Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-27 / 228. szám
Ot éves: A termelőszövetkezeti és törvény Ilii I« m foldjogi Meggátolják a talaj pusztulását Teraszos erdőművelés — a Mátrában Biztató kísérleteket végeznek a Heves megyei kutatók M a öt esztendeje fogadta el a magyar országgyűlés a termelőszövetkezeti is a földjogi törvényt. Az előbbi szentesítette B tsz-ek életének és gazdálkodásának azokat ez új formáit, módszereit, amelyek a. hatvanas évek első felében kezdtek kibontakozni, 8 egyben megnyitotta a további egészséges fejlődés útját. Aföldtörvény viszont megszüntette azt a kettősséget, ellentmondást, amely B termelőszövetkezeti földtulajdon és föld- használat között vol. Módot adott arra, hogy a termelőszövetkezeti gazdálkodásba került földeknek ne csupán a használata, a birtoklása, hanem a tulajdona is közössé váljék. Mindkét törvény célja az volt, tehát, hogy a szocialista viszonyokat erősítse a mező- gazdaságban. Fél évtized tapasztalatai már alkalmasak arra, hogy mérlegeljük ezeknek a törvényeknek a hatásait. A gyakorlatban is érvényre jutott az az elv, hogy , az állam nem adminisztratív intézkedésekkel, hanem az anyagi érdekeltségen alapuló gazdaságpolitika'i eszközökkel befolyásolja a tsz-ek működését. Termelőszövetkezetre kötelezettséget csak jogszabály vagy — meghatározott körben — tanácsrendelet és a tsz vezető szerveinek határozata, illetőleg az általuk kötött szerződés állapíthat meg. Testet ölt az önállóság abban is, hogy a nagyüzemi társas gazdaság ügyeit maguk a tagok intézik, s a tsz-ek állami felügyelete a működés törvényességének ellenőrzésére korlátozódik. A termelőszövetkezet egész tevékenységére a tagok soraiból megválasztott ellenőrző bizottság felügyel. Nem akadálytalanul és időnként nem vadhajtások nélkül ugyan, de most már a törvény előírásainak és szellemének megfelelően alakult ki a termelőszövetkezetek tevékenységi köre. Jogszerűen foglalkozik a tsz nem csupán a szűkén értelmezett mezőgazdasági termeléssel, hanem a hozzá kapcsolódó beszerzéssel, a termékek feldolgozásával, értékesítésével, teljesíthet szolgáltatásokat, s bérmunkát is vállalhat. Mind szélesebb körben hódít teret a törvénynek az a tétele is, hogy a közös és a háztáji gazdaság egymással szorosan együttműködő, szerves egység. A termelés, a beszerzés és az értékesítés szempontjából a háztáji gazdaság része a közösnek. A termelőszövetkezeti önkormányzatból eredően alakult meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és létrejöttek a tsz-ek területi szövetségei. Ezek a testületek elősegítik a tsz-ek együttműködését, önálló gazdálkodását és egyre hatékonyabban látják el a termelőszövetkezetek érdekképviseletét. . Amikor a föld jogi törvényt megalkották, a tsz-ek használatában lévő földek mintegy ötödrésze kívülállók, nem tsz-tagok tulajdonában volt. Hozzávetőlegesen ugyanannyi állami földet birtokoltak a szövetkezetek, további ötödrész a tagok hozzátartozóié vagy haszonélvezettel terhelt terület volt, s csak a többi, nem egészen 40 százalék volt a tagok tulajdona. A törvény kimondta a szövetkezeti földtulajdon fokozatos bevezetését, s megfelelő rendelkezésekkel gondokodott arról, hogy idővel általánossá váljék a tsz-ek- ben. Elvileg is elismerést nyert, hogy a szövetkezeti tulajdon a szocialista tulajdon egyik' formája. A törvény életbe lépése óta a méltányosság, a tsz-tagok esetében pedig az önkéntesség elvének szigorú betartásával, jó úton halad a szövetkezeti földtulajdon térhódítása. r\t év elteltével, sok tapasztalat és bi- zonyító tények alapján állapíthatjuk meg, hogy mind a termelőszövetkezeti, mind a földjogi törvény megfelel céljainak. Alkalmas arra, hogy továbbra is jogi alapja legyen a szocialista viszonyok erősítésének a mezőgazdaságban, társadalmunkban. (G, P.) Szakmunkásgondok Nem kifizeioiii a tanulóképzés... Kevesen jelentkeztek sz idén szakmunkástanulónak, egy sor szakmában igen nagy a hiány. Ezért nem meglepő, hogy a Heves megyei Erősáramú Villamos Szerelőipari Vállalat a korábbi tizenöt-húsz tanuló helyett az idén csak hármat kapott. Meglepő volt viszont, ahogyan erről ' a vállalat igazgatója vélekedett, amikor az utánpótlásgondokról érdeklődtünk. Indokai sok tanulsággal szolgálhatnak... —- Érződik a demográfiai hullámvölgy — kezdte Deli István —, de bármilyen furcsán hangzik, mi nem nagyon búsulunk emiatt. A végzett szakmunkástanulóknak körülbelül nyolcvan százaléka, általában igen rövid idő alatt, úgyis, itthagy bennünket. Tavaly például ti- zenketten végeztek; eddig hárman vannak még nálunk. Az okokról a vállalat régi, tapasztalt személyzetise, Luzsi Antalné így vélekedett; — Hozzánk szívesen jelentkeznek tanulónak a fiatalok, mert az ipari villany- szerelést, épületeknél a belsőszerelést, a hálózatszerelést mind megtanulhatják és szinte univerzális villanyszerelő szakemberként szabadulnak. Megállják a helyüket bárhol, s ezt sajnos — tudják más vállalatoknál is. Szívesen vesznek fel nálunk tanult szakmunkásokat, nagyobb lehetőségek ígéretével. — Mivel kapnak többet a fiatalok más vállalatoknál? — Igen nagy előny ma már helyhez kötött üzemben, kényelmes körülmények között dolgozni — válaszolt az igazgató. — Nálunk tizenkét brigád járja az országot, hol itt, hol ott ütik fel a tanyájukat. A családot hetenként egyszer látják, s közben lakókocsiban alszanak, kultúrától távol eső vidéken. Óriási összegeket áldozunk, hogy kényelmüket biztosítsuk; a szocialista brigádversenyek nyertesei televíziókat kaptak, s mozgó könyvtárak is vannak már a tágas, jól felszerelt lakókocsikban. De ez ma már nem elég. Van ugyan, akit csábít a romantikus vándorélet. de csak addig, amíg otthon, a faluban fel nem épül az új ház, a szép lakás. Akkor már mindegyikük hazavágyik. — A pénz, a nagyobb fizetés az egyedüli tehát, ami maradásra bírhat,.. — Ez kétségtelen. De amennyivel többet kellene fizetnünk, hogy, megérje nekik, arra a bérszabályozók miatt nincs lehetőségünk. Persze, el kell mondani, hogy az építő-szerelő brigádoknál most is hiányzüi húsz ember. Sok ez, hiszen összesen százhúszan vannak. — Ilyen körülmények között nehéz törzsgárdái kialakítani ,.. — Ami a legérdekesebb, a vezető poszton levő dolgozóink csaknem mind segédmunkásként kerültek hozzánk, s kitanulva a szakmát, az évek során küzdöttek magukat fölfelé. ók tudják, mivel jár ez a foglalkozás, s jobban is tudnak szót érteni' a munkásokkal. A tör-zsgárdában egyébként több olyan dolgozónk is van, aki most, a jubileumi, huszadik évfordulón aranygyűrűt kapott; két évtizede végzik ezt a nehéz munkát. ’Megszokták, életükben már nem is tudnának mást elképzelni. — Egyre több gépünk segíti a munkát. B'élmillióért vettünk két árokásót, autóra szerelt oszlopgödör-fúró- gépet bérelünk. Már három autódaru emelgeti az oszlopokat a szereléseknél. A kinn dolgozók órabére gyorsabban emelkedik, előnyöket biztosítottunk nekik a törzsgárdaszabályzatban és a nyereségrészesedésnél. Azonban nagyon sok vállalat van a környéken, ahol helyzeti előnyök révén többel adhatnak a dolgozóknak. Az biztos, hogy az iparitanuió- képzés — bár a jövőben sem szüntetjük meg — nekünk nem túlságosan kifizetődő... 1953 óta állandóan veszünk fel tanulókat. s közülük mégis csak ketten lettek brigádvezetők. Ez a példa is mond valamit. A tanulók elvándorlása — az említett körülmények miatt — itt a legkirívóbb, azonban sajnos nem egyedi eset. Ez is arra int, hogy a meglevő erőket kell jobban megbecsülni, hasznosítani. De ide kívánkozik még egy megjegyzés: valamilyen módon végre akadályt kellene állítani a fiatalok csábításának, hiszen amíg az egyik helyen tízezreket áldoznak szakmunkásképzésre, addig másutt úgy oldják meg az utánpótlás kérdését, hogy jobb órabér, vagy egyéb előnyök ígéretével magukhoz édesgetik a helyet kereső, meg nem állapodott fiatalokat. Nem hisszük, hogy ez hasznos lenne gazdaságunknak.^ (hekeli) / Immár 20 esztendeje tanulnak rendszeresen a Szovjetunióban magyar egyetemi hallgatók. Az felmúlt két évtizedben több ezer szakember végzett a moszkvai, a kijevi, a harkovi és a lenin- grádi egyetemeken, főiskolákon. Hogyan hasznosítják fiaink, leányaink a Szovjetunióban szerzett magas szintű tudásukat itthon, s miként kapcsolódnak be a magyar—szovjet barátsági munkába? — erről nyilatkozott Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, az MTI munkatársának. — A tapasztalatok azt igazolják — mondotta —, hogy a szovjet oktatási intézmények volt magyar hallgatói jól beilleszkednek a hazai környezetbe és szak- képzettségüket, politikai, ember; tapasztalataikat hasznosítva szép számmal töltenek be vezető állást népgazdaságunk, az államigazgatás területén. Az egyetemet végzettek egyötöde gazdasági vezető, s ugyanilyen arányban tevékenykednek egyetemi tanári, oktatói, vagy tudományos kutatói munkakörökben. Tudományos, szakmai előrehaladásukat mutatja, hogy tanulmányaik befejezése óta 6,7 százalékuk érdemesült a tudományok doktora, a kandidátusi cím elnyerésére. — Köztudott, hogy a magyar és a szovjet felsőoktatás struktúrája eltérő, a szovjet felsőoktatási intézmények általában speciali- záltabb képzést • nyújtanak. Ennek tudatában évről évre nagy körültekintéssel haA hegyek és dombok felszíne állandóan változik. A kiemelkedések kopnak, a völgyek viszont feltöltődnek. A hegyekről és dombokról lerohanó víz sokszor magával ragadja a talajfelszín legértékesebb részeit és azokat a völgyek aljára hordja, vagy tovább szállítja a folyókba. Évente az így lepusztult néhány milliméternyi talajréteget szinte észre sem venni, pedig a termőföld pusztulása miatt állandóan csökken a mezőgazdasági területek termőképessége és nyilván a termésmennyiség is. Kifogazoft lejtők — az erózió ellen Az Erdészeti Tudományos Intézet mátrafüredi állomásán dolgozó kutatókat hosz- szatob ideje foglalkoztatja « lejtős területek talajvédelme és erdősítése. A kutatók azon fáradoznak, miként lehetne megfékezni az erózió nagyarányú pusztításait. Korábban, a Mátra alján, Kisnána határában végeztek ilyenirányú kísérleteket, ahol az erdős legelőik eróziós pusztulását mérték. Ennek megakadályozására Bánki Gyula er- dőanérnök, az intézet ma már nyugalmazott munkatársa a bolgár és csehszlovák tapasztalatok alapján kidolgozta a ma már országosan is elterjedt kézi padkás erdőtelepítési módszert a termőtalaj védelmére. A lejtős területtel szemben kézi erővel „fogakat” építettek a földbe, amelyek esőzéskor megakadályozták a talaj kihordását. Az így kialakított padkákba azután a talaj minőségétől függően erdőt telepítettek: zömmel erdeti fenyőt és tölgyet. A kísérletek eredményesen zárultak, a növekvő fák ugyanis teljesen megkötik a tározza meg az országos ifjúságpolitikai és oktatási tanács a szakterületek kiválasztását. Eredményes a Művelődésügyi Minisztérium törekvése, amely az ösztöndíjasok és a szakminisztériumok közötti rendszeres és szoros kapcsolatok kialakítását szorgalmazza. — Három évvel ezelőtt a Szovjetunió felsőoktatási minisztériuma Kijevben a magyar ösztöndíjasok képzésével kapcsolatos tapasztalatokról tartott értekezletet. Ennek eredményeként a magyar Művelődésügyi Minisztérium javaslatára határozatot hozott: amely szerint a szovjet egyetemeken, ahol magyar hallgatók tanulnak, lehetővé teszik, hogy fiaink, leányaink egy-egy szakmai, termelési gyakorlatukat Magyarországon tölthessék el, továbbá lehetővé teszik számukra magyar téma feldolgozását a diplomamunkában. — Az MSZBT évek óta messzemenően támogatja az ösztöndíjasok és volt egyetemük közötti kapcsolatok fenntartását és fejlesztését. Ennek új állomása volt a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és a Művelődésügyi Minisztérium 1970-ben szervezett országos ösztöndíjas találkozója, amelyen a részvevők megválasztották az ösztöndíjas bizottságot. — A bizottság ebben az esztendőben is megtárgyalta azokat a lehetőségeket, formákat, amelyek a volt és jelenlegi szovjet ösztöndíjasok barátsági munkába való bevonását lehetővé teszik. Az ösztöndíjas bizottság közvizet £s megakadályozzák talajeróziót. Gépi techno’ógia: a talajforgatástól a csemeteüilelésig Az első eredményes kísérletek alapján Vilcsek János, a mátrafüredi intézet igazgatója és kutatócsoportja több mint öt évvel ezelőtt hozzálátott egy teljes gépi technológiai lánc kidolgozásához, amely a lejtős területek talajvédelmét és erdősítését szolgálja. Három évvel ezelőtt elkészítették a gépsor prototípusát, amelyet Bükkszéken, Egerbocson és Verpe- léten eredményesen ki is próbállak. Egy bolgár traktorra padkakészítö gépet szereltek, amely a lejtős területen, mozgó tolólemezével,, egymás inogott egyenes vonalú padkákat készít. Ezután felszántották a földet az erőgépre szerelt speciális váltva forgató ekével. Ez a barázdákat a szokásostól eltérően a padkák belső oldalán alakítja ki. Mindez lehetővé teszi, hogy a lejtőn lefélé áramló víz a reműködésével szerveztük meg ez év májusában a szovjet egyetemi tanárok delegációjának magyarországi programját. A szakminisztériumokkal együttműködve 1972. októberében megrendezzük az utóbbi 2 évben végzett ösztöndíjasok szakmánkénti találkozóit; fiatal szakembereinknek lehetősége nyílik majd, hogy a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseivel is közvetlenül megbeszéljék problémáikat, elmondják javaslataikat. — Ez év július 5-én az (MSZBT képviselői részt vettek az új tanévben Szovjetunióba utazó fiatalok tanfolyamán, ahol ismertették az MSZBT széles körű barátsági munkáját. Az új kezdeményezésnek legfőbb célja, hogy a Szovjetunióba került fiatalok már tanulmányi idejük alatt is . a szovjet— magyar kapcsolatok erősítői legyenek, az MSZBT „nagykövetei”. A Művelődésügyi Minisztériummal együttműködve minden esztendőben sor kerül majd erre az ünnepélyes búcsúztatásra. Ily módon szorosabbá válik a kapcsolat a kint tanuló diákokkal, akik hazaérkezve már ismerősként kapcsolódhatnak be a barátsági munkába. A volt ösztöndíjasok speciális szakmai tudása és nyelvismerete lehetővé teszi, hogy elsősorban a szovjet tudomány és technika eredményeinek magyarországi népszerűsítői legyenek, a műszaki-tudományos propaganda aktivistái — fejezte j be nyilatkozatát Nagy Mária. (MTÖ J a szivacsszerűen magába szívja. Ezzel megakadályozza a talajpusztulást. A gépsor következő része a talajporha- nyító fogasborona, vagy tárcsásborona, amely egyenletessé teszi a földet. Végezetül megjelenik az ültetőgép, amely barázdákat nyit, ebbe kerülnek a facsemeték, melyeket körös-körül földdel fed a gép tömörítő kereke. A gépsor fontos tartozéka a tárcsás kultivátor, amelyet a már elültetett facsemeték ápolásához használnak, valamint a traktorra szerelt permetezőpép, melynek a rózsáiból kiszórt vegyszerrel védik a kórokozóktól a parányi fákat. A hét munkaművelet elvégzésére alkalmas komplex gépsorból jelenleg már 25 dolgozik. Magyarországon. 18 gépsor működik Heves megyében, főként a Mátrában, Bükkszéktől Gyöngyösoroszi- ig, Zabartól egészen a csehszlovák határig, a kopár, lejtős területeken. A legeredményesebb kísérleteket a szaj- lai eredmények bizonyítják. Három évvel ezelőtt a lejtős, köves területet teraszosan erdőkkel telepítették be, és ezzel megakadályozták az erózió pusztítását. Bükkszéken pedig a falut körülvevő 18 hektáros vízmosta lejtőt — melyről esős időben a lezúduló víztömeg elöntötte a falu utcáit —, most hamarosan megvédik az eróziótól. A lejtős hegyoldalakon a padkák kialakítását és a talaj-előkészítést még az idén befejezik, jövőre pedig, erdei fenyővel és vörös tölggyel telepítik be. A gépsor tehát az erdőgazdálkodásban korábban oly nehéz kézi munkát megszünteti és a telepítések költségeit mintegy harminc százalékkal olcsóbbá teszi. Nagy előnye, hogy a gépsorral lejtőkön telepített erdők megvédik a talajt az erózió pusztításától. A mátrafüredi kutatócsoport által készített gépek irájil mind hazánkban, mint külföldön nagy az érdeklődés. Európa szinte minden országából érkeznek szakemberek a Mátrába, hogy tanulmányozzák az erózió elleni védelem eredményesen ’ alkalmazott technológiáját, A tuskós területek védelmében Vilcsek János és kutatócsoportja azonban tovább folytatja kísérleteit. Jelenleg a KGST komplex programjában szereplő és a világviszonylatban is oly költséges fatuskós területek talajvédelmével foglalkoznak. A fatus- kókat a hagyományostól eltérően nem termelik ki, hanem a földben hagyják. A tüskök közé ültetik a csemetéket, főként a fenyőféléket, amelyeket futószalagszerűen termelnek. A csemetéket, a palántákhoz hasonlóan, földcsomóval helyezik a talajba, ahová konténerekkel szállítják. A műveléshez új gépsort terveznek, melynek prototípusát hamarosan el is készítik. A kísérleteket pedig a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság lábodi erdészetében, továbhá Zalaerdö- dön és Sírok környékén végzik majd. és előreláthatólag 1975-ben fejezik be. Mentusz Károjjr padka-ban megakadjon es azt A magyar-szovjet barátság „nagykövetei" Húsz éve kezdődött meg a magyar ösztöndíjasok szovjetunióbeli képzése
