Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-25 / 252. szám

/ Kedd esti külpolitikai kommentárunk Szétküldik a meghívókat A FINN KÜLÜGYMINISZTÉRIUM hivatalosan be­jelentette, hogy a Finn Köztársaság kormánya rövidesen szétküldi a hivatalos meghívókat az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítésével foglalkozó, Helsinki­ben november 22-én kezdődő tanácskozás résztvevőinek. Csaknem valamennyi hírügynökség közölte ezt a rövid közleményt, amely nem keltett különösebb szenzá­ciót, a most elsősorban Vietnamra figyelő világban. Szen­záció jellege valóban nincs ennek a jelentésnek. De azért nincs, mert tudtuk, hogy az a novembervégi ta­nácskozás összeül a finn fővárosban. A szenzáció fogalma feltételezi a meglepetést — egyedül és kizárólag azért nem szenzáció az a Helsinkiből keltezett hír. De a meghívók szétküldéséről szóló finn közlemény ># — hiába búvik meg olyan szerényen a világsajtó más információi között — rendkívül jelentős, perspektívájá­ban nagy horderejű esemény. A szocialista diplomácia több esztendei erőfeszítés, erőfeszítése nyomán juthattunk el eddig. MEDDIG? Addig, hogy a kontinensünk biztonságá­gáról immár komolyan és részleteiben tanácskozó egye­temes konferencia nem utópia többé, hanem a megvaló­sulás szakaszába lépett folyamat. Ez pedig nem csekély­ség. Ahhoz hogy ez a sokat szenvedett és két világháború legfőbb színhelyéül szolgált földrész, a mi tágabb hazánk szavatolt nyugalomban élhessen, meg kell valósítani a kollektív biztonság rendszerét. Ehhez kel az egyetemes konferencia. A konferenciához pedig az előkészítés. 1966 júliusában javasolta a Varsói Szerződés politi­kai tanácskozó testületé hivatalosan is egy ilyen rend­szer megteremtését. 1969. március 17-én pedig elhangzott a konferenciára szólító budapesti felhívás. Sokmindennek kellett történnie ahhoz, hogy ez a NATO által eleinte fa­nyalogva fogadott, oly sokáig halogatott javaslat a szó $ szoros értelmében lebírhatatlan realitássá váljék. ÉS JÓ ARRA GONDOLNI, hogy a nagy célért vívott < küzdelemből erejéhez mérten a mi hazánk, a mi diplo- ■t máciánk is aktívan kivette a részét. Kairóba várják a két Jemen kormányfőjét Geeuseseu Brüsszelbe érkezett Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Államtanács elnöke és felesége kedden háromnapos hivatalos látogatásra Belgi­umba érkezett A vendégeket a brüsszeli repülőtéren 1. Baudouin belga király fo­gadta. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára, a Román Szocialis­ta Köztársaság Államtaná­csának elnöke hazánk terü­lete fölött átrepülve távirat­ban üdvözölte Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát és Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét. BT-V11A Szenegál kérésére a Biztonsági Tanács az afrikai ország határai ellen végrehajt itt portugál támadás kérdésével foglalkozott. Kép: Louis de Guiringaud francia ENSZ-delegátus (balra) Portugália ellen szavaz, jobbra Szenegál külügyminisztere a szavazás eredményét figyeli. (Teleíoto — AP—MTI—KS) A Fehér Ház nem nyilatkozik Mire jutott Kissinger és Thieu öt nap alatt? Ismét ülést tartottak az egyiptomi fővárosban a Je­meni Népi Demokratikus Köztársaság és a Jemeni Arab Köztársaság megbízot­tai, hogy elvégezzék a végső simításokat azon a megálla­podáson, amelyet hétfőn ön­töttek formába a. két ország' közötti vitás problémák el­rendezéséről, s a két ország esetleges egyesítéséről. Csü­törtökre Kairóba várják Ali Nasszer Hasszaná dél-jemeni miniszterelnököt és Mohsaein El-Aini-t, a Jemeni Arab Köztársaság kormányfőjét, akik a megállapodást kézje­gyükkel látják majd el. WASHINGTON: Nixon elnök kedden reggel a washingtoni Fehér Házban meghallgatta nemzetbizton­sági főtanácsadója, dr. Kis­singer részletes tájékoztató­ját Thieu saigon i elnökkel folytatott ötnapos megbeszé­léseiről. A megbeszélésen jelen volt Rogers külügymi­niszter is. Kissinger kijelentette meg­érkezésekor, hogy „valame­lyes haladást értek el a Thieuval folytatott megbe­széléseken”. A Fehér Ház egyelőre elzárkózik minden érdemi kommentártól. Washing!, ü diplomáciai források saigoni és amerikai kormánykörökből származó értesülések egybevetése alap­ján arra a következtetésre jutottak, hogy Kissinger és Thieu, hév« összecsapások­kal és kölcsönös vádaskodá­sokkal tarkított ötnapos tár­gyalássorozatuk eredménye­ként, csupán a tűzszünet fontosságában jutottak elvi egyetértésre, de még a tűz­szünet gyakorlati megvaló­sításának módozatai is to­vábbi megvitatásra várnak Washington és Saigon kö­zött. Ami pedig az egész bé­kerendezési csomagterv ug­rópontját illeti, amerikai for­rások szerint a döntő aka­dály változatlanul az, hogy Thieu továbbra is a legme­revebben ellenzi bármilyen koalíciós kormány létrehozá­sának gondolatát. Thieu és Kissinger egyik éles szóvál­tása során a saigoni elnök állítólag „Dél-Vietnam ki­árusításának szándékával” vádolta az Egyesült Államo­kat. A CBS televízió által idézett forrás szerint Thieu kijelentette: „ha az USA most belekényszerit bennün­ket a kommunistákkal való NDK és az ENSZ BERLIN: Az egyesült nemzetek nap­ja alkalmával az NDK fővá­rosában megjelenő Berlinei- Zeitüng „a világbékéért ér­zett felelősség” című kom­mentárjában az NDK-nak az ENSZ alapokmányához való viszonyával foglalkozik. A lap hangsúlyozza: „A mi köztársaságunk, mint a szo­cialista szövetség tagja, min­den időben tevékenyen hoz­zájárult a béke és a bizton­ság erősítéséhez. Az NDK- nak az ENSZ-be és annak szakosított szerveibe való felvétele megfelelne az egye­temesség elvének. Négyhatalmi tárgyalások NYUGAT-BERL1N: A nyugat-berlini Der Ta­gesspiegel kedden vezércikk­ben foglalkozott a nyugat- berlinj négyhatalmi tárgya­lásokkal. A lap szerint a négy nagykövet mostani megbeszélései minden való­színűség szerint azt jelentik, hogy a Kohl—Bahr-tárgyalá- sokon kikapcsolják a témák közül a négyhatalmi felelős­ség kérdését, amelyet az NSZK kormánya annyira erőltet. Az persze bizonyosra vehető, hogy a három nyu­gati hatalom az NDK diplo­máciai elismerése után is fenn akarja tartani a szövet­ségeseknek Nyuggt-Berlinbe való szabad átjárási jogát — írja a Der Tagesspiegel. Nixonnok döneni kell PÁRIZS: A francia sajtó fő témája továbbra is a vietnami hely­zet és a békés rendezés kilá- lásai. A keddi lapok az elő­ző napi általános optimiz­JMm, ©ktéfeer <&. saeida mus után most már tartóz­kodóbb hangot ütnek meg, s rámutatnak arra, hogy — mint az Aurore írja — „a béke útjából még sok aknát kell eltávolítani”. A Figaro azt hangsúlyozza, hogy Kissingernek, úgy lát­szik, nem sikerült rávennie Thieut a „tisztességes béké­hez” való csatlakozásra, s éppen ezért — mint a lap washingtoni tudósítója írja — Nixonnak most már dön­tenie kell”. Az Humanité kommentár­jában hangsúlyozza: kiáltó tény, hogy az amerikai légi­erő tovább pusztítja Vietna­mot, s továbbra is naponta háromszor-négyszer bombát zúdit az országra. A lap, megállapítja: „Nixon és Kis­singer, bármilyen jó komé­diások is, nem hitethetik el velünk, hogy Thieunak ha­talma lenne eltorlaszolni a tárgyalások útját. Ez az alibi nevetséges. Egy vietnami közmondás azt mondja, hogy ,,a kutya csóválja a farkát és nem a farok a kutyát”. GA-mesterkedés LIMA: Az Expreso című perui kormánypárti lap politikai szemleírója szerint a napok­ban leplezték le Peruban a CIA újp’'b ellenforradalmi üsszeest . amely kiscr­.■etiesf. irtott a Chilé­den lezajlani reakciós pró­bálkozáshoz. A jobboldal mag akarta zavarni a kormány és a di­ákság között folyó párbeszé­det, mozgósítani próbálta az autóbusz-tulajdonosokat, a vállalkozókat és a középréte­gek képviselőit, de Peruban nem sikerült a kormányelle­nes sztrájk megszervezése. Jobboldali propaganda­hadjáratot folytat több perui napi- és hetilap, köztük az El Comercio. Az utóbbi időben néhány perui vezető tisztvi­selő is nyilvánosan reakciós kijelentéseket tett. OKP oz Andreotti­kormányról ROMA: Giorgio Napoiitano, az Olasz Kommunista Párt Po­litikai Bizottságának tagja a központi bizottság ülésén tar­tott beszámolójában elemez­te a jobbközép kormány ed­digi tevékenységét és a kor­mány elleni politikai harc távlatait. A párt lapjában megjelent beszámoló megállapította: „Az Andreotti-kormány meg­alakulása óta eltelt idő jócs­kán bebizonyította, hogy a kereszténydemokrata párt és a vezető körök részéről tuda­tos, következetes és súlyos kísérlet indult arra, hogy megállapítsák azt a demok­ratikus fejlődést és megúju­lási folyamatot, amely I9(i-’ óta az utóbbi években iá alakult és formát öltött.” Vissz; -erűitek a kor­mányba a legkonzervatívabb jobboldali érdekkörök kép­viselői, a liberálisok, a kora mány megtűri az újfasiszta szélsőjobboldal tevékenysé­gét, a gazdaságpolitikai té­ren a kormány — a nagy monoipoltőkés csoportok ér­dekeinek szolgálatába sze­gődve — olyan intézkedése­ket hozott, amelyek a dolgo­zó osztályok terhére terem­tenek kedvezőbb viszonyokat a tőkés nagyvállalatok tevé­kenységéhez, ugyanakkor el­hanyagolja az átfogó struk turális reformok és a terve­zés kérdését. A kormány gazdaságpolitikája követkéz tében tovább csökkent és íe nyegetően alacsony mérete két öltött a foglalkoztatott ság. A konzervatív jobboldali irányzattal szemben az Olasz Kommunista Párt széles, minden dolgozó társadalmi rétegre kiterjedő átfogó nép­mozgalmat tart szükséges­nek. A társadalom demokra­tikus és antifasiszta erőinek széles összefogását sürgeti amely kiterjed a politikai, gazdasági és társadalmi problémák egész körére. Az OKP KB ezzel kapcso­latban megismételt-' a XIII kongresszus meg« apítását, amely a társadalmi kiutat a kommunista, szoci-lista és katolikus népmozgalom, és az ezt kifejező politikai erők együttrflükuiiéseuén Jelölte áss* koalícióba, akkor megha­zudtolja azt az állítását, hogy Dói-Vietnam önrendel­kezési jogáért harcolt. Eb­ben az esetben az amerikai beavatkozás a vietnami há­borúba csakis agressziónak minősülhet. Ezzel az USA hiábavalóvá tenné saját ka­tonáinak és dél-vietnami szövetségeseinek minden ed­digi áldozatát”. Washingtoni megfigyelők szerint Thieu arra a felté­telezésre teszi most minden tétjét, hogy az elnökválasz­tások előtt Nixon nem me­ri magát kitenni annak a vádnak, „hogy cserbenhagy­ta szövetségesét”, illetve, hogy kormányzásának négy éve alatt „hiábavalóan ál­dozta fel további 20 000 ame­rikai katona életét”. Itteni diplomáciai források úgv vélik, hogy Thieu zsarolása — az USA-tól való abszolút függősége ellenére — épp­úgy elérheti célját, minthogy 1968-ban is sikerült a béke­tárgyalások megkezdésének szabotálásával kivárnia Ni xon hatalomra kerülését. Jóltájékozott washingtoni források feltételezik, hogy mielőtt sor kerülne saigoni rezsim vezetőjével holtpont­ra jutott párbeszéd újrafel- vételére, Kissinger ismét ta lálkozni óhajt majd Le Dúc Tho-val, a VDK párizsi kül­döttségének rangidős tanács adójával. STOCKHOLM Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Svéd­országban, kedden folytatta tárgyalásait Olof Palme svéd kormányfővel. A megbeszé­lések középpontjában a két ország között fennálló, azév végén lejáró kereskedelmi - megállapodás megújítása sze­retjei. A felek foglalkoztak még az európai biztonsági és együttműködési konferencia perspektíváival is. A lengyel miniszterelnököt ebéden látta vendégül Gusz­táv Károly trónörökös, ré- gens. KAIRÓ A kairói rádió bejelentet­te, hogy az ország északi partvidékén véget ért az egyiptomi fegyveres ' erők kétnapos hadgyakorlata. . A. gyakorlatot megszemlélte Mohamed ■ Ahmed. Szadek hadügyminiszter, a-fegyveres erőik ‘ főparancsnoka.' ­ROMA Kedden egyórás országos antifasiszta sztrájkot rendez­tek az olasz dolgozók a va­sárnapi Reggio calabriai tö­megmegmozdulás ellen elkö­vetett újfasiszta merényletek miatt. A három szakszerve­zeti szövetség együttes sztrájkfelhívásában hangoz.- tutla, hogy „a terrorista pro­vokátorok merényletei a re­akciós és fasiszta körök előd­re- eltervezett akciója volta-' dolgozók ellen". -:­A tiltakozó ántifasiszfa sztrá jkban Olaszország -14 millió dolgozója vett részt. „Nem tekintjük magunkat terroristáknak” Megadták magukat a török géprablók SZÓFIA: Kedden reggel — helyi idő szerint 7 és 8 óra kö­zött — elutaztak Bulgáriá­ból a vasárnap eltérített tö­rök repülőgép utasai és sze­mélyzete, kivéve azokat az operáltakat és más, súlyo­sabb állapotban lévő bete­geket, akiket már eddig is kórházban ápoltak. Egyes részletek a géprablásról azonban csak most válnak ismeretessé, így például a négy géprabló kiléte is. Kép­viselőjük, aki a szófiai török nagykövettel tárgyalt, s aki átadta a török kormányhoz intézett ultimátumot, Hadzsi Jozmir volt, huszonkét éves fiatalember. A fegyveres cso­port legidősebb tagja is 27 éves csupán, a legfiatalabb pedig mindössze 21 éves. A negyedik 22 éves. Azt köve­tően, hogy elhagyták a repü­lőgépet és megadták magu­kat a bolgár hatóságoknak, Jozmir az egész csoport ne­vében nyilatkozatot tett. Hangsúlyozta, hogy nem te­kintik magukat terroristák­nak és amikor meggyőződtek arról, hogy a gép felrobban­tása ártana aiok ügyének, akiknek igazságáért harcol ;?öíí, elálltak szándékuktól — amM is inkább, mivel a gépen tartózkodók is tó­részt a népet képviselték” Érdekes volt a fegyveresek találkozása az utasokkal a repülőtér épületében. A szó­fiai rádió „rendkívül szívé­lyesnek” írta le ezt a talál­kozást. A bolgár és külföldi új­ságíróknak tett nyilatkoza­taikban a gép utasai és sze­mélyzetének tagjai teljesen egyöntetűen „nagyon kor­rekteknek és figyelmesek­nek” nevezték a íelfegyver- zett fiatalembereket és hangsúlyozták, hogy teljésen önszántukból, minden fenye­getés nélkül írták alá azt a petíciót, amely a gépet elté­rítő személyek bebörtönzött elvbarátainak szabadonbo- csátását követelte a török kormánytól. Valamennyi' utas és a személyzet minden tagja kü­lön hangsúlyozta, hogy a bolgár hatóságok mindent megtettek, s az incidens „nem is végződhetett volna tóbban. szerencsesebben”. Eliiicndlck, hogy a bőig!'"' hatóságok gondoskod talc e‘ látásukról, egészségi állap: tukról és a gép fűtéséről, nyugalmat és reményt adóit az utasoknak a szerencse* béíqjéiöaté,

Next

/
Thumbnails
Contents