Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

r A vállalatok felkészültek a mezőgazdasági üzemek őszi ellátására. Erről szól írá­sunk a 3. oldalon. Sikeres évad után A 10 éves ,,születésnapjára” készülő egri szimfonikusok gazdag programjáról szól cikkünk a 4. oldalon. Tudésitéink jelentik AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 217. szám ÁRA: 80 FILLÉR / 1972. szeptember 14., csütörtök Losonczi Páf befejezte Csongrád megyei látogatását Gyarapodó szövetkezet Van elég vetőmag, gép és műtrágya VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOtt*-»*-* Az Egri Háziipari Szövetkezet egyre több részleggel bővül. Többek között konfekcionált termékeket, hímzéseket, nép- művészeti emléktárgyakat, fonott kosarakat, perzsaszőnye­geket készít, amelyekből közel tízmillió forint értékben exportál a szocialista és a nyugati országokba. A különféle gyermekruhákból évente 70 ezer darabot küldenek a Szov­jetunióba. Fazekas lAszlóné részlegvezető egy újabb szállít­mány csomagolását készíti elő. A több mint 16 éve működő régi, korszerűtlen Telekessy utcai kötődé új helyre költözött. Korszerű gépek beállításá­val és jobb munkaszervezéssel a negyedik ötéves terv során szeretnék az évi tervüket duplájára, hatmillió forintra emel­ni. Képünkön: Juhász Istvánne mar az új kötőgépen készíti «tő a női blúzokat. ffotqő Tóth GizcB«) Levelezési rovatunk össze­állítása az 5. oldalon. & tárgyaló­teremből Bírósági tudósításunk a 8. oldalon. « •Magyar delegáció utazott a moszkvai nemzetközi mezőgép-kiállításra Dr. Heincznutn János, ko­hó- és gépipari miniszter- helyettes vezetésével dele­gáció utazott Moszkvába a „Szelkhoztechnika 72” nem­zetközi mezőgép-kiállításra, amelyen hazánkat is több gépipari és külkereskedelmi vállalat képviseli. A delegá­ció a csütörtökön sorra ke­rülő magyar nap rendezvé­nyein is részt vesz. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kétnapos látogatást tett Csongrád megyében. Losonczi Pál meglátogatta az algyői szénhidrogén medence egyik üzemegységét is. Képünk erről a látogatásról készült. (MTI foto — Vigovszki Ferenc felv. — KS) Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke Csongrád megyei láto­gatásának második napján, Az országgyűlés jogir igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése Az országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­sága szerdán ülést tartott, amelyen megtárgyalta a bi­zottság által kiküldött albi­zottság javaslatát az ország- gyűlés ügyrendjének módosí­tásáról és egységes szövegé­ről. A napirend előadója dr. Gonda György, a bizottság el­nöke, az albizottság vezetője volt. A vitában részt vett Varga Gábomé, az ország- gyűlés alelnöke, dr. Bodnár Ferenc, dr. Gajdócsi István, S. Hegedűs László, Imri Gyula, Kardos Vilmos, dr. Mátay Pál, dr: Nezvál Fe­renc, dr .Orbán László, Szo- kola Károlyné dr., Tóth Szil- veszterné, dr. Vida Miklós országgyűlési képviselő, va­lamint dr. Szilbereky Jenő, igazságügy-miniszterhelyet­tes. Dr. Gonda György az ülés után az MTI munkatársá­nak elmondotta: — Az országgyűlés júniusi ülésszakán megbízta a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottságot, hogy az 1949. évi XX. törvény módosításáról a Magyar Népköztársaság al­kotmányának. egységes szöve­géről szóló törvénynek meg­felelően dolgozza át az or­szággyűlés ügyrendjét, hogy annak előírásai minden te­kintetben összhangban legye­nek alaptörvényünk rendel­kezéseivel. A bizottság ebből a célból albizottságot hozott létre, amelynek munkájába szakértőket is bevont. Az el­múlt hetekben az albizottság részletesen foglalkozott a módosítás szempontjából fel­merült javaslatokkal. A szé­les körű munka eredménye­ként elkészítette javaslatát, s azt a jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottság most kisebb kiegészítésekkel elfogadta. A most elfogadott javasla­tot az országgyűlés legköze­lebbi ülésszaké elé terjeszti a jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottság. szerdán reggel felkereste a Csongrád megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat szegedi szalámigyárát. A lá­togatásra elkísérte Győri Im­re, a megyei pártbizottság el­ső titkára, dir. Komócsin Mi■* hály, a Csongrád megyei ta­nács elnöke. Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Varga Dezső, a Szegedi Városi Pártbizottság titkára és Papp Gyula, Szeged város tanácselnök-helyettese. Dr. Piros László igazgató ismertette a vállalat munká­ját, valamint a húsprogram­hoz kapcsolódó nagy rekon­strukciót, amelyre több mint 700 millió forintot költenek. Már a jövő év augusztusá­ban üzembe lép a napi két műszakban negyvenvagonos teljesítményű új húsfeldolgo­zó. 1975. második felében pe­dig üzembe helyezik az évi 520 vagon árut termelő új szalámigyárat. Az Elnöki Tanács elnöke az iránt érdeklődött, hogy a rekonstrukció könnyít-e a dolgozók nehéz fizikai mun­káján. Az igazgató, elmondot­ta, hogy a legfárasztóbb munkafolyamatokat, mint például az anyagmozgatást, teljesen gépesítik. Losonczi Pál ezután megtekintette a gyártás fázisait, s közben több dolgozóval beszélgetett. A látogatás következő állo­mása Makó város volt. Az Elnöki Tanács elnöke ezután felkereste a Budapes­ti Mezőgazdasági Gépgyár makói üzemét, ahol a veze­tőkön kívül megjelentek a helyi tsz-ek elnökei, párttit­kárai is. A makói gyár megtekintése után Losonczi Pál Hódmező­vásárhelyre látogatott. Az Elnöki Tanács elnöke a késő délutáni órákban Csongrád megye székhelyé­re, Szegedre érkezett. A vá­rosi tanácsházán Papp Gyu­la, a városi tanács elnökhe­lyettese a látogatást megkö­szönve Szeged város emlék­plakettjét nyújtotta át. Ez­után Losonczi Pál visszauta­zott Budapestre. Cselekvő hazafiságra buzdít, sokrétű szerepkörben dolgozik a néplrontmozgalom Bencsik István főtitkár előadása A Hazafias Népfront sze­repéről, az V. kongresszus utáni sokrétű feladatairól, előadást tartott szerdán Ben­csik István, a HNF országos tanácsának főtitkára. Azon a közéleti akadémián be­szélt, amelyet a mozgalom­nak a munkások közül meg­választott vidéki tisztségvi­selői, megyei népfrontbizott­ságok alelnökei részére ren­deztek Budapesten, a SZOT Tárogató úti továbbképző is­koláján. Világosan megfogalmazód­Magyar fiatalok az NDK-ban Ezekben a napokban az NDK-ban munkát vállalt mintegy 3000 magyar fiatal tér haza három évi tartóz­kodás után a Német Demok­ratikus Köztársaságból, 4200 lány és fiú pedig most kez­di meg hároméves munkáját a baráti német államban. Ezzel kapcsolatban az NDK-ban dolgozó MSZMP- és KISZ-szervezetekre igen nagy munka hárul, hiszen a magyar fiatalok az NDK kü­lönböző megyéiben összesen mintegy 300 helységben fog­nak majd dolgozni, s a KISZ- szervezeték arra törekszenek, hogy a magyarok a kezdet kezdetétől fogva jói érezzék »agukat A hazautazókat mindenütt ünnepélyesen búcsúztatják, s az újonnan érkezőket ugyan­csak ünnepélyesen fogadjak. Az „újak” mindenütt részle­tes, természetesen magyar nyelvű felvilágosítást kapnak jogaikról és kötelességeikről. A magyar KISZ-szervek mindenütt szorosan együtt­működnek az NDK-beli Sza­bad Német Ifjúság (FDJ). és a Szabad Német Szakszerve­zetek Szövetsége „ (FDGB) funkcionáriusaival és tagjai­val. Az NDK szervei is min­dent megtesznek, hogy a ma­gyar fiatalok új munkahe­lyükön otthon érezzék ma­gukat. Biztosltjaik számukra, hogy ki-ki képzettségének és tudásának megfelelő munka­körben dolgozzék, s szakmai­lag továbbképezhesse magát. A SZOT és a FDGB között megkötött egyezmény értel­mében a magyar munkavál­lalókat minden tekintetben pontosan úgy kezelik, mint az NDK állampolgárait, tehát például betegség esetén in­gyenes orvosi és gyógyszer­ellátásiban részesülnek, s ter­mészetesen táppénzt is kap­nak. A magyar fiatalok szál­láshelyeit igyekeznek igen komfortosaknak berendezni, főzési lehetőséggel, háztartá­si gépekkel, rádióval, televí- Ztóval el&teL ­tak a népfrantmozgaloim jel­legének, küldetésének a Ha­zafias Népfront V. kong­resszusának előkészítő idő­szakában és magán a kong­resszuson — mondta Bencsik István. Az előkészítés volta­képpen a X. pártkongresz- szussal kezdődött, amikor is megfogalmazták azt az alap- léteit, hogy a Hazafias Nép­front politikai tömörülés, a legszélesebb tömegmozgalom, amely keretet ad a párt szövetségi politikájának megvalósításához is. E fel­adatkörének betöltéséhez a mozgalmat segítették a tár­sadalomban bekövetkezett változások: A társadalmj osztályok és rétegek össze­tételének változása, a vá­lasztási törvény módosítása, az új tanácstörvény megszü­letése, a. szövetkezetek he­lyének és szerepének tisztá­zása, a demokrácia széles körű kibontakoztatása —, a közélettel együtt — a gaz­dasági életben is, a nőkre és a fiatalokra vonatkozó párt- határozatok, a városiasodás és a települések fejlődése. Elmondta a főtitkár, hogy ■ mindezek a körülmények nemcsak lehetővé, hanem szükségessé is tették: erő­södjön a munkásosztálynak — a társadalom vezető osz­tályának — szerepe a nép­frontban, a nemzeti összefo­gás megtestesítenénk t /■

Next

/
Thumbnails
Contents