Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

Ki vigyáz az árakra? A közelmúltban nem ke­vesebb, mint nyolcezer al­kalommá! ellenőrizte az ára­kat — a Minisztertanács leg­utóbbi ülésének 's ez vuit az egyik napirendi pontja —az Országos Anyag- és Árhiva­tal. A/ ellenőrzések ered­ményeit nun mondhatnánk énen egyértelműen pozitív­nak, megnyugtatónak. A vizsgálatok során ugyanis ki­derült: az ellenőrök nem ke­vesebb, mint ezer esetben találkoztak jogtalan, indoko­latlan áremeléssel. Ezzel • együtt h hatóságok — mint a Minisztertanács elé került j !-Mites is megállapította — JkilO esetben alkalmaztak s '.akciókat az árakat indo­kolatlanul lölfelé „tornászó” vállalatokkal, kereskedelmi egysegekkel szemben. Senki sem titkolja: az utóbbi időben néhány ter­méken eleg gyakran cserél­geti! az árcédulákat. Egy sor árut lassan, csendben próbáltak álcsúsztatni a kö­tő'! árkategóriákból a sza­bi Járás termékek közé. Jól ismert az építőanyagok árai­nak közelmúlt! központi re • de zése. Egy ugyanolyan minőségű, méretű lakás ma 50—100 forinttal kerül töb­be, mint két évvel ezelőtt. V lt olyan év, amikor a zöldség ára 18 százalékkal emelkedett. A korábbi 2 fo-. ri.itos savanyú cukorkát ma kt .tó ölven, három forintért á nsítják.- Az ötforintos ka­ka,.) nyolc forintnál tart. Az c évvel ezelőtt vásárolt, s jelenleg is a lábamon levő félcipő mai hasonmása 110 fo intíal kerül többe. A kö­zelmúltban irtunk lapunk­ban az egyre dráguló gyer- ni -kruhákról. Tévedés ne essék: nem minden áremelés jogtalan, indokolatlan. A jobb minő- s gért többet kell fizetni, az alapanyagok árainak módo­sulásai, a világpiac mércéi, méretei indokoltan változtat­juk a hazai árakat is. Mind­ezeken kívül arról sem sza­bid megfeledkezni: az él­ni ált években jelentősen n itt jövedelmünk is, s égy sor termék ára évek óta vái- t< /.atlan. De hát akkor miért a sok a ellenőrzés t Miért a sok felhördülés a kicserélt ár­cédulákon? Ami az állami ellenőrzé­seket illeti, nem áll a „Nem zörög a haraszt...” mondás célzása. Az árellenőrzések el választhalatlunul hozzátar­toznak ga 'da.ságpolltikánk- hoz. a rugalmas árpolitika kialakítása, az árak ésszerű nozgatása szocialista társa- ilmunkban mindig is álla­mi, központi teladat volt es maiad. Mindez azonban koránt­sem zárja ki, hogy sok eset­ben nem jogos a vásárló ki­fogása az árcédulák maga­sabb számain. Az ugyan­olyan minőségű, de néhány hónappal később már száz forinttal drágább cipő árát jo’g'il kifogásolják a vásár­lók. Nem véletlenül váltott ki országos ellenszenvet az egyik fővárosi vállalat ve­zetőjének a közelmúltban tett nyilatkozata sem, amely­ben azt próbálta magyaráz­hatni: az iskolaköpenyek az idén azért kerülnek 80—100 forinttal többe mint tavaly, mert a vásárlók a jobb mi­nőségű köpenyeket keresik. A szöveg szépen és jól hang­zik, csak éppen nem igaz. A vásárlók zöme megelége­dett volna az olcsóbb iskola- köpenyekkel is. Bár a mező- gazdasági üzemek közgazda­ságilag is megindokolják a zöldség árának emelését, a fogyasztók azonban mégsem alaptalanul kifogásolják az új zöldségtarifákat. A kö­zelmúltban egymás után mu­togatták az ország kiraka­taiban a 6—800 forintos olasz, angol pulóvereket. A magyar ipar is gyorsan kap­csolt, s néhány hét múlva az addig 300 forintos pulóver­re már 500 forintos árcédu­la került. A magyar ruha­ipar termékének jó része 1970-ben még a kötöttáras áruk közé tartozott. Ma már a magyar ruhaipar közel 90 (!) százaléka szabadáras nadrágot, zakót gyárt. A vásárlókat, a fogyasz­tókat az ilyen, az effajta ár­emelések késztetik elsősor­Jól halad az almafelvá­sárlás; mint a Zöldség-Gyü­mölcs Kereskedelmi Egyesü­lés központjában elmondot­ták, országosan 400—420 va­gon a napi teljesítmény. A szokásosnál hamarabb be­köszöntött idény most első­sorban a Szabolcs-Szalmár megyei MÉK-ek számára Je­lent feszítettebb munkatem­pót: nagy számú tehergép­kocsi igénybevételét és a napról napra fokozódó ex­portszállítások zökkenőmen­tes lebonyolításával járó fel­adatok megoldását. Záhony ban a megjegyzésekre. Kü­lönösen, amikor hallják, lát­ják, olvassák a vállalatok vezetőinek sajtótájékoztatóit, amelyekben boldogan és büszkén tudatják a kedve* nézőkkel, a kedves olvasók­kal, hogy mennyivel értek el nagyobb nyereséget, mint a múlt évben. Az Országos Anyag- és Arhivatal nem egy vállalatnál fedezte fel, hogy a nagy nyereségek mö­gött sok esetben nem a ter­melékenység emelése, a gaz­daságosabb termelés, hanem az árak emelése áll. Nem véletlen, hogy az Árhivatal szakemberei az év végéig még több mini 100 vállalat­nál és közel 50 szövetkezet­nél „teszik tiszteletüket’” ár­ügyekben. De a Gazdasági Bizottság is a közelmúltban hívta fel az illetékes ható­ságok, szervek figyelmét a fokozottabb, a hatékonyabb árellenőrzésekre. Vigyáznak tehát az árak­ra, elég sokan és elég gyak­ran. Az árak „figyelése” azonban korántsem csak a hatóságok feladata. Pártunk életszínvonal-politikáját va­lamennyi gazdasági, kereske- deLmi egység vezetőjének kötelessége ismerni, s meg­valósítását támogatni, segí­teni. A korszerűbb termelés- szerkezet kialakítása, az ön­költség csökkentése, a ter­melékenység javítása sokkal eredményesebb, tisztessége­sebb módszere a nyereség növelésének, mint a jogta­lan, az indokolatlan áreme­lés. Ezért is kell elsősorban a termelők és a forgalmazó egységek árpolitikáit jobban figyelni, s fékeket rakni a tisztességtelen haszon, jöve­delem ellen. Koós József körzetében három rakodóál­lomásról -T- Tuzsér, Mondok és Komoród vasútállomásai­ról — naponta mintegy 200— 120 vagonnyi almaszállít- mányt indítanak útnak a Szovjetunióba és más baráti orszá gokba. A boltokban, piacokon cse­megeszőlőkből gyenge a kí­nálat. Az igényeknek megfe­lelő érettségü és cukortartal­mú szőlőre az Idén már nem­igen lehet számítani, a Je­lentős árukiesést csak rész­ben tudja pótolni a bolgár importszőló. Jól halad az almafelvásárlás Kevés a csemegeszőlő liocoirtdi beszélgetés: ISií tettek a hatékonyabb ga rdáüioiláüéi't ? A boeonadi Béke Termelő- szövetkezet a közepes terme­lőszövetkezetek közé tarto­zik. Ezt lehet többé-kevésbé elmondani a földterület nagy­ságáról, a földek minőségé­ről. de a gazdálkodás