Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-07 / 237. szám

Látogatás as automatizált egri eserépgyárha n VItÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETOt! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAP! (LAPJA XXIII. évfolyam, 237. szám ARA: 80 FILLÉR 1972. október 7., szombat A napokban kezdte meg a folyamatos termelést a 95 millió forintos beruházással épített új üzem. Az első műszakok egyikéről szól riportunk a lap 3. oldalán. A. legfőbb cél: A vízgazdálkodásban is lépést tartani a növekvő igényekkel Befejeződött az országos vízügyi koofereueta Pénteken délelőtt — mint arról már beszámoltunk —. az elhangzott előadások fö­lötti vitával folytatódott az országos vízügyi konferencia. A vízügyi vezetőkön, szak­embereken kívül részt vet­tek a vitában a szakszervezet, az Országos Tervhivatal, az Egészségügyi Minisztérium képviselői, valamint több megye és város tanácsának vezetője is. Napirenden : A vidékre kitelepült üzemek hatása a megye ipari fejlődésére Áz üzemi étkeztetés helyzete ülést tartott az országgyűlési képviselők Heves megyei csoportja Az országgyűlési képvise­lők Heves megyei csoportja pénteken Apcou, a Qualität Vállalat szeld lázában talál­ta ineg ülését, amelyen részt vett Kiss Úrnő. a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Virág Karoly, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Varga József, a megyei tanács el­nökhelyettese, Petites István, a gyöngyösi járási pártbizott­ság első titkára, Páti Jenői megyei népfronttitkár és Csathó László, a Csepel Vas­es Fémipari Tröszt vezér- igazgatója is. Hever Lajos, a képviselő- csoport vezetője tájékoztatta a résztvevőket az országgyű­lés- őszi ülésszakának prog­ramjáról, majd Édes József, a megyei tanács ipari osztá­lyának vezetője tartott elő­adást a vidékre telepített üzemeknek a megye ipari fejlődésére gyakorolt hatásá­ról. Elmondotta, hogy az üze­mek kitelepítésével sokat változott a megye ipari tér­képe, a fejlődés üteme meg­felel az előírt követelmé­nyeknek. A kisebb üzemek, ipari szövetkezetek mellett a kitelepülés a megyében sző­kébb területre korlátozódik, elsősorban az egri Finom- szerelvénygyár hevesi gyár­egységét (amely jövő év első félévében már elkészül) és a Qualität Vállalatot érinti, amely 1975-ig végleg Apcra költözik a fővárosból. A ki­telepítéssel kapcsolatos gon­dok között szó esett a mun- karerő-vár.dorlás problémá­járól. Rámutattak arra is, hogy a településhálózat fej­lesztésével nagyobb összhan­got kei1 teremteni az ipar- telepítésnek. Gondot okoz je­lenleg az is. hogy a fejlesz­tésre előirányzott összegek nem fedik az építőanyagárak időközbeni változását. A szolgáltatássá' szemben tá­masztott igényekhez is job­ban igazodniuk kell az ipari fejlesztéseknek. Felszólalt Kiss Ernő miniszterhelyettes te aki elismeréssel nyilatko­zott Heves megye gépipará­nak fejlődéséről. Elmondotta, hogy az utóbbi évtizedben a megye . gépiparának szintje elérte az országos színvona­lat, A helyi kezdeményezé­sek jói illeszkednek bele a kiemelt kormány programba. Ami a jövőt illeti, nincs szükség országosan sem, a megyében sem az extenzív fejlesztésre. Az V. ötéves tervben a cél a meglévő vál­lalatok, gyáregységek kor­szerűsítése, a modern tech­nológiák bevezetése, a stabi­litásra való törekvés. Ezután Szabó István, az SZMT titkára az üzemi ét­keztetés megyei helyzetéről tájékoztatta a képviselőket. Rámutatott, hogy a korszerű munkafeltételek egyre in­kább megkövetelik a mun­kahelyen történő étkeztetés biztosítását. A vendéglátó egységekben csökkent ugyan az elmúlt két évben a jelen­tős fejlesztések ellenére is a „forgalom”, viszont emelke­dett a saját kezelésű üzemi konyhákon étkezők száma. Gondot okoz. hogy a dolgo­zók jelentős része változó munkahelyen van és az is, hogy a kis létszámú munka­helyek nem teszik lehetővé a szervezett üzemi étkezte tést. A jövőben szükséges; hogy a fejlesztés üteme a je­lenleginél is dinamikusabb legyen, hogy az igényeknek megfelelő módon részesül­hessenek a dolgozók ebben az igen fontos szolgáltatás ban. Ez a juttatás egyformán érdeke minden vállalatnak és intézménynek. A képviselőcsoport tagjai az ülés után Veres István igazgató kalauzolásával meg tekintették az Apci Qualitál Vállalat üzemeit. A délután folyamán a He­ves megyei x országgyűlési képviselők ellátogattak ven déglátóik kíséretében a gyöngyöstarjáni Győzelem Termelőszövetkezetbe. Né­meth András tsz-elnök tájé­koztatta a képviselőket a kö­zös gazdaság munkájáról és terveiről, majd bemutatta a gazdaságot a vendégeknek. K. G. Az egyes felszólalásokból, az egész vitából egyértelmű­en kicsendült, hogy a vízgaz­dálkodásban is lépést kell tartani az egyre és gyorsu­ló ütemben növekvő igények­kel. Ezt a célkitűzést jól il­lusztrálja a konferencián több­ször is idézett távlati vízügyi fejlesztési koncepció néhány adata: a közüzemű vízművek víztermelését 1985-ig a jelen­leginek kétszeresére, az ez­redfordulóig pedig a három­szorosára kell növelni. Emel­lett a fejlesztés fő feladatai közé tartozik az üdülőterü­letek közművesítésének a ja­vítása, mivel e területek mind vízbeszerzés, mind szennyvízbefogadók tekinte­tében kedvezőtlen, adottságú- ok. A vita befejeztével Szakvá- ry Jenő, az Országos Vízügyi Hivatal víz- és csatorna fő­igazgatóságának osztályveze­tője foglalta össze a konfe­rencia legfontosabb tapaszta­latait, , it A jelentős országos tanács­kozás befejezése után Szak- váry Jenő válaszolt munka­társunk kérdéseire: — A háromnapos konfe­rencián a szakterületet érintő, s a közvéleményt is érdeklő számos gondról, tennivalóról szó esett az elhangzott előadásokban és vitában. Véleménye szerint ezek közül melyek a leg­fontosabbak jelenleg? — Legelsősorban a telepü­lések közműellátottsági szint­jének javítására vonatkozó célkitűzéseket említeném. Ugyanis hazánk a vízi köz­műhelyzet értékelésénél a nemzetközi ranglistán az utolsó előtti helyen áll. A távlati célkitűzéseket a kor­mány meghatározta, s ennek megfelelően a vízügyi szer­vek is a konferencián meg­fogalmazták legfontosabb fel­adataikat. Ezek között egyik legnagyobb gondunk a fel; szín alatti vízkészlet korlá­tozott felhasználási lehetősé­ge, ami egyre inkább sürgeti a felszíni vizek fokozódó hasznosítását. Ez a célkitű­zés újabb megoldandó prob­lémát vet fel: fejlesztenünk kell a vízkezelési, víztisztítá­si eljárásokat, technológiákat, Főleg e víztisztító berende­zéseknél alkalmazott vegy­szerek előállításánál, azok al­kalmazásánál jelentkezik a legtöbb gondunk. Ezzel ösz- szefüggő a szennyvíztisztítá­si eljárások korszerűsítése is, ahol az egyes, főleg vegyi üzemekben gyorsan változó technológiáik, a megválto­zott minőségű szennyvíz fo­gadása és derítése állítja próba elé az eredetileg más minőségre épült berendezése­ket. Ugyanakkor elmondha­tom, hogy szakembereink képzettségét, berendezéseink korszerűségét tekintve előke­lő helyen állunk a nemzet­közi mezőnyben. Főleg a re­gionális vízművek építési technológiája fejlődött igen komoly szintre az utóbbi év­tizedben. ‘Nem mondhatom el azonban ezt az üzemeltetési színvonalról; kevés a kor­szerű kapcsolódó létesítmény, azok műszerezettsége, szerel­vényei hiányosak. — Milyen konkrét ered­ményt hozott az Egerben lezajlott konferencia az elmondottakkal összefüg­gésben? — A légion tosabb, hogy igen széles körben sikerült a szakterület vezetőivel, munkatársaival, s a közvet­lenül kapcsolódó szervek és intézmények képviselőivel szót értenünk. Ilyen széles körű vízügyi konferencia ha­zánkban még nem volt. Nem­csak az előadások, a vita alatt, hanem a kötetlen esz­mecserék során is lehetőség nyílt a szó igazi értelmében vett tapasztalatcsere jellegű beszélgetésekre. Ügy érzem, hogy közösen sikerült meg­fogalmaznunk legfontosabb célkitűzéseinket, s ez garan­cia arra. hogy azok végrehaj­tásában is egységes lesz a szemlélet. (faludi) Éhes® a yépkocsiktói A 27 ezer állami személy­gépkocsiból csak 11 ezer maradt az üzemeknél, a vállalatoknál, az intézmé­nyeknél. Erről szól írásunk lapunk 3. oldalán. Ml lesz a Kozmán kilátóval ? A szép kirándulóhelyért ag­gódókat nyugtatjuk meg a 4. oldalon közölt írásban. Rajt eiött a vízilabdázók Pócsík Dénes edző nyilat­kozott lapunk munkatársá­nak, amelyet a 7. oldalon olvashatnak. 9 Szakszervezetei! Országos Tanácsának illése Á Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott. A tanácsülés résztve­vői egyperces néma felállás­sal adóztak Tamás László, a SZOT elhunyt tagja emléké­nek. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT' titkára a vállalati és üzemi szakszervezeti szervek jog- és hatásköréről terjesz­tett elő jelentést. Rámutatott, hogy a szak- szervezeti mozgalomban az irányító munkát is erőtel­jesen tovább kell javítani. Ennek alapvető feltétele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottan vonják be a fon­tosabb kérdések eldöntésébe is. Második napirendi pont­ként Timmer József, a SZOT titkára a magyar szakszer­vezetek nemzetközi munká­járól számolt be. Október 12-13 Országos tanácskozás Egerben a szocialista hasafiságról — Legközelebbi közgyűlé­sét december 12-en tartja a Magyar Kereskedelmi Ka­mara — jelentette be pénte­ken a Parlament Gobelin­termében rendezett sajtótájé­koztatóján Kallós Ödön, a Kamara elnöke. A most sor­ra kerülő negyedik közgyű­lést már a Kamara Kossuth Lajos téri, új székházába hívták össze, amelynek át­adása rövidesen megkezdő­dik. Az új székházzal a Ke­reskedelmi Kamara munl<á- iához jobb technikai feltéte­leket teremtenek, ennél azon­ban még fontosabb, hogy az eddiginél is több nyezökészseggel kívánja segí­teni a Kamara tagvállalatai­nak nemzetközi együttműkö­dését, még hatékonyabban akarja képviselni tagjainak érdekeit itthon és külföldön. A Magyar Kereskedelmi Ka­mara jelenleg 347 vállalatot tömörít. Mivel lényegében valamennyi vállalatnak ér­deke, hogy a tekintélyes fó­rum közreműködjék külföldi üzleti kapcsolatainak kiépíté­sében, számolni lehet azzal, hogy a tagvállalatok köre to­vább bővül. Hagyomány már, hogy ok­tóber hónapban a szocialista hazafiságról tanácskoznak Egerben. A Honvédelmi Mi­nisztérium, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége, valamint Eger Város Tanácsa hat esztendő­vel ezelőtt rendezte első al­kalommal a hagyományte­remtő tanácskozást, amely azt vizsgálta, hogy hogyan tükrözi irodalmunk a szo­cialista hazafiság gondola­tát. A következő évben a pe­dagógia, majd az ifjúság, a filmművészet és a történet- tudomány aspektusából a legjobb szakemberek cserél­tek véleményt a szocialista hazafiságról. Október 12-én és 13-án is­mét tanácskozás lesz Eger­ben. Ezúttal a legszélesebb érdeklődésre számot tartó té­ma a hazafias honvédelmi nevelés és a tömegtájékozta­tó eszközök kapcsolata kerül megvitatásra. Jó hátteret biztosít ennek a tanácskozásnak az a kö­rülmény, hogy ezekben a na­pokban ünnepeljük Dobó István halálának 400. évfor­dulóját. A kétnapos vita a hagyo­mányoknak megfelelően most is katonai parádéval kezdő­dik. Kar páti Ferenc 'vezérőr­nagy, miniszterhelyettes a Dobó téren fogadja a helyőr­ség; díszalakulatának tisztel­gését, majd Trezsenyik Sán­dor, az MSZMP Eger Városi Bizottságának titkára köszön­ti a vendégeket. Ezután az egri vármúzeumban emlék­táblát avaíaah Dctró István halálának 400. évfordulója alkalmából. Megemlékezést mond dr. Nagy József, a tör­ténelemtudományok kandi­dátusa. A tanácskozás délután kez­dődik. Előbb dr. Varga Já­nos, Eger város tanácselnöke köszönti a résztvevőket, majd Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára mond megnyitó beszédet. Ezután kerül sor a vitaindító elő­adásra, amelyet dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke tart Hazafias honvédelmi nevelés és a tö­megtájékoztató eszközök cím­mel. Az előadást vita követi. Ezúttal is sor kerül kitün­tetések, nívódíjak és jutái­mat atadásátiu December 12-én nj székhazában tartja közjy ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents