Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-29 / 256. szám
^^AAA^V^^MA/S/^A/V^^yVVVVVVVVy^AA/^AA^A/^AAA/^AAA^AAAAAAAAí''^A^AWV íVVWV \ * - AA^-V‘v^%A^AAAA<Vv^\AAy\AAAA' En is a gyilkosok bandájához tartozom A LltyerafurnaJ» Qazcta 1972. 42. száma egy volt amerikai katona vallomását közli. Mark Haliért életének utolsó esztendejét eleveníti lel, hippi-korszakától a kábítószeres éveken, az „anyaszomorító” vietnami háborún keresztül leszereléséig. Az alábbiakban részleteket közlünk a cikkből. ... Tizennyolc éves lettem, s behívtak a hadseregbe. 1968. novemberét írtuk... A következő év júniusában Dél-Vietnamba irányítottak. Bár régóta arról ábrándoztam, hogy hős leszek, nem vetettek be az igazi harctérre, Haditudósító lettem, szerencsére! Helyesebben a katonai archívumnak készítettem fotókat,, tehát valódi fegyverem a fényképezőgép volt. Mindenről csináltam képet, amire parancsot kaptam. Haditechnika, holttest, falvak felégetése előtt és után, a bombázások ,,eredményei”, a dzsungelben mozgó objektumok, még mielőtt lőtték volna őket, aztán támadás közben, majd után. Az amerikai pilótának minden olyan tárgyra lőnie kell, amely két és fél mérföldnyi sebességnél gyorsabban mozog. Az aztán őt már igazán nem érdekli, hogy a bizonyos „objektum” egy kerékpáron haladó falusi paraszt, vagy egy futó legény, aki meg naplemente előtt haza akar érni.., Hogy melyik fél támadott elsőnek, s hogy tulajdonképpen most ki is védekezik — erre nem is gondoltunk. Hsak azt tudtuk, hogy ezek az ázsiai kongok lövik a mi drága fiainkat. Tehát minden megölt amerikai helyett legalább száz vietnamit kell megsemmisíteni, sőt ha lehet, ezret... Egyszer kórházban a sebesül tek napalm okozta sebeit keilelt fényképeznem. Volt ott egy hat-hét éves kisfiú és a nagyapja — egy kis és cgy nagy összeégett húsosomé! Az öreg még tudott beszelni, a fiú csak. nyögött, s már nem tért többet magához. Az apó elmondta, hogy -éppen a rizsföldön voltak, amikor a falut légitámadás érte. Csodálkoztak rajta, mert még a környéken settn jártak partizánok. Az unokája házi ' tart futni a szüleihez, ő pedig utána, hogy megélik sa. ... S akkor beárnyékolj ** őket egy bombázó s többse nein emlékrenfaJU JTöbbször kérdeztem ma gamlól: „Vadállatok vagyunk mi, vagy torzszülöttek?” a bárban, biliárd vagy ebéd közben normálisan el lehetett mindegyikkel beszélgetni, ugyanolyan dolgokon nevettek, mint minden más normális ember... Es mégis ha maguk előtt látták a célt, legyen az iskola, vagy akár egy bokor mögött rejtőző kisfiú — vadállatokká váltak. Aztán megértettem, hogy mi mindenkit gyűlölünk. Nemcsak a kommunistákat, hanem bizonyos értelemben a déi- vietnami katonákat, a parancsnokainkat és egymást is... Többször előfordult, hogy valaki belopódzott alvó ellensége barakkjába... A többit könnyű elképzelni. Kézigránátunk bőven volt. Minden támaszponton működött egy ún. „szemét harmincas”, amely a hadikereskedelem szennyes ügyeit bonyolította: hűtőszekrényt adott el benszülötteknek jó áron; hat-hét kiló marihuánát kértek ráadásul, amely aztán Amerikába repült, dívott a prostitúció. Hét kiló marihuana Kaliforniában kétezer dollárt ér. New Yorkban — három és fél ezret... 1971. novemberében vetettem le a katonaruhát. Igaz,, én nem öltem meg senkit, de tudom, hogy cinkos vagyok. S ha elítélnek egy bandát, akkor minden egyes ' tagját sújtja az igazságszolgáltatás. En is a gyilkosok bandájához tartozom... Egyesek azt mondják, hogy azért keveredtünk bele ebbe a szennyes háborúba, mert Vietnamban sok az olaj. Mások szerint a háború a legjobb üzlet. Szerintem, sajátos ideológiánk miatt tart még most is a vietnami háború. Meg akarjuk semmisíteni a társadalmi rendszerünket, mert a boldogságot úgy kell érteni, ahogyan mi tesszük: az az ember, akinek két hűtőszekrénye van, boldogabb, mint akinek csak egy van. Mindent a magunk szájíze szerint akarunk átalakítani, s ha ez nem sikerül, sőt ha még ellenállással is szembetaláljuk magunkat — lövünk. Most kezdem Uaa«c a gondolkodó szemével nézni Vietnamot^, fr tóttá* 1 -P Attiúí Tölgy óriások Háromezer év — ennyit (esz ki közösen Lengyelország három legöregebb értés- tölgyének életkora. A „rangidőst” a kielcei vajdaságban találjuk. A helyi lakosság által Bartek névre keresztelt fa 1200 éves. Törzsének kerülete 13 méter 40 centiméter. Alig marad el mögötte a gdanski vajdaság 1000 éves „aggastyánja”, a maga 10 méteres kerületével. A lublini vajdaságban levő legifjabb faóriás körüljárásához pedig „csak” 8,5 métert kell megtenni. ■BÜELY GABOBü Meztelenre vetkőzik egy lány és meghal véletlenü! mint sokszáz éve . egy szakállas fiú Valahol mindég tapsolnak — a szégyenkezés tenyerei belecsiinpaszkodnak az utolsó nevetésbe magára marad árván az ártatlan indulat szép mellén durva kéznyomuk piros patakok folynak hibás szárnyú kishalak feküsznek A fakcrcszt tövében macska szoptatja a kicsiket V^A/^yy^^S/^^^WVWVWWVWWVWVS'VVVWWVVVVVVWA/ Egy furcsa kopaszság emlékére Az egyház is „alkotmánymódosításokat” eszközöl, ősrégi kánonokat érvénytelenít. Röviddel ezelőtt megszüntették a reverendahordás kötelezettségét, a minap hatályon kívül helyezték a 13Ö. kánont, amely papi embereket a tonzúra viselésére kötelezett. Az Ad pascedum elnevezésű motu proprio, azaz pápai leirat végleg megszüntette a tonzúrát, amely egyébként ki- kopóban volt már az egyházi „divatból”, már csak néhány szerzetesrendben volt kötelező. A történészek szerint a V. vagy VI. században vezették be a tonzúrát, és több zsinat szabta meg a papi emberek fején kiborotvált hely nagyságát. Egy XIV. században tartott zsinat szerint négy ujjnyinak kellett lennie, az 1473. évi toledoi zsinat az akkor használatos spanyol pénz, a real érme nagyságának követelte a pilist. A XVII. században, méltóságához mérten, különböző nagyságú tonzúrát nyírtak a plébános, az esperes, a kanonok feje búbján. Ennek a furcsa viseletnek az eredetét többféleképpen magyarázzák, legvalószínűbb a római korból való származtatása. A leborotvált fej akkor az alávetettség jele volt, a rabszolgák viselete. Az egyházi tonzúra feltehetően azt jelentette, hogy a papi rendbe besorolt egyén az egyház tulajdona, püspökének az alárendeltje. A bibliában ellentétes személetet találunk a hajviseletről. Az ótestamentum a férfierő jelképeként ír Sámson hosszú hajáról, az újtestamentumban viszont Pál apostol a korinthusbelaekhez írt levelében (11. rész, 14. vers) a férfi szégyenének mondja a hosszú hajat (Pálról (ismertes, hogy kopasz volt!). A lélekidomárok szerint á haj levágása a kasztráciőt jelképezi, a lobogó haj korona viszont valamilyen erkölcsi magatartásról tanúskodik. Nehéz eligazodni a jelképeket magyarázó csűrés-csavarásban, nem kétséges azonban, hogy a legújabb kor szexforradalmában a fiúk és lányok hosszú sörénnyel tüntetnek. Megkülönböztető külsőség, divat, politika is a hosszú frizura, mint volt régen, amikor a férfiak is copfba fonták fejük ékességét. r. •'V AAA//' AAA *A/ A precizitás Óvatosan, kicsit jobbról balra — nem véletlenül! — belc- eresztem ezt a fehér kockát a kicsi fekete forró tóba. A kicsi fehér kocka minden zuttyanás nélkül süly- lyed el a forró kicsi fekete tóban, úgy, ahogyan azt előre megterveztem és jinjaimon keresztül megszerveztem. Hajíthattam volna felülről lefelé, elengedhettem volna a kicsi fekete forró tó szélén, csak úgy, amúgy hányaveti módon a kicsi fehér kockát, mint ahogyan azt oly sokan és oly felelőtlenül teszik, s bánják is meg e teltüket, üe akkor már későn. Mert mindennek a titka a gondos, előrelátó tervezés és precíz végrehajtás. Az első lépés tehát sikerrel járt. A feladat, amit magam elé tűztem, első etapjá- ban meghozta a maga győzelmét az én számomra. Fel a fejjel! További koncentráció és az ügy, amelynek e perceket áldozom, amelynek végrehajtását igyekeztem a tőlem telhető legprecízebben megszervezni, teljes győzelmet hoz a számomra. A következő tépés. Ezt a fém izét jobb kézzel, a hüvelyk és mutató és a középső ujj segítségével felemelni — több ujj /i- 'ttré&upc*' Nem csupán sajtóhiba 1 Gyakran kapunk olvasóinktól olyan panaszkodó le-, velet, amelyben a napi sa i- tóban előforduló sajtóhibákkal kapcsolatban kérik véleményünket. Egyik levérírónk azt tette szóvá, hogy az utóbbi időben a rövid ö hang feleslegesen hosszabbodik meg, és ez a sajtóhiba egyre terjedőben van. De vajon csak sajtóhibáról van szó? Az a véleményünk,hogy nem! A magyar nyelvművelő szakirodalom már ' igen gyakran hibáztatta, elsősorban a budapestiek kiejtésében hallható kor, körút, körtér, kőrönd, kőrszínház helytelen ejtésformákat. A hosz- szú ő hang helyett a felsorakoztatott szavakban rövid ö hangot kell ejtenünk, és az ejtésnek megfelelően röviden is kell írnunk. Sajnos, a kör szó és igen népes szócsaládja (kör, délkör, félkör, sportkör, körirat, körlevél, körül, körzet, körző, körlet stb.) kiejtésében ma már nemcsak a budapestiek ajkán hosszabbodik meg az ö hang ejtése, hanem újabban a vidéken is egyre gyakrabban halljuk ezt. Ezért nem csupán sajtóhibának tekinthetjük a rövid ö-nek hosszú ő-vel való szedését, mert az olvasót megtéveszti, és a hosszú forma szélesebb körben való elterjesztéséhez is alapot nyújthat. Ha még a sajtó hasábjain is ez' a hibás ő-zés je- . lentkezik, akkor még nehezebb a hibás ejtés elleni küzdelmünk. Azt is hangsúlyoznunk kell még, hogy az időtártamnak, azaz a hosszúságnak és a rövidségnek igen fontos szerepe van a magyar szavak hangszerkezetének és jelentésszerkezetének kialakításában. Az alábbi példatár is azt bizonyítja: nem mindegy, hogy rövid, vagy hosszú . magánhangzóval ejtjük, illetőleg írjuk le az idézett szavakat: tör—tőr, tőrök—törők,—török, kor— kór, korok—kórok—kórók, szelet—szelét—szélét stb., stb. Nyelvhasználatunkban a rövid és a hosszú ö—ő hang jelentés-megkülönböztető szerepet is vállal. A zárt görbe vonal megnevezésére szolgáló kör és a francia kártyának, a tarokk-kártyának színét, sorozatát jelző piros szív jelentésű kör szavak kiejtése és leírása is ezt bizonyítja. Ugyancsak \ vigyáznunk kell a következő elnevezésekben szereplő magánhangzók kiejtésével és leírásával is: Körös, a folyó neve, a mellé települt falu elnevezése: Körösladány. Hosszú az ejtés és az írás 4 következő megnevezésekben; Nagykörös. Kiskőrös, Kőröshegy. Kiváló tudásunk nevé- ven is hosszú magánhangzó ejtendő és írandó; Körösi Csorna Sándor. Még egy kérés és hasznos tanács: a boltban körözöttet kérjünk és feleslegesen ne nyújtsuk meg a szóban szereplő ö hangot. Dr. Bakos József most jön a lényeg.', Mindaz, ami eddig' történt, bár nem ! kevés történt, nos,' mindaz csak azért ! történt, hogy ami! most ezután történni< fog, az sikeresen tör-! ténjen. Tehát: nem lötyög-! tétünk, nem keverge-! tünk, nem kavarga-! tünk, lágyan ezzel a! fém izé végével oda-! nyomkodjuk — nem! nyomjuk, nyomkod-! juh! — a kicsi fe-! hér kockát a kerek! és fehér kemény par-! tokhoz. Most kell! ébernek lenni, most! kelt vigyázni, most! van a veszély, most! dőlhet dugába mind-! az, amit elterveztem,! amit megszerveztem.! Nem nyomkodni,! nem döfködni még,! nem kavargatni, ha-! nem lassan, egyenle-! tesen nyomni! így, hurrá! Most már lehet Iá-! gyan kavargatni, ke-! vergetni, finom és ér-! tő, hegedű húrjaihoz! szokott ujjal. Most! már lehet! A tervező! és szervező munka! meghozta a diadalát’! Felolvadt a cukor a< feketémben, úgy ka-< vártám el a cukrot,5 hogy egy csepp kávéi se lottyant a ru-v hámra... A fene\ egye meg, hát most] meg nem mellé it-> tam? 5 Vilietem vissza ezt\ a rongyot a tiszti-í tóba,1 % — jit fegri) használata felesleges 1 energiapazarlás len- - ne! —, aztán gyors, de nem hebehurgyán 1 kapkodó mozdulattal < beleereszteni a kicsi i forró fekete tóba. ( Ereszteni, s nem kottyantani, loccsan- ‘ tavi, potty antant, ' mint est olyan sokan és olyan felelőtlenül teszik. Beleereszteni! Ez a lényeg! Bravó! Bravissimo! Sikerült. A kicsi, fekete forró tavacska meg se csobband. moccant, bennema radt a kerek és fehé partok övezte mádén cécskcjebcn. Ahogy a, az illik és kelletik, ahogyan azt én, i precíz ember megter veztem és meg szer vezlem, £ä most jör