Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

Áz áru i uhája a minthogy nem a ruha teszi az embert, ha­sonlóképpen nem is a csoma­golás az áru lényege. De... És ez a „de” ezúttal azért aktuális, mert szeptember 26-a és október 2-a között került sor Budapesten az im­már kétévenként hagyomá­nyos nemzetközi csomagolá­si eseménysorozatra. A csomagolástól a kereske­delem elsősorban több eladá­si lehetőséget vár, á vásárló pedig jobb vételi lehetőséget remél általa. Amiben a vevő és az eladó egyetérthet: mindkettőjük célját csak gondosan megválasztott, kor­szerű csomagolással érhetik el. Napjainkban, amikor már nálunk is gyakorlat döntötte el az önkiszolgáló és önki- választó üzletekkel kapcsola­tos vitát, mindannyian köz­vetlenül tapasztalhatjuk a csomagolás jelentőségét és előnyeit. A korszerű keres­kedelemben az eladást tulaj­donképpen a vevő végzi, s ebben nagy segítségére lehet a „néma eladó”: a csomago­lás. Egy kereskedelmi szak­ember összeállította, hogy a fogyasztó szempontjait fi­gyelembe véve: milyen köve­telményeket kell kielégítenie a csomagolásnak. Könnyen vihető legyen, és a háztar­tásban a többi eszközök kö­zött jól lehessen elhelyezni; a lehetőség szerint segédeszköz nélkül lehessen kinyitni és biztonságosan — a benne le­vő termék eredeti állapotá­nak megtartásával —, visz- szazárni; a vásárlók kapja­nak a csomagoláson kellő tá­jékoztatást annak tartalmá­ra, az áru kezelésére és hasz­nálatára vonatkozóan; a cso- . mag méretét úgy kell kiala­kítani, hogy azt könnyen le­hessen kézben tartani. Ugyancsak a csomag, illetve az áru méretével, mennyisé­gével függ össze az a köve­telmény is, hogy vegyék fi­gyelembe az átlagos családi háztartásban, szokásos fel- használást' és a vásárlásra fordított összeg nagyságát; fontos, hogy a fogyasztói ár megfelelően és mindig azo­nos helyen legyen feltüntet­ve; előnyös, ha a csomagolás másodlagos felhasználásra is alkalmas, például varródo­boznak, gyermekjátékszernek vagy más háztartási eszköz­nek. Egyelőre azonban még gya­kori az áru nem megfelelő csomagolása miatti panasz. Itt van például az úgyneve­zett áruvédelmet szolgáló csomagolás. Természetesen a vevőt az is érdekli, hogy mi­lyen állapotban érkezik az áru az üzletbe, hiszen elő­fordul, hogy „eszi, nem eszi, nem leap mást” alapon a megrongálódott árut is kénytelen megvenni. (Meg­karcolt bútor, agyonlapított kenyér stb.) A rossz csórha­tott áruk ügye. Az ilyen búr kólát alkalmazása megköve­teli az ipar fokozott minősé­gi ellenőrzését, a kereskede­lemtől pedig a gondos táro­lást és a szavatossági idő pontos betartását. A terület legfőbb gazdájá­nak, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet követ­kezetes tevékenységének jó­voltából —, a hazai üzletek ben is egyre több az olyan termék, amelyik tetszetős megjelenésével, praktikus „ruházatával”, csomagolásé val vásárlásra ösztönző, von­zó hatást fejt lei. A szakem­berek akkor mondják sike­resnek a csomagolást, ha az képes a vevő figyelmét az észrevételre rendelkezésre ál ló rövid idő alatt (20—25 másodperec) magára vonni, sőt valósággal „hipnotizálni” a vásárlót. (Egy külföldi vizsgálat során megállapítot golás a szemcsés, darabos ták, hogy az ügyesen elven­/(I ni w r« A1 vinrli./í áH-ril rí 1 1. L. 1 r-i ftlrrorn 1 1 élelmiszereknél pedig általá­ban azzal is együtt jár, hogy kevesebb áru marad a cso­magban. (Ezért örvendetes, hogy az utóbbi időben egyre több ilyen árut műanyag burkolásban árusítanák.) ~ A vásárlói panaszok alap­ján megállapítható, hogy no­ha a doboz a papírcsomago­lásnál egy fokival biztonsá­gosabb, de éppen a gondat­lan bolti kezelés miatt né­hány árufajtánál mégsem elégséges. Kirívó példaként a teasütemény említhető! előfordul, hogy a tetszetősen csomagolt edes és sós teasü- teniény ékből a dobozban csak törmeléket talál a vevő. Ez­zel kapcsolatban mindjárt szót kell ejteni az úgyneve­zett „zsákbamacska” csoma­golásról. A korszerű -anyagba burkolt áruk — kivéve az át­látszó anyagba csomagolta- kat — egyik hátránya, hogy csak a felbontás után, legin­kább otthon, jóval a vásárlás, után derül ki a lényeg: mi­lyen az áru? Riasztó példa a zárt csomagolású, hibás, rom­dezett- világítás, a sokszínű csomagolás, különösen az asz- szonyokat valóságos „transz­ba” hozza.) A magyar csomagolóipar a nemzetközi mezőnyben ma még szerény helyet foglal el. (A fejlett csorpagolóipa rra 1 rendelkező országokban 50— 70 dollár az egy lakosra jutó csomagolási ráfordítás, ná- lúnk' 22—23 dollár.) A „Cso­magolás ’72” rendezvénysoro­zatnak most az a célja, hogy felmérje az eddigi eredmé­nyeket, lehetőséget adjon a tapasztalatcserére, és megha­tározza a következő időszak legfontosabb feladatait. En­nek érdekében rendezik meg a 3. országos csomagolási konferenciát a HUNGARO- PACK ’72, magyar csomago­lási versenyt, a BUDAPACK ’72 nemzetközi csomagolási kiállítást és a nemzetközi csomagolási szakirodalmi és dokumentációs kiállítást. A kiállításon 47 magyar kiállítón kívül 63 kül­földi cég vesz részt. v (P. M.) Felújítás, korszerűsítés a vágóhídon Állvány állvány mellett sorakozik most Gyöngyösön a vágócsarnokban. Aki ide be­téved, el sem tudja képzelni, hogy az áttekinthetetlennek tűnő nyüzsgés • szervezett munkát takar. Olyan ez, mint a nyári nagytakarítás: mindent kirá­moltak itt is, aztán jöttek a munkások, bontottak, kisze­reltek és olyan felfordulást csaptak nagy hirtelen, hogy az embernek menekülnie tá­mad kedve. Akárcsak otthon, a nyári nagytakarítás idején. Pedig itt is mindenki azt te­szi, amit tennie kell. A Mátravidéki Építő, és Szakipari Ktsz emberei vég­zik a villanyszerelést azok­nak a terveknek megfelelőé amiket a ktsz készített el a felújításhoz. Több mint egy­millióba kerül ez a munka. Korszerűsítik a világítást, biztonságosabbá teszik a vá­gócsarnok dolgozóinak tevé­kenységét. A vágóhíd tak­sái a gépeket és a berendezé­seket vizsgálják át, és most végre mindent megjavítanak, amit kell. Ahogy Dózsa Ba­lázs elmondta, szívesen csi­nálják ezt a munkát, mert most igazán a kedvükre való Üzem közben a tmk, sokszor nagyon kényszerű körűimé nyék között, csak a legszük­ségesebb javítást tudja elvé gezni. Most viszont megmu­tathatják, mire telik az is­mereteikből, tudásukból. A vágócsarnok munkásai közül aki akart, szabadságra ment, akj nem, itt dolgozik Egy részük a többi üzemben más részük viszont segéd munkásként szorgoskodik a ktsz vagy a tmk szerelő-' mellett. A ktsz-től 35 vil lanyszerelő, a vállalat tok­jából pedig közel harminc ember található a munkáK- nál. A besegítők száma is tizenöt. Már tizennégy éve annak, hogy a minden vonatkozás­ban modern gyöngyösi vá­góhíd megkezdte a termelést. Ennyi idő alatt sok minden elavult a szerelvények kö­zött. Ezért frissítik fel a vá­gócsarnokot az idén, aztán sort kerítenek jövőre a fel­dolgozóüzemre is. Nem kell tartani attól a lakosságnak, hogy a vágór hídi korszerűsítés miatt nem kap elegendő húst és hentes­árut. Bevált módszer szerint a többi vállalat szállítja ad­dig Gyöngyösre a szükséges mennyiséget mindenből. Az üzletekbe éppen annyi pecse­nyének és tízórainak való húsféleség kerül, mintha Gyöngyösön semmi sem tör­tént volna a szokott állapot­hoz képest. A vágócsarnokban szeptem­ber 4-én fogtak hofezá a kor­szerűsítéshez, és három hétig csinálják. Mindennap reggel hatkor kezdenek, aztán dél­után a második műszak is folytatja a munkát ott, ahol a délelőttösök abbahagyták. Ezt a tempót maguk szabták meg, azért, hogy mielőbb is­mét megindulhasson a lánc a vágóhídon: megfiatalított és korszerűsített berendezések­kel, kifogástalan higiéniával működjék újból a vágócsar­nok minden szerkezete az itt dolgozók könnyebbségére. (gmf) van elég vetőmag, gép és műtrágya A vállalatok felkészültek a mezőgazdasági üzemek őszi ellátására A nagy nyári munka, az aratás befejezése után me­gyénk közös gazdaságaiban azonnal hozzáláttak az őszi előkészületekhez. Felszántot­ták a csupaszán maradt tar­lókat, megforgatták a talajt, és magágyat készítenek a vetéshez. A határban rnűtrá- gy aszóró gépek járnak, szuper­foszfátot és péti sőt hintenek a földekre, azokra a helyek­re, ahová rövidesen vető­mag kerül. De lesz-e elég kalászos vetőmag, elegendő műtrágya az őszre? Van-e megfelelő erő-, és munkagép a kapások betakarításához, a szántáshoz és a vetéshez? Er­ről érdeklődtünk az illetéke­sektől. Az ősziárpa-magvakat már elszállították az üzemek A Vetőmag Vállalat Észak­magyarországi Központjában nagy a sürgés-forgás ezek­ben a hetekben. Sláger most a vetőmagszállítás Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyében, valamint néhány du­nántúli megyébe is. Nagy Ist­ván főmérnöktől megtudtuk, hogy több mint- két hete már befejezték az ősziárpa-mag- vak szállítását a mezőgazda­sági üzemekbe. Összesen 110 vagonnal forgalmaztak őszi árpát, melyből 75 vagon He­vesbe, 25 vagon Borsodba és 15 vagon pedig a Dunántúl­ra került. A kenyérgabona-magvak szállítását is időben, augusz­tus közevén megkezdték. Négyszáz vagon különböző fajta búzamagot fémzárolt a Vetőmag Felügyelőség. A szakemberek véleménye sze­rint igen jó minőségű vető­mag kerül a földbe az idén ősszel. A tapasztalatok sze­rint a közös gazdaságok fő­ként szovjet intenzív búza­fajtákat vetnek: Bezosztáját, Mironovszkáját. Jelentősen megnőtt az igény az újabb intenzív fajták iránt is. Az üzemek jócskán rendeltek a vállalattól, Auróra, Lubilen- naja, Rannája és Kaukáz fajtákat. Ezek mellett termé­szetesen a magyar Fértődi fajtából is vetnek majd né­hány száz hektáron. A vál­lalat a tavalyihoz képest az idei ősszel mintegy hatvan százalékkal több kalászos vetőmagot hoz forgalomba. Várhatóan csaknem