Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-07 / 211. szám

Megkezdődött at aímasiezon Kiegyensúlyozott a zöldségellátás ,,Az idén. nyáron 14 száza­lékkal több árut vettek át a termelőktől- mint tavaly, s általában kiegyensúlyozot­tabb volt a zöldség-gyümölcs ellátás — állapították mega Zöldség-Gyümölcs Kereske­delmi Egyesülés központjá­ban. Részleteiben vizsgálva a nyarat záró mérleg adatait, kiderült, hogy az idén a ta­valyinál több volt a zöld­paprika, paradicsomból azon­ban kevesebb került a pia­cokra. A többi cikk sem volt kevesebb, mint tavaly, noha az egymást követő esős, hű­vös napokban néha nem minden áruból volt elég. A legtöbb termékből az idén a tavalyinál jóval töb­bet tudtak átadni a konzerv­iparnak is, mind zöldségből, mind gyümölcsből kedvezőb­ben alakult az export. Az egyesülés kereskedelmi osztályán elfnondották: nem bánták volna, ha jobb a fo­gyasztók étvágya. A lakos­ság ugyanis a „dúsabban te­rített asztalról” sem fogyasz­tott többet, mint tavaly, ki­véve a nyári burgonyát, ami az idén, úgy tűnik, gyakrab­ban szerepelt az étlapon. Általában úgy ítélik meg, hogy a zöldségtermelésben ez évben már kedvezőbben érez­tették hatásukat a „zöldség­program” megvalósítására tett intézkedések. Mint isme­retes, felülvizsgálták és a tényleges helyzet kívánalmai szerint kiigazították a leg­fontosabb zöldségféléknek a felvásárlási árszabásnál ala­pul vett, de "már elavult ter­melési költségértékeit. A ko­rábbinál nagyobb termelési biztonságot nyújtott az is, hogy a MÉK-ek időben meg­hirdették a különféle termé­kek legalacsonyabb átvételi árát. Most nem kis értékesítési gondot okoz, hogy több tsz főként sárgarépából és ká­posztából termelt sokat. Rá­adásul az idén különösen jó termés ígérkezik mindkettő­ből — s nemcsak hazánk­ban, hanem azokban az or­szágokban is, amelyekre mint felvevő piacokra számíthat­tunk. Egyébként a következő napokban várják az utolsó nagyobb paprika- és paradi­csomszállítmányokat; meg­kezdődött az almaszezon és szeptember második felére — amikor véget ér a hazai csemegeszőlő idénye —, be­fut az első nagyobb tételű importszőlő is. Naponta 150 ládával küldenek piacra Szedik a csemegeszőlőt a gyöngyösi határban Megkezdték a csemegesző­lő szedését a gyöngyösi Mát­ra Kincse Tsz területén. Né­hány nappal ezelőtt is szed­tek már le valamennyit, de a tulajdonképpeni csemegé- zéshez csak most fogtak hoz­zá. v. ' A terv szerint az idén ki­lencezer mázsá csemegesző­lőt értékesítenek. A szedést a különböző brigádok fel­váltva végzik, hogy egyik­nek a területe se maradjon ki. Mindennap 150 ládával a gyöngyösi piacra küldenek, ha máshonnan érkezik meg­rendelés, akkor azt ezen a mennyiségen felül teljesíti az éppen soron levő brigád. o o o o A Kishalászi-dűlőben a Rákóczi brigád fogott hozzá a saszla leszedéséhez Csertő. István irányításával. Itt dol­gozik Bezzegh Jánosné csa­pata is. Igaz, közülük hár­man most a kertészetben se­gítenek. Jókedvűek az asszo­nyok most is, mint mindig. Munka közben szó kerül er­re is, arra is. Most a csa­patvezető névnapját emlege­tik, amit a napokban ünne­peltek: likőrrel, édes süte­ménnyel és egy csokor vi­rággal. De nem győzi a fe­lelgetést Mlinkó Istvánná sem, akinek Éva nevű lánya most Jülte lakodalmát. Szorgalmasan végzik a ten­nivalójukat a többi, csapat tagjai is: Bakocs Jánosné, Veszprémi Istvánná es Ko­vács Györgyné irányításával. Általában az asszonyokat nem kell biztatni a munkára akkor sem, ha horolni kell, pedig az jóval nehezebb. Borosi János és Király Fe­renc csapata csupa férfi. Ők arrébb dolgoznak, mert úgy szokták meg, hogy a két nembeliek ne jussanak közel egymáshoz. De mindent tud­nak a másikról. o o o © Nem elég csak leszedni a szőlőt, azt' ízlésesen kell cso­magolni is. Mutasson, ked­vet keltsen az emberekben, ösztönözze őket a vásárlásra. A csomagolást 'szívesen csinálják az asszonyok. Mind a három csapat egy nagy bolyba, gyűlik össze a szín környékén. Egyenletes moz­dulatokkal veszik maguk elé a fürtöket, megnézik mind­egyiket külön-külön. Ha szükséges, az olló hegyével belecsípnek a szemek közé, hogy a fürtön csak a telje­sen ép és szép bogyó marad­jon rajta. Még arra is kell gondol­niuk, hogy a ládába jusson piros színű szőlő is. Ez dí­szíti a ládát, a többi szőlőt. A piros színű szemek job­ban vonzzák a tekintetet. Kínálják magukat valóság­gal. o o o o Kilencezer mázsa csemege- szőlő. Ezt könnyű így kimon­dani, de hogy mennyi mun­ka van vele, alig képes az ember felfogni. Nap mint nap hol az egyik, hol a má­sik brigád tagjai mennek ki a tőkék közé, szedik le a fürtöket, majd csomagolóhe­lyen berakják a ládákba. Az­tán mehet a finom, édes gyümölcs a piacra. Itt az ősz, itt van újra, egyre több a szőlő. Lassan ennek az évnek is a végére jutunk. '(gmf) Az utóbbi években felfejlődött az egerszalóki termelőszövetkezet juhállománya. Két évvel ezelőtt még mindössze 500 anyajuh gyarapította • az állományt, ma pedig számuk az ezret is meghaladja. Képünk az ezerholdas legelő egyik tanyáján készült. Mészáros Miklós tsz-elnök és Fehér József, az állattenyésztési ágazat vezetője megelégedéssel ál­lapítják meg: exportképes az olaszországi út elölt álló pecsenyebúrány-szállítmány vala­mennyi kisbáránya. „ínyencség Jó étvággyal esznek a „barik" bent a juhhodályban is, (lenti képünk), s ez előnyére válik á termelőszövetkezetnek: a pecsenyebárány kilójáért élősúlyban is 40 forintot adnak az olasz piacon. A tsz vezetői és szakemberei elmondták, hogy tartósnak látszik a nyugati piac; ínyencségnek számít a pecsenye- és a tejesbárány. Ezért 1975-ig további 600 anyajuhhal kívánják gyarapítani a törzsállományt. (Foto: Tóth Gizella) országba... 0 Fellendült az újítási kedv a bányászatban Meghozta a várt eredményt a bányászatban az újítámoz- gabnat érintő szabályozók módosítása; s az, hogy tisz­táztak számos vitatott kér­dést, egyértelművé tették a műszakiak munkahelyi köte­lességét, és meghatározták azt a többlettevékenységet, amelyet már külön díjaznak — állapította meg a Bánya- ipari Dolgozók Szakszerveze­tének felmésére. A széleskö­rű elemző munka tapaszta­latai szerint a bányászat dol­gozói 1971-ben már 700-zal több újítást adtak be, mint az azt megelőző esztendőben, s az. idei újítások száma máris meghaladta a 2800-at. Hasonló arányban és mérték­ben nőtt az elfogadott és a hasznosított újítások száma is. Az ésszerűsítés, a technoló­giai módosítás leggyakoribb a szénbányákban, ahonnan ez ez évben már 2350 újítási ja­vaslatot nyújtottak be, g, azok közül 1250-et már hasznosí­tottak is. Az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt fia­tal üzemeiben, főleg a íeltá- róhelyek környékén a fizi­kai dolgozók és a műszakiak egyaránt mind többet tesz­nek a termelés gazdaságossá­gáért. Ezt bizonyítja, hogy az idén már 300 újítással ész- szerűsítették a technológiai folyamatot és a szállítást. Az újítómozgalom úttörői és pél­damutatói a szocialista bri­gádok. Az eredmények mel­lett azonban megállapította a felmérés, hogy az újítások el­terjedése még mindig igen lassú, nem érdekeltek a vál­lalatok abban, hogy más vál­lalatokhoz, üzemekhez is el­juttassák újdonságaikat. WGi 1972. szeptember 7.. csütfirWiK Sikerek, tervek, reformok a VOLÁN 4. számú Vállalatnál A beruházási stop új hely­zet elé állította a VOLÁN 4. sz. Vállalatot is. Nem ma­radt ugyan munka nélkül, de több beruházás stoppolása miatt érezhetően csökkent a szállítás iránti kereslet He­ves megyében is. Szerencsére a vállalat gaz­dasági, politikai vezetői gyor­san és időben kapcsoltak, az új helyzethez, körülmények­hez új taktikát, programot dolgoztak ki. Mindezek ered­ményeként a csökkenő keres­let ellenére is, eredményesen dolgozott a 'vállalat. Sőt: az eltelt nyolc hónap eredmé­nyei meghaladják a tavalyi év azonos időszakát is. ön­ként adódik tehát a kérdés: hogyan csinálták? Választ Balogh Tibor igazgatótól kér­tünk. — Abból indultunk ki: be­ruházási stop ide, beruházá­si stop oda, az ország, a me­gye negyedik Ötéves terve adott, munka van, feladat van, keresni kell az útját, a módját a jó, az eredményes gazdálkodásnak. Nem is kel­lett semmit sem feltalál­nunk, valamennyien láttuk: eredményesebben csak jobb, a korábbinál gazdaságosabb munkával dolgozhatunk. Er­re is koncentráltunk fizikai, technikai, szellemi erőforrá­sainkat. Az eredmények ben­nünket igazoltak: azt, hogy az első félévet a bázis fölött zártuk, hogy az eltelt nyolc hónap alatt az elmúlt évinél is jobban dolgoztunk, kizáró­lag annak köszönhető, hogy gazdaságosabban dolgoztunk, mint korábban. Az év elején részletesen kielemeztük, meg­beszéltük feladatainkat a ve­zetőkkel, a dolgozókkal egya­ránt. Elmondtuk célkitűzé­seinket, amelyekkel mara­déktalanul egyetértett az MSZMP .csúcsvezetősége, a szakszervezeti bizottság és a szocialista munkaverseny- mozgalom nagy közössége is. Tisztáztuk, min kell változ­tatni, hogyan lehet gyorsab- _ ban, jobban dolgozni. Ezen­kívül válaszoltunk dolgozó­inknak olyan kérdéseire is, hogy mi a feltétele a kitün­tetéseknek, a jutalmazások-, nak a vállalatunknál, mikor van, illetve mikor lesz bér­rendezés, s'kik érdemlik meg a megkülönböztetett anyagi- erkölcsi elismerést. Úgy ér­zem: mindenki megértette, miről van szó, mit kell ten­ni, sikerült egy jó közösségi szellemet kialakítani. Nem mondom, hogy könnyen ment, hogy nem voltak vitái*, né­zeteltérések. de ma a nagy többség egyet akar. s min­dent elkövet a vállalat előtt állő gazdasági, politikai . fel­adatok maradéktalan meg­valósításáért. — Az új program, az új feladatok kidolgozását továb­bi reformok is követték.. — Igen. Az egri területen négy új üzemet hozunk lét­re. Arról van szó, hogy a te­herforgalmi osztály eddig nyolcszáz-kilencszáz ember munkáját irányította, ellen­őrizte. Képtelenség, hogy egy osztály ennyi emberért vál­laljon felelősséget, ennyi embert ismerjen, tudja, hogy ki érdéinél jutalmat, ki bün­tetést. Ezért döntöttünk úgy: október elsejével szállítmá­nyozási, teher-, személyfor­galmi és műszaki végrehaj­tó üzemeket hozunk létre. Ezekhez az üzemekhez 109— 200 dolgozó, s közel ennyi gépkocsi tartozik majd. így könnyebb lesz a feladatot megbeszélni, meghatározni, és számon kérni. Arról nem is beszélve; az emberek, a. vezetők is közelebb kerülnek egymáshoz, az új üzemek ve­zetői döntenek majd a bér­emelésekről, a jutalmazások­ról, illetőleg a szankciókról is. Megvizsgáltuk a hatvani és a gyöngyösi üzemeinket is, itt egyelőre nem látjuk szükségességét a szervezeti változásoknak. — A számok, a tények egyértelműen azt bizonyítják: a vállalat jól gazdálkodott. Vajon mindez hogyan jelent­kezik a dolgozók anyagi megbecsülésében? — Pontos statisztikánk van róla: dolgozóink jövedel­me 1972-ben 5,9 százalékkal emelkedett. Nincsenek mun­kaerőgondjaink, sőt néhány szakmában még fölöslegünk is van. Megerősödött a törzs- gárdatagságunk, az utánpót­lást saját nevelésű fiatalok­kal oldjuk meg. Jelenleg is 300 szakmunkástanulónk van. Persze, szó. sin.cs arról, hogy nálunk már minden jól megy, hogy nincsenek gondjaink, problémáink. Nagyon sok korszerűtlen gépünk van. Szerények a fejlesztési lehe­tőségeink, nem sikerült Eger­ben az éjszakai taxiszolgála­tot — taxisok tiltakoznak el­lene, pedig öt’új Zsiguli most is itt áll a vállalat udvarán —, megvalósítani. Sok jogos kifogás, panasz éri a sze­mélyszállítás területén dolgo­zó munkatársainkat. A rend, a fegyelem is sok kívánniva­lót hagy maga után. Anyagi jellegű gondok hátráltatják az egri szociális létesítményt, a gyöngyösi telep második ütemének megépítését is. De visszatérve még a rendre, a fegyelemre: szemtől szembe mondtuk el az emberelmek: nincs szükségünk ittas veze­tőkre, feketén fuvarozókra. Az ilyen ügyek helyett, in­kább azokra a dolgozóinkra fordítjuk energiánkat, akik évek óta példamutatóan dol­goznak a vállalatnál. Egy ugyanolyan alapvető feladat, mint a gazdaságos termelés, a vállalati célkitűzések meg­valósítása. Néhány hete csinos parkok ékesítik a vállalat udvarát, tiszták az utak, a csarnokok. Mint az elmondottak bizo­nyítják: nemcsak a díszle­tek változtak meg az elmúlt hónapokban a 4. számú VO­LÁN Vállalatnál. x — Koos József

Next

/
Thumbnails
Contents