Népújság, 1972. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-14 / 243. szám
TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;.' TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;.' TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS Fagyálló acél Eredményes kísérletek folynak a Szovjetunióban fagyálló acél előállításával. Ez a különleges acél, amely — állandó dinamikai igénybevétel mellett — fagypont alatti 60 fokos hőmérsékletet is kibír, s nem válik törékennyé, kórmmal és niobiummal vegyített. Az ilyen acélból gyártott liernyólánc élettartama másfél-két és lél- szerese a más acélkeverékek- böl gyártott láncoknak. Az életkor és az öröklés TEC g Haloszlalvozás az őceáubau Az Atlanti-óceán trópusi vizein hajózó halászhajók személyzete gyakran értet- tctleniil szemléli, hogy a szovjet Kozerog hajó legénységének hálójába csak válogatott hal kerül. A halat az óceánban „elektromos osztályozok” válogatják. Amint a műszerek felfedezik a halrajt, a hálót a vízbe eresztik, amelynek a kapujában elhelyezett elektródákra impulzusokat kocsátanak. A különböző fajtájú és méretű halak különféleképpen reagálnak az impulzusokra. Ez a titka a szerencsés fogásoknak. A szovjet, bolgár, lengyel és keletnémet tudósok által közösen kidolgozott halászati eljárás gyakorlati alkalmazása teljes sikerrel végződött. Egy ország, amelynek még nincs írott nyelve A 4,5 millió lakosú Szo- máli Demokratikus Köztársaság legfelső forradalmi tanácsa egy 21 tagú bizottságot nevezett ki az állami szomáli nyelv ábécéjének kidolgozására. A szomáli nyelvet, á fiatal kelet-afrikai állam nyelvét ugyanis csak beszélik, de végre írni is akarják. Helikopter — hegyvidéki használatra A francia LAMA típusú helikopter különösen bevált a jelentős tengerszint feletti magasságokban, hegységekben végzett munkahelyek kiszolgálásánál emelő és szállító munkák végzésére. Osztatlan elismerést keltett mind a hazai, mind a külföldi piacon. Az ötüléscs LAMA helikoptert az ALOUETTE 2 típusból fejlesztették ki. Üres súlya 995 kg, és 1205 kg az optimális hasznos terhelése. A LAMA tengerszinten 1000 kg-ot szállít 20 km-es távolságra. 2800 magas hegységben ugyanerre a távolságra 800 kg-ot, míg 5000 méter magasban 20 km-es távolságra 500 kg-ot szállít. Földünk — a gőzkazán A világnak egyre több villamos energiára van szüksége máris, és még sokkal többre lesz szüksége a későbbi fejlődés során. A tudomány ezért új lehetőségeket keres áram előállítására, ha netán a szén és a földgáz kevésnek bizonyul majdan. Kiderült, hogy van egy természetes, és meg kihasználatlan forrás energia termelésére: a föld mélyéből előtörő forró gőz. Csak az olaszok jöttek rá már 1904- ben, hogy a földből előtörő forró gőzt erőmű működtetésére használják fel, de a larderellói erőmű (Firenzétől délre) sokáig kuriózum maradt. Mostanában amerikai geológusok újra „felfedezték” ezt az energiaforrást < Kaliforniában, a mexikói vtár közelében olyan föld 'atti „gázkazánra” bukkan \-. am°ly az Egyesült All« OW3S7 délnyugati részé \ ",1 v évre td i1 bízta 1 y a vH’ »•t-ozü* '"I Az FVS7 is fel" kél év óta folyna’ ita'á'.ok m-gbí-'ísából a világ különböző részein ilyen föld alatti erengiaforrások ! után. Kétszer gyorsabb a hangnál A polgári repülés műszaki fejlődésének két sajátos és egymástól technológiailag is elkülönülő útja van napjainkban. Az egyik a nagy utaslétszámot befogadó, gazdaságos, a tömegszállítási igényeknek minden szem- pontból megfelelő repülőgé- pek, a másik pedig a rendkívül gyors — főleg a jövő —, s 16 000 méter magasságIScimi tatjuk a TU-144 típusú szovjet repülőgépet Vajon a tisztes kort megérő emberek utódai is hosz- szú életűek? Gyakran találni Ilyen családokat akármelyik faluban vagy városkában, pedig esetleg az ilyen tájakon nemcsak az éghajlat eltérő, hanem a víz és a talaj mikroelemtartalma, valamint az emberek táplálkozása és hétköznapi élete is. rális gének. Fontos elméleti és gyakorlati jelentőségű tény, hogy ezek a folyamatok bizonyos mértékben megfordíthatóak. Beavatkozva a regulációs gén körül lejátszódó anyagcsere-folyamatokba (pl. hormonok bevitelével), sikerülhet „kijavítani” a sérült biológiai szabályozórendszereket. Nehéz lenne tagadni, hogy a tipikusan magas életkorú lakosairól ismert területek kialakulásában a „nemzedé- vrzafrcii kék vére” is szerepet játAz öregség Legnagyobb felszállósúlya: útját jelentő , szuperszóni- ban haladt. S ugyancsak 180 000 kilopond, legnagyobb SyIrt^SSforgalomteUl°llliÄ 197°-ben Voronyezsben meg- utazósebessége (16-18 ezer sa> ’ indult a további 144-esek so- méter magasságban) pedig rozatgyártása is — nyilatko- 2300—2500 kilométer óránzott erről e sorok írójának ként. A leszállás és felszál- L. Sz. Szvesnyikov, a Szov- lás távolsága 1500—1900 m, jetunió polgári repülésügyi leszállási sebessége 250—260 feladat rendkívül nagy. Szin- miniszterhelyettese. Ugyan- kilométer/óra. Csupán érde- gá^lrinll^ag^horderejű^- ekkor hangsúlyozta, hogy a kességként jegyezzük meg, talán a holdrepüléshez ha- kísérleti repülések első sza- hogy abban az esetben ha a sonlítható —, műszaki vállal- kasza lezárult. Az első vo- repülőgép leszállás nélkül kozás ez amelynek előkészí- nalszolgálatba állításra pedig kerülné meg földünket, akkor lentenek az életkor alakulátési ideje is nyolc-tíz év. Ku- (menetrendszerű közlekedés- ennek az útnak a megtételé- sáról. Fel kéül még derítetatási, fejlesztési költségei re), 1974. elején kerül sor. hez mindössze 16 órára lenA közeljövő (öt-tíz év) utasszállítási feltételeinek leginkább a szuperszonikus repülőgépek felelnek meg. A szott. De milyen reményeket táplálhat az emberiség egésze? Az ember életkora aránylag élég magas — az emlősök között a legnagyobb. Ez vitathatatlanul a természet evolúciója által próbára tett, és az emberi természetbe beépült gének szilárdságára utal. Az eddig elmondottak azonban csak ábécé-szerű információt jepedig meghaladják a két és fél milliárd dollárt! Az angol —francia Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép például kormányválsággal fenyegető nehézségek árán is kizárólag csak igen szoros nemzetközi kooperációval Valósulhat meg. , ne szüksége. A repülőgép után — mon, dani sem kell —, óriási az A repülőgép a legkorsze- , érdeklődés mind a szociális- rűbb műszerekkel, irányitóni, mák az öregedés genetikai mechanizmusai, és hogyan hatnak rájuk a szociális környezet tényezői? ta, mind pedig a kapitalista és rádió-navigációs berendeországokban. zésekkel, fedélzeti elek Irani A gépóriás adatain, érdé- kus számítógéppel van ellát- „borOnd" vo kességére jellemző, hogy négy darab NK—144-es (Kuznye- A repülőgép, mint már la- cov által tervezett) kétára- púnkból is ismeretes, óriási mű, gázturbinás sugárhajtó- sikerrel mutatkozott be a naművel van ellátva. A moto- pókban hazánkban a buda- ki, tudományos fejlődést, rok egyenként 17 500 káló- pesti Ferihegyi repülőtéren, amelyet a Szovjetunió repü- pondos tolóerőt képviselnek, ahol több mint százezer emÖsszehasonlításul szolgáljon, bér tekintette meg. Koráb- hogy egy TU—134-es — pél- ban pedig a párizsi és han- dául a MALÉV szolgálatában noveri kiállításokon szere- álló — repülőgép két hajtó- pelt hasonló sikerrel, vala- motorjának tolóereje mind- mint 1971-ben tett prágai, össze 13 600 kilopond. A gép varsói, szófiai és berlini lá- üzemanyaga kerozin, Emii- togatását kísérte osztatlan Ma már több öröklődő külső és belső jegy ismeretes; a vércsoport, a tenyerek erezettsége, a fülcimpa mérete, a kéz ujjainak alakja, a szem színe stb. Nyolcvan évnél idősebb embereknél és párhuzamosan a fiatalabb generációk tagjainál is vizsgálva a fenti öröklődő jegyek némelyikét, a kutatók megpróbálják határozni a hosszú életkor öröklődő genetikai típusjegyeit. A nehézség abban áll, hogy hasonló genetikai ismertetőjegyek gyakran ugyanazon személy esetében is ellentmondóak. Nézzünk egy rendkívüli, de érdekes példát: Napóleon profilján a még életében, 1811-ben veretett olasz lírán a kifelé domborodó orr hosszú élet reményét kelti, míg a nagyobbra nőtt fülcimpák mintegy elveti eat a prognózist... A TU—144-es repülőgép világosan szemlélteti azt a rendkívül dinamikus műszaA szervezet öregedése molekuláinak öregedése. De é-k •• , mj okozza a szervezet e pdl- '^iögnOI 6S C£ «4 n a o *■* > 2! ff H C B O 3 > 2 Hí » <7> 3! >■ > Hl g e © A repülőgép kifejlesztésének gondolata még 1963—64- ben felvetődött és e terv egy része 1966-ra már meg is valósult. A gép prototípusa a Moszkva melletti különleges repülőgépgyárban készült el és 1968. december 31-én került sor az első repülésére. A gép berepülő fő- , pilótája N. V. Kozlov, aki már több mint 25 éve ismerkedett meg a repüléssel és 17 éve él mostani hivatásának, amellyel megszerezte a Szovjetunió Hőse kitüntetést is. 1969. közepén a gép a hang sebességénél már gyorsabban repült. 1970. májusában pedig elérte a 2150 kilométer/óra sebességet is — kéttésre méltó, hogy egy-egy út alkalmával — ami maximálisan 6500 km lehet — 110 000 liter üzemanyagot visz magával. A repülőgép háromfőnyi személyzettel közlekedik. Van egy első-, egy másodpilótája és egy fedélzeti mérnöke. A felszállás! — de különösen a leszállási — látási helyzet javítására a repülőgép orr-része 12 fokkal billenthető. A gép maximális utasbefogadó képessége 150—160 személy. Fesz- távolsága 27,65 méter, hoszszer gyorsabb ez a hangnál! sza pedig 63 méter. érdeklődése A TU—144-es repülőgép kézzelfogható bizonyítéka annak a rendkívüli fejlődésnek, amely a szovjet repülőiparban végbement. Elődeinek, a TU—104; TU—124; a TU— 134; a TU—154-es gépek folytatásának tekinthető, s minden bizonnyal tovább öregbíti az A. N. Tupoljev vezette tervezőiroda világhírnevét a repüléstechnikában. Szabó József oki. üzemmérnök Eger lémnek az öregedését sejt illetve sejten belüli szinten? Az öregedés okozta molekuláris katasztrófák lényegének megvilágításához a génregulációs öregedéselinélet közelebb hozfyat bennünket. A kutatók abból a tényből indultak ki, hogy kétféle gén létezik — strukturális és regulációs vagy szabályozó gén. A regulációs gének előállítása, de még kiválasztása is hallatlanul nehéz feladat. Ennek ellenére aktív szerepükhöz nem férhet kétség, hatásuk pedig specifikus: a regulációs gének sajátos biokémiai „boronát” képeznek. Kimutatták, hogy az öregedő szervezetben legkorábban éppen ezek a láncszemek károsodnak. A regulációs gének elváltozásai mintegy az öregség előjátékát jelentik, és csak ezután kerülnek a kor „kalapácsütései” alá a struktuJDOMANY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY A repülőgép... Eb technika.;; TUDOMÁNY £ö TECHNIKA;;; Ji.és a műszerfal TUDOMÁNY Eg TECHNIKA betegségek Érdekes összehasonlítások, egy csomó egymásnak ellentmondó adat kirostálása, vár a genetikusokra, de a gyakorlat közvetlenül a klinikákon is produkál genetikai paradoxonokat. Érdekes, hogy a hosszú élet közel sem mindig egészséges is. A klinikákon 80—90 éves paciensek közül egyesek néhány infarktust vészeltek át, vagy évtizedek óta élnek magas vérnyomással. Ez a szívósság feltehetően a betegség szimp- tómáinak valamilyen úton ellenálló molekuláris génekkel kapcsolatos. Hogyan képződnek ezek a védelmi vonalak — erre a kérdésre csak a géneket hordozó kromoszómák sajátosságainak és a magas életkort megélők családtörténeti vonásainak együttes vizsgálatával adható válasz. A természet befektet, az élet pedig realizál — szokták mondani. Meggyőző tények bizonyítják, hogy az életkor az életmódtól függően is változik. Így például fejadag-korlátozással jelentős mértékben sikerült meghosszabbítani a kísérleti patkányok életét. Más kutatók kísérleti házi nyulakat vad- nyúlra jellemző sebességű mozgásra kényszeri tettek. A fürge nyúl lomha rokonának szívritmusa végül is megváltozott, és életkora hosszabb, „vadnyúlszerü” határokig tolódott ki. önkéntelenül is ide kívánkozik az analogikus megállapítás; az életkor végzete nem uralja az embert, ez a folyamat szabályozható. Ezért van tehát oly nagy szükség a gerontológiához és a geriátriához kapcsolódó genetikai kutatá sokra. Ismerve az egyén genetikai életkor formuláját előre tervezni lehet majd a hosszú életkort elősegítő csz- szehangolt gyógyászati és szociális intézkedéseket, H J. 3 > 3 ff 1 SE 2 M !* > H G ö © 3 &H ff H n o Eb £ “ > H G I s ff a 2 ?■ > *9 d © o 3 > ff TUDOMÁNY Eb TECHNIKA.,; t
