Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-26 / 253. szám

!Zfldi(í »OSSUTh 8.18 Upcrurészletck. 'j.jj Kozmosz. Népi zene. íü.Uü Isholuradló. lü.JO Zenekari muzsik«). 11.29 Dózsa György. Jelenetek Gergely Saiulor regényéből. 12.20 Ki nyer ma? K.33 Melódiákoktól. 13.40 A kecskeméti kertészeti napok. 1-4.00 Koruspódlum. 14.26 Nóták. 15.15 Gorkij: Jegor Bulicsov. Rádióváltozat. 10.41 Operettrészletek. 17.03 Schubert: a-nioll vonós­négyes. 17.35 KÖrmlkro'ou. 18.00 Bacli-rnüvck. 18.38 Kritikusok fóruma. 18.48 Zenéről tíz percben. 19.25 Illyés Gyula művészete. III. 10.43 Töltsön egy órát kedveméivel., 20.48 Népi muzsiká. 21.14 Gondolat. 21.30 Haydn: B-dúr szimfónia. 23.00 Tánczene. 23.30 Daljátékokból. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. o.o3 Mozart: Esz-dúr szerenád. 0.30 A 04, 05, 07 jelenti. 11.30 Jegyzet. 11.00 Könnyűzenei híradó. 12.30 Prokofjev: Romeo és Júlia 13.03 Miskolci stúdió. 13.20 Áriák. Kettőtől — hatig . . . Zenés délután. 18.10 Falusi esték. 19.00 Rádió­hangversenyekről. 19.35—22.30 Kodály-kórus­hangv. közv. az Erkel Szín­házból. 22.30 Stadion az ókori Athénban. 22.40 Népi zene. 23.15 Debussy- és Ravel-művek. MAGYAR 9.00 lskola-lv. 17.20 Hírek. 17.25 Amatorfiimesek műsora. 111. 18.15 Hazaflság, honvédelmi nevelés. 18.35 Téka. 19.15 Esti mese. 19.30 Tv-híradó 20.00 Vidocq újabb kalandjai . . . I. rész. 21.00 Tallin! kórus fesztivál. 21.15 Dokumentumfilm Magyar Lajosról. 22.20 Tv-híradó. TnoszZ w á EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fel 1 órakor: A fekete farkas Szinkronizált csehszlovák bűnügyi film. Fél b cs este 8 órakor Tombol a Hold Színes szinkronizált angol film EGRI URÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél (i és fél 8 órakor A jövő emlékei Űrhajósok voltak-e az iste­nek? Színes, szinkronizált NSZK film. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Délután fél 4 órakor A Szent Péter hadművelet Háromnegyed 6 és este 8 órakor Forró vizet a kopaszra HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az oroszlán télen FÜZESABONY A hekus és azok a hölgyek PÉTERVASARA Egy rendőrfelíigyelő vallo­mása az államügyésznek LŐRINCI Baleset a tengerparton Egerben, este órakor: A LÁMPÁS F.sn: 19 órától péntek reg- ö ’’ ráig, a Bajcsy-Zsilinszky mdelöben. (Telefon: 11- . —ideléo gyermekek részc- j • is. gyöngyösön: 19 órától péntek r ggel 7 óráig, a Jókai utca 41. 6P- úri alatti rendelőben. (Telefon: •mn _______________ Fe ldebrőről A községben korszerű, mo­dern épületben kapott helyet a könyvtár a klub és a KISZ-szervezet. A könyvtá­rat a község fejlesztési alap­ból ;J20 ezer forintos költ­séggel létesítették. A beren­dezést. mintegy 100 000 forin­tos költséggel a megyei könyvtár biztosította. A több mint ötezer darabos könyv­állomány értéke 129 ezer fo­rint. Az olvasók főleg a tia- talokból kerülnek ki. A könyvtárban író—olvasó ta­lálkozókat szerveznek, leg­utóbb Halasi Mária írónő­vel ismerkedhettek meg ai olvasók. TTöbb előadás meg­tartására is sor került, a legnagyobb érdeklődés dr. Nagy Árpád régész előadása iránt volt. A könyvtárból évente 10— 15 ezer kötetet kölcsönöz­nek ki az olvasók, főleg a té­li hónapokban nő a könyv­tári forgalom. Szerepel a könyvtár terveiben egy elő­adás megszervezése arról, hogyan érvényesül az ifjúsá­gi törvény a községben. Az előadó a helyi tanács elnöke lesz. A Hazafias Népfront­bizottsággal karöltve ismét lesz klubfoglalkozás a nők­nek, kézimunka, szabás-var­rás. Találkoznak az olvasók a Nők Lapja szerkesztőségé­nek képviselőjével is. Állandóan fejlesztik a könyvtár állományát, az év első felében tízezer forintot biztosított a községi tanács könyvvásárlásra. A könyvtár most az idén benevezett a kiváló könyvtár cím elnye­réséért folyó versenybe. Váradi Anna Gyöngyösről A Mátraaljl Szénbányák Válla­lat évekkel ezelőtt megszervez­te Petöfibányán a művelődési házban a nyugdíjasok klubját. Ez sokat javított az idős dolgo­zók helyzetén, a klubban töl ti ß el idejűk egv részét szórakozás­sal. beszélgetéssel. Ez igv van rendjén, gondoskodni ketl a mun­kából kiöregedett emberekről Is. Most felvetődött Gyöngyösön is, elsősorban az új lakótelepnél, hogy jó lenne a nyugdíjasok ré­szére megfelelő helyiséget bizto­sítani. Az illetékesekre vár az a feladat, hogy megvizsgálva a le- hetőségeket, a most már igen sok családot számláló lakótele­pen is megtalálják a lehetőséget egy klub megalakításához, hogy ne a kocsmában találkozhassa- > nak az idős emberek. Termesze- £ tesen ez nem várhat csak egy > vállalatra, hanem összefogásra, \ a szakszervezet segítségére is ? szükség lenne. s Tóth Lajos > Tiszanánáról j A községi tanács végrehsi » tó bizottságának egyik hátú- > rozata, 1972. év végére írta í elő a vízvezeték-hálózat ki- 5 építését a Lenin úton. A la- ? kosság megelégedésére a ha- f táridőt lerövidítették, s kél < hónappal az év vége előtt < megépült a vezeték. A vízhá- i lózat hossza 1550 méter. s l ezen öt útkereszteződésnél < van egy-egy közkifolyó. A 1 vízhálózati bővítésére rész- < ben közsá ^fejlesztési, alapból, i részben társadalmi munkát < val kerül sor. A kulturáltabb« élethez vezető úton újabb < lépést jelentett, hogy a le-< hét ősegeket felhasználva 170 < kislakásba készült el a víz- < vezeték, s ezeket még az év < végéig be is kötik a háló- j zatra. < Mirsilkó János > Hatvanból A MÁV művelődési ház téli ? programjában többek köpött sze-s i 'pc! egy ismeretterjesztő tanfo- ? lyam is- havonta egv alkalom- > mai találkoznak az érdeklődök. ? Az előadása >rozáion az érdeklő- > dök a ki..kertekbe” végfen-'K munkákkal is: ■•■FuiJ = •'■’< - Az? érdeklő. - * • az S elmúlt évbe. . állandó? hallgatójuk volt a szakeloadá- > soknak. Az idei programban a ? zöldség- és gyümölcstermeléssel > kapcsolatos tudnivalók szerepel- < nek túlnyomó részben. Előadókat ? a GyöngyŐ&i Mezőgazdasági l ő-* iskola tanári kara biztosít. Az előadásokon túlmenően vetőma­got is adnak a kísérletező ked­vű kiskcrttulajdonosoknak. Szűcs Ferenc Füzesabonyból A családi jellegű ünnepsé­gek és szertartások megren­dezésének tapasztalatairól tárgyalt legutóbbi ülésén a nagyközség végrehajtó bi­zottsága. Megállapították, hogy az t elmúlt évben je­lentős fejlődés tapasztalható.. Egyre több olyan idős há­zaspár is van, aki igényli a 25—50 éves jubileumi ün­nepség megszervezését. A családi ünnepségek meg­szervezéséhez az anyagi, technikai eszközök rendel­kezésre állnak. Az egyes rendezvények sikerét segíti az a héttagú albizottság, amelyet a tanács szervezett. Sok segítséget nyújtanak az I. számú iskola úttörői és a Mátravidéki Fémművek fü­zesabonyi gyárának KISZ- szervezete. A kultúrműsoro­kat a járási kamarakórus és a vegyes kórus biztosítja. A további haladás feltétele, hogy fokozott felvilágosító munkával népszerűsítsék a családok ezeket a rendez­vényeket. Maga a községi ta­nács tovább javítja, korsze­rűsíti a technikai feltétele­ket. Császár István Apcró! A megye! szövetkezeti napok során október 22-én az apci ÁFÉSZ és a művelődési ház kö­zös rendezésében dolgoztak ki változatos programot. Délelőtt Peterdi Pál sportriporter talál­kozott a sportot kedvelőkkel. ,,01iir piai élmények” címmel tartott érdekes élménybeszámo­lót, a nyári müncheni olimpiai játékok eseményeiről. Utána ke­rült sor nyolc színjátszó csoport és irodalmi színpad vetélkedőjé­re. A győztes a helyi művelő­dési ház csoportja lett. Délután Vallai Péter, a Thália Színház művésze adott önálló előadói estet. ,.Válogatás a beal- irodalomban” címmel. A fiatalok nagy tetszéssel fogadták a mű­sort. Az egész napos program vidám táncmulatsággal crt vé­get. Bárányt Imre Hevesről A Ftazafias Népfront he­vesi járási elnöksége a já­Utazom a villa moson. Ép­pen arra a szomorú, sőt tra­gikus fogyatékosságomra gondolok, amely miatt nem szerelsz, nem szerelsz en­gem., Kátya... Azt mondod, gyenge jellemű vagyok, a bátorságnak kovakőnyi szik­rája sincs bennem. A zötyögés kellemesen já­rul hozzá a logikus elmélke­déshez. Kutya tehát azt akar­ja, hogy edzett, bátor, hatá­rozott srác legyek. Ehhez vi­szont az kell, hogy bedresz- szírozzam az idegeimet. Ol­vastam valahol, hogy az em­ber legjobban az ellenség­gel vivőit harcban edzheti meg önmagát. Biztosan igaz, ne . .. nekem nincs ellensé­gem Szerezni kell.’ Fogom a gombom-' - — kitöm, • lobom a nyílású nagy le lommal telepem a Várok. Mindenki látja, tyj pisszenés sincs. — Emberek — mondom —, nem látták, pénz helyeit a kabát gombomat dobtam be...! Az egyik öreg elmosolyo­dik és barátságosan megjegy­zi: — A te dolgod, fiam, nincs ellenőr a. környéken. — Fogd be a szád, öreg- apum, nem, kérdezett serofy? ; tályával karöltve, munkaér­tekezletet tartott az iskolai szülői munkaközösségek el­nökei részére. A megjelente­ket Miklós János, a Haza­fias Népfront járási titkára üdvözölte, majd Grúz János. a járási hivatal képviselője tartott vitaindító előadást. A megbeszélés célja, elősegíte­ni,, hogy jobb legyen a kap­csolat az iskola és a szülői ház között. Felmerült a vita során annak fontossága, hogy a gyermekeket teher­mentesítsék, s kifejezésre ju­tott. hogy ezért a szülők is sokat tehetnek. A szakkörök fontosságának hangsúlyozása mellett kifejezésre jutott az a vélemény, hogy egy gyer­mek csak egy szakkör mun­kájában vegyen részt, és eb­ben sok múlik a szülőkön is. Meg kell ismertetni a gyermekekkel a megválto­zott mezőgazdasági munkát is, — mondották többen. A pályaválasztásra való felké­szülés során meg kell is­mertetni a gyermekekkel a változó mezőgazdasági fel­adatokat, módszereket, hogy az újabbak ismeretében több gyermek válassza a mező- gazdasági foglalkozást. Tóth Mária Ecsédről Vezetőségválasztó taggyűlést tartott a községi Vöröskereszt­szervezet. A gyűlésen részt vett Pusztaházi Istvánná, a Vöröske­reszt Országos Központjának osztályvezetője is. Ignéczi Piros­ka, a szervezet titkára számolt j be az eddig végzett munkáról. Négy év óta évről évre növek­szik a községben a véradók szá­ma, 7 alkalommal, összesen 1173 fő adott vért. A Vöröskereszt folyóiratból 280 példány jár a fa­luba. Minden évben nagy gondot fordít a helyi szervezet a tlsz- ! tasági mozgalom megszervezésé­re. Nagy megértéssel foglalkozik a vezetőség a veszélyeztetett gyermekek sorsával is. Patronál­ják az öregek közelmúltban megnyílt napközi otthonát is. A beszámoló után. amelyet egyetértéssel hallgattak meg a részvevők, sor került az úi veze­tőség megválasztására, titkárrá ismét Ignáczi Piroskát választot­ták. A taggyűlésen három tag­nak adták át 25 éves, további 20 tagnak a 10 éves törzsgárdajel­gyahoilat — Jó, befogom — így a bácsi. Körülnézek. Mellettem és mögöttem egy idős hölgy, két lány, egy középkorú férfi és egy jól megtermett szálfa le­gény. Tiszta nyereség lenne neküc is, nekem is, ha meg­szólalnának. Nekik azért, mert nem hagynák, hogy sze­gény öreg alul maradjon, nekem pedig azért, mert megkezdhetném jellemem erősítését... Hallgatnak. Nem hagyha­tom szó nélkül. — Micsoda gyáva népség! Azt se bánnák, ha az ember vérben fetrengene. — Igazad van — szólalt meg a colos legény. — Van­nak manapság ilyen közöm­bös, cinikus alakok!... — Teljesen egyetértek — ’’kit ott a félbe a mögöttem illő idős hölgy. — A múltkor is éppen jöttem hazafelé, amikor egy huligán... — Jó, jó — mondom erre — a huligánokkal majd el­bánik a rendőrség. Ve itt vagyok 6 n, aki pénz he­lyett gombot dobtam a per­selybe. Mindenki látta, még­sem szóllak. — Természetesén, nem — szólalt mag ismét a hölgy. — Magúnak olyan intelligence, idSSttW ahrtt-e+rr .íjam lát/tz. vasi hivatal művelődési osz­vényt. Nagy Piroska German Drobiz; Jelleme. Zsítési Sugár István Az Egr csn’ctgoí'r avagy ** nagy hlmiuk ?s ka a rtújai . (a) NEM LENNE teljes, hu nem szólnánk — kutatásaink nyomán, — Gárdonyi Géza örökbecsű alkotásának, az' Egri csillagoknak első Eilm- revitedéről, — annál is in­kább, mivel erről édeskeve­set tudnak olvasóink. Fejes Pál, — a később vi­lághírűvé érett magyar film­rendező, Gárdonyi Géza ha­lála után, 1923-ban engedélyt kért és kapott a magyar ki­rályi belügyminisztertől, hogy .,az Egri csillagok cí­mű hazafias célt szolgáló mozgóképhez az egész ország területén felvételeket ké­szítsen.’’ Az elhatározást rövidesen lett követte, s a főváros kör­nyékén történt külső felvé­tetek nyomán az év végére el is készült az újabb Gár­donyi-film, melyhez egyéb­ként a produkció finanszí­rozója és rendezője is óriási reményeiket fűzött... 1923. december 14—15— 16-án volt a film ősbemu­tatója Egerben, az Uránia filmszínházban, a mai Vö­rös Csillag mozi elődjében. Az egész város, — a sajtó közlése szerint, — valóság­gal lázban voLt, s összesen nem kevesebb, mint ötezer ember tekintette meg a tű­met, melyet ,,minden alka­lommal zsúfolt nézőtér előtt” forgattak le. A mozivállal'ko- zók is kitettek magukért, mert szokatlanul magas köl­csönzési díj fejében: har­madfél millió koronáért sze­rezték meg, Budapestet is megelőzve az előadás jogát. „A lelkes várakozás, a nagy érdeklődés rendkívüli csalódást és bosszúságot oko­zott mindazoknak, akik csak valamennyire is értenek a dologhoz... ” — írta az Eger c. helyi lap kétségtelenül jó­szemű kritikusa. EGYBEHANGZÓ volt a vélemény, hogy nem volt a filmben semmi „korhűség". Elrettentő példaként említet­te az Eger kritikusa, hogy például Czeczey Éva l^alap­ja „a mai divatnak hódol' . vagy éppen Czeczeyiné lejdi- sze volt XX. századi. „Eger ostroma semmi más, mint kapkodás, zár-zavar, amelyből a magyarnak ha­lált megvető vitézsége ugyan ki nem tűnik, — olvassuk a helyi lapban. — Czeczey Éva, amikor Bornemissza gally cl háza?* got köt. nem ha'.z ilosu II szere hues leányzó, h a ne in jlmí XX. aza. zadbeli szuurel . Es íny tuv óbb. .. ’ Az Egri csillag­k filmjét így kár vol i magé jná-tnl. E.s méi a nagyol )b kár '.esz 1 belő­10. ha azt külföld e is vi­SZ.il' c. Ebből ugyan nem okul a. külföld és nem bg csodá­latot érezni az u-án .i gyarság iránt, amci.v Nyu­gat kultúráját öntet.-te vo 1 védte a keleti támadás ei­len. A naoy álmodó pedig ott a Bebek-bástyán ha lát­ná ezt a paródiaszer ti filmet, megfordulna sírjában. . . " Fejes Pál Egri csillagok rendezése a magyar film­történet egyik legsúlyosabb és egyben legcsúfosabb bu­kása Is volt. Nemcsak az egri vár helyi szerelmesei­nek színe elölt bukóit meg, de szerte az egész ország­ban! A bukás olyan magas hul­lámokat vetett, hogy a ren­dezőnek hamarosan tanácso­sabbnak látszott szélsebe­sért elhagyni az országot. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy később Fejes Pál a világ flmrcndezölnek élvonalába küzdötte fel ma­gát. Ez azonban nem von ie egy fikarcnyit sem abból a tragikusnak mondható, tény­ből, hogy keze alatt Gárdo­nyi csodálatos szépségű re­gényéből. a korai magyar filmgyártás egyik szörnyű­séges bukásba torkollott filmje készült. Még jó, hogy nem élte meg az író e film­jét. 0 o o Ügy hisszük, hogy érde­mes és tanulságos volt vé­gi gpász tázni tek i n tetün lek el Gárdonyi Gézának. váro­sunk nagy írófejedelmének alkotásaiból készült első ma­gyar filmeknek eleddig ös- mereUcn hi^tőriijjjj.t. — Ali rózsás kfüstjétől, az el-ő ma­gyar művészfilmtői. az Eg­ri csillagok szomorú kátyű­ba veszett kezdőmén) ’e ze­sóig. EGYRŐL AZONBAN ne feledikezzün. k meg. Cárilo­nyi azok ki a iiatwon ke­vés magyar írók közé tarló­zott, akik mindjárt a via­gyár filmgyártás bölcső. i énéi fel i?m? rí ék ennek a cr.or iáié­tos új tahi Unárnjrok q kor­szai -'Ikotóan nagy jelentő­ségét. csőiét, bedobtam egy igazi háromkopekest. — Nézd mfír! Bedobja a wcnet és nem szakítja le d jegyet — hallottam a hátain mögül, — Ha iteírt tépi le a jegyet, akkor bíztusqn nem is dobolt be pénzt — így a másik, — Persze, hogy nem dobta be! — támogatta a harma­dik. — Látott már olyan bo­londot, a/ci veszni hagyja a pénzét? Nem is beszélve ar­ról, hogy bármikor jöhet az ellenőr. . — Figyeljenek ide! — mondtam. — A gyanújuk teljesen alaptalan. Itt a je­manapság már a banditák is jól öltöznek, van nekik mi­ből ... — Miféle banditák? Még fegyverem sincs! — Nagyon felháborított ez az aljas gya­núsítás. Kiforgattam a zse­beimet, hogy lássák, nincs nálam még egy csúzli sem. — Mintha azt a bandita a zsebében hordaná... — je­gyezte meg gúnyosan az öreg. — De nagy okos maga, vén bolond! — ordítottam fel, minden lehetőséget megra­gadva. Ellenségre volt szük­ségem! — Jól van, jól van — egyezett bele az öreg —, bo­lond vagyok, de nem jobban, mint band más. Azzal mindnyájan leszáll­tak. Amilior elindult a kocsi, már új utasok vettek liörul. Én meg, mint akinek már úgyis minden mindegy, nem tud maganafk ellenséget sze­mm gyem... — Hát mégis van jegye?! — csodálkozott el a negye­dik hang tulajdonosa. — Bliccel! — kiáltott fel az ötödik. Az ajtó felé igyekeztem. Véletlenül meglöktem az egyik asszonyságot, akitől cserébe jókora pofont kap­tam. amely után egy másik ölében P: álltam menedéket. Nem r.jkáig élveztem az „el­sősegélyt”, mert a hölgy bal ládával kipenderíteti az aj­tón. Örömujjongásban törtem ki. Kedves Kátya! Szeret­hetsz már! Van már nekem is ellenségem, edződik a jel­lemem. Oroszból fordítottat i Saiga Attila gaaa. «toiáte 2&, csumuki

Next

/
Thumbnails
Contents