Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-17 / 245. szám

A minisztériumok és a tanácsok együttműködése A szocialista állam leg- fontosabb szervezeti ’ és működési alapeive a de­mokratikus centralizmus. ; Ezért a mi tanácsaink tevé­kenysége is kettős jellegű: egyrészt biztosítaniuk kell a ; központi döntések végrehaj­tását, másrészt — az előbbi- ! vei összhangban — gondos- - kodniuk kell a helyi felada­tok ellátásáról, a központi és a helyi érdekek egyeztetésé­ről. Már ennyiből is kitűnik, milyen döntő fontosságú az a munka, amelyet állam- szervezetünk, ezen belül a tanácsszervezet végez. Hiszen nagy mértékben rajta áll vagy bukik a párt program­jában lefektetett fő célkitű­zések gyakorlati megvalósu­lása, a népképviseleti, önkor­mányzati jelleg érvényesítése a lakosság igényeinek, el­képzeléseinek messzemenő — de mégis józan — figyelembe vételével. Ezeket, az egész, szocialis­ta építés szempontjából je­lentős feladatokat részben a tanácsi — választott — testü­letek, részben — a végrehaj­tást illetően — a tanács szakigazgatási szervezete lát­ja el. Ami viszont azt is fel­tételezi, hogy a hatékony munka érdekében a központi irányításnak is megfelelő színvonalon kell mozognia és a végrehajtó szerveknek is kellő önállósággal, hatás­körrel kell rendelkezniük. Mivel az új tanácstörvény mindehhez biztosítja a jogi kereteket, a továbbiakban főleg a szakigazgatási ága­zatokat irányító minisztériu­mokon és a tanácsok szak- igazgatási szervein múlik az eredményesség. Ezért is ke­rült előtérbe az utóbbi idő­ben a tárcák és a tanácsok kapcsolata. A tanácsfcövény adta üj helyzet legjellemzőbb voná­sa, hogy a miniszter a maga ágazatában az egész szak- igazgatási tevékenység köz­ponti irányítását látja el, nem pedig az egyes szak- igazgatási szervekét. Ezt a központi irányítást a főváro­si. illetve a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai útján gyakorolja, aminek következ­tében nőtt a tanácsok és végrehajtó bizottságaik ön­állósága és felelőssége az ágazati feladatok végrehaj­tásában, s a minisztériimok is mentesültek a szakigazga­tás közvetlen irányítása alól. Végül is, milyen eszközök állnak akkor a miniszter ren­delkezésére, hogy ágazatát „kézben tarthassa”? g^S indenekelőtt különböző ■ ■ jogszabályok kiadásá­val meghatározza — a gaz­dasági, lakás- és kommuná­lis ellátási, művelődésügyi, egészségügyi és szociálpoliti­kai feladatokat, szabályozza a tanácsi tervezési, pénzgaz­dálkodási és munkaügyi te­vékenységet. Megállapítja a szakigazgatási feladatokat, az azokhoz kapcsolódó hatás­köröket és hatósági jogkörö­ket. A miniszter figyelemmel kíséri, ellenőrzi kiadott köz­ponti rendelkezéseinek vég­rehajtását, az ágazati felada­tok érvényesülését, a ható­sági ügyintézést, eközben adatokat, felvilágosításokat kérhet, tapasztalatairól vi­szont célszerű tájékoztatnia a végrehajtó bizottságot, esetleg felhívni a szükséges intézkedések megtételére. Vé­gül meghatározza a tárcájá­hoz tartozó szakigazgatási feladatokat ellátó dolgozók képesítési feltételeit és to­vábbképzésük rendszerét. A minisztériumok és a tanácsok eredményes együttműködése ellenére a két „fél” között tapasztalha­tók még eltérések szemléleti és gyakorlati kérdésekben, a tanácstörvény elveivel össz­hangban nem álló, vagy ké­sedelmes jogszabályi rendel­kezések, esetenként pedig bizalmatlanságból eredő túl­szabályozás. A túlszabályo­zásra „jó” példát szolgáltat egy Veszprém megyei vizs­gálat, mely szerint 1971-ben a minisztériumok 13 ágazat­ban 410 rendelkezést, 304 utasítást, 77 irányelvet. 131 állásfoglalást és 254 körleve­let adtak ki. Nem kétséges, hogy az ilyen irányú ágazati szabá­lyozás a tárcák részéről — ellentmond a tanácsok nö­vekvő önállóságának, bár az ellenkező véglet, az írásos szabályozás túlzott csökken­tése se helyeselhető. A minisztériumoknak a kormány által megállapított határidőig el’ kell végezniük a hatáskörök és a hatósági jogkörök felülvizsgálatát és decentralizálását is. Óriási munka lesz ez — ilyen jelle­gű és ilyen arányú feladat talán még nem is fordult elő a magyar államigazgatás tör­ténetében. E munka során figyelembe kell venniük, hogy a lakosságot közvetle­nül érintő feladatok a taná­csok hatáskörébe tartozza­nak, a hatósági ügyek inté­zése elsősorban a városi és a községi szintre kerüljenek, a szakigazgatási hatásköröket a szakigazgatási szervek lás­sák el. Alig kisebb feladat a tárcák számára, hogy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal közreműködésével felülvizs­gálják a tanácsi területet érintő beszámoltatási és adatszolgáltatási rendszert, valamint a tanácsoknál ve­zetett nyilvántartásokat és megtegyék a szükséges intéz­kedéseket a kellő ésszerűsí­tésre. A z együttműködés za- vartalanságának, al­kotó folyamatának biztosítá­sában, koordinálásában, el­lenőrzésében és a jó tapasz­talatok elterjesztésében nagy szerepet játszik a kormány mellett tevékenykedő Taná­csi Koordinációs Bizottság. Ez a szerv, részben összeté­telénél fogva — pl. minden érdekelt tárca képviselteti magát benne —, részben a megyei tanácsokkal kiépített szoros kapcsolat révén már eddig is sokat tett, s a jö­vőben még többet tehet a minisztériumok és a taná­csok gyümölcsöző együttmű­ködésének megteremtésében. Ám mégis az a legfontosabb, hogy elsősorban maguk a tárcák és a tanácsok ismer­jék fel az új kapcsolatok ki­alakításának nagy jelentősé­gét. Németh Géza A kutatás tárgya: hogyan lehet az erdő egészségünk egyik legfőbb őre? Az emberiség jöbőbelátólt, a tudósokat mindig is élén­ken foglalkoztatta, hogy az állandó és egyre gyorsuló ci­vilizációs változás, a növekvő népszaporulat az elkövetke­zendő évtizedek, évszázadok embere számára milyen kö­rülményeket teremt. Volt időszak, amikor amiatti ag­godalmak keltek szárnyra, hogy kimerül az energiakész­let, majd később, hogy kevés lesz az élelmiszer. Ma túl vagyunk már eze­ken az aggodalmakon, de nem azért, mert a dolgok ter­mészetes folyása automatiku­san megoldotta e távlati, emberiségmére’tű gondjain­kat. Nem azért. Azért, mert ezek az aggodalmak különö­sen ráirányították a figyel­met e problémákra, s csata­sorba állították legjava tudó­sainkat a megnyugtató meg­oldások kutatására, a megfe­lelő. gyakorlatilag is megva­lósítható állapot megterem­tésére. Mindez persze nem ment máról holnapra, de mégis eléggé gyorsan folyt le, hiszen a tudomány és techni­ka a huszadik században vi­szonylagosan többet fejődött, mint az emberiség történeté­nek előző századaiban együt­tesen. Ennek köszönhető, hogy ma már nem kell fél­nünk az energiakészlet ki­merülésétől, s a korszerű me­zőgazdasági, élelmiszer-gaz­dasági technológiák megtalá­lása, bevezetése potenciális lehetőséget jelent a 2000-ig megkétszereződő népesség élelmiszer-szükségletének ki­elégítésére is. Furcsa paradoxon: e gyors civilizációs fejlődés ugyanak­kor „kitermelte” mai legfőbb problémánkat: aggasztóan el­szennyeződött az ember ter­mészetes környezete. Ma már megindult a világméretű küzdelem — ha itt-ott még csak az aggodalom, a veszély hangoztatásával is — a tisz­ta levegőért, a tiszta vízért és a csendért. 0 o o o • Egyetemi hallgató ko­romban, Sopronban még csak hobbym volt, ma már, alig egy éve pedig hivatásom, a munkaköri kötelességem az erdők közjóléti fejlesztési és felhasználási lehetőségeinek kutatása. Eredményeim még nagyon szerények, szinte nin­csenek is, de annál több a tervem kutatási területem módszereinek kimunkálására, a téma teljes feltárását elő­segítő felmérések, vizsgála­tok lefolytatására — mond­ja ifj. Dala László erdőmér­nök, az Erdészeti Tudomá­nyos Intézet mátrafüredi ál­lomásának tudományos mun­katársa. — Mit kell értenünk pon­tosan az erdő közjóléti szere­pén? — E fogalom látszatra va­lóban tágább annál mint aminek meghatározására szolgál. Ugyanis a hagyomá­nyos erdőgazdálkodás is közjóléti népgazdasági érde­ket szolgál, mégis éppen a közjóléti meghatározással a fakitermelés, a gazdasági er­dészet fogalmától kívánjuk elhatárolni. Vagyis az erdő jóléti, kulturális és esztétikai egészségvédelmi talaj- és viz- gyűjtőterület-védelmi, leve­gőtisztítási funkcióját nevez­zük együttesen közjóléti funkciónak. Mindezek, az er­dő most felsorolt hatásai, funkciói a környezetvédelem­nek elengedhetetlen eszközei. — Összeegyeztethető-e az erdő gazdasági és közjóléti funkciója? — Igen, sőt a két funkció eredményesen és hatásosan csakis együttes összehangolt­ság alapján működhet jól. © 0 O O „Erdők a közjóért”. Ha­zánkban ezzel a címmel rendeztek országos tanácsko­zást tavaly nyáron Budapes­ten. Ezen az országos tanács­kozáson azt állapították meg, hogy nálunk a közjóléti erdő­gazdálkodás jelentősége, haszna még a felderítés stá­diumában van. Rendszeres vizsgálatokra lenne szükség, amelyek során meg kell vizs­gálni azt, hogy milyen sze­repet játszik az erdő a leve­gő szennyezettségének meg­akadályozásában, illetve a levegő tisztításában, s hogy milyen , sávok, vagy milyen erdőterületek, milyen össze­tételben, aljnövényzettel ké­pesek a legnagyobb hatásfo­kot elérni? Fontos azt is vizsgálni, hogy milyen sze­repet játszanak az erdők a zaj elleni küzdelemben. o o o o — Milyen konkrét kutatá­si feladatok foglalkoztatjákp Mátrában élő-dolgozó kuta­tót? — Természetesen, hogy itt élek a Mátrában, ez kissé meghatározza a munkám jel­legét, irányáW is. A Mátra' egyik legnépszerűbb és leg­régibb múlttal rendelkező belföldi üdülő- és idegenfor­galmi területünk. Kedvező természeti adottságai, jó megközelíthetősége révén népszerűsége egyre növek­szik. Üdülőiben, magánházai­ban, sátortáboraiban és turis­taházaiban az utóbbi években eléri a százezret az évenként itt pihenők, üdülők száma. Ez a szám rohamosan tovább nö­vekszik a személygépkocsik gyarapodásával, valamint a Hoz- egy hét alatt Nem ördöngösség, boszor­kányság —, csak szokatlan. Kísérletképpen egy cseh­szlovák vállalat villát épí­tett Abasáron — mint arról hírt adtunk — az alapozás után mindössze egy hét alatt. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat már megkezdte az üzletkötés elő­készítését; a modern, két­szintes lakóház nagy érdek­lődésre tarthat számot ná­lunk is. Az ára egyelőre elég borsos, de mint arról tájé­koztattak, hazai anyagok fel- használásával kevesebbe ke­rül majd. Az építkezések jövőjével találkozhattunk az abasári kísérleti házban: itt már a A ház és szerelési munkák dominál­nak, kívülről lefestett, belül­ről tapétázott falak, modern konyha, kényelmesen elren­dezett szobák. Külföldön ez az első, amit ebből a típus­ból csehszlovák szakemberek bemutattak. Náluk már fel­épült belőle több mint 250. építői. (Foto: Tóth a.) Az első napokban 16-an, ké­sőbb már csak kilencen dol­goztak a 110 négyzetméter alapterületű, előre gyártott elemekből épülő lakás ösz- szeszerelésén; gyors, precíz, minőségi munkát végeztek. Ennyit máris megtanulha­tunk tőlük, (h.) Megnyílt a Bukaresti Nemzetközi Vásár Hétfőn ünnepélyes külső­ségek között a legfelső ro­mán párt- és állami vezetés jelenlétében megnyitotta ka­puit a Bukaresti Nemzetközi Vásár. Az idei vásáron 27 ország, köztük Magyarország is részt vesz. A kiállítást rende- , ző Hungexpo Nemzetközi h Vásár és Propaganda Iroda különös gonddal készült az idei bemutatóra, arra töre­kedve, hogy a kiállítás ha­gyományos rendeltetésén kí­vül fórumot teremtsen a ma­gyar és külföldi szakemberek minél szélesebb körű tapasz­talatcseréjére is. munkaidő-kedvezmények bő­vülésével, s így emelkedüí a mátrai erdők közjóléti sze­répe is. Ezért — összhangban a kormány tavaly született, a Mátra, Bükk üdülőterületről szóló határozatával — végez­tem felmérést még a múlt év őszén a Mátráiban, s ké­szítettem ennek alapján egy javaslatot a jelenlegi hely­zetről és a távlati lehetősé­gekről. — Melyek a legbántóbb je­lenségek a kutató szerint je­lenleg a Mátrában, amelyek „kilógnák” az említett kor­mányhatározat szelleméből? — A visontai erőmű per­nyéje, füstje és a sástói kő­bánya óriási zaja, robbantá­sai. Ezek a legnagyobb kér­dőjelek, de nem kis gond, hogy engedély nélkül, s egyáltalán szemetet raknak le számos frekventált terüle­ten. Galyatetőn például mint­egy ezer köbméter építési törmeléket, szemetet túrtak be a szálló melletti értékes erdőbe... — Milyen kiutat, megoldást javasol? — Hatékonyabb pernye- és füstelvonó berendezést alkal­mazzanak Visontán, a sástói kőbánya helyett pedig a gyöngyössolymosi Nagy-völgy felhagyott bányái ajánlhatók fel, s a szemét lerakását egy­szerűen meg kell tiltani > — megszegőit büntetni — üdü­lőterületen ... A fiatal, Mátrafiiredem dol­gozó kutató nagy ambícióval es felelősségérzettel végzi munkáját. „Erdeink és az ide­genforgalom” címmel írt leg­utóbb értékes, sok javasla­tot, észrevételt tartalmazó ta­nulmányt, s a Mátra erdeinek közjóléti fejlesztési és fel­használási lehetőségeiről ta­valy készült, részletekre me­nő dolgozata, felmérése . is nagy segítséget jelentene az érintett szerveknek és ható­ságoknak, akik éppen most dolgoznak a Mátra, Bükk üdülőterület részletes fej­lesztési tervének munkálata­in. Faludi Sándor Dr. Biró József külkeres­kedelmi miniszter vezetésé­vel magyar delegáció érke­zett a vásár megnyitására. Hétfőn délután a magyar pa­vilonban dr. Biró József üd­vözölte Nicolae Ceausescut, Nem így A „beruházási” stop, ha valahol igazán éreztette a hatását, — akkor a Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál feltétlenül. Csak­nem harmadrésszel csökkent ugyanis a megrendelők ér­deklődése, egyetlen negyed­évben sem sikerült program szerinti megbízást kapniuk az egrieknek. Nagyon röviden, valahogy így fogalmaztak elöljárójá­ban a vállalat vezetői, Csank Lajos igazgató, és Veres Zol­tán főmérnök — legutóbbi beszélgetésünk alkalmával. Aztán pedig — a helyze­tet részletesebben is elemez­ve — kiderült, hogy elkerül­hetetlen volt a létszámmoz­gatás, amelynek során nem kevesebb mint 22 dolgozótól kellett a cégnek megválnia, s helyükbe — a gazdaságos­ság érdekében — kevesebb, de eredményesebben műkö­dő új szakembert állítani, így került a céghez egyszerre hét mérnök — csupa kitűnő, jeles és jó eredményű friss- diplomás. Ez utóbbiakat tekintve, kétségtelenül erősödött ugyan a vállalat működésé­nek alapját jelentő műszaki gárda, s hogy mégis, ezek után sem csökkennek a gon­dok, a szinte változatlat kö­rülményeknek tulajdonítha­tó... Mert a partnerek köréből jelentkező igények most, sőt talán egy ideig a későbbiek­ben sem lesznek elegendőek. 460 levélben próbált tájé­kozódni a vállalat a közeli jövőt illetően — mondták —, de közülük csak néhányra érkezett biztató választ je­lentő megrendelés. Ennél­fogva az eddigi úgynevezett megbízásos állomány a jövő évi kapacitásunknak legfel­jebb az egynegyedét képes lekötni, holott például ta­valy ilyenkor, a már jelent­kező óvatosság, tartózkodás ellenére is már kétszerekko- ra volt ilyentájban. Nem be­szélve arról, hogy ráadásul még ebben a rendkívül ke­vés kérésben is alig akad olyan, amit jelenleg már szerződéssel véglegesítet­tek. A megbízásokról inkább csak tárgyalnak, a munkára többnyire csupán kilátásaik vannak. Jellemző a helyse r a román államtanács elnökét, Ion Maurert, a miniszterta­nács elnökét, majd velük együtt megtekintette a pavi­lonban kiállított cikkeket. Jelen volt Martin Ferenc, a Magyar Népköztársaság bu­karesti nagykövete is. (MTI) tervezték tükre, hogy például a beru­házókkal és az építőkkel , e hónap közepén folytatott kö­zös tárgyalásuk eredménye­ként sem lett világosabb a jövő, a következő évben, vagy éppen 1974-ben épülő létesítmények zömének terv­dokumentációit jó darabig még nem készíthetik a jelen­leg bizonytalan anyagi fede­zet miatt. Különben a megerősödött műszaki gárdát — a fiatalok tettre vágyó, lelkes „seregét” meglehetősen szép álmok megvalósításának gondolata foglalkoztatja. Elegendő ezeknél a visontai, megyei egészségügyi otthonra, a SZOT galyatetői üdülőjének közös­ségi épületrészére, az egri Lajosváros fejlesztésének III. ütemére utalni, hogy csak néhányat említsünk. Ezek az ambíciókkal teli em­berek azonban nemcsak vá­gyakozni, hanem dolgozni, alkotni szeretnének! Egyszóval:nem így ter­vezték a tervező vállalat­nál ... Többet vártak az idei év­től, s többet a jövő évi kilá­tásoktól is. Ennélfogva jogos az aggodalmuk, érthető az is, ha — kénytelenségből — „ki­kívánkoznak” a megyéből... Tudniillik: ha óvatosan fo­galmazva is éppen, hogy csak érintve e „kényes té­mát” — rnár szóba került ez a vállalatnál, s említették a beszélgetés alkalmával. Ha ugyanis nincs, s várhatóan sem lesz kellő megrendelés a megyéből a tervezők felé, bizony körül kell nézni kicsit a megyén túl is. Mert tétlen­kedni— nyilván — átmene­tileg sem akarnak. Nem kalandozásról, hanem természetesen csak egészsé­ges piackutatásról, az egriek kapacitásának megfelelő le­kötéséről van szó. S biztató, hogy már is mutatkoznak le­hetőségek, várhatók „idegen” megbízások. A kaput tehát korántsem kell becsukni... (gyónl) Mmmm>£) 1972. október 17, 1 -ü ^

Next

/
Thumbnails
Contents