Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-15 / 244. szám

A vesetők politikai alkalmassága Téma: a szocialista AZ ÜJ OKTATÁSI év Jemcsak az iskolákban és az egyetemen kezdődött el, ha­nem a párt-, a tömegszerve- zetek által szervezett politi­kai iskolákon és tanfolyamo­kon is. Állandóan növekszik azoknak a száma, akik a szakmai képzés mellett a po­litikai képzés jelentőségét is felismerik. A politikai okta­tásban való részvétel önkén­tes, mindenki saját elhatáro­zása alapján vesz részt a tanfolyamon. Van azonban egy olyan réteg, amely sza­mára a rendszeres és folya­matos politikai képzés köve­telmény: ezek a vezető funk­cióban dolgozók. E követel­mény velük szemben össze­függ azzal, hogy szocializ­must építő társadalmunkban minden vezető funkció egy­ben politikai funkciót is i ‘lent. Ezért a párt — a ká­derpolitikái alapelvek érvé­nyesítése folyamán — a ve­zetők kiválasztásának köve­telményét a következőképpen határozta meg: „A feladatok­ra való alkalmasság társa­dalmunkban minden vezető tisztségben a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és vezetőkész­séget egyaránt megköveteli”. Ez a meghatározás azt je­lenti, hogy vezető munka­kört csak olyan emberek tölthetnek be, akik rendel­keznek az adott funkcióhoz szükséges politikai, szakmai felkészültséggel és vezetési k észséggel. Aki magasabb beosztásba kerül, attól magától értető­dően magasabb politikai, szakmai képzettséget, jobb irányító- és szervezőkészsé­get kell megkövetelni, mint az alsóbb szinten dolgozók­tól. A szintkülönbség azon­ban nem változtat az alap­álláson: minden vezető be­osztásnál mindhárom köve­telményt érvényesíteni kell, A HELYES ÉRTELMEZÉS egyik alapkérdése, hogy mit értünk a politikai alkalmas­ság fogalma alatt. A vezetők­kel szemben támasztott poli­tikai követelmények megle­t A Heves megyei Népi El­lenőrzési Bizottság — a múlt év augusztusában végzett vizsgálatai után — neves szakemberek bevonásával a közelmúltban ismét felmérte, elemezte a beruházások hely­zetét, hatékonyságát a me­gyében. A két beruházási vállalat, négy beruházó szervezet, há­rom kivitelező és egy terve­ző vállalatnál végzett vizs­gálataik során többek között a következő kérdésekre ke­restek választ a népi ellen­őrök: 1. a beruházásokban részt vevő vállalatok hogyan haj­tották végre a kormány és a megyéi pártbizottság 1971. szeptember 30-án tartott ülé­sének határozatait; 2. milyen a beruházások hatékonysága Heves megyé­ben; 3. időarányosan valósul­nak-e meg a megye célkitű­zései; 4. milyen további intézke­dések szükségesek a tervek maradéktalan megvalósítá­sához? A párthatározatokat vállalati intézkedések követték A népi ellenőrök egyértel­műen megállapították: az ■ nlített párt- állami határo­lok nyomán a fejlesztési vékenységben, a gazdálko- >, a beruházó szervek szem- letében pozitív változások “rténtek Heves megyében Több területen egészsége­in csökkent a beruházások zárna, az átgondoltabb, a íegalapozottabb fejlesztések •'(■ültek előtérbe. A kivitelező vállalatok fe- ivizsgálták terveiket, meg­őrjítették az előkészítéssel, szerződéskötéssel foglalko- j részlegeiket, meggyorsult a • rmelósük koncentrációja is. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat szervezé­si csoportja rövid idő alatt bebizonyította szükségessé­gé!, jelentősen javult a ter­Gondolatok az egri Hagyományteremtő kezdeményezés indult útjára Egerben hat esztendővel ezelőtt. 1967. októberében írók, művészek, tudósok, kato­nák, újságírók, pedagógusok, közéleti embe­rek gyűltek össze a történelmi város falai kö­zött, hogy a szocialista hazafiság kérdéseiről gondolatokat, véleményt és tapasztalatokat cseréljenek. Azóta minden év október 12-én és 13-án — a hősies védelem évfordulóján — országos tanácskozás színhelye Eger, ahol széles körű érdeklődésre számot tartó prob­lémákat tárgyalnak meg. A mostani tanács­kozást különösen időszerűvé tette három ju­bileum: Dobó István halálának 400., a vár­védelem 420., és Gárdonyi halálának 50. év­fordulója. Eger gondos házigazdája az országos ta­nácskozásoknak. Az egriek hagyománytiszte­lete közismert. Ez a hagyománytisztelet nagy­szerűen ötvöz múltat és jelent, s nem pusz­tán a történelem megismerésére serkent, ha­nem mai tettekre is ösztönöz. Szívesen jön­nek hát ide írók, művészek, katonák, újság­írók, pedagógusok, közéleti emberek, hogy olyan kérdésekről, a szocialista hazafiság té­májának olyan általános és sajátságos prob­lémáiról tárgyaljanak, amelyeket csakis kö­zös összefogás, együttes erőfeszítés oldhat meg. A csütörtökön és pénteken lezajlott ta­nácskozás ugyancsak fontos területet ölelt fel, a hazafias, honvédelmi nevelés és a tömeg­tájékoztatási eszközök kapcsolatát. Olyan közérdekű, szükséges dolgokról esett szó, ami segíti a szakma fogalomtárának gondozá­sát, az alapok azonosítását, a nép és hadse­rege egymáshoz való közelebb kerülését, az országépítő munka és az országvédő tevé­kenység, a legaktívabb honvédelem kérdé­seinek, összefüggéseinek elmélyültebb, gya­tanácskozás után korlati és elméleti jellegű vizsgálatát. Az éir- vek, álláspontok, a hazafias honvédelmi ne­velés eddigi irányvonalának megerősítését eredményezte ez a tanácskozás, a n nyíltan szót ejtettek az ellentmondásokról Is. A tanácskozás részvevői évről < vre^ kifej­tik véleményüket az adott kérdésekről, el­mondják e fórumon éles, kemény szavakkal, vagy békésebb tónusban meg fogaim ázott gon­dolataikat, tapasztalataikat. Az egyező, de a különböző vélemények ellenére is — egy nyelvet beszélnek, egyet, akarnak: legyen mind hatékonyabb és egész if jósát unkát át­fogó a hazafias, honvédelmi nevelésűnk rendszere. Az eredményes tanácskozások ellenére azonban, sokakban hiányérzet marcd. Hiány­érzet marad, mert nincs ezeknek a tanács­kozásoknak nagyobb hatókörű kisugárzása.. Igaz, megjelennek a tanácskozásokról az új­ságokban, a rádióban, a tv képernyőjén tudó­sítások, részletes beszámolók, értékelések, de mindez kevés és nem kielégítő. Arra lenne szükség, hogy a tanácskozások referátumai!, az elhangzott felszólalások anyagát ne csupán a magnetofonszalagok őrizzék. Arra lenne szükség, hogy a tanácskozásokon elhangzót lakat nyomtatásban, teljes részleteiben is hoz­záférhetővé tegyék. Hozzáférhetővé tegyék a pedagógusok, közéleti emberek, ifjúsági veze­tők nagy többsége számára, azok számára, akik nem lehetnek ott a tanácskozásokon, de vállaikon. hordják a hazafias, honvédelmi ne­velés mindennapi, hétköznapi gondjait. Ezek a kiadványok iránytűt, világos útbaigazítást adhatnak közös gondjaink egyértelmű meg­valósításához. S ennek a gyakorlati haszna vitathatatlan. Pataky Dezső Kilométerenként tízmillió hetősen összetettek és sokré­tűek. Felölelik az illető sze­mélyek világnézetét, politi­kai képzettségét, a szocializ­mushoz, rendszerünkhöz való hűségét, a munkahelyen és a társadalmi életben kifejtett tevékenységét, magatartását és cselekedetét. A politikai alkalmasság alatt mindenekelőtt a szocia­lizmus ügye iránti hűséget értjük. A mi társadalmi rendszerünkben minden ve­zetővel szemben elemi köve- te'mény, hogy a szocialista világnézet talaján álljon, tel­jes mértékben egyetértsen a párt és az állam politikai irányvonalával, a szocializ­mus építésének célkitűzései­vel, és szívvel-lélekkel dol­gozzon azok megvalósításá­ért. Mindennek kifejezésre kell jutnia a vezetők részéről a párt politikája melletti egyértelmű és határozott ál­lásfoglalásban, annak képvi­seletében és szükség esetén megvédésében. A mi rend­szerünkben minden vezető beosztás, legyen az gazdasá­gi, kulturális vagy államigaz­gatási jellegű, egyben politi­kai tisztség is: Ez azt jelenti, hogy a vezetőknek, akik a szocialista társadalom kép­viselőjeként tevékenykednek, kötelességük legjobb tudásuk szerint érvényesíteni a mun­kásosztály törekvéseit, politi­káját, s biztosítani az ezt ki­fejező rendeletek végrehaj­tását. Vezető beosztásban tehát nem elegendő a szocialista rendszerrel való szimpatizá- lás. Ennél többre van szük­ség: tudatos meggyőződésre. Hiszen a vezető politikai ma­gatartása, szemlélete orien­tálja, befolyásolja az irányí­tása alá tartozó dolgozókat: gyakran a párt, a kormány politikáját, intézkedéseit is az* ő magatartásán és meg­nyilvánulásain keresztül ér­tékelik. Nem mindegy tehát, hogy milyen magatartást ta­núsít a különböző helyzetek­ben, hogyan ítéli meg az ese­ményeket. melékenység, az időközben felszabadult kapacitást gyor­san és rugalmasan csoporto­sították át lakásépítésre. Mindezek eredményeként a lakásépítési tervét 1530-ról 1700-ra változtatta a válla­lat. Az új vezetés erőfeszítései nyomán fejlődés mutatkozik az Állami Építőipari Válla.- lat munkájában. Intézkedé­sek születtek a munkafegye­lem, a költséggazdálkodás javítására, munkájuk kon­centrálásának eredménye­ként a kivitelezés alatt álló építkezések száma ez év nya­rán negyvennel volt keve­sebb, mint 1971-ben. 1972. július 1-ével technológiai üzemszervezésre tértek át, amely biztosítja a dolgozók technológiai folyamatokra történő specializációját, a ha­tékonyabb gépkihasználást, a termelékenység emelését. A tanácsi tervező vállalat­nál a döntést előkészítő ta­nulmányok korábbi 8—10 százalékos aránya 40 száza­lékra emelkedett. A MEZŐ- BER-nél olyan prémiumrend­szert vezettek be, amely az igényekhez, a lehetőségekhez igazodó tervek készítésére ösz­tönzik a tervezőket. A megyei kommunista la­kásépítési aktívaülés ajánlá­sát elfogadva együttműkö­dési szerződést kötöttek egy­mással a tervező, a bonyolí­tó és a kivitelező vállalatok. Szorosabbra fogták a „gyeplőt” a bank,szervek is, csak olyan beruházásokhoz engedélyeztek hiteleket, amelyek jövedelmezők, s a kiemelt gazdasági célok meg­valósítását szolgálták. Megépülnak-e a tervezett lakások ? A vitathatatlan eredmé­nyek, » pozitív változások JE a politikai alkalmasság­nak az adott vezetői munka­körnek megfelelő marxista- leninista elméleti es politikai felkészültség. Erre több szem­pontból is szükség van. Az irányító munkában a pari politikáját kell érvényesíteni, ami elméleti megalapozottsá­got, politikai tisztánlátást, a politikai helyzet figyelemmel kísérését követeli meg. Meg­határozott politikai művelt­ség, a hazai és nemzetközi események ismerete és helyes megítélése nélkül nem lehet képes az irányítása alá tar­tozók gondolkodásmódjának formálására sem. Politikai tartalmú követel­mény a szocializmus erkölcsi normáinak megfelelő élet­mód és magatartás is! A ve­zetők, akik emberek százait ezreit irányítják, milliós ér­tékekkel gazdálkodnak, olyan jellembeli tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzenek, amelyek megóvják őket a hatalommal való visszaélés­től, az anyagi előnyök hajhá- szásától, a durvaságtól, a szubjektivizmustól, a baráti és családi érdekeknek a tár­sadalom rovására történő elő­térbe állításától. Követelmény a vezetőkkel szemben, hogy tervsze t>er, rendszeresen, türelemmel foglalkozzanak az alsóbb szinten dolgozó vezetők ne­velésével, fejlődésük meg­ítélésével. Ehhez hozzátarto­zik olyan légkör kialakítása, amelyben az emberek őszin­tén és bátran elmondhatják véleményüket a vezetők és az általuk irányított üzem vagy intézmény munkájáról. A szocialista erkölcs normái­hoz tartozik a közélet tisz­tasága feletti őrködés. IGEN SOKRÉTŰEK tehát a vezetőkkel szemben tá­masztott követelmények. Ez a sokrétűség társadalmunk fejlődésének jelenlegi szint­jét fejezi ki, s azokat az ob­jektív igényeket, amelyeket a további fejlődés támaszt a a vezetőkkel szemben. Szegedi József az MSZMP KB alosztály- vezetője mellett számos gondról, fe­szültségről is számot adtak jelentésükben a népi ellen­őrök. A tervezett lakások meg­építését a megye negyedik ötéves terve kiemelt, a me­gyei pártbizottság ülése poli­tikai feladatként jelölte meg. A tények, a számok mind­ezek ellenére sem biztatóak. A negyedik ötéves terv el­ső évére előirányzott laká­soknak 50 százaléka sem ke­rült átadásra. Eger Város Ta­nácsának 1971-es tervében 454 célcsoportos lakás átadá­sa szerepelt. Az átadott la­kások száma viszont csak 147 volt. A tervek szerint Egerben az idén a múlt évről áthúzó­dó lakásokkal együtt 970 cél- csoportos lakást kellene meg­építeni. Őzzel szemben csak 628 lakás átadása várható. Nagyon sok oka van a ke­vesebb lakásnak. A lakás­építés költségei az előirány­zatokhoz képest jelentősen növekedtek, s rendkívül nagy gondot jelent továbbá, hogy a hatósági áremelkedés el­lensúlyozására nyújtott álla­mi támogatás nem fedezi a költségnövekedést. A megye negyedik ötéves tervében 10 800 lakás meg­építése szerepel, de hogy eb­ből meinyi készül el 1975 végére, / arra ma még senki sem tuána biztos és meg­nyugtató választ adni. A kevesebb lakás mellett egy sor más témájú, s jelle­gű feszültségre is felhívták a figyelmet a népi ellen­őrök. Gyakran nem kapni olyan anyagokat, amelyek a kivitelezési tervekben szere­pelnek. A beruházási vásár­lóerő mérséklését szolgáló intézkedések több vállalat termelésében okoztak zava­rokat megyénkben. Ezért is Ebből az útépítésből sem- njit sem láthatnak az utazók. Csak annyit vehetnek észre, hogy Gyöngyösről Eger felé haladva a halmaju-grai el­ágazásnál hirtelen megsűrű­södnek a forgalomirányító táblák, és korlátok sora szű­kíti le az úttestet. Útépítés, figyelmeztetnek a táblák, és sebességkorlátozásra utasíta­nak. Hasonló a kép a kápolnai sorompó előtti útszakaszon is. De itt már látszik a be­küzd értékesítési nehézségek­kel a Mátravidéki Kőbánya Vállalat, az AGROKER, a Selypi Csőgyár, s erősen csökkent a kereslet a kivite­lező szövetkezetekkel szem­ben is. A számlázásokkal kapcso­latban tapasztaltak bizonyít­ják: még mindig sok jogtala­nul kért forint kerül be a végszámlákba. Több elkészült beruházás sem hozza a várt eredményt, ami rend­kívül kedvezőtlenül hat a fejlesztési alapok kép­zésére. Fedezet hiánya miatt több beruházás megkezdése húzódik át a következő évek­re. Az egri Malom utcai szak- középiskolában ugyan már tanítanak, de a gépi beren­dezések, felszerelések jelen­tős részének beszerzésére csak 1973—75 között kerül­het sor. A megye legnagyobb építőipari vállalata, az álla­mi építők is csak 1973—74. évi igénybevételre kapták meg a két éve kért állami támogatást. Több mint ért­hetetlen, hogy a Heves me­gyei Tanácsi Tervező Válla­lat kapacitása nincs leköt­ve, ugyanakkor a megye vá­rosainak új lakásait megyén kívüli tervezők készítik. Az eredmények mellett sok tehát a gond is megyénk be­ruházásaiban. S bár még csak a második esztendő te­lik ki rövidesen a negyedik ötéves tervből, de a népi el­lenőrök vizsgálatai is azt bi­zonyítják: valamennyi célki­tűzést csak akkor, és csak úgy lehet megvalósítani, ha a beruházások tovább javuló hatékonysága mellett mie­lőbb feloldjak, megszüntetik azokat a feszültségeket, ame­lyek ma erősen hátráltatják, zavarják a megyé negyedik ötéves tervének magvalósítá­sát. - *-/ *" ' # »I Koóslőzeef I csatlakozás a „sehol sincs” új útra. A dombhajlatok mögött, a mostani úttól beljebb épül az új, a majdani M—3-as egyik pályája. Illetve: már a befejezéséhez közeledik. Ezért is néztünk itt szét. kí­váncsian arra, hol tartanak már. HÁROM HÍD Részletekben folyik az építés. Amíg kisebb terep­ki igazításokkal el lehetett készíteni az új út ágyát, ad­dig megépült a szürke asz­faltszalag. Ahogy nagyobb völgyhöz vagy patakhoz ér­tek el, a hídépítők jutottak szóhoz. Az út a két meredek part tetején félbemaradt. Legutóbb a Sósvölgyi-pa- tak hídjának a műszaki át­adását jelentették be. Talán ez a völgy a legmélyebb. Itt hét gyűrűből álló hidat kel­lett elkészíteni. Több mint ötven méter a teljes széles­sége, ami a köznapi szóhasz­nálatban a híd hosszúságá­nak felel meg. Ilyen távol­ságban íveli át a két partot. Mintegy tizennégyezer köb­méter földet kell még itt be­építeni a két völgyoldalba, hogy az úttestet bebiztosít­sák, feltöltsék. Ezt a mun­kát éjjel-nappal, egyhuzam­ban végzik. Aztán jönnek az útépítő gépek, és egy jó hét alatt leterítik az aszfaltot. Ha az időjárás engedi. A Bene-patak hídjának az alapozása is folyik. Ügy szá­mítják, hogy itt november végére lesznek készen a munkával. Már a felmenő falakkal büszkélkedhet a Tarnóca-patak hídja. Ha az átkötő lemez is rajta lesz a szerkezeten, akikor már leg­alább október végét értük el. Ez a három híd az útépí­tés befejezésének az előfel­tétele. A TARTOZÉKOK A laikus számára az úi akkor befejezett, ha befed­ték az aszfalttal. A rendel­kezések ettől sokkal többet követelnek meg az úttól. Például azt, hogy kialakít­sák a padkát, felszerelj ék-a korlátokat, elhelyezzék a szükséges jelzőtáblákat. Szó­val: ha már minden tartozé­ka is kész. Hiába terítik le az aszfal­tot az év végéig az úttestre, a forgalmat nem engedhetik rá. Ezt csak a műszaki át­adás után lehet megtenni. A terv szerint az építkezés be­fejezésének a határideje a jövő év máius vége. Addig még van idő. Illetve: minién a fényso­rompón fordul meg. Ugyan­is oda, ahol az út keresztezi a vasút visontni kiszolgáló szó rnyvon al á t, fér y sorom pót kell beszerelni. Ez a kriti­kus pont még. Minden to­vábbi azon múlik, mikor kapják meg a terveket, mi­kor kezdhetnek hozzá a fénysorompó beépítéséhez. AUTÓPÁLYA LESZ Nagyjából tizenkilenc ki­lométer hosszú ez az útsza­kasz, amely a halmajugrai elágazástól a kápolnai so­rompóig tart. Ha megnyit­ják, átveszi a mostani 3-as út szerepét. Azért, mert a jó öreg 3-ast a vísontai külfej­tés bekebelezi Ha Ima jogra térségében. És ha. már utat kell építeni, úgy gondolták nagyon helyesen, hogy épül­jön meg a „végleges”, a majdani M—3-as, Hiszen a KPM ennek az autópályának az elkészítését most előbbre Veszd, mint az M—7-es befe­jezését. Így követeli ezt meg a forgalom alakulása. A Halmajugra—Kápolna közötti tizenkilenc kilométe­res szakasz az M—3-as egyik pályatestének tesz egy da­rabkája. Ezért is kerül olyan sokba: kilométerenként tíz­millióba. Szép kis summa: a majdani autópálya felének egy arasznyi része éppen százkilencvenmilliót fogyaszt ei Mibe kerül majd akkor az egész M—3-as: a fővárostól Miskolcig? Már csak milliár- dokban lehetne kifejezni, bi­zonyára. MAJD JÖVÖRE Ki kell még bírni a 'st következő telet. Nem lesz könnyű, mert a jó öreg 3-as egyik szakasza, a detki el­ágazás és a vécsi kitérő kö­zött, elég rossz állapotban van. Megsüllyedt több he­lyen, hiába javították ki nem is olyan régen. Ha bejönnek a fagyok, a havazás miatt elkezdik majd a sózást, ez a nagyon megviselt útszakasz rohamosan megy majd tönk­re. Ezzel számítani kell. Ezért is lett volna jó, ha a tél előtt rá lehetett volna engedni a forgalmat az M—3- asra. De hát addig, amíg a biztonságos közlekedés min­den szükséges feltételét nem tudják megteremteni, erről szó sem lehet. Várjunk hát türelemmel jövő tavaszig. Abban reménykedhetünk, hogy az út építői — főként a fénysorompó készítői — talán le tudnak faragni va­lamit a hivatalos határidő­ből. (G. Molnár K.) Mmm, i 1972. október I5„ va LÉNYEGES ÖSSZETEVÖ­IMEB-vizsgálat másodszor is Javult-e a beruházások hatékonysága ?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents