Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
Eredmények és feladatok a gyöngyösi járás könyvtárhálózatában ÄZ ELMÚLT ÉVEK során örömmel tapasztaltuk, hogy óriási mértékben megnövekedett a könyvtárak társa- 4aImi szerepe. A társadalmi szükségletek és könyvtáraink sr- olgál tatásai mindinkább összhangba kerülnek és egy’ jobban betöltik szerepüket. A korábbi tervfeladatok — így pl. a III. ötéves terv — kulturális célkitűzései nagy részben megvalósultak, s ez egyben . a könyvtárügy szín- vonalbeli fejődését is jelentette. Az általános és szakműveltség növekedésével foko- zatosan emelkedik a könyvtári szolgáltatások igénybevétele, intézményeink mindinkább a tájékoztatás magas fokú bázisává fejlődnek. Folyamatban van a könyvtári hálózat korszerűsítése, a körzeti könyvtárak kialakítása, a. belső szakmai tájékoztató kiépítése. A legnagyobb anyagi, erkölcsi támogatásban — jellegüknél fogva —, a helyi tanácsok részesítik könyvtárainkat, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy fokozatosan emelkedik az egyéb szervek részéről nyújtott anyagi . és erkölcsi segítség is. (Tsz, ÁFÉSZ, üzemek és vállalatok stb.). A FOKOZATOS állományfejlesztés eredményeként elértük, hogy a gyöngyösi járásban 1000 lakosra mintegy 2000 kötet könyv jut, s hogy az összlakosság 22: százaléka olvasója könyvtárainknak. Magas a könyvellátottság Visznek, Hálmajugra, Ludas, Rózsaszentmárton, Nagyfü- ged és Adács községekben és kiemelkedő olvasószerző munkájáról tett tanulságot a detki, domoszlói, nagyfügedi, adácsi és karácsondi községi könyvtár, ahol a község lakóinak mintegy 27—30 százaléka látogatja rendszeresen az intézményt. Az utóbbi néhány évben 10 új könyvtár épült járásunk területén, nyolcat pedig nagyob mértékben korszerűsítettek. Különösen szép eredményt hozott az 1970-ben meghirdetett „100 falu —100 könyvtár” mozgalom, melynek során megépült és átadásra került a nagyfügedi, rózsaszentmártoni, detki és mátraszentimrei könyvtár. A közelmúltban vették át az apci olvasók felújított és ízlésesen berendezett könyvtárukat, ennek létrehozásához az előbbiekhez hasonlóan a megyei szervek is nagy segítséget nyújtottak. Augusztus 20-án került átadásra a legújabb és talán az eddigiek közül legmodernebb községi könyvtár — amely egyben a község művelődési kombinátja is —, Halmajug- rán. A kiváló könyvtári pályázat 1971-ben elért eredményei már ismeretesek. Ennek során Adács és Lőrinci községek könyvtárait részesítették a megtisztelő címben és az ezzel járó jutalomban. Az 1972-ben újra meghirdetett kiváló pályázatra rajtuk kívül Hort, Rózsaszentmárton, Szűcsi, Visznek és Apc községek is bekapcsolódtak. Az említett folyamatos fejlődésnek talán legfontosabb eredménye az a tény, hogy a hagyományos kölcsönzési szemléletet túllépve eleven, mozgalmas kulturális életet alakítottak ki könyvtárosaink, összefogva elsősorban a helyi pedagógusokkal és a népművelés más dolgozóival. EZEK AZ EREDMÉNYEK azonban nem kendőzhetik el a meglevő és súlyos hiányosságainkat sem. Az egyre nagyobb mértékű igényeknek megfelelő könyvtárhelyiség kialakítására lenne szükség pl. Ecséden, Csányban, Zagyvaszántón és Szűcsiben, de nem utolsósorban Markazon, ahol közel egy éve semmiféle könyvtári tevékenység' nem folyik. A jelenleg még elfogadhatóan működő könyvtáraink közül sokban pótlásra szorul a meglevő szakmai felszere lés és bútorzat (Karácsond, Visonta, Ludas, Kisnána, At- kár, Abasár). Sajnos a megnövekedett feladatok nem minden esetben jelentették a községi könyvtárosok szakképzettsér gének növekedését, "dé nem emelkedett az intézmények ben folytatott kölcsönzésre és olvasószerkesztésre fordított óraszám sem a megfelelő mértékben. Járásunkban 3 függetlenített, 4 félfüggetlenített és 26 tiszteletdíjas könyvtáros dolgozik. Az olvasók által jogosan támogatott követelményeknek több községi könyvtárunk nem tud eleget tenni. Indokolt lenne, ha fenntartó tanácsaink újra felülvizsgálnák a községi könyvtárak működési feltételeit, és adott esetben, a szükségleteknek megfelelően módosítanák, illetve javítanák azt (kölcsönzési óraszám, tiszteletdíj stb.). Csak az említett problémák megoldása jelentheti könyvtári munkánk egyenletes,1 egészséges fejlődését és továbbvitelét. ÚGY ÉREZZÜK, hogy minden kulturális munkaterületen dolgozónak látnia kell, hogy könyvtárügyünk fokozott figyelmet, anyagi és erkölcsi támogatást vár az állami, társadalmi szervektől, intézményektől egyaránt. Baranyi Imre könyvtárigazgató Lila akác Megkezdték a 35 évvel ezelőtt készült „Lila akác” című film újraforgatását. A színes film amerikai—magyar koprodukcióban készül. Rendezője ismét Székely István (képünkön áll), az operatőr Hildebrand István. Főszereplők Halász Judit és Bálint András. (MTI Foto — Cink Károly) 4 9 Ötvenmillió kölcsön könyv Hazánkban a lakosság 22— 24 százaléka rendszeresen könyvtárlátogató, a számunkra egy év alatt kölcsönzött kötetek száma meghaladja az ötvenmilliót. A szocialista állam a könyvtárügy korszerűsítésére, a könyvtári munka hatásfokának növelésére, az olvasási kultúra terjesztésére számos intézkedést hozott. Ezek között nagy jelentőségű volt a Könyvtárellátó alapítása 1952-ben. A 20 éves jubileumát ünneplő intézmény alapvető feladataként a köz- művelődési könyvtárak ellátásának megszervezését és folyamatos bonyolítását je- ' lölték meg. Poroszlóról Még nincs vége az évnek, de Poroszlón máris látható, hogy eredménnyel járt az idei községfejlesztés. A községi tanács ebben az évben több mint egymillió forintot fordított a község szépítésére, különféle intézmények létesítésére. A közelmúltban készül el és kerül átadásra az egészségház, amelyre 400 000 forintot költöttek. Jelentős összeget fordítottak a Petőfi, Berzsenyi és Temető utca kövezésére. Tovább bővítették a község vízműhálózatát, 800 méter új/ vezeték épült ki. Ma már nyolckilométeres vezetéken 32 kifolyócsap szolgáltat egészséges ivóvizet „a község lakosságának. 100 000 forintos ráfordítással korszerűsítették a közvágóhidat is. Nem került ki a tanács látóköréből a gyermekintézmények támogatásának fontossága sem, 120 ezer forintot fordítottak az óvoda felújítására. A községfejlesztési munkában nem feledkeztek meg XJjlőrincfalváról sem. Itt korszerűsítették az Orvosi rendelőt, s autóbuszváröterem épült a község központjában. A lakosság és . a két község termelőszövetkezete jelentős társadalmi munkával segítette a község fejlesztését. Császár István ^ • • • • vr | Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Vállalatnál egyre gyakrabban kerül sor a külföldi . utakon szerzett tapasztalatok értékelésére. Legtöbben a külfejtéseket vizsgálják, ázt, mit tudna átvenni a vállalat a másutt jól bevált módszerekből, ' műszaki megoldásokból s munkaszervezésből a Thorez bányánál. Több alkalommal jártak a vállalat szakemberei az NDK-ban, Lengyelországban, Csehszlovákiában', Romániában és az NSZK-ban, hogy tanulmányozzák a külfejtésekhez tartozó javítóműhelyeket, azok felszereltségét, a kotrógépalkatrészek gyártását, javításuk technológiáját. A szerzett tapasztalatok alapján javaslatok születtek az egyes módszerek bevezetésére. Javaslat született a turowi külfejtésen alkalmazott bontófogak használatára, elhelyezésére, ezt Vison- tán a homokkő jövesztésére alkalmaznák. Kidolgozták a javallatot á gumijavító műhelyben, a hulladék gumi hasznosítására, a javítóüzemek központi acetiléngáz-el- látására. ft/WWWWVyWWWWVWVWWWWWAM(WVWWVWWyA/WyAWVWWWWSAAMMAA/WWWWWWWWWWWWWWWV\MAM^ \ 3, gy óránál tovább csak el- étve tartózkodott dísztelen, [hanyagolt irodájában. Hosz- :abb ideig nem bírta ki. evágta magát a négykerék- íeghajtásos terepjáróba és [robogott valamelyik fúrásQZ. Központbeli főnöke egy- ler szóvá tette: — Te, Jánoskám, azért ki- sit adhatnál a szobádra, íégis ezerötszáz embert di- igálsz. Körbemutatott az ócska m-lommal bebútorozott sá- os padlójú szobán: |SK. szeptember 7., csütörtök — Ez az odú nem emeli a vezetés tekintélyét. Dull János felvetette a fejét. — Hát kérlek, nagyságos főnök elvtárs, ide nem pászol szőnyeg ... Volt már itt — azt hiszem, több mint egy hétig — ti küld- tétek. De kérem szeretettel, ki kellett tegyem innen, mert az emberek nem mertek bejönni... Gunyorosan villant a szeme. — Kérlek szeretettel, meg is lehet érteni, beleakadt az emberek lába a hosszú boly- hokba, mert olyan finomat küldtetek, kérlek szeretettel, olyan süppedőset. Nem mondhattam az embereknek, hogy pucoljanak csizmát, ha be akarnak jönni.... Ezért inkább kint váTtak meg... És ez így nem volt jó — kérlek szeretettel, mert ha meggondoljuk, mégiscsak ezek a sáros fiúk hozzák fel az olajat... Ismét felnézett a termetes központi főnökre, féloldalas mosolyra húzta a száját, elegáns mozdulatot tett: — ... a föld méhéből... Rávágott az íróasztalra és felállt. — Ezért ilyen sáros az én termem, de vígasztal, hogy van a központban helye az én szőnyegemnek is ... Dull János szűkszavú ember- volt, csak akkor beszélt ennyit, ha nagyon felmérgesítették. A központ embereivel csaknem mindig így beszélt, mert elégedetlen volt a munkájukkal. Ö a központot is csak úgy fogta fel, mint az olajbányászat egyik tényezőjét. Megítélése szerint lustán és közömbösen rakosgatták az ügyekgt és ezért néhány fiatal mérnökön kívül — akit még úgy látta, nem rontottak el — megvetette őket. Csakúgy, mint a panaszra és kérésre fürge, munkára* rest fúrósokat, technikusokat, mestereket, főmestereket és beosz-s tott mérnököket. Azzal a különbséggel, hogy rájuk nem vicsorgott ennyire, mert ha két-három figyelmeztetés után se szedték össze magukat — könyörtelenül elbocsátotta őket. Még akkor is, ha öt gyermekük volt. Ilyenkor -azt mondta: — öt gyereket csinálni nagyon szép dolog. Bár ha jól emlékszem, ez a kedves papának csak élvezetet okoz, a többi amj még hátra van, az az asszonynak marad. Most amikor az élvezet után dolgozni is kellene akölykökre, akkor nyafog ... Amikor el akarom zavarni, akkor megint az öt gyerek ___ Hát m i maga, kérem szeretettel, koldus, aki a sebeit és az éhező gyermekeit mutogatja, vagy olajbányász?... Maga nagyon jól tudja, hogy ha tisztességesen dolgozott volna és úgyse tud boldogulni, akkor a saját kabátomat odaadom magának... A saját kabátját ugyan senkinek se adta oda, de a jó munkásoknak mindent elintézett. Szabályos és szabálytalan jutalmakat osztogatott, de csak azoknak, akik jól hajtottak. Ezeknek soron kívül butángáz-palackot szerzett a városból és elintézte, hogy a férfit ne hagyja el a felesége, vagy a menyasszonya ... Behívatta a nőket és megmondta nekik, húg;' véletlenül jól ismeri azt a szemét bóroshordót, aki miatt az olajmező legjobb fúrását ott akarja hagyni. Ö előre megjósolja, hogy az a mocskos fráter, akj el akarja csábítani, fél év múlva sáros csizmával rugdalja majd . . . A központtal kegyetlenül vicsorogtak egymásra, de ott fönt mégsem gondoltak arra, hogy elküldjék Dull Jánost. Az ő mezeje évek óta magasan a legjobb eredménnyel dolgozott és erre azért szükség volt. Mindenki tudta, hogy Dull -János munkája nyomán sok százezer forint jutalom ütötte az illetékesek zsebét. És erre is szükség volt. Mindennek megvan a maga módja. Aki már régen ült a központban, kitanulta, hogyan kell csinálni, hogy Dull János kihívó és tiszteletlen magatartása azért mégse sértse a tekintélyt. Az újaknak pedig — akik panaszkodtak Dűli Jánosra — megmondták: — Csak nem vetted komolyra? Hát nem tudod? Jancsi egzaltált. És ez a szó, hogy egzaltált, egy bizonyos elnéző mosoly kíséretében (pontosan annak' a meghatározott mosolynak a kíséretében) ezt jelentette: Dull János bolond. Dull János egy szegény hülye csudabogár, akinek több engedtetik meg, mint egy épeszű embernek. Tizennégy órából hatot a vízkitöréssel birkóztak. Alig hitték, hogy a jeges vaco- gásnak vége lesz. Amikor vége lett, mégse mentek haza. Akik közösen gázoltak a vízben, együtt akartak felmelegedni. Már a bányászbuszban megbeszélték, hogy a Becsületsüllyesztőben nagy estét csinálnak. Pénz ne számítson. Dull János főmérnök megmondta, hogy ezért a munkáért — amit megemieget a csontjuk— külön'pénz? esik. — Mivel kezdjük? — kér-; dezte Kapor Éliás íúrómes-' tér. — Sort — mondta Kreb-! mann Gyula és elégedetten fészkelődött a székén. Javaslatát képtelenségnek; találták. Átnéztek a vé-; kony,- törődött ember felett; és nem válaszoltak. — Barackot — dörzsölte össze a kezét Tóth Sándor, a? szőke fiatalember, — Ba-? rackot. Kapor Éliás körülnézett. Barackot... Barackot.. 1 A fúrómester bólintott,? majd székén hátralökte nia-j gát. — Józsikám! A nagy darab pincér az ? asztalhoz sietett. ,Végigsimí-< tott a kihízott zsirfoltos, fekete kiskabátján. Barátságosan megtapogatta Tóth Sán-? dór hátát és megkérdezte: — Parancsolnak az urak? ■ Amikor Dull János megérkezett, mindenki felállt, hogy? gyorsan széket kerítsenek és? helyet adjanak az asztal? mellett. Gömbölyűre hajlított? háttal ült. Mindkét kezével? a széket markolta, így hin- táztatta magát. Az eléje tett? féldecit villámgyors mozdulattal kapta a szájához. Le-? öntötte a torkára. Dühösen? krákogott, miközben vissza-? lökte az asztalra a poharat.? Elismerő és szeretetteljes? pillantásokkal méregették az? emberek, pedig tudták, hogy? csak nagy ritkán jön forrná-? ba, akkor egészen érdekes és? néha vad történeteket mesél? az olajmező őskorából. KÜ-? lönben csak dühösen lenyel? három-négy féldecit és szót-? lanul hintázik a székén. . (Folytatjuk) A külföldi tanulmányutak így válnak hasznos javaslatok forrásává. Tóth Lajos Slecskről Egyre inkább bővül, fejlődik községünk kereskedői' mi és vendéglátóipari ellátása. Az érdem elsősorban a parádi ÁFÉSZ-é. A közelmúltban épült meg az ÁFÉSZ az ÁBC-boltja, új cipőboltja, s azóta már a megnyílt új ruházati szaküzlet mellett új lakberendezési bolt is áll a vásárlók rendelkezésére. .Üzemeltet a szövetkezet, egy kisvendéglőt, egy presszót, egy háztartási boltot és három önkiszolgáló élelmiszerüzletet is, valamint egy zöldségboltot. A közelmúltban végrehajtott profilváltozások során a kereskedelmi és vendéglátó- ipari egységeikben igyekeznek a lakosság minden irányú igényét kielégíteni. Ennek hasznát látják a, környékbeli községek is, ahonnan átutaznak Recskre vásárolni, A községi tanács végrehajtó bizottsága állandóan figyelemmel kíséri a község kereskedelmi ellátását^ s ha változásokra van szükség, időben felhívja erre az érdekelt vállalatok, intézmények figyelmét. . , Maruzs János Nagyvisnyóról A lakosság teljes egészét érintő probléma megtárgyalását tűzte napirendre Nagy- visnyó Községi Tanácsa. A község áruellátásának helyzetéről tárgyalt, a beszámolót Barta Máté, a bélapátfalvi ÁFÉSZ kereskedelmi osztály- vezetője terjesztette elő. A beszámoló megállapította, hogy a község áruellátását öt állandó és egy ideiglenes kereskedelmi és három vendéglátóipari egység biztosítja. Részletesen foglalkozott a beszámoló a kiskereskedelmi ellátásban mutatkozó problémákkal. Megállapította, hogy a hibákat a FÜSZÉKT, a FÉMVILL és a SZÖVTER- MÉK késedelmes és hiányos szállításai okozzák. De nincs minden rendben a boltvezetők Megrendeléseivel sem, a megrendelések nem igazodnak mindig a reális Igényekhez. Az alapvető élelmiszerekben az ellátás jónak mondható. Hiánycikk azonban itt is a tőkehús, s zöldség-gyümölcs, és többször előfordul, hogy nincs friss péksütemény, szikvíz és hűsítő ital, Az utóbbi problémák megoldását a nyári időszakban megnövekvő átmenő forgalom i is indokolja. Nem jó az ellátás a háztartási és mező- gazdasági kisgépekből sem. A tanács, megvitatva a beszámolót, az iparcikkeknél tapasztalható hiányok megszüntetésére javasolta az ÁFÉSZ-nek a nagykereskedelmi előjegyzés bevezetését. A helybeli kereskedelmi dolgozók munkakörülményei az átszervezés után javultak, de még így sem kielégítők. Külön felhívta a tanács az ÁFÉSZ vezetőinek figyelmét a boltvezetők nagyobb szakmai támogatására. Molnár Gáoer
