Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-24 / 226. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 m* • f m agarat EGER 1 ÜD Ki MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS NAPILAPJA------------------------------------------------------------------------------------------------------j------------------------------------------------------------------------------— X XIII. évfolyam, 226. szám ÁRA: 1,— FORINT 1972. szeptember 24., vasárnap lobit módszerek, színvonalasabb ismeretterjesztő munka Oláh György nyilatkozata a Heves megyei delegáció bulgáriai útjáról Lapunknak adott nyilatko­zatában, a 3. oldalon a me­gyei pártbizottság első tit­kára hangsúlyozza, hogy a hivatalos kapcsolatok mel­lett szükség van a közvet­len és személyi tapasztala­tokra is. Tűzoltók sisakban Hatvanba kiküldött mun- lcatársunk riportját a 4. ol- dalon olvashatják. <r Til az Északi sarkkörön Kátay Antal útibeszámoló­jának befejező részét közöl­jük az 5. oldalon. Drága gyermekek Fontos, közérdekű népi el­lenőri vizsgálat tapasztala­tait ismerteti írásában Pa­taki Dezső a 6. oldalon. „Nem lehel a rossz szereplést egy ember számlájára Írni...” A vízilabda- és a labdarú­gó-szakosztály gondjairól nyilatkozott az Egri Dózsa titkára, amelyet a 10. olda­lon közlünk. Centenáriumi emlékművet avattak a Margitszigeten Pest, Buda és Óbuda egye­sítésének 190. évfordulója al­kalmából szombaton délben a margitszigeti szökőkút előtti téren centenáriumi emlék­művet avattak. A vöröses ra­gyogásé, ég felé törő fémszír- mókát hatalmas embergyűrű övezte: az ünnepségre hiva­talos volt mindenki, aki mun­kájával hozzájárult a főváros gazdagodásához, gyarapodá­sához. A meghívottak sorá­ban ott volt Fehér Lajos, a kormány elnökhelyettese és Németh Károly, az MSZMP Budapesti Bizottság első tit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára, dr. Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter . első helyettese, dr. Trautmann Rezső, a budapesti népfront- bizotlság elnöke, továbbá a főváros politikai -es kulturális életének számos más ismert: személyisége. ! A himnusz hangjai után! Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi I tanács elnöke mondott ütme-! pi beszédet. — Fővárosunk centenáriu-< ma, a most kezdődő gazdag! ünnepségsorozat nemcsak a '< főváros, hanem hazánk jelen-* tös eseménye is — mondta.; Budapest létrejöttével az or-; szag történetének új szakasza; kezdődött, amely sok meg-; próbáltatás után — igaz el-; lentmondások közepette —; felemelte, naggyá tette a ma-; gyár fővárost. Kiss István; szobrászművész alkotása. Azt; az utat jelképezi, amelyen; járva, az evezredes városié-; szék — Pest, Buda és Óbuda; — egyesültek,, s ezzel létre-: jöttek a modern világvárosi; fejlődés.- az egységes magyar: főváros lelőnek feltételei. ! Már a Bükk magasabban fekvő lejtőin is beérett a szőlő. A szüretre azonban még várnak egy-két hetet, s várják a napsütéses időt is, hogy cukrosodjanak a bogyók. Andomak- tályán azonban már nem előkészületekkel, hanem valódi — teljes erővel folyó — szürettel találkoztak munkatársaink. Molnár Gáborné — mint képünkön is látható — örömmel dicsekszik a puttonyában tornyosuló szép szölőfürtökkel: — Minden szem érett és egészséges, s aki majd a „levét” issza — ha beteg — az is visszanyeri tőle az egészségét... Képes riportunk a 5. oldalon mutatja be az Eger kör­nyéki szüreti előkészületeket és az andornaktályai szüretet. Hétfőn és kedden békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarék- pénztár szeptember 25-én, 26-án Budapesten tartja az I. sz., V. és a VI. békeköl­csön 1972. második félévi húzását. A sorsolások mind­két napon délelőtt fél 10 óra­kor kezdődnek az Utasellátó Vállalat Arany János utcai kultúrtermében. Hétfőn az I. békekölcsönt sorsolják, 107 800 kötvényre 28,3 millió forint jut. Ked­den először az V. békékéit csőn 497 200 kötvény számát húzzák ki 63,7 millió forint értékben, majd a VI. béke-; kölcsön 744 000 kötvényére 95.2 millió forintot sorsolnak. A kétnapos húzáson a há­rom békekölcsönből összesen 1 349 000 kötvényre több mint, 187.2 millió forintot sorsol­nak ki nyereménnyel és tör-- lesztéssel. A kihúzott kötvé­nyek beváltása október 9-én kezdődik. ROHANÁS KÖZBEN J^f em értem, mi- ■L * ért tartják meglepetésnek, hogy Monspart Sarolta lett a világbajnok. Hát persze, hogy egy magyar nő tud a világon a legjobban futva tájékozódni. Es nincs iga­zuk azoknak, akik annak idején azt magyarázták: a tájé­kozódási futás soha nem fog meghonosