és a túlzott iparosítás. A múlt század végi agrárvál­ság, az olcsó vidéki munka­erő-felesleg, az iparosodó vá­ros munkaerő-kereslete egy­re több gyár alapítását ered­ményezte. 1870-ben az ipar­ban foglalkoztatottak száma 45 OOQ volt, 1970-ben pedig több mint 603 000 főt tett ki: A megindult ipari fejlődés nagy lökést adott a nagyvá­rosi infrastruktúra kialakítá­sához is. 1910-ben az akkori ország­terület lakosságának majd­nem 5 százaléka, a nagyipari vállalatok 32 százaléka, a gyáripari munkásság 31 szá­zaléka, a kiadott újságok és könyvek 50 százaléka jutott Budapestre. Az első világhá­ború idején létesült hadi­ipari üzemek tovább növel­ték a főváros gazdasági sú­lyát. A világháború után az országierület csökkenésével emelkedett a fővárosi ipar sú­lya. Az ipari termelés az 1925 —29-es konjunktúra idején 50 százalékkal növekedett. A főváros kedvező közleke­dési helyzete továbbra is fontos ipartelepitő té­nyező maradt a fejlő­désnek induló textil-, papír- és vegyipar számára. Buda­pest gazdasági és ipari jelentősége a két világháború közötti német orientációval fokozódott, 1938-ban itt össz­pontosult az ország nagyipari dolgozó létszámának 55, az ipar termelési értékének 54, a gépjármű-állományának 54 százaléka. A tudományos életben és a felsőoktatásban Is nagyfokú koncentráció ment végbe. A második világháborúban a főváros és környéke had­színtérré vált és hatalmai* károkat szenvedett. Az első hároméves terv időszakában a háborús károk helyreállí­tása mellett a túlzott ipari koncentrációból eredő ará­nyok felszámolására megtet­ték az első lépéseket. (Né­hány súlyosan megrongáló­dott üzemet nem építettek újjá és befejezték a háború előtt megkezdett vidéki be­ruházásokat. Ezen intézkedé­sekkel a főváros súlya némi­leg csökkent. 1949-ben a fő­városban tömörült a foglal­koztatottak 51, az ipari ter­melés 45 százaléka. A főváros területe 1950-ig csak kis mér- , tékben növekedett, a lakos­sága 1949-ben 1 590 300 főt tett ki. Budapest területe — 1950. január 1-től a szomszé­dos településeknek a fővá­roshoz való csatolásával —, 525,5 négyzetkilométerre nö­vekedett és 22 kerületre ta-“‘ . golódctth . Az első ötéves terv beru­házásainak 20 százalékát va­lósították meg a fővárosban. Az ötvenes években az ipar funkciójának emelkedése a lakosság növekedését és az agglomeráció kiterjedését idézte elő. Az 1956-os ellen- forradalmi események során az illegális külföldre távozá­sok következtében 90 ezerrel csökkent a főváros lakossá­gának száma. Az MSZMP VII. kongresszusának egyik célja Budapest túlzsúfoltsá­gának mérséklése. Ennek so­rán a fővárosi iparban fog­lalkoztatottak' száma — 1960 —1970. között — 44 százalék­ról 37 százalékra, a termelés értéke 42 százalékról 36 szá­zalékra csökkent. Mivel a főváros munkaerő-tartalékai kimerulőben vannak, a fővá­rosi üzemek az elmúlt 4 év­ben 200 ipari üzemet létesí­tettek vidéken a termelés nö­velése érdekében. A kiolvasott újság is érték! Az alkohol is közrejátszott...? Vasárnap este 208-ra emelkedett a mexikói vasúti szerencsétlenség halálos áldo­zatainak száma, miután a mentőosztagok újabb har­minc holttestet szabadítottak ki a vagonxoncsok közül. A Saltüto közelében csü­törtökön oetkadékba zuhant szerelvény .Jtqaai közül né­hányon 36 órát töltöttek ele­venen eltemetve, míg a láng­vágók segítségével kiszaba­dították őket. A mexikói hatóságok va­sárnap bejelentették. hogy gyilkosság miatt vádat emel­nek a. mozdonyvezető és a vasúti személyzet három tagja eilen. Kettőjük véré­ben a katasztrófát követő or­vosi vizsgálat során alkoholt taUiigk. ______ G yűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen, kötegelt újság­papírt kilónként 1 FORINTÉRT, a színes újságokat, a folyó­iratokat, a nyomtatott fü­zeteket, a puha fedelű köny­veket, füzeteket és az iro­mányokat kilónként 50 FILLÉRÉRT, a papírgyártásnál felhasz­nálható, vegyes papírhulla­dékot kilónként 40 FILLÉRÉRT

Next

/
Thumbnails
Contents