Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-08 / 212. szám

I Morál a közutakon kJéhány, igazán csak ta- lálomra kiragadott eím az utóbbi hetek-hónapok baleseti krónikájából: „Sza­bálytalanul előzött — két ha­lott”, „Nem adta meg az el­sőbbséget”, „Féktávolságon belül az úttestre lépett”, „Zebrán gázolt”. Hosszan, sajnos nagyon hosszan lehet­ne folytatni az idézetek sorát, ahol a lényeg ugyanaz: va­laki súlyosan vétett a közúti morál ellen, s ez emberek életébe, vagy testi épségébe került. A következmény — legtöbbször jóvátehetetlen. És — ugyancsak legtöbbször —> elkerülhető lett volna. A feltételes mód után sok­féleképpen folytatódhat a mondat: elkerülhető lett vol­na, ha a jármű vezetője tisz­teletben tartja a közlekedési szabályokat, ha kellő gya­korlat nélkül nem ül volán mellé, ha nem fogyaszt al­koholt vezetés előtt, ha a gyalogos körültekintőbben lép le a járdáról, ha a ke­rékpárt kivilágították volna. Vagyis: ha megtartották vol­na a közű ti morál — írott és íratlan — szabályait. De úgy is kérdezhetjük: van-e egyáltalán külön, kife­jezetten a közúti közlekedés­re vonatkozó morál? Pszi­chológusok, jogászok és köz­lekedési szakemberek egybe­hangzó véleménye szerint ilyen — nincs. Van — lennie kell —, általános morálnak, amely az emberi érintkezés minden területére egyfor­mán kiterjed. Nem csupán feltételezés, kísérletek és vizsgálatok, megtörtént ese­tek százai bizonyítják, bogy aki a közutakon megsérti a szabályokat — ugyanígy jár el az élet más területein is: a munkahelyén erőszakos, a la­kóházban szomszédait zakla­tó, izgága, bajkeverő, han­goskodó ember — ugyan­ilyen marad közlekedés köz­ben is. Embert írtunk — és nem járművezetőt, hiszen a bal­eseteket sem minden eset­ben a járművezetők okozzák, s tévhit az is, hogy a balese­tek számának szaporodása szükségszerű következménye a motorizálódásnak, a nö­vekvő személygépkocsi-állo­mánynak. Nem az a baj — sőt: éppen az az örvendetes, az életszínvonal emelkedését mutató tény —, hogy a sze­mélygépkocsik száma emel­kedik. A baj ott van, hogy aki — bármilyen minőség­ben, noha a járművezetők fe­lelőssége természetesen sok­kal nagyobb —, részt vesz a közlekedésben, nem eléggé átgondoltan, tudatosan vesz részt benne. Ne szégyelljük kimondani: a közlekedésben való jártasság a modem tár­sadalom minden tagja szá­mára elengedhetetlen köve­telmény. A fejlődés' hozza magával, hogy ma már köz­lekedni éppúgy tudni kell — meg kell tanulni! —, mint ahogyan ma már nevetsége­sen hat az az ember, aki nem tud villanyt gyújtani, rádiót, vagy televíziót bekapcsolni, telefonon tárcsázni stb. Sokszor elmondták, leírták már — a gépjárművezetői tanfolyamokon szinte min­den gyakorlaton felhívják er­re a leendő jogosítványtu­lajdonosok figyelmét —, hogy a jármű: veszélyes üzem. Mint minden veszélyes üzem működésénél, sok minden történhet, ami hajt okozhat, műszaki okból, mások köny-; nyelműségéből, a véletlenek szerencsétlen összejöttéből is származhat baleset. De — si­etve kell hozzátenni —, ez a ritkább, szinte csak kivételes eset. Annál- gyakoribb — az elmúlt évben országosan 16,9 százalékkal szerepelt — az ittas vezetés. Érdemes ennél a számnál egy kissé elidőzni: a részletek azt is, megmutat­ják, hogy minél képzetteb­ben, magasabb közlekedési ismereték birtokában vezet valaki járművet — annál ki­sebb a valószínűsége, hogy megkockáztatja ezt alkohol- fogyasztás után. Azon a bi­zonyos 16,9 százalékon belül ugyanis a személygépkocsik vezetői „csak” 8,8 százalékot képviselnek, csaknem három­szor ilyen arányban okoztak balesetet az ittasan nyereg­be pattanó motorosok ((22,5 százalék) és a szomorú sta­tisztika első helyén — 28,9 százalékkal —, a kerékpáro­sok állnak. A baleseteknek sorrendben első fő oka a gyorshajtás. Ál­talános tapasztalat, hogy az új gépkocsivezetők és moto­rosok néhány hónapig óvato­san vezetnek, aztán úgy ér­zik, hogy már mindent tud­nak, amit a közlekedésről, a járműről, az utakról tudni lehet — és akkor következik a veszélyek korszaka. Az el­múlt évben öszesen 14 830 . esetben okoztak balesetet a gépjárművezetők (személy-, tehergépkocsik, motorkerék­párok együtt). Közülük 3156-nak volt 1 és 2 év köz­ti, 4586-nak pedig 2 és 5. év közti a vezetői jogosítványa — összesen tehát a balesetet okozó gépjárművezetők mint­egy kétharmada vezetett több mint egy éve, de még nem érte el az öt esztendőt a vo­lán, vagy a motorkerékpár kormánya mellett. Mind a két kategóriánál az esetek kb. egyharmadában (1022, il­letve 1281 esetben) gyorshaj­tás okozta a balesetet. Vagy az adott területen meghatáro­zott sebességet lépték túl, vagy nem vették figyelembe, hogy rosszak a látási viszo­nyok, csúszós az út, esetleg a zsúfolt országúton próbáltak erőszakkal helyet szerezni maguknak. A közúti morál — gyak- " ran elhangzik ez mos­tanában megfontoltan közle­kedő gépjárművezetőktől csakúgy, mint alkalmi, vágy gyakori utasok szájából —, néha a dzsungel törvényre emlékeztet: az erősebb, vagy aki magát erősebbnek hiszi, megpróbálja félretolni, le­gyűrni a gyengébbet. Mind­járt hozzá kell tenni: itt sem szabad általánosítani! De abban lehet és kell, hogy az ember a közúton éppen olyan, amilyen otthon, a munkahelyén, a boltban vá­sárlás, vagy a hivatalban ügyének intézése közben. S ha ott határozottan, de a tár­sadalmi együttélés szabályai­hoz alkalmazkodva él, lép fel — a közúton sem valószínű, hogy bajt okozna. A közutak rémei ellen fel kell lépnie a társadalomnak — de fel lehet és kell lépni ellenük — az élet egyéb területein is, ahol társadalomellenességüket még nem kioltott emberéle­tek bizonyítják. (V. EJ A határból jelentjük Megyeszerte vetésre készülnek a termelőszövetkezetek Ami a kapásnövények be­takarítását illeti, a közös gazdaságban jól gazdál­kodnak az idővel. A hét vé­gén megkezdik a napraforgó aratását, s várhatóan mint­egy két hét múlva pedig a kukorica betakarítását is. Ez utóbbiból igen jó termés- eredményekre számítanak. Tarnaörsön ezekben a napokban a Dó­zsa Termelőszövetkezei asz- szonyai a szőlőkben dolgoz­nak. A rekeszekbe pakolt, jó minőségű saszlát naponta a SZÖVTERMÉK • felvásárló helyeire szállítják. A kerté­szet is sok szövetkezeti tag­nak ad most munkát, hiszen befejezéséhez közeledik a paradicsom-betakarítása. Mint Nagy Károly, a közös gazda­ság elnöke elmondta, a jövő hét elején megkezdik a ka­lászosok vetését is Tamaör- sön. több mint ezer hold ke­nyérgabonát és 250 hold őszi árpát vetnek majd. Igen jó eredményekkel kecsegtet a kukorica, melynek betaka­rításához előreláthatólag szeptember végén látnak hozzá. A már meglévő cső­törő adapter mellé most egy újabb jugoszláv gyártmányú kukoricabetakarító gépet vá­sárolnak a Heves megyei AGROKER Vállalattól. (m. k.) Szedik az almát. Szeptember első napjai napfényben gazdag, meleg idővel ajándékozzák meg a határban dolgozó embereket. A nagy nyári munkát — az aratást követően — már mindenütt az őszre gondol­nak. Bár hivatalosan, a nap­tár szerint még nyár van, a földeken viszont már az őszi előkészületekről tájékoztat­tak. Vámosgyörkön a Kossuth Termelőszövetke­zet földjein gépek dohognak Szántanak, megmozgatják a barázdákat, előkészítik a ta­lajt a vetéshez. A jövő hét elején a magágyakba már őszi árpa kerül. Az ekéket húzó traktorokon kívül- a táblákon műtrágyaszóró gé­pek is járnak, s a talajra fe­hér pétisót hintenek. Magda Sándortól, a szövet­kezet növénytermesztési ag- ronómusálól megtudtuk, hogy az utóbbi napokban másfél vagon ősziárpa-vető­mag érkezett a közös gazda­ságba. A jövő héten pedig 13 vagon őszi búza érkezését várják a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Köz­pontjából. Vámosgyörkön az idei ősszel főként bezosztája magvakat vetnek. Exportvagonok jfy •• •• Gyöngyösről TARGOVISTE megye a* Elő-Balkán dunai síkságán fekszik, Veliko-Tirnevo, Ru­sze, Sumen és Szliven me­gyék határolják, összterülete 2750 négyzetkilométer, az or­szág területének 2,5 százalé­ka. A megye lakossága — amely 1970-ben meghaladta a 174 ezer főt — 211 lakott te­lepülésen él, ebből három a város és egy nagyközség. Targoviste megye történe­te gazdag forradalmi hagyo­mányokban. A távolabbi múltban a XIII. században szláv ősei, az óbolgárok har­coltak itt a bizánciakkal, földjükön átvonultak a cári katonák, a törökök és ké­sőbb itt nőtt fel a nemzeti mozgalom több ismert harco­sa. A török iga alóli felsza­badulás után a megye sza­badságszerető lakossága ne­héz küzdelmet vívott az osz­tályellenséggel, a bolgár bur­zsoáziával. Felkelések, sztráj­kok, tüntetések zajlottak nap mint nap, a világ első anti­fasiszta felkelésében pedig — 1923-ban — a megye több faluja részt vett. A fasizmus elleni nehé.-, harcokbaii a kommunisták és a paraszt­pártiak szilárd szövetségét a reakció sem tudta megtörfü, 1941—44-ben a Bolgár Kom­munista Párt vezetésével a megye dolgozói élethalálhar­cot vívtak a monachof asiz- mus ellen. A megyében há­rom partizáncsoport bátor akciói > a lakosság egyre na­gyobb aktivitását váltották ki, — a párt és a Hazafias Front vezetése alatt egyesültek az antifasiszta erők. Az a nagy áldozat, az a szilárd összefogás, ami Tar­goviste megye dolgozói cse­lekvését is példázza, meg­hozta gyümölcsét: 1944 szep­tember 9-én győzött a forra­dalom, Bulgária a szocializ­mus útjára lépett. Most, 28 évvel a győzelem Bemutatjuk a testvéri Targoviste megyét után — a régi társadalmi .és gazdasági viszonyok elmara­dottságát felszámolva — egy fejlődő, sikereket elérő és fel. mutató megyévé vált Targo­viste megye. Ma, 59 ipar- vállalata van a megyének, fejlett gépgyártással, fémfel­dolgozó iparral rendelkeznek, jelentős az élelmiszergyártó iparuk, — kon »érv, hús, tej­termék, bor — a megyéből évente 32 országba exportál­ják termékeiket. Az eltelt negyed évszázad alatt az ipari és mezőgazdasági ter­mékek aránya jelentősen megváltozott, 1970-ben ez 68: 32 volt az ipar javára. Nagy változások történteit 28 év alatt a , falvak életé­ben is. A szocializált mező­gazdaságra a koncentráció, az irányítás, és a termelés ipari módszereinek alkalma­zása a jellemző. A megyében négy agráripari és egy állat- tenyésztési komplexumot ho~- tak létre és négy öntözőrend­szer segíti a mezőgazdasági termelést. Mezőgazdasági ter­melésükre jellemző a növény és állattenyésztés, valamint a szőlőgazdálkodás fejlesztése. A növénytermesztés gépesíté. se komplex, a búza és árpa 90, a kukorica 82, a napra­forgó 96 százaléka gépesített, az V. ötéves terv során — 1970-re — 2471 traktoregy­séggel, 265 kombájnnal, 103 kukoricakombájnnal rendel­keztek. Az V. ötéves terv évei a művelődésügy felvirágzásé, nak évei is voltak. Tizenöt falu kapott új iskolát, az ál­talános iskolákban 2300 peda­gógus neveli a gyerekeket és a megye büszkesége, hogy el­sőként az országban Targo­viste város iskolatelevízióval rendelkezik. NAGY VÁLTOZÁSOK tör­téntek a rriegyében élő em­berek kulturális életében is. Az utóbbi ötéves tervben 15 falusi művelődési ház épült, új színházak, könyvtárak, filmszínházak nyitották meg kapuikat. A megye falvaiban 400 öntevékeny művészeti csoport működik, 12 ezer résztvevővel, s amíg 28 évvel ^zelőít mindössze három mo­zi működött a megyében, ma 107' filmszínház, 382 könyv­tár — több mint 400 ezer kö­tet könyvvel — több tízezer .rádió és televízió szolgaija a szocialista nevelést. Egy negyedszázaddal ez­előtt a megyében három vá­rosi orvosi rendelő volt, egy-egy1 orvossal, egészség­őrrel és szülésznővel, egy kórházuk és két egészségügyi állomásuk hatvan ággyal. 'Most egy megyei, két járási és négy körzeti kórház, 32 körzeti orvosi rendelő, 69 egészségűn állomás, tüdősza­natórium, szájsebészeti klini­ka és 24 falusi szülőotthon szolgálja az emberek egész- . segét. És néhány szót a megye- székhelyről, Targovisteről. Az . északi vasúti főútvonal mel­lett és a Vrana folyó közelé­ben fekvő város a XVI. szá­zadban alakult. A XVIII. szá zad végén és a XIX. század ■ elején fejlett kereskedelmi centrum, itt tartották a hí- ; rés Eszki-Dzsuvajszki vásá­rokat. A várostól néhánj*tki- lométerre fekszik a bolgár bi­rodalom második fővárosá­nak, az egykori Preszlovnak hatalmas romerdeje, . s ugyancsak nem messze a Madara nevű falu, ohol a ku­tatók szerint a kalandozó magyarok egy váratlan ro­hammal körülzárták a vár­ban tartózkodó Simeon cárt. A várostól 25 kilométerre feleszik Sumen — 1960-tól viseli ezt a nevét. — vagy ahogyan többen ismerik, Ko- lorovgrád. Ez a város, adott menedéket Kossüth Lajosnak, 1848 emigrált kormányzójá­nak és miniszterei, táborno­kai, tisztjei és közhonvédjai népes csapatának. A megyeszékhely Ipari, kul­turális és közigazgatási cent­rum. A városban fejlett a gépipar — élelmiszeripari gé­peket gyártanak —, van ak­kumulátorgyára, konzerv­gyára, húsfeldolgozó kombi­nátja, borpalackozója, bőr- feldolgozó és építőipari anya­gokat, eszközöket előállító vállalatai és ez a centruma a szakmunkásképzésnek is, itt képezik a jövő élelmiszer- ipari, építőipari, fémfeldolgo­zói technikusokat, szakem­bereket. A VÄROS, amelyben mint­egy 26 ezer ember él, gazdag műemlékekben és hagyomá­nyokban — a megye másik két varosával, Omurtággal és Popovóval együtt — cent­ruma a gazdasági, a politi­kai, a társadalmi és a kultu­rális fejlődésnek. Annáit a fejlődésnek, amely nemcsalt Targoviste megye, hanem az, egész Bulgaria fejlődését jel-' lemzi. Még egy utolsó pillantás a hütővagon rakományára, aztán becsukják a vastag, nehéz kocsiajtót, s a vámos lezárja az exportra, pontosabban az NSZK számára szánt szállítmányt. (Foto: Tóth Gizella) Ezekben a napokban iga­zán csúcsforgalom van a SZÖVTERMÉK gyöngyösi hűtőházában. Bizonyság er­re, hogy látogatásunk alkal­mával is — Kékesi Géza pi­lótával — éppen Becsbe in­dult egy kamion, s az NSZK-ba, Hollandiába és Belgiumba küldtek súlyos rakományokat az indulásra kész vasúti szerelvény hűtő­vagonjaiban. Mint Grósz Józseftől, a HUNGAROFRUCT területfe- lélasétöl megtudtuk: így tart már ez hetek óta, a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daságból, a gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni, nagyrédei mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekből, valamint a helyi ÁFÉSZ-tól szakadatla­nul érkezik ide, s utazik to­vább ládákba rakva, csoma­golva a Mátra vidéki zöld­ségföldek, gyümölcsösök, sző­lőskertek kincse. Csupán érkezésünk idején IWfúka, uborka őszibarack, szőlő és szilva tömegével ké­szülődtek hosszú utóikra a tehervonat kocsijai. Az eddigi szállításokat te­kintve azonban a sárgaba­rack vezet az idén, s csak utá­na következik a jókorára ter­mett, vastag húsú, ízletes paprika. Ami pedig a továb­biakat illeti: a szezon vé­géig mintegy félezer vagon­ra szeretnék növelni az ex­ports/a] o mennyiségét, há­romszázra az almáét, s száz­ra a paradicsomét, a vörös­hagyma, a paprika és az uborka jelentős mennyisége mellett. Így — az időjárás alaku­lásától függetlenül — a kö­vetkezőkben is meleg napok­ra lehet számítani a... hű­tőházban. (-ni) Mrnim Q Vyi'i. szeptember 8.,

Next

/
Thumbnails
Contents