szín­vonaláról is A négyezer holdas gazda­ság szántóterületének Jelen­tős részén —- mintegy 1500 holdon —, kalászosokat ter­mel, de jelentős emellett a kukorica-, a silókukorica-, a napraforgó-, a dohányterüle­te Is. Közel 250 holdon fog­lalkoznak szántóföldi zöld­ségtermesztéssel és nagyjá­ból hasonló területen terme­lik a pillangósokat Is. A növénytermesztés mel­lett a másik fő profil az ál­lattenyésztés. a szövetkezet­ben sertés-, szarvasmarha-és juhállomány van. Látbatatlau verseny Somóqyl Gyulával, a ter­melőszövetkezet cinöltével ■beszélgetünk. Az elnök, aki maga is agrármérnök, ko­rántsem. elégedett a jelenle­gi eredményekkel. Szere fcne rajtuk változtatni, ugyan­akkor azzal is tisztában van, hogy a termelőszövetkezet anyagi lehetőségei erőtelje­sen behatárolják az elképze­lés iket, s tudja, hogy a fan- tázának csupán a realitás faslúrain belül szabad szár- mmiaia. — Hogy mit tettünk a ha­tékonyságért? Először is megkezdtük a gépállomány rohamos felújítását. A szö­vetkezet gépparkja annyira leromlott, hogy már az alap­vető munkák elvégzése is komoly gondot okozott. Ép­pen ezért tavaly három» az idén pedig kétmillió forintot fordítottunk a gépesítésre. Saját pénzünk nem volt any- nyt, amennyi kellett volna, ezért hitelt is vettünk fel. Hogy miért a gépekkel kezd­tük? Tudja, a szövetkezetek­ben elkezdődött valami lát­hatatlan verseny. Mindenki tisztában van azzal, hogy egyre kevesebb lesz a mun­kaerő, s ezért igyekszik mi­nél jobban gépesíteni. A Jó gépek egyébként könnyebbé és olcsóbbá is teszik a mun­kát. A jó gép tehát nem csu­pán azért jó, mert fennaka­dás nélkül lehet velük dol­gozni, hanem azért is, mert jelentős megtakarítást tesz lehetővé. Tehát olcsóbban és hatékonyabban tudunk így dolgozni. Ml először a kuko- ricatormelést gépesítettük annyira, amennyire lehet, speciális vetőgépeket. be taka­rítógépet vásároltunk. Gé­pekkel láttuk el a magtárt is. kiküszöböltük a tárolásnál jelentkező nehéz fizikai munkákat. — A gépesítés mellett ki­emelt helyet kapott nálunk a növényvédelem. Amíg példá­ul korábban a gabonának Csák felét részesítették vegyszeres gyomirtásban, addig ma már mindet, de vegyszeres gyom­irtást alkalmazunk a paradi­csomnál, a paprikánál, a borsónál, a napraforgónál is. Sőt még a lucernánál Is megpróbálkoztunk ezzel a módszerrel és elég eredmé­nyesen. — Mi ennek az előnye? — Először Is az, hogy a vegyszerek igen jó munkát végeznek, másodszor pedig az, hogy Jóval kevesebb élő­munka szükséges. Nem könnyfí Rájönni arra, hogy miként lehetne jobban, és azt meg­valósítani — nem mindig könnyű feladat. A boconádi tsz vezetői azonban nem saj­nálják a fáradságot. Így jöttek rá például, hogy azaz állattenyésztés, ahol az alap- takarmányt vásárolják, nem nagyon lehet rentábilis. Az elmúlt év példája legalább­is ezt bizonyította. Éppen ezért az idén már másként csinálták. Az elmúlt években a szövetkezet évente 23—30 vagon abraktakarmányt vá­sárolt más gazdaságoktól, az idén már el lg tudnának ad­ni. Hogy miért? Olyan ku- korícatemvesziést honosítot­tak nieg. amelynek eredmé­nyei kiválóak. Nem sajnál­ták