Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

. Arany is platina as Kta milyen Öceánológusok, akik az af­rikai partoktól északnyugat­ra vizsgálták az óceán mé­lyét; arra s megállapításra jutottak hogy 9t>0—4000 mé­ter mélységben jelentős man­gánérc-, nikkel-, kobalt-, réz-, arany- és platinalelőhe- l.vek vannak Higany nélitOli hőmérő Az NSZK-ban új orvosi hőmérőt szerkesztettek mű­anyagból A hőmérő nem higanyt hanem egy olyan viaszszerű szerves anyagot tartalmaz. melynek igen nagy a tágulási együttható­ja. Ez a hőmérő törhetetlen és jóval olcsóbb a higannyal töltött üveg hőmérőknél. Egyszeri használat után el­dobható. Zajjal a zaj ellen Az embert környezet ta­nulmányozásával foglalkozó angol intézet munkatársai azt javasolták, hogy az épü­letek falaira olyan elektro­mos berendezéseket szerel­jenek fel, amelyek az álta­lunk elfojtani kívánt zajjal azonos frekvenciájú hullá­mokat bocsátanak ki. A hanghullámok kölcsönösei semlegesítik egymást. SAÄS ERVIN: SZOKOLAY ZOLTÁN: Idevárom a nyarat a végre szelíd napokat a csendet a hallgatást önmagam béküléseit a fasorokat a folyókat az árterek fűzfa-áhítatát a sárga darazsakat tarka lepkéket a gyermekkor csillogó hlmporáf a berregő szitakötőket eziisthalak csobbanásait a mindig vasárnapokat és mindig hétköznapokat a valami nagyszerűbbet többet és igazabbat a megszabadító varázsszót a hoszzú utazást és újra és kínlódva önmagam béküléseit Szólítgafó Hová mégy, kedvesein? Ezüstös esőbe, Csillámló, virágzó, záporos időbe. Hová mégy, hajnalom" Elmegyek az útr;i. Láthatatlan korso meríteni kútba. Hová mégy gyönyörűm? üe hisz csak itt ál' Szám szélén falevél, szememen virágok. Itt maradsz, életem? Nem is tudok járni. Nem tudok már néked gyöngyöket találni. Egy világhírű festmény titka NA VÉGRE, HOGY MEGÉRKEZTÜNK. A latter „Bár soha ne foglalkoz­tam volna röntgenfelvételek­kel! Olyan sok kétségem tá­madt, hogy éjszaka aludni sem tudok — rossz hangu­latában így beszél Fern Rusk Shapley, 79 éves ame­rikai asszony, akinek szen­zációs felfedezése világszer­te nagy visszhangot keltett műkritikusok körében. Röntgenfelvételeinek tár­gya ugyanis Tiziano Vecel- Iío, az 1500-as évek nagy festőjének, a washingtoni National Gallery of Artban kiállított egyik leghíresebb festménye. A kép, amely tü­körbe néző Venust ábrázol, annak a mitológiai ábrázo­lásmódnak egyik példája, amit annyira kedveltek a spanyol udvarban. Tiziano a XVI. század közepe felé sokat dolgozott a spanyolok­nak. A röntgensugarak ki­mutatták, hogy az említett vásznon nem egy, hanem három, egymás fölé festett mitológiai téma látható. A legalsó réteg egymással szembenéző emberpárt ábrá­zol, ezután következik a je­lenlegihez hasonló* Venus-fi- gura és végül a legfelső, tükrös Venus. Fern Shapley véleménye szerint az első képet Tizia­no készíthette egy nemes házaspár megrendelésére, és valószínűnek látszik, hogy Venusnak Marssal kötött há­zasságát ábrázolja. „Min­denesetre gyönyörű fest­mény” — mondja Shapley asszony —, „és sajnos, most már Őrök titok marad, mi­ért nem fejezte be a mű­vész, továbbá rejtély az is, miért használta ugyanazt a vásznat újabb alkotásához. Abban az időben Tiziannak nem lehettek anyagi nehéz­ségei, elképzelhetetlen, hogy ne tudott volna vásznat vá­sárolni magának”. A jelenleg; Washingtonban kiállított kép Tiziano halá­lakor a műtermében volt, és csupán halála után öt évvel adta el fia, Pomponio Ve- cellino a nemes velencei Barbarigo családnak. „Eb­ben az esetben azonban a mind a mai napig a nagy olasz festőnek tulajdonított „meztelen Venus a festő ha­lála után egyik tanítványa által készített másolat. Előfordulhat, nogy ezekre a kérdésekre sohasem kap­hatunk választ, Fern Rusk Shapley azonban legfőkép­pen azt sajnálja, hogy nem sikerül felszínre hoznia a három kép közül legszebb­nek tartott első változatot. Optimistán jelenti ki: „A technika fejlődése talán húsz év múlva lehetővé teszi az egyes rétegek átmentését. Ezzel a munkával majd százéves koromban foglalko­zom.” ax órások segítőtársa A laser bevonult az óra­iparba. A közelmúltban még fúrógépekkel vágtak lyukakat a rubinkövekben. Egyetlen lyuk kifúrására 9—12 percet kellett fordíta­ni. Ezt a műveletet most már különleges laserbcren- dezések végzik. Csupán egyetlen másodperc szüksé­ges ahhoz, hogy laser se­gítségével zajtalanul „kilyu­kasszák” a kemény követ. A Leningrád környéki Petrodvorec város óragyá­rában jelenleg három Ilyen automata működik és 250 fúrógépet helyettesít Humorszolgálat Aranka néni vendégségbe érkezett a családhoz. Egy szép csokoládésdobozt hozott magával, s letette az ebédlő- asztalra. Szép idő volt, és ezért mindnyájan elmentek sé­tálni ... kivéve Ferkót, aki az ebédlőben maradt. Fél óra múlva fülig csokoládésán találja Ferkót az édesanyja az üres doboz előtt. — O, te csúnya! — kiált fel a mama. — Még csak nem is gondoltál a húgocskádra! — De igen, éppen hogy rá gondoltam, ezért siettem... ★ Egy parasztember életében először jár Párizsban. A pá­lyaudvaron a taxisofőr elé áll és hallgatja, amint az uta­sok így szólnak az ajtót nyitó sofőrhöz: — Madeleine... — Franklin Roosevelt.., — Victor Hugo... Amikor rákerül a sor, a kocsiba szállva <5 is bemutat­kozik a vezetőnek: — Gaston Fougasse ... ★ Egy dühös vevő ront be a kutyakereskedőhöz: — De kérem, én házőrzőt akartam venni magától. Igaz, hogy a kutya jó nagy darab és hangja is van, de éjszaka úgy alszik, mint a bunda és még bombarobbanásra sem ébredne fel. — Ne mérgelődjön, uram. Van Itt olyan állat is, ami­lyenre önnek szüksége van. Egy egész kis kutya ... — Akkor cserélje ki a naggyal. — Nem, a nagy már hozzászokott önhöz és kegyetlen­ség lenne, ha most elszakítanánk a gazdájától. Én ráadás­nak szántam a kiskutyát... — De minek? — A kicsi rendkívül éberen alszik. Ha majd hall va­lamit, felébreszti a nagy kutyát... annak már csak ugat­nia kell. 4 dobogón 5 végre, itt állok. Itt fenn, a gyözelpu dobogón. Én állok itt fenn, s ők ott lenn, ők, akiket le­győztem, ők, akik csodálnak engem, a szurkolók, s egysze­rűen nem is tudják elképzelni, mitől ez az erő bennem. Ne­vetséges: tőlem van ez az erőm. Nekem ilyen erőm volt, van és lesz is, az én erőmtől megsápad az ellenfél, meghökken a f)író és száját tát miatta a tudomány. Zsong, zsibong a ha­talmas, engem csodá­ló aréna és én itt állok a dobogó leg­magasabb fokán. Elég alacsony dobogó, még a legmagasabb foka is. Egy ilyen győz­tesnek, amilyen én vagyok, magasabb dobogó is járhatna, de minden bizony­nyal úgy vélték a rendezők, ilyen hatal­mas egyéniségnek az olyan dobogó is óriás, amit egy pincében helyeznének el. Állok hát a dobo­gó legmagasabb fo­kán. Jobbról is, balról is egy-egy fickó. Az ellenfeleim. Voltak. Kacagnom kell: ezek, mint ellenfél? Egy brontosaurus esetleg. Egy kardfogú tigris talán. Egy áramvona­las testű, öt méter hosszú köteg-izom cá­WWW^AWMVWAVW Pénztár-robotok Ezentúl kisebb sor kígyó­zik majd a szupermarketek pénztára előtt A pénztáros­nők nem ütik be a gépbe a vásárolt áruk árét, elegendő, ha hangosan kimondják az árat, egy elektronikus gép feljegyzi, majd összeadja a számoszlopot és kidobja az eredményt. Egy New Yersey-beli in­tézet dolgozta ki a VACS- nek (Voice Activated Chec­kout System = hangerővel vezérelt számlázó rendszer) elnevezett új módszert. Az az ötlet, hogy közvet­lenül hangerővel vezérelje­nek egy gépet, nem új — azonban minden eddigi ku­tatás meglehetősen nehezen áthidalható nehézségekbe ütközött: abba ugyanis, hogy rhinden egyes ember más­ként ejti ki ugyanazt a szót. A Treshold Technology kutatói a kővetkezőképpen vélekedtek: tekintettel arra, hogy túlságosan nehéz olyan gépet gyártani, amely min­denkinek a 'szwát érti, mi­ért he alkalmaznánk egy- egy gépet egy bizonyos sze­mélyhez? A gondolatot tett követte. A VACS-rendszerrel dol­£ zó pénztárosnő azzal kez- i hogy egy mini-kazettába „betáplálja saját kiejtésmód­ját, mégpedig úgy, hogy a típuslista minden égyes sza­vát (szám, betű, szótag) tíz­szer megismétli. Ez elegendő ahhoz, hogy a nyolc pénz­tárt kiszolgáló mini számí­tógép „megtanulja” az egyes kiejtésmódok.it. A további­akban a pénztárosnőnek csu­pán az a dolga hogy a szá­mokat bemondja a mikro­fonba. Ha egy szót rosszul ejt ki, a VACS — hangjel­zéssel — „figyelmezteti”: el­nézést, hogy mondta? A ké­szülék televíziós képernyő­jén feltűnik a vásárolt áru ára, az egységár, a részösz- szeadás és végül megjelenik a végösszeg. A mini számítógép a cég központi számítógépéhez to­vábbítja a tranzakció vala­mennyi elemét. így a rak­tárkészlet felmérése, a ren­delés, a könyvelés, vagyis minden üzleti tevékenység a szupermarketek pénztáros­nőinek a mikrofonba be­mondott szavaitól függ. A szakemberek remélik, hogy az új rendszert más területeken is, például a pos­tai válogató munkában, a raktározásban, a repülőtéri regisztráló munkában is fel­használhatják. — ' i' ................. i rw i I» llli-l­H ORT A Szárvány és az Agó-pa- tak partjára települt Hort fa­lu nevének eredetéről érdek­lődött több olvasónk. Ezzel az elnevezéssel kapcsolatban el­sősorban azt kell megje­gyeznünk, hogy igen régi helynévről van szó. A Hort földrajzi nevet az 1200-as évektől kezdve okleveleink is gyakran emelegetik Hwrth, Hurth, Hurtu, Hurt, Hwrthy, Horth, Hort alakváltozatok­ban. Nemcsak Hevesben, ha- neb országunk más vidékein is előfordul, s elsősorban a Szabolcstól a Garam folyó partjáig elterülő puszták megnevezésére szolgált. Majd későb látni fogjuk, nem vé­letlenül. Falunévként csak Heves­ben ismeretes.. A XVIII. és XIX. századi földrajzi szak­könyvek. néprajzi jellegű le­írások is a ..hevesi Hort” ne­vet emlegetik, s azt írják a településről, hogy „határa ró­na és igen termékeny, mar­hát, juhot sokat tart.” (Vályi András: Magyarországnak leírása, Budán, 1796., Fényes Elek: Magyarország Geog­raph] ai Szótára, 1851.) Ter­mészetesen a nyelvtudomány szakembereit is nagyon érde­kelte az elnevezés, különösen az a köznévi forma, amely alapot adott a Hort tulajdon­név, földrajzi név kialakulá­sához. A névtudomány a Hort tu­lajdonnevet „az ősi magyar nevek között” emlegeti. A tu- lajdonnévi értékben valóban magyar elnevezés. 1200 óta személyek és helyek megne­vezésére gyakran használták fel. Legrégibb, okleveles ada­taink a Hurthu, Hurt, Hort személynevekről is vallanak. Hogy személynévként, vagy helynévként szerepelt Hort tulajdonnévnek melyik hasz­nálati értéke a régibb, nehéz eldöntenünk. Az azonban pontosan megállapítható, hogy mi volt a névadás indí­téka. illetőleg melyik magyar közsév szolgált az elnevezés­hez alapul. Legrégibb szójegyzékeink­ben már megtalálható a hurt, hört — vadászkutya, agár fo­galmi értékű és jelentéstar­talmú köznév. Bár ez a köz­szó hangsorában valamelyik szláv nyelvből kerülhetett hozzánk, mint jövevényszó hangalakjában és használati értékében maavar meaneve­• g reg! magyaljaink nyelv­sz! latéban. Mint . közne­■ vet ma már nem használjuk, ■ tehát 82 elavult szavak közé fai ű zik. A Heves megyei Hort község neve megőrizte ennék a kiavult köznévnek alakját. Természetesen tulaj- donnévi használatban ma már nem társul az agár, a vadászkutya jelentéstartalom hozzá. Dr, Bakos József \ nem hatkarátos. El . kellett volna hoznom magammal a király­vizet. Adják az aranyérmet, én meg gondosan megnézném először, hogy ... ohó, apuskám ... monda­nám a zsűri elnöké­nek ... Ohó! Ez nem arany. Idesüss, csaló krapek, látod, oldja ez az izé víz. Vagy attól arany, hogy oldja ez a királyvíz, mindegy, de hol az arany? Állok és várok én, a dobogó legmaga­sabb fokán. Én, a győztes, akiről csak a legmagasabb fokon Írnak a lapok, szól­nak a kommentáto­rok, akiért őrjönge- nek a nők, akiknek csak a bicepsze látá­sától lemondanak a vestaszüzek a holmi e vestaságról... Győz­- tem. Hol az az ! arany? J — Megőrültél? Piszkos cipővel rá- l mászol a rekamiéra!- — sikoltott rám a fe­leségem, amint belé­j pett az ajtón és én '■- szemlesütve kászá- \- lódtam le a pince- ■ i mélységes padlóra.; i Megölöm ezt a nőt.; . Miatta vagyok, ami; z vagyok, maradtam- kispályás adóügyi re- ! ; vizor. Es im: me-! t gint kivette a ke- < z zemből az aranyat. < i Egyetlen legyőzhetett < j len ellenfelem. íonyi l azért, a fene egye meg —, hogy én va­gyok a győztes. En! De érem, az még mindig nincs. — Ezüstéremmel megelégedne? — kér­dezte a riporter. $ — Nyomott fej vagy, apuskám — ve­regettem meg óvato­san a firkásznak a vállát, hogy csak a kulcscsontja tört el... Még hogy én az ezüstéremmel... Pla­tina nings? Állítólag az komolyabb, mint az arany. De hol az arany? Ejnye: hány karátos lehet egy ilyen izé. Remélem, pa valószínűleg le- a hetne az ellenfelem... r De ezek? Am mit g tehetek: az ember a I feleségét és az ellen- r feleit nem maga vá­logatja össze, hanem r a valamiféle bízott- a ságnak nevezett sors hoz össze velük. v Hol van már az az r aranyérem!? s Azért szép kis £ vircsaft van itt, ha k_ jól belegondol az em- bér. Itt állok már e percek óta, és én ál- * lók itt, a dobogó leg- 0 magasabb fokán és 0 még, még mindig ° nem hozzák az arany- . érmet. Csak kotyog 1 a bemondó, vacakol­nak ott a táblán a számokkal, sorrendet sorolnak, mintha nem tudná most már há- rommilliárd ember, elég kevesen vagyunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents