Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-25 / 252. szám
Közoktatás — me Hiányzik negyvenmillió Többek között erről is szó esett a megyei tanács közelmúltban tartott vb-ülésén, ahol az egyik napirendi pontként azt vitatták meg, hogy az iskolák, a pedagógusok, az üzemek, a községi tanácsok és a művelődésügy megyei illetékesei mit tettek, mit tesznek azért, hogy segítsék a fizikai dolgozók hátrányos helyzetű teh étséges gyermekeinek továbbtanulását. A vb elé került, rendkívül pontos felmérést jelző, gonddal összeállított jelentés sok olyan mozzanatot, elgondolkodtató tényanyadatot tartalmaz, amelyeket érdemes közkinccsé tenni. Kollégiumok! Napközik ! Az otthonról hozott hátrány pótlására a legjobb lehetőséget nyújtanák a kollégiumok és a napközik. Elszomorító az, hogy Heves megyében erről elsősorban feltételes módban kell, illetve lehet beszélni: 165 általános iskolánk közül csak 75- ben működik napközi, örömhír az, hogy a IV. ötéves terv során még ötvenöt létesül, az viszont korántsem megnyugtató, hogy a IS5 napközis csoport közül hatvanötöt tanteremben helyeztek el, vagyis olyan helyiségben, ahol délelőtt már volt tanítás. A körzetesítés előnyeit senki sem vitatja, hiszen az eredmények önmagukért beszélnek. A siker azonban sokkal nagyobb lenne, ha általános iskolai diákotthonokat létesíthetnénk a nagyobb körzeti iskolák mellett. Az akadály itt is a forinthiány.; Természetesen, az is eredmény, hogy a megyei tanács segítségével az első általános iskolai diákotthon szeptember közepén csak megnyílt Pétervásárán, s elsősorban munkás-paraszt fiatalok szamára biztosít ideális tanulási lehetőséget. A negyedik ötéves terv eredeti elképzelései sajnos nem valósíthatók meg, mert ismét közbeszólt az oly sokszor emlegetett pénzhiány. Igaz, felépül Mátrafüre- dem a nyolcvan diákot fogadó kollégium, de a tervezett hevesi csak az ötödik ötéves terv során, készül él, s így 120 gyerek továbbra is bejáró lesz. Jó hír az, hogy időre elkészül az egri középiskolás kollégium, amely 320 diáknak nyújt majd otthont. Az is biztató, hogy a nagyobb vállalatok vállalták a mecénás szerepét, s jelentős összegek- gel segítik a kollégium építését. Csak az Egri Finom- szerei vónygyár 1973—74-re 600 ezer forint támogatást ajánlott fel. Egymillió is kevés Az iskolai oktató-nevelő munka eredményességének egyik alapfeltétele, hogy megvannak: a szükséges tanszerek, kísérleti eszközök. A felmérés azonban elszomorító adatokat jelez: megyénk általános iskoláiban a tanterv által előirt kísérleti és szemléltető eszközöknek 54 százaléka hiányzik. Majd olyan helyzet ez, mintha valaki szerszám nélkül indulna kukoricát kapálni. A pótláshoz 40 millió forint kellene, sajnos épp ez hiányzik! Sem sokkal vigasztalóbb a helyzet a megye középiskoláiban sem: itt elsősorban nyelvi laboratóriumokra, s kémiai, fizikai kísérleti eszközökre lenne szükség. Biztató jelenség az, hogy több vállalat és szövetkezet megérti ezeket a gondokat, s együttműködési szerződést kötött egyes általános és középiskolákkal, s elsősorban saját készítésű szemléltető eszközökkel próbálták csökkenteni a hiánylistát. Elismerés illeti ezért a Mátravi- déki Fémműiveket, az egri epNéflWSőg , 1972, október 25,,. szerda Finomszerelvénygyárat. az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyáregységét, a Gagarin Hőerőművet az Agria Bútorgyárat és a Közútépítő Vállalatot.. Jó lenne, ha mind több üzem és vállalat csatlakozna ehhez a nemes mozgalomhoz, mert a gondokat csak némileg enyhítette az az egymillió forint, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága biztosított tanszer- és szemléltetőeszköz-vásárlásra. Hit jelent az ösztöndíj ? Senki sem vitatja, hogy sokat, s elsősorban a raun- pás-paraszt fiatalok számára. Kedvező jel, hogy évről évre több szakközépiskolai diák részesül ebben, s az is, hogy gyarapszik a segítséget nyújtó vállalatok száma. Azt is el kell viszont mandani, hogy ezek csak az első lépések ahhoz, hogy az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács irányelvei valóra váljanak megyénkben is. Ehhez az kell, hogy a vállalatok hozzájárulásukkal bővítsék az ösztöndíjas középiskolai munkás-paraszt fiatalok tálborát, mert az új tanév első felére a megyei tanács „csak” 100 ezer forintot biztosíthatott ilyen célra költségvetéséből, A vállalatok számára olyan befektetés ez, amely idővel kamatozik, hiszen az ösztöndíjas fiatalokat rávehetik arra, hogy náluk dolgozzanak, az ő szakembergárdájukat gyarapítsák. Nemcsak a forint Sokat jelent a forint, de pedagógusaink bizonyították és bizonyítják, hogy pénzszűkében is sokra képesek, úgy, hogy folyvást kutatják a munkás-paraszt fiatalok pedagógiai támogatás ának újabb, hatékonyabb módszereit. Eredményeikre, kezdeményezőkedvükre joggal lehetnek büszkék, hiszen egyéni és csoportos korrepetálás, differenciált foglalkozás, a különböző versenyekre és vetélkedőkre való felkészítés révén kimagasló eredményeket produkáltak. A megyei tanács művelődésügyi osztálya — az elmúlt nyáron — már ötödször szervezett a gimnáziumok tagozatos első osztályaiba felvett tanulók számára — magyarból, matematikából, fizikából, kémiából, biológiából, és orosz nyelvből — előkészítő tábort. Az elmúlt nyáron még a hetedik osztályban végzett, majdan középiskolába kerülő munkás-paraszt fiatalok számára is indítottak ilyen előkészítőt. Elismerésre méltó az SZMT sokoldalú segítsége: az általa finanszírozott és szervezett matematika, fizika és idegen nyelvi szakkörökben — az elmúlt évben 56 működött —, kizárólag munkásparaszt fiatalok bővíthették szakismereteiket, természetesen a legjobb képességű tanárok irányításával. Az eredmény nem is maradt el, hiszen azok a tanulók, akik négy éven át rendszeresen jártaik á foglalkozásokra, mindannyian felvételt nyertek az egyetemre vagy valamelyik főiskolára. Követendő a gyöngyösi Berze Nagy János Gimnázium kezdeményezése is: az iskolavezetés előkészítő tanfo- lyamot szervezett a körzetéhez tartozó általános iskolákban. Azt is sikerült megoldani, hogy a tanulók utazási költségeit fedezzék. íme a plussz. amit a teremtő kezd, az alkotó indulat szül. Jelentősége felmérhetetlen, mégsem oldhat meg minden gondot. A forimthíá- nyon csak a társadalmi ösz- szefogás segíthet mindaddig, amíg a művelődési tárca vastagabb pénztárcával nem rendelkezik. , I í;>| (pécM) Hagyománytisztelet és korszerűség Petőfiről tanácskoztak Európa költői A Petőfi Sándor születése Petőfi-évben várható lesz. ben, életművének tanulsá150. évfordulójának méltó megünneplésére alakult emlékbizottság átfogó terveivel összhangban a Magyar írók Szövetsége rangos, európai szintű rendezvényekkel tiszteleg a szabadságharc költőjének életműve előtt. A toll művészeinek határainkon túl is nagy érdeklődést kiváltó találkozóiról Simon István Kossulh-díjas költő, az írószövetség titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az írószövetség alapvető célja az volt, hogy kapcsolódjék az országos ünnepségsorozathoz, rendezvényei méltó részei legyenek annak a nagy társadalmi megmozdulásnak, amely a Európai költőtalálkozót rendezünk a jövő év tavaszán április 8. és 15. között. Szokásos, négyévenkénti költőtalálkozónkat hoztuk előre egy évvel, hogv Petőfi munkásságát a költők európai társasága vitathassa meg. A korábbi költőtalálkozók központi témája a hagyományok tisztelete és a korszerűség viszonya, egymásra hatása volt. Ezúttal a magyar szabadságharc költője életművének tükrében vizsgáljuk majd a mai költői magatartásformákat. Nyolcvan külföldi költőt várunk a találkozóra, amelynek központi témája Petőfi helye az európai forradalmi költészetgai a mai európai szocialista költészetre vonatkozóan. — Voznyeszenszkij. Jevtusenko, Vinokurov, acsehVi- lem Zavadaí, a szlovák Tö- zsér Árpád, Andrej Plavka, Romániából Szemlér Ferenc, az NDK-ból Stefan Hermlin, Heinz Kahlau szerepel többek között az európai hírű meghívottak között. — A jövő év novemberében megrendezzük az európai Petőfi-fordítók találkozóját is Budapesten. — A rádióval közösen rendezendő februári ünnepi esten a Zeneakadémián, a mai magyar költők vallanak Petőfihez fűződő alkotói kapcsolatukról. (farkas) R Filharmónia egri hangversenyéről Az Országos Filharmónia az idei hangversenyévad első estjét hétfőn rendezte meg a Gárdonyi Géza Színházban. A Budapesti MÁV Szimfonikusok műsorát nagy érdeklődés előzte meg, elsősorban a vendégművésznő és a lengyel karmester miatt. Mindketten méltóak voltak a felfokozott várakozásra és a pótszékes ház forrón ünnepelte őket. A várakozás mindenekelőtt a pianista Jeanne-Ma- rie Darré -nak szólt, aki Schumann Zongoraversenyét játszotta. A csillogó technikával, az egyéniségéhez közelálló Chopin- és Liszt-darabokkal évtizedekig nagy sikereket arató művésznő most azt az intimitást, az érzelmeknek és a finom szenvedélyeknek azt a varázsát mutatta fel a műben, amely a romantikára annyira jellemző. A koncert hallgatója szinte elfelejtette az ezüst színű hajat, amikor a hetedik évtizedében járó zongoraművész játékát hallotta, mert a frisseség, az elevenség, az érzelmek bája figyelmét lekötötte; a műÉs itt van Berta János gyáiszruhás édesanyja is. A tárgyalás ötödik-hatodik napjától kezdve — lelkiállapotának vigasztalanságát kifejezésre juttatandó — Kiss Ferencné is gyászruhóban jelenik meg. Először Róbertét hallgatják ki. Életrajzi adatok, családi körülmények. Harmadik osztályos koráig bizonyítványa jeles volt. Onnan kezdve elégséges, vagy közepes. Az esés nem fokozatos, hanem átmenet nélküli. Később ezt a tényt védője, dr. Kalmár Éva érvelésében ügyesen használja fel, a tanulmányi eremények zuhanása ugyanis egybeesik az anya második házasságkötő-• sével. A bíró, dr. Lengyel Zoltán — aki tárgyalásai során nemcsak a bűnt, hanem annak társadalmi és lélektani összetevőit is megszállottan bogozza — ezúttal is el-eltűnődik. .. Hogyan képzelte például Róbert, hogy tiszt- helyettesi iskolára jelentkezik, amikor a szakiskola és a különböző munkahelyek lazább fegyelmét sem volt képes tartósan elviselni? A vádlott válasza ez: — Nem szeretem az olyan munkát, ahol mindig ugyanazt kell csinálni... A cselgáncs..' „Magas pontszámot kaptam a fojtó- gatásért” — dicsekszik Róbert. Holott ő még nem is versenyzett, s pontozni itt is csak a versenyeken szokás, az edzéseken nem. Részletező készséggel, racionális logikával beszél. Mintha csak valamilyen bonyolult, s csak általa ismert f .gépezet működéséi kellene elmagyaráznia. Vagy mintha egy másik égitestről szemlélné a történteket... „S akkor éreztem, hogy a jobb hüvelykujjam alatt reccsen valami: a gégeporc.” A hallgatóság hátán a hideg szaladgál, s a borzadály fagy rá a két ülnöknő arcára is. A védők — nem tehetvén mást — kezdettől fogva a családi körülmények kihangsúlyozására fordítják _ figyelmüket, s nem kevésbé arra, hogy az ölési szándék meglétét tegyék kérdésessé. Dr. Kalmár Éva kérdése a vádlotthoz: — Eltervezték-e pontosan, hogy mivél kötözik meg a sofőrt? — Pontosan nem ... De feltételeztük, hogy miniden Volán-kocsiban akad valamilyen kötözésre alkalmas anyag. (Mint ahogyan abban a taxiban is volt: a vontatókötél.) Ugyanilyen célzatú a kérdés a karate-ütésre és a bicskára vonatkozó kérdés is. De a bíró is rákapaszkodik a felfejtendő kérdósfonólna: — Ha önnek számolnia kellett azzal a veszéllyel, hogy a sofőr a két első ülés között hátracsúszik, nyilván életre-halál- ra ment a tusa. Ez esetben nem gondolt arra, hogy menekül, mielőtt a fogása élet- veszélyessé válik? — Egyrészt bíztam abban, hogy még tudom alkalmazni a szabályszerű fogást. Másrészt a pénz lebegett előttem... — És a szabályos fogás nem lett volna halálos? — De igen... öt-hat perc elteltével, amikor az elsaorított vér megalszik. Néhány nap múlva a kihallgatott orvosszakértő így nyilatkozik: tíz másodperces zavartalan szorítás már elegendő az elernyedéshez. Három perc pedig a halál beálltához. Másrészt a szakértő — Berta János halálának konkrét körülményeit illetően — bebizonyítja azt is, hogy amennyiben nem a fej- togatás vezet él a véghez, azt pár óra múlva a Horváth Zoltán rugdosásai által okozott sérülések idézték volna elő. Zoli tétova motyogását a tőle három méterre ülő bíró is alig hallja. — Ugye, ott az izsáki parkban élénkébe volt a beszéde? — sae- gezi neki a bíró a kérdést.., Aztán a csavargások... Az ülnöknő ezt kérdi: — Miért volt kellemesebb a városban össze-vissza csatangolni, hidegben és esőben, mint a tanteremben vagy a munkahelyen tartózkodni, kulturált körülmények között? Válasz — legalábbis a tárgyalótermben — erre sincs... És a szöktetési szándék... A bíró: — Tételezzük fel, hogy a sofőr nem hal meg. Hogyan mennek emberék közé félholtra vert emberrel? — A vádlott hallgat. Zuhognak tovább a kérdések: — Ha fenyegetései igazából nem hatottak a lányra, akkor hogyan képzelte, hogy követni fogja ő is, meg az anyja is? — A vádlott: — A nagymama halálának az ürügyével. — De hát az kiderül! — Fenyegetem a bandával... — De ha egyszer nincs ilyen, banda! És ebbe már a társa sincs beavatva! — Erre már nem volt tervem. A bíró Aranka édesanyjához: — Tehát tudott arról, hogy lányát a fiú a bandával fenyegeti. Ez néni nyufívésznő a fiatalság, a művészetben fellelhető és megmaradó fiatalság illúzióját keltette maradéktalanul játékával. Ahogyan ujjal alatt hullámzott a muzsika, ahogyan a szenvedélyek fellobbantak, ahogy az érzelmek értelmet és indokokat leltek a zenében, az nemcsak a kivételes technikai tudásból eredt, de sokkal inkább az előadó egyéniségéből. Beethoven Eroica-szimfó- ■niájának vezénylésénél egy viszonylag fiatal, energikus lengyel karmestert ismertünk meg Stanislaw Wislocki személyében. Nem az fogott meg elsősorban a karmester kitűnő teljesítményében, hogy a Beethoven által elképzelt és felmagasztosított hőst, az ideált, a zenéből kibontható erkölcsi és bölcseleti tartalmakat átéléssel állította közönsége elé, hanem azt a szenvedélyt és forró emberséget éreztük hatásosnak nála, amellyel a művet megszólaltatta. Nem kímélte magát sem és a zenekart sem, amíg a fortissimókig el nem jutott, mert csak azoknak a birtokában, azok szomtalanította önt? Mert baj, Ha tényleg van banda, de az is, ha nincs, mert az utóbbi esetben legalábbis szellemi zavarról van szó... — Az asszonyt nem nyugtalanította. — Nem vette komolyan? — De igen... Annyiban, hogy a lányomnak elhittem. Azt, hogy ő igazat mond. A bíró, Zoli édesapjához: — Ki ellenőrizte a fiú tanulását? — Kaptunk meghívókat szülői értekezletté. — Nem tudta, hogy mi van a fia fejében? — Erről soha nem beszélt. Horváth János az ítélethozatal előtt, az utolsó szó joszédságában érti-értheti meg az ember azokat a rezgéseket, amelyek a lélek aljáról, szinte öntudatlanul indulnak el diadalmaskodni. Mert nem kétséges: minden emberi élet célja a győzelem — önmagunkért és önmagunk felett. A műsor bevezetőjeként egy számunkra, Ismeretlen mű hangzott fel, egy lengyel zeneszerző, Kazimierz Se- rocki Nyitánya. A lexikon azt említi, hogy előbb Si- korskinál, majd Párizsban Nadia Boulanger-nél tanult. Azt is jelzik az adatok, hogy Bartók hatása alá került egy időre. A Nyitány elhangzása után az jutott eszembe, hogy Debussy művészete is hatást gyakorolt rá. Mintha egy jól koncentráló, energikus és fegyelmezett impresszionistát hallottam volna. A zenei alapanyag mintázata az apró zenei effektusokkal, a köny- nyedén eliramló, majd visz- szatérő motívumokkal (az impresszionizmusra emlékeztetett. Érdekes és hatásos kompozíció. A zenetörténeti bevezetőt Pándy Marianne mondotta el. gyakran hangoztatta, hogy amit eltervez, az úgy is történik, — Nyilvánvaló, hogy egyre csökkenő esélyeit a lánynál ily módon próbálta ellensúlyozni. Ehhez a következtetésihez szorosan tapad az ügyvéd, dr, Endrényi Tibor kérdésére adott válasz: — Szerettem Zolit, de ez nem volt az igazi, jobbam is lehet valakit szeretni. A mindkettőjükre kiszabott 15 év szabadságvesztés büntetés erre nem ad választ. Az ítélethirdetés után a Rákóczi útra kitóduló em~ bértömegben is tovább forrong a kérdés. Felnőttekben, gán — ez, fiatalkorú esetében a törvényes képviselőt is megilleti — arra kérte a bíróságot, ne szabjon ki tül szigorú büntetést, mert Zoli odahaza jól viselkedett, otthon rendes fiú volt. Aranka — nemcsak mint bakfis, de mint nő is lenyűgöző jelenség — a kihallgatáskor gtf .«apacsa; — Zoli szülőkben, ismerősökben; a csak a borzalmak szem dója iránt érdeklődőkben És azokban a fiatalokban akik szótlanul ballaign vissza az iskola padjaihoz még véletlenül sem pillán! nak a taxiállomás felé. O ahol a fuvarra várakozó k esik közé Berta János tn soha többé nem sor-h be — —ívimt