sem a műtrágyát, saés a gépeket, uj, jobban tenné Vonzó bemutatók a Városligetben Heves megye ipara a kiállításon minál 2 piros, az élénk vilá­gos, a tervezők és kivitele­zők nem idegenkednek » harsogó színektől sem. A formai megoldások között nemcsak újszerűek, hanem olykor meghökkentők is ta­lálhatók — s elegendő en­nél például a hosszirány­ban kettévágott, s vízszinte­sen elhelyezeti hengerhez hasonló ülőrészű fotelokra utalni. A HISZÖV jól ismert pa­vilonjában — csomókihagyá- sos fonalbó' készített térel­választóval, faliképpel, fali- szőnyeggel szerepel az Egri Háziipari Szövetkezet. Ter­vezőjük — a Fészek Klub­ban októberben önálló ki­állítással is jelentkező fi Pipa Ildikó iparművész. Vá­sárlóik pedig — mint meg­tudtuk: — többnyire a sváj­ciak, a svédek és japánok. A napokban különben az ARTEX mellfitt a pécsi és debreceni nagykereskedel­mi vállalatokkal is tárgyal­tak a szövetkezet vezetői, s kooperációs munkára, két- kétmillió forintos megrende­lésre van kilátásuk az eg­rieknek. A Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet be­mutatójából tetszetős a rusztikus hatású nyersken­der-szőttes, a lenvászon gar­nitúra, a kékfestő függöny, abrosz, zsúrterítő, a kasmi- lon szőttes, a „Nimród” szék és a gyöngyösi Mátra Szálló számára — kooperációban készített — szobafotel. A sokféle bútort, lakás­textilt a további kiállítóhe­lyeken' seregnyi apróbb, na­gyobb belső díszítő tárgy, különféle lakásfelszerelési cikkek, fűtőberendezések, háztartási kisgépek hosszú sora egészíti ki. S közöttük — egyebek mellett — egy újabb érdekesség: a tűzhely fölé szerelhető, szűrőbetétes, ózondúsítóval ellátott — jö­vőre már kapható — elszívó berendezés, a Mechanikai Művek gyártmánya! Mozgalmas és iz<»n1mas Csak a rakódó tehergépko­csik sejtetik valamelyest, hogy valóban költözködik, búcsúzik a pesti, ligeti vá­sárváros ... Különben aligha gondolna erre az ember, az érdeklődő látogató, hiszen a pavilonok között — ha erőt­íq mirtf mrtrnj7nV­próbálunk adni a gazdag anyagból. S ezt is inkább csak a kiállítók között sze­replő Heves megyei iparon keresztül. Az OTTHON ’73 egyik csarnokában találkoztunk az Agria Bútorgyár termékei­fajtákat honosítottak meg. Csöves kukoricából aztán most madjnem a duplájára számítanak, mint korábban. De sorolhatnánk még a példákat. A gyengébben ter­mő rozst tritlcaleval váltot­ták fel, az újabb, intenzív búzafajták közül az idén ősszel már jelentős területen vetnek Kavkázt, az állatte- nyéaztésben pedig elérték, hogy a szarvasmarhák legna­gyobb része exportképes. Ér­demes még beszámolni arról is, hogy az idén és jövőre öt­ven holdon meggyest telepí­tenek. Részben azért, mert a meggynek Igen Jő ára van és keresett gyümölcs, másrészt pedig a2ért esett a választás erre a gyümölcsre, mert a betakarítása olyan Időre esik, amikor más munka alig van a közös gazdaságban. Egyszerű dolgok A boconádiak sem az idén sem a következő években nem terveznek világraszóló dolgokat. Mégis azt lehet el­mondani. hogy helyes úton járnak. Sok olyan, látszatra egyszerű dolgot valósítanak meg. mint például újabb fájták elterjesztése, a gép­park modernizálása, a nö­vényvédelem kiterjesztése, néhány ésszerű változtatás, amelyek a gazdaság számára komoly megtakarítást, vagy komoly többletbevételt ered­ményesnek. Mindezek azon­ban hozzájárulna'- az egyén­iül::.* fej’őd «hez. Vagy úgyis mondhatjuk: a boconádiak igyekeznek, hogy gazdálko­dásuk hatékonyabb legyein, mint volt. rr. lt^apo«i Levente ^ Hangalatos szobasarok, az egri és hevesi szövetkezetek háziipari munkáival. tűk a tavaszi, őszi nagy ipa­ri seregszemléken, a BNV-n, a BÖV-on — hullámzik a nép! Hat jelentős bemutató vonzza néhány nap óta a kí­váncsiak seregét. A legran­gosabb, minden bizonnyal az „Európai fővárosok köszön­tik Budapestet” címet vise­lő. S hogy melyik a legérde­kesebb? Nos, erre már ne­hezebb válaszolni, mivel az Autoservice ’72; az Alumíni­um Alkalmazástechnikai Ki­állítás; a BUDAPACK ’72 el­nevezésű nemzetközi csoma­golási kiállítás; a „Csináld magad”, ugyancsak nemzet­közi barkácskiállítás; vagy az OTTHON ’73 lakberende­zési kiállítás egyaránt érde­kesebbnél érdekesebb, szebb­nél szebb, s izgalmasnál iz­galmasabb látnivalót kínál, újabbnál újabb meglepetés­sel szolgál. Valamennyiről teljesség­gel lehetetlen számot adni e tudósítás keretében — en­nélfogva nem is vállalko­zunk erre. Csupán ízelítőt ható „Tutti” sarokhev.erővel, a „Sába” komóddal, a Gina, a Tereíere, a Teca és Tilda kárpitozott garnitúrával, amelyek igazán méltán arat­nak tetszést a szakemberek, a látogatók körében. A leg­nagyobb siker azonban két­ségtelenül az egri tanácsi vállalat nevét viselő „Agria” garnitúrához fűződik: a be­rendezés ugyanis a Kiváló áruk fórumán elfogadott ter­mék, s megkapta a kiállítási rendező bizottság díját is! Voltaképpen rusztikus, spa­nyol parasztbútor — szalon­garnitúra — ami egyszerű­Az Agria Bútorgyár legsikeresebb termékei. nak valóban dísze. A Mun- kácsy-díjas Mózer László tervezte — akinek igazán el­ismerésre méltó munkái szin­te dominálnak ezen az Idei bemutatón. A kiállítás egy másik pa­vilonjában, nem kevés meg­lepetéssel „fedeztük fel” a gyöngyösi Mátravidékt Épí­tő- és Szakipari Ktsz remek dolgozószobáját, amelyet a balassagyarmati bútorgyár néhány kárpitozott darabja tett még teljesebbé. Meggyő­ződésünk, hogy a szövetke­zet — amely eddig fóleg la­kásépítéseivel vált ismertté az.országban — a belsőépíté­szetben, a lakberendezésben is újabb érdemeket szerez­het. Ami egyébként talán álta­lában jellemző a bútorkial- litásra: gyakori a bőr és textil, & bőr és fa kombiná­ció». A színekben szinte do­bemutató kiállítás, ahol tu­busaival, palackjaival szere­pel a Mátravidékt Fémmű­vek is. „Fehér aranyunk” óriási jelentőségére egyetlen példa: csupán a vllíamos- energia-lpnrban minden egyes kiló alumínium fel­használásával 60 forintot ta­karítunk meg. a rézzel szemben. S ehhez — látván a felhasználás széles körű lehetőségét: — nem kell kommentál-! Többi között ilyeneket, s hasonlókat láttunk e pará­dés seregszemlén, amit iga­zán érdemes volt megren­dezni, még Inkább megte­kinteni! Szöveg (íyóol Gyuls Foto. * Kiss Béla

Next

/
Thumbnails
Contents