Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-12 / 215. szám
CEMENTTERMELES A lépésváltás Hosszú év©lc óta az úgynevezett . hiánygazdálkodás jellemzi a cementellátást. Az igények jóval meghaladják az előállított mennyiséget, így fedezetként nagyarányú behozatalra szorulnak. 1960- ban 1571 ezer tonna volt a cementipar produktuma, 1555 ezer tonna a felhasználás. 1970-ben viszont már 2771 ezer tonnás termeléssel 3716 ezer tonnás felhasználás állt szemben. Egy hatalmas cementgyár *egész évi teljesítményének megfelelő mennyiséget kellett a különböző országokban megvásárolni. A rangsorvégén Csupán három-négy ország lelhető hazánk mögött azon a listán, amely az európai államok egy lakosra számított cementtermelése alapján készült. Jóval hátrább vagyunk, mint amit gazdasági fejlettségünk indokolttá tenne. Ennek okai a fejlesztésben elkövetett hibákban kereshetők. . 1953-ban kezdték meg az első, valóban nagy kapacitású cementgyár — a Dunai Cement- és Mészmű —, építését. A felszabadulás után addig mindösze Lábatlanban és Hejőcsábán hajtottak végre jelentős fejlesztést. Abban az esztendőben 131 kg Sfcürke por jutott egy lakosra. E mennyiség 1971-re 270 kg-ra növekedett, de ezzel még mindig a sereghajtók között maradhatunk, a szocialista országok esetében pedig a legutolsók. (A KGST-államok egy lakosra jutó átlaga mintegy 100 kg-mai több!) A fejlesztés elhiibázottsagát az élet gyorsan bizonyította, hiszen annak idején az érintettek úgy vélték, hogy egyetlen nagy kapacitású gyár — a DCM —, felépítése jó időre megold minden gondot. Nem így történt. Exportból import Egy-két évig úgy tűnt, hogy az optimistáknak van igazuk. Még kivitelre is futotta a termelésből. 19ö6-'óta kezdve azonban rohamosan tágult a rés a produktum és a szükséges mennyiség között; 1970- ' ben már több mint egymillió torma volt a behozatal. Az exportból import lett, a megalapozatlan tervezés drága tandíjaként.. Ilyen okok miatt született meg a döntés a beremendi cementmű gyors ütemű felépítésére. Átlagosan 52—54 hónap szükséges az évi egymillió tonna kapacitású cementüzemek létrehozásához Beremendnél jócskán lecsíptek ebből, ám ennek ára van; a költségek növekedése. 0 Nézzük a termelés számsorát. Az 1960. évi 1571 ezer tonnás teljesítmény 1968-ban már 2801 ezerre növekedett. Ez volt a csúcs. Két esztendő múlva 2771 ezer tonna áru került ki a gyárakból, tavaly 2713 ezer tonna. Idén a terv 2950 ezer tonna cement gyártását írja eiő, s ebből az első félévben — ami mindig gyöngébb, mint a második —, az ipar 1397 ezer tormát — Heves megye mindkét cementgyára teljesítette féléves tervét —, teljesített. Nyolc százalékkal többet, mint tavaly a hasonló időszakban. A növekedés legfőbb fedezete azonban a munkakezdés a beremendi cementóriásban. Kelendő áru Magyarország 1967-ben 480 ezer tonna cementet importált, 1971-ben már 1478 ezer tonnát! 1970-ben Hollandia és Jugoszlávia mögött Európában mi voltunk a hamadik legnagyobb cementvásárlók, tavaly pedig — nemkívánatos előre mkkolás ez —, csak Hollandia előzött meg bennünket. A megállj kimondása immár elkerülhetetlen. A világkereskedelemben a cement aránya csekély. A nagy súly, a viszonylag kis érték legtöbbször gazdaságtalanná teszi a nagy távolságokra való szállítást. Persze, nem egyedüli indok ez. A nélkülözhetetlen ' építőanyag ideje világszerte a legkapósabb áruk közé tartozik, a kínálat és a kereslet eltérése folyamatos áremelkedéshez vezetett. Azaz egyre drágábban tudtuk megvásárolni az egyre több cementet... így válik érthetővé, hogy a cementipar beruházásai az . ismert korlátozó rendelkezések ellenére is zöld utat élveznek. Mert az itt és így megtakarítható forintok fejében sokkal .többet kellene kiadni másutt, s nem is forintban... 1975: ötmillió tonna Létszámhiánnyal küszködve, de a régi cementgyárak lényegében egyenletesen termelnek. Sokat javult a termelés egyharmadót szolgáltató DCM tevékenysége —itt három esztendőre terjedő, részletes miniszteri utasítás szabja meg a teendőket —, s idén már, remélhetően, 300 ezer tonna cementet ad Be- remend. Ami az eredetileg tervezettnél 140 ezer tonnával több. Igaz, építésének meggyorsítása különleges intézkedéseket követelt, s újabb költségeket okozott, de a többletnyereség arányiban áll a többletráfordításokkal. Nemcsak azért, mert csökkenhet az import, hanem azért is, mert a kelendő portékáért való tülekedésben a nemzetközi piacon az árak egyre nagyobbra növekednek. Épül, s a tervek szerint már 1974-ban elkészül az évi 1,5—1,6 millió tonna kapacitású új hejőcsahai gyár, s megkezdték egy további nagy teljesítményű üzem létrehozását. 1975-toen — a tervek szerint —, ötmillió tonna lesz a hazai cementtermelés. A régóta áhított és szükséges lépésváltás időszakát éli a cementipar. Termelés és szükségletek közelebb kerülése már nem csupán ígéret. Mészáros Ottó Ez a lakóház még a Luca székénél is lassabban épül Gyöngyösön. Két é^e már jóformán, hogy a sorsára várt. mikor és hogyan folytatják itt a munkát az építők. Az Egyesült Izzó Rákóczi úti lakóháza, amiről legendág keringtek annak idején. Úgy volt, hogy harminc lakást alakítanak ki ezek között a falak között. Ösz- szesen közel tizenötmillió forintot kellett volna erre a célra fordítani. Lakásonként tehát majdnem félmilliót követelt meg a feladat teljesítése. Olyan összeg ez, aminek hallatán mindenki elcsodálkozik. Mit volt tenni, sürgősen át kellett tervezni mindent. Takarékossági szempontok sze- ‘rint változtatni a felszereltségen, a felhasznált anyagokon. Persze, csak abban az esetiben,’ ha egyáltalán meg lehetett ezt csinálni. Ugyanis az épület szerkezete és egész lényege már megszabta, hogy mit lehet alkalmazni a különböző célokra. Mert el kell ismerni, hogy a ház külső megjelenésével mindenki tetszését megnyeri, aki felfogja, mit takarnak az állványok. Sokáig ott meredeztek a zsaluzat deszkái a szerkezeti elemeken, mintegy elrejtve a lényeget is. Az idén ismét felvonultak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatok embere?, és a már változott igenyeltnek megfelelően hozzáfogtak a munka folytatásához. A legnagyobb változtatás az lett, hogy az egyik oldalon elhagytak egy szintet, ezzel öt lakással lesz majd kevesebb az épületben, mint lett volna az eredeti tervek szerint. Most tízmillió áll rendelkezésre a huszontöt lakás kialakítására. A betonsaerkezetet helyben állították elő, a régi zsaluzási móddal. A külső burkolat is betonból készült, de ez olyan gyengén sikerült, hogy a bordázat nagyobb foltokban is hibás. Valószínűleg egyéb megoldást kell erre majd találni. Megkezdték már a válaszfalak felhúzását, dolgoznák a vízvezeték-szerelők is, ahogy a fűtésszerelők is hozzáláttak a munkájuk elvégzéséhez. A két érdekelt fél, az Izzó és a HÁÉV vezető beosztású dolgozói rendszeresen tartják a kapcsolatot, hogy segítsék az építkezés befejezését, aminek határideje a legújabb megállapodás szerint ennek az évnek a vége. Az építők szeretnék tartani ezt az időpontot. (gmf) Csőtörő adapterek a földeken Kukoricabetakarításra készülnek a termelőszövetkezetek Hegyei harc a tisztabb levegőért ELLENSÉGEINK ' között napjainkban mind gyakrabban emlegetjük a szennyezett levegőt, különösen városaink, főké®! pedig legnagyobb településeink légkörét. Elegendő csupán egyet szippantanunk, s máris érezzük a kellemetlenséget. Azt, amit — többi között — útjainkon, utcáinkon csupán a magánkézben lévő mintegy j 300 000 gépkocsi és 700 000 motorkerékpár „szűkebb hazánkban” pl. a bélapátfalvi gyár, a Mátravidéki Hőerőmű kéménysora, vagy éppenséggel az egri Széchényi utcai kórház kazánháza felől gomolygó, időnként átláthatatlan, sűrű füst okoz. Csupán a lprinci centrálé kürtőiből naponta 120 tonnái!) pernye hull a környező területekre. S ez a fantasztikus mennyiség — gondolom, önmaga helyett beszél! Teljesen érthető hát, ha a levegő tisztaságáért hazánkban is széles körű offenzíva indult A stratég'a egyes részműveletei közül említésre méltó, hogy — kormány- rendelet alapján — 50 jelentősebb városunkról már is térkép készült, körülhatárolva a leginkább, védelemre szoruló területeket. Az említettek között van Eger és Gyöngyös városok térképe is, s lényegében ismeretes már a hatvan? csak az általános rendezési terv időközbeni mérte .‘.iaí miatt még át kell dolgozni. .Dó ~ - a megyei tanács -■ el, a már rendelte'. álló térképet nézegetve, s az eddigi munkáról beszélgetve megállapítható, hogy városainkban is jócskán akad tennivaló! A megyeszékhelyen nem kevesebb, mini 33 üzem tartozik a közepesen szennyező gócok közé, míg Gyöngyösön 20. Ugyanekkor erősen szennyező az egri „lakatosárugyár”, az öntöde, az AGROKER- ralctár, a vasútállomás, a két szeszfőzde, az ugyanennyi talajjavító telep, a felnémeti mészkő-őrlő és be- tonáruüzem, s a gyöngyösi két likőripari üzem, a szövetkezeti szeszfőzde, a parkettagyár, a sástói kőbánya, hogy csak néhányat említsünk. S mellettük, sajnos nem mondhatunk sokkal több jót a mátrai üdülőkről, szanatóriumokról sem, amelyek hagyományos tüzelő- berendezéseik miatt ugyancsak észrevehető füsttel, korommal szennyezik a levegőt. A VÉDEKEZÉS egyik módja az 1971, január 1. és 1973. január 1. közötti időre vonatkozó rendelet alapján a szennyezőkre kivetett járulék rendszeres fizetése. E kötelezettség alapját az árbevétel jelenti, az üzemek, vállalatok ennek 0,1—1,2 ezrelékét fizetik — egyelőre. A mi vidékünkön, Miskolcon összegyűlő pénzösszegből alapot képeznek, s ebből — éppen az e hónap végéig beadandó pályázatok, illetve ezek elbírálása után — 50 százalékos támogatást adnak a légtisztító berendezéseket alkalmazni kívánó üzemek elképzeléseinek valóra váltásához. Ha nem is törekednek vállalataink túlságosan e pályamunkákkal, mindenesetre már az is örvendetes, hogy az egyik legnagyobb légszennyező, a felnémeti őrlőüzem az elsők között jelentkezett, s mutatott jó szándékot a közös harchoz, melyet bizonyára határtalan lelkesedéssel fogadnak a közelében épülő Csebokszári városrész most még eléggé aggódó lakói. A következő év elejétől egyébként valamennyi erre kötelezett üzeminek, intézménynek rendszeresen mérnie kell a szennyezést, s ezt jelentve — fizetnie az esedékes bírságot. Természetesen ezzel még korántsem lesz elintézve az ügy: a bírságfizetés mellett ugyanis továbbra is ellenőrzik a cégeket, s ha nem tapasztalnak náluk előrehaladást, progresszióé büntetnek a légszennyezésért. A HARCOT tehát határozottan, erős kezekkel irányítják. Az említett városi térképek mellett — falvaik védelmében — 21 más településnek, Visonta és környékének, Recsknek, Füzesabonynak és Hevesnek is elkészül rövidesen a térképe, hogy ezek alapján folytatódjék még eredményesebben a védekezés. A selypi medence legfőbb szennyezőjének, a Mátravidéki Hőerőműnek a közeljövőben teljesen átalakítják tüzelőberendezéseit, ami által csökken eddigi szennyező hatása. S amint a hatvaniak országgyűlési képviselőjétől dr. Novák Pálnétól értesültünk; harmadik városunkban is lényegesen javul majd a helyzet A közelmúltban az Országos Energiaellátási Hivatal ugyanis elkészítette a város energiaellátásánál!: középtávú koncepcióját, s az ebben adott javaslatokat Hatvanban messzemenően figyelembe veszik. Máris „lefújták” például a város központjába tervezett széntüzelésű tömbfűtőmű elkészítését — mivel az ilyenfajta szilárd tüzelőanyag felhasználása miatt amúgy is nagyfokú Hatvan szennyezése — s előtérbekerült a szénhidrogénes távfűtés megvalósítása. Egyelőre, valószínűleg csak a gyártelep és közvetlen környéke élvezheti majd ennek előnyét, de később szóba kerülhetnek más városrészek is. A képviselőnő — aki egyébként, mint városi főorvos is különösen szívügyének tekinti a levegő tisztaságának védelmét — ezenkívül azt is említette a napokban folytatott beszélgetésünk alkalmával, hogy a cél érdekében számottevően növelik Hatvanban is a zöldterületeket, mert jelenleg bizony nagyon kevés van még ebből. Az épülő strand mellett máris elültettek 1200 fá+, s további erdösávokat szeretnének a Zagyva-partján, s többi között az új kavicsbánya szomszédságában. ÖRVENDETESEK ezek a kezdeményezések, erőfeszítések — s remélhetően mielőbb élvezhetjük is hatásukat: a mostaninál jóval tisztább lesz a levegő környezetünkben, ahol élünk, dolgozunk. Gyón] Gyula Közeleg a naptári ősz, a kapás növények betakarításának időszaka. A határban mindenütt érik a kukorica. A korábbi éveknél sokkal nagyobb termésre számítanak a közös gazdaságok. Legalábbis ezt bizonyítják az előzetes termésbecslések. A nagyobb eredmények természetesen komoly felkészülést követelnek a termelőszövetkezetektől: több gépet a betakarításhoz, nagyobb szárító-kapacitást és tárolóteret, ahol biztonságosan elhelyezhetik majd a morzsolt kukoricát. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ SZÁRÍTÓT HELYEZNEK ÜZEMBE HEVESEN Megyénk egyik legnagyobb kukoricatenmesztő közös gazdaságában, a hevesi Rákóczi' Termelőszövetkezetben a hét végén kezdik meg a betakarítást a földekről. Két csőtörő adapter kezdi a munkát mintegy ötszáz holdon. Kiss József, a szövetkezet főme- zőgaadásza arról tájékoztatott, hogy biztatóak a terméskilátások. Az előzetes becslések szerint májusi morzsoltbam számítva 30 mázsás átlagot várnak kataszt- rális1 holdanként. A betakarítással egy időben üzembe helyezik a félmillió forintos költséggel vásárolt nagy teljesítményű szárítóberendezést is, mélynek, műszaki próbái már befejeződtek. A berendezés óránként négy tonna szemes izukoricát szárít meg, amely biztosítja majd a nedvcsségmentes tárolást. BEFEJEZTÉK AZ ELŐKÉSZÜLETEKET KISKÖRÉN A Tisza szomsziédeágábán elhelyezkedő kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet kukoricatábláin már befejeződtek az előkészületek a betakarításhoz. Agócs József főmezőgazdász elmondta, hogy több mint félezer holdról hordják majd be a termést. Két csőtörőgép, három adapterrel felszerelt kombájn és négy szárzúzó gép vesz részt a nagy munkában. A betakarított termést azután két nagy teljesítményű szárítóban „kezelik” majd. Kiskörén egyébként kukoricából nagyon jó termésre számítanak. Mindez annak köszönhető, hogy a kora nyári szárázság idején a megrepedezett kukoricaföldeket folyamatosan öntözték és ezzel biztosították a növények számára a kedvező vízmennyiséget. A kukoricabetakarítást a tervek szerint a jövő hét elején kezdik meg a szövetkezetben. HŰSZ VAGON SZEMES KUKORICÁT SZÁLLÍTANAK NAGYFÜGEDRÖL LUDASRA 450 hold kukorica 'vár betakarításra o nagyfügedi határban. Kincsár Ferenctöl, a Dózsa Tsz párttitkárától megtudtuk, hogy a héten érkezik meg a betakarító adapter, amellyel előreláthatólag szeptember utolsó hetében kezdik meg a munkát. Az előkészületeket befejezték és mintegy nyolcvan vagonnyi tárolóhelyet alakították ki, ahol elhelyezik majd az új termést. Többnyire közép- hosszú és hosszú tenyészidejű kukoricafaj iákat itio»rí- tanak be. A Heves mepyei Gabonafelvásárló és F-ldol- gozó Vállalattal 20 vagon szemes kukorica szállítására kötöttek szerződést, ««lyvt a betakarítással párhuzjwno- san a Vállalat ludas! íis'armé- be szállítanak maid. (mertbu.s$
