Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-09 / 213. szám
Megörökítik G község életét Fotoés tilmszakkör alakni Kálban A füzesabonyi járási KISZ- bizottság, a káli Egyetértés Termelőszövetkezet, a művelődési ház, valamint a községi tanács közös támogatásával foto- és filmszakkört alakítanak Kálban. A csoport munkájához szükséges 'felszerelés már megérkezett, s megkapták az első két filmfelvevőt is. A szakkör vezetői úgy tervezik, hogy az elkövetkezendő években megörökítik a község Iákéinak életét, s az elkészített filmekkel segíteni szeretnék a helyi üzemek, gazdaságok termelő- munkáját is. Az egyelőre tíz tagot számláló szakkör a napokban kezdi meg a munkáját. ■ Harc a sátánnal (Kedd: 20.00) Magyarul beszélő szovjet film. A Vlagyimir Vlagyimiro- vics és Alekszandr Slepjacov által írt filmet hazánkban 1969-ben mutatták be. A történet a II. világháború időszakáig nyúlik vissza: egy fasiszta pszichokémikus professzor, dr. Haas ez időtájt működött az egyik náci fogolytáborban, ahol foglyokon próbálta ki sátáni találmányát. Az általa kotyvasztott vegyianyagot, amit a nácik „akaratbénító titkos fegyverének neveztek el. Dr. Haas nem őrült — tudatos gazember —, s hogy ez menynyire így van, arra a háború utáni évtizedekkel újabb példa a bizonyíték: Haas egy angliai kisváros gyógyszerészeti kutatóintézetében kísérletezik tovább, de ismereteit ezúttal gem a gyógyítás szolgálatában hasznosítja. Ez „biztosíték” arra, hogy az amerikai és a német titkosszolgálat is nagy érdeklődést tanúsít kutatásai iránt. A szovjet hírszerzés Ladaj- nyikov felderítőt bízza meg ezzel a feladattal, hogy akadályozza meg az ördögi célú kísérletsorozatot. Szava Kulis rendező filmje erről a kulisszák mögötti küzdelemről szól, fordulatosán, izgalmasan. Peter Weiss: fl luzitán szörny (Szerda: 20.00) Dokumentumjáték, a Katona József Színház előadása felvételről. A világhírű író ezt a művét mintegy vádiratnak szánta a fasiszta Sa- lazar-rezsim gyarmatosító politikája ellen. A megbélyegző jelző címzettje félreérthetetlen — a portugál gyarmatosítók négy évszázad során elkövetett szörnyű tetteiért vádol az író ezzel a művével. A drámát, amit meglehetősen szokatlan előadásmódban hozott színre a Nemzeti Színház társulata, Garai Gábor fordította és megjelent a Nagyvilágban is. Függöny nincs, a szereplőka nézőteret is színpadnak használják, mondanivalójuk még érzékletesebb kifejezése érdekében. A rendező, Major Tamás maga mondta: „A nézőt egy izgalmas tárgyalásra hívjuk meg, vegyen részt benne, izguljon velünk, háborodjon fel, rendüljön meg.” A főbb szerepeket Törőcsik Mari, Iglódi István, Horváth József, Suka Sándor, Ungvári László, Györffy György, Rajz János, Zolnay Zsuzsa, Horlcai István és Velenczey István alakítják. Házasílet (Szombat: 20.05) Magyarul beszélő francia film 1. részének vetítése. (A Férj válaszúton Várakozás Tűz mellett ül és néz maga elé. Megette már a zsíroskenyeret, a szalonnát is, nagyot ivott a friss forrásvízből. Most üdögél a pislákoló parázs mellett. — Jó estét! Nem riad meg a szóra, fejét sem kapkodja, hátra sem fordul. — Mindnyájunknak! Amikor elé állok, felderül az arca. — Már vártam. Éreztem, hogy jönnie kell. Tuskót húz elém, hellyel kínál. — Bőgnek-e már? — Nyekergés inkább. Bőgésre még meleg van. Fújjuk a füstöt, lessük a parazsat. Palacsintasütőnyi baglyok, lappantyúk suhannak el felettünk. Egyikük majdnem leveri az öreg kalapját;. — Jobbak az agancsok, mint tavaly. De a szép bikák még nem mutatkoznak. A fiatal kölykök már elhagyták a régi rejteket, új ösvényeken járnak. — Hányadik bőgést várja? Kettőt, hármat köhhent az öreg, csak úgy erőltetésből, hogy gondolkodni legyen ideje. — ötvenen felül, ahogyan így elszámolom. Suttyó gyerek voltam még, amikor az apám kiküldött megfigyelni. Nappal melegek vannak, de az esték már hűvösek. Az ősz ott bujkál valahol a bokrok között, de azért még a nyár az úr. — Egy hét. Körülbelül annyi kell neki, hogy elkezdjék. — Megvan-e még az öreg bika a lápéban? A nyárs végével, csak úgy szórakozásból, megkaparja a hamut és beszél. Ügy, mint ahogyan az erdőt lakó ember szólhat, akinek személyes ismerőse minden őzbak, minden disznó, szarvasbika. A színész a darabjáról, a muzsikus a koncertjéről nem beszélhet nagyobb odaadással, lelkesedéssel. Amerikai film Ä néző egy kömnyeknűibb pillanatában azt mondaná, hogy ez a film utánérzése a Válás olasz módra című világsikert aratott Mastroianni- filmnek. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Igaz ugyan, hogy a férj itt is ál- modto-képzelődik, hogyan lehetne eltenni láb alól az asszonyt, ezt a furcsa-filisz- ter-bogarat, akinek a botanika a mindene, azonkívül csúnyácska, idétlen, félszeg, szemüveges — és pénze van. Ezen az egyezőségen túl azonban minden hamisítatlanul és őszintén amerikai. Henry sznob és playboy, angol—amerikai — mondják róla a filmben —, akinél mi sem természetesebb, hogy úgy él, mintha a XVIII. század Angliájából pottyant volna a mai Újvilágba: Ferrari- ja van, versenyistállója, palotája, magánrepülőgépe, klubtagsága. És ügyvédje is van, alá hosszasan, szinte gyógypedagógiai szinten elmagyarázza Henrynek, hogy nem kellemes feladat vele közölni, de nincs pénze. És Henrynek természetesen van nagybátyja is, vérbeli zabáló és önző, aki tízszeres visz- szafizetésre ad kölcsönt, mert tudja, hogy a feltételként kiszabott házasságot Henry, ez a megcsontosodott szplines negyvenes úgy kívánja csak, mint a saját halálát. És a legtermészetesebb, hogy ennek a Henrynek, még van egy inasa is, aki nélkül ez az egész ember igazán még csak félnek sem látszhatna. És mert a filmet komolyan vesszük, jellemrajzai és koV mikuma miatt, elhisszük, hogy ez az öregedő playbóy akkor döbben rá saját pi- pogyaságára, használhatatlanságára, amikor ezt a felszeg botanikusnőt, Henryet- tát elébe tálalja a végzet. Küzd érte, megszerzi őt, neveli, öngyilkossággal fenye- getődzik miatta, botanikát tanul mellette, hogy érzelmeit bizonyítsa. Közben a helyzeteket elemzi, mikor lehetne méreggel vagy bármi más hasznos dolog által átsegíteni őt a másvilágra. A fintor: amikor az alkalom adott és természetes, megmenti a rohanó folyóból ezt a szemüveggel sem sokat látó asz- szonyt. A történet és a jellemek tipikusai! amerikai táptalajban születtek. Nem ismerjük Jack Ritthie elbeszélését, amely a film alapjául szolgál, de az az érzésünk, hogy abban az asszony lehetett a főhős. És mégis Walter Matthau játéka miatt érdemes megnézni ezt a filmet. Vergődése néhol vontatott, szánalomból és kényszerűségből keletkezett érzelmeit azonban olyan árnyaltan és finom eszközökkel láttatja, hogy ezt az elképesztően sablonos alakot élettel tölti meg. A darabot az az Elaine * May rendezte, aki a női fő-! szerepet is játssza. Eszközei-! ben talán túl szerény mint! rendező — játékában okosan ' tartózkodó, mint színész. An- ! nak a felfedeztetése, hogy ! 60 millió km évente Több mint 20 országba szállítanak árut a HUNGARO- CAMION Nemzetközi Autóközlekedési Vállalat gépkocsijai.$ Az új Scania, Volvo és Mercedes gyártmányú óriási teherautók egyaránt alkalmasak -mélyhűtött vagy konténerekbení tarolt áruk szállítására. Az utóbbi években bevezetett kor-\ szerüsítésekkel a HUNGAROCAMION Európa egyik legel-] ismertebb szállító vállalata. (MTI foto — Horváth Péter)! ugyanis ő tudja, miért vették feleségül és hogyan akarnak megszabadulni tőle, talán túl későn érkezik a néző számára ahhoz, hogy egészen eleven figurának érezzük az asszonyt, aki gazdagsága és adottságai ellenére csak a páfrányoknak él. Igaz, mondják, tanárnak születni kell. De ennyire születni? És így? Gayne Rescher képei az ér- zelmeket hangsúlyozzák és a tétova rendezői kezet követik, nem mindig szerencsésen. A Furcsa pár után ez a film is tovább növelte érdeklődésünket az amerikai humor iránt. (farkas) második részt vasárnap 20.10- kor láthatjuk.) 1963-ban készült és hazánkban is játszották André Cayatte rendező filmjét, ami érdekes megoldással készült. A két rész egyugyanazon házasságról szol, a megismerkedéstől a házasságig, majd a válásig. Csakhogy az egyik rész mindezt a férfi, a másik pedig a nő szemszögéből láttatja a nézővéL Azok a jelenetek, amelyek a férfi szemszögéből nézve egyetértésünket vívták ki, igencsak kérdésessé lesznek, amikor a nő emlékképeként látjuk viszont. Az első rész címe Jean Marc, a másodiké Francoise. > A. Gy. — Emlékszik tavalyelőtt? Amikor visszarúgott a puska, azután a távcső ... Igen, igen. Az emlékek. A vadászcsemegék. Kihallgatnám őket féléjszakákon át olyan emberek szájából, akiknek „vérükből” fakad a beszéd. A Hári Jánosokat könnyen megismeri az ember, őket nem szeretem. Hamis pénz minden szavuk, könnyen elárulják magukat. A meggyötört zsíros vadászkalap, a viharvert cserlevél a hajtókán, a száz meg ezer átcserkészett hajnal, a felhalmozott sok tapasztalat adja itt meg az értelmét, a hitelét a szónak. — Amikor a nagy bika elesett.IZ ~ Beszélj csak, öreg, beszélj. Győzlek cigarettával; még pálinkával is, csak abba ne hagyd a szót És ha fogytán egy pillanatra a mondanivaló, akkor egy jól célzott kérdés. — És mikor a német elhibázta a tizenhatost? Egyre hamvad a parázs, leszáll az este. A kisüstitől mind zamatosabb, színesebb a beszéd. Hellyel-közzel már a fantázia is beleszól. De kit bánt ez? A történet maga igaz. Az ember önmagát adja. És ez a fontos. Egyszer félbeszakad minden. Egy moccanás sincs. A közelben csak úgy morgásszerűen, csak kóstolóképpen elbőgi magát egy nászára készülő szarvabika... Szalay István 5. Cirkusz Berci megvárta amíg Józsi, a pincér elé teszi a következő adag pörköltet. Kissé hátrább tolta a széket és mesélni kezdett. — Akkor azt se tudják, hogy To,rnyos Feri az öreg Papp Sándor portás lányának udvarolt. Biztos látták már, ha az apja éjszakás, ő hozza neki a vacsorát. — Az a szép, fekete lány? — kérdezte Krebmann Gyula. Cirkusz Berci oldalvást ránézett, de csak bólintott, jelezve, hogy nem kedveli, ha ilyenkor félbeszakítják. — Nahat, az Elvirának udvarolt a Tornyos Feri. Nemhiába mondják, hogy a kései gyerekek, különösen a lányok néha nagyon szépre sikerülnek. Papp Sanyi bácsinak a háborúban maradt a fia, hiszen azt biztos tudják, még negyvenkettőben meghalt. Aztán klekig várták gyerekre és az asszony már negyvenggy éves volt, amikor sikerült. De nem is ezt akartam mondani, hanem azt, hogy Tornyos Feri egészen bele volt szédülve abba a lányba. Különben nem is csodálja az ember, mert olyan szép az a lány. Igaz, a Feri is jóképű gyerek. Nem lehetne megmondani, hogy melyik szerette jobban a másikat. Az a Feri nem lehet több huszonhárom évesnél. Igen annyi az, mert tavaly szerelt le. Azt mondják, hogy olyan keze van, mint egy varázslónak. Mennyit dolgozhatott a szakmájában? Beszéd közben lassan, de módszeresen evett tovább. Ügy helyezte el szájában az ételt és úgy rágott, hogy alig legyen észrevehető. — Nem dolgozhatott többet, mint három évet. Legfeljebb négyet. És már most olyan príma asztalos, hogy amint leszerelt, csoportvezetőt s csináltak belőle. Mióta a Papp lánynak udvarol, műszak után mindenféle munkát elvállalt Házakhoz járt bútorokat javítani. Sőt összeállt a városban valami öreg asztalosmesterrel és munka után titokban az ő műhelyében dolgozott. Csak azért, hogy pénzt gyűjtsön és elvehessea lányt, mert az öreg azt mondta: csak úgy engedi a házasságot, ha Feri előbb lakást szerez «is bemutatja a takarékkönyvet, amin annyi pénz van, hogy bútorra telik belőle. Nem is csoda, hogy ilyen nagyra tartja a lányát, mert olyan szép, mint egy ... nagyon szép, és — ami ilyen esetben ritkaság — nem rátarti, ö is nagyon szerette a fiút. Biztosan látták őket szombat és vasárnap délután, kézen fogva jártak Mária-telepről a Felsőerdőig és vissza. Képesek voltak kétszer is oda- vissza sétálni, pedig az legalább tizenkét kilométer.' Az emberek lazán imbo- lyogtak a székeken, de azért figyelemmel hallgatták Cirkusz Bercit. Mindenki sokat ivott már. Itt, a melegen evés és ivás után érezték igazán egész hosszú napjukat. A nedvesen csillogó fáradt szemek köré sötét karikák rajzolódtak. Mindenki örült, hogy Cirkusz Berci mesél, mert ő mindig érdekes dolgokat mond és nem is esik rosszul hallgatni. — Tornyos Ferinek már majdnem együtt volt a pénze, amit a lány, apja kiszabott. Ha jól tudom, be is fizetett már szövetkezeti lakásra, vagy öröklakásra, de ezt nem tudom biztosan ... Eljegyzésre készültek éppen, amikor Elvirát a városban kiszúrta magának egy fiatalember. Az utcán leszólította. Elvira — nagyon komoly lány — nem is válaszolt neki. De a fiú szemtelenül követte. Nem hagyott neki békét. Azt mondta, hogy semmit nem kér tőle, csak azt, hogy szóljon hozzá és adja meg a címét, hogy írhasson neki, mert ő csak látogatóban van itt, különben pesti. A lány, csak hogy szabaduljon tőié, végül megmondta a nevét és a címét és ott is hagyta. Az a pesti fiú már másnap délután elment hozzájuk. Elvira nem volt otthon. A szülőknek szépen bemutatkozott, hogy ez meg ez vagyok, elmondta, hogy most jár az orvosi egyetem utolsó évfolyamára. Az a#ja valamilyen gyárigazgató vagy főosztályvezető — ezt nem tudom biztosan. Megmondta, hogy egy látásra halálosan beleszeretett a lányukba. Egész késő estig ott ült náluk és beszélt, közben leste az ajtót, hogy mikor jön haza Elvira. Azt is elmondta, hogy az apja elintézi, hogy Pesten maradjon orvosnak, és amint megkapja az orvosi diplomáját, kétszobás öröklakást, gépkocsit vesznek neki a szülei és ha arra meg is nősül, külföldre mehet nászúira, azt is fedezik. Szóval az biztos, hogy valami nagy fejes lehet annak a pesti gyereknek az apja. Az öreg Papp Sanyi bácsi meg a felesége csak hallgatták, káprázott a szemük. Minduntalan egymásra néztek és szemmel jelt adtak; egyikük se beszéljen arról, hogy a lányuk menyasszony. Nem is szóltak arról egy szót se. Ez kora ősszel volt. Attól kezdve az öregek nem hagytak békét Elvirának. Ha Tornyos Feri jött hozzájuk, bezárkóztak és nem engedték be a házba. Később az öreg megmondta neki, hogy ne is jöjjön, mert úgysem adja hozzá a lányát. Ettől kezdve a fiatalok titokban találkoztak .... Krebmann Gyula egyszerre elbődülte magát: — A kanyargós Rába mentén, ejde, tüzérek tanyáznak ... — Hallgatsz már — szólt rá Kapor Éliás dühösen. Mérgében leöntött egy pohár bort és megrázkódott tőle. Krebmann Gyula engedelmesen elhallgatott. — Na, mondjad csak tovább — szólt Kapor Éliás fúrómester elnyújtott részeg hangon — mondjad csak nyugodtan. fJ