kétezer vagonnal, melyből már a kö­vetkező év tavaszára is jut elsősorban tavaszi árpából. A vélemények alapján a ko­rábbi évekhez képest jobb a vetőmagellátás Hevesben, Újdonság a GEF-535 görgős eke Tizenhatmillió forint értékű árut termel december közepéig a Hatvani Háziipari Szövetkezet öt részlege Száz embernek nyújt meg­élhetést, további kétszáz be­dolgozónak pedig tisztessé­ges mellékjövedelmet a Hat­vani Háziipari Szövetkezet. öt részlegben, ugyanannyi telephelyen folyik a terme­lés. S ha valamit hiányolnak tagok és vezetők, akkor az a korszerű, szociális létesít­ményekkel is ellátott köz­ponti üzemépület. Gondol­nak persze erre. De fő figyel­mük mégis a megélhetés, á termelőmunka. Azzal pedig nincsen különösebb baj. — Konfekciórészlegünk, kötöttáruműhelyünk, szalag- címkézőnk bőven rendelke­zik munkával, s minden rendben, ütemterv szerint halad — mondja Borost Ist­ván elnök. — Idei bevételi tervünk egyébként 16 mil­lió forint. Teljesítésével négy megyére szóló kereskedelmi hálózatot elégítünk ki. Je-, lenleg a munkák háromne­gyedénél tartunk, de most fokozzuk a tempót, mert be­dolgozóink december tizedi­kével, amikor a leltározás kezdődik, leállnak. S áddig teljesítenünk kell a tervet. Az elmúlt héten árubemu­tatót rendezett központjában a hatvani Háziipari Szövetke­zet. Erre a szomszédos me­gyék kereskedelmi vállala­tai, kiskereskedői is elküld­ték képviselőiket. A bemu­tató alkalmával sok szép cikkre kötöttek szerződést. A listán természetesen az őszi, téli holmik vezetnek. — Különösen konfekcionált bébi- és leányka szövetru­háink arattak sikert az üzlet­felek körében. De tetszett ve­vőinknek az újabb változat­ban gyártott bakfispantalló, s néhány új fazonú leányru­ha és mellény, ami kötőrész­legünkből kerül ki igen nagy tételben — fejézte be tájé­koztatóját az évről évre fej­lődő kis üzem vezetője. (m. gy.) Az esős időjárás miatt el­húzódott az aratás, ami idő­ben megnyújtja a talaj-elő­készítést. Mindehhez ,ió munkaszervezésre, sok erő- és munkagépre van szükség Bánfi Sándor, a Heves me­gyei AGROKER Vállalat áruforgalmi főosztályvezetője elmondta, hogy jól felké­szültek az őszi gépellátásra Van elég nehéz lánctalpas és univerzális traktor, valamint magyar rés román gyártmá­nyú pótkocsi a szállítások­hoz. A munkagépek skálája is elég széles. Különböző tárcsák, boronák. Lajta-vető­gépek es ekék várják a vá­sárlókat. Bánfi Sándor új­donságként említette a GEF —535 típusú görgős ekét, melyet a Vörös Csillag Trak­torgyár egri gyárában készí­tenek. A vállalatnál nagy várakozással tekintenek e ne­héz traktorekék munkája elé. Műtrágyázás — talajtérképek alapján Megyénk mezőgazdasági üzemeiben, ma már csak­nem mindenütt, tudomá­nyos, kémiai elemzések alap­ján elkészített talajtérképek szerint műtrágyáznak. Nagy jelentőségű az őszi tápanyag­utánpótlás, szuperfoszfáttal és pétisóval. Előházi Kálmán, az AGROKER Vállalat nö­vényvédőszer- és műtrágya­osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a közös gazdaságok különösen komp­lex műtrágyákat rendelnek, melyek megfelelő arányban nitrogént, foszfort és káliu­mot tartalmaznak. A szövet­kezetek műtrágya-felhaszná­lása az ősz során mintegy húsz százalékkal nő a ko­rábbi évekhez viszonyítva. Október 1-ig összesen 80 ezer tonna műtrágyát szállítanak az üzemeknek. Év végéig várhatóan az egy hektárra jutó összműtrágya-felhasz- nálás mennyisége eléri majd a 200 kilót megyénkben, a tavalyi 170 kilóval szemben. Mentusz Károly Takarékszövetkezetek városokban és járási székhelyeken Kiskunfélegyházán, az egyesült Benin Mg. Tsz nadai gyártmányú dohánykombájnnal szedik a do’’' '■zökkenti a kézi munkaerőt. Naponta a két hányt. A gépek szedésen kívül pel' '' \ 160 holdas dohányföldjén két ka " l ’•et. H zználatuk minimális:- V’ i tudják letörni a do i . re és ültetvényápolásra i (MTI foto — Karáth Imr„ A vonatkozó pénzügymi­niszteri rendelet nyomán fel­oldódtak a területi határok: az idén már több városra és járási székhelyre is kiterjed a takarékszövetkezetek mű­ködési köre: míg hosszú évek során át csupán falvakban tevékenykedhettek, 1972-ben több más mellett megnyílt a mohácsi betétpénztár; állo­mánya máris meghaladja az egymillió forintot. A szövet­kezetek tevékenységi terüle­tükhöz csatolták Mátészalkát, valamint Szigetvárt is. Ugyancsak a területi elha­tárolás feloldása tette lehe­tővé a takarékszövetkezetek járási székhelyeken, így pél­dául Ráckevén, Nagykátán, Mezőkovácsházán és más helységekben való megjele­nését. Üzleteik száma az idén 33-mal növekedett, s az or­szág 386 takarékszövetkeze­tének már összesen 2630 helységre terjed ki a ható­köre. A takarékszövetkezetek napjainkban csaknem egy­millió tagot tömörítenék, összesen 4,4 millió lakossal körzetükben. A takarékszö­vetkezetek által kezelt beté­tek összege az idén 600 mil­lió forinttal növekedett, össz­értékük most már kereken 5,2 milliárd forint. A taka­rékszövetkezeteknél gyűjtött lakossági betétekből egyéb­ként 236 millió forint a gép- kocsi-nyereménybetét. 1972- ben jelentősen, 40 000-reJ nőtt a betétkönyv-tulajdono­sok szaui*. A tagok közül 386 000-ren vettek igénybe összesen 1,9 milliárd forint hitelt, ebből 75 milliót építési célokra. Igen sokan kaptak háztáji és kisegítő gazdaságuk termelé­sének fejlesztését szolgáló kölcsönöket, az első félév végéig összesen 360 millió fo­rintot. A takarékszövetkezetek te­vékenysége rendkívül kiter­jedt. így más pénzintézetek, például az Állami Biztosító megbízásából intéznek kü­lönböző biztosítási ügylete­ket, amivel egyaránt-szolgál­ják a tagság és a helyi la­kosság érdekeit. Különösen az idén igen jelentős fejlő­dést értek el ebben, a lakos­sághoz közel került biztosítá­si munkában. Míg 1971. első felében összesen 16 558 eset­ben kötöttek biztosítást, 1972. évben már 39 499 kötéssel zárták az első félévi mérle­get. Említést érdemel a va­lutavásárlási tevékenység is, amivel főként az idegenfor­galmi szempontból nevezetes településeken, így például a Balaton környékén levő ta­karékszövetkezetek foglalkoz­nak intenzíven. Október 31-e, a világtaka­rékossági nap közeledtével valamennyi begyűjtő intéz­mény, köztük a takarékszö­vetkezetek is számba veszik végzett munkájukat. A közölt adatok alapján a SZÖVOSZ- ban elmondhatták: a taka­rékszövetkezetek jól szolgál­ják a tagság és a hatókörük­be tartozó lakosság takaré- koesafiának ügyét. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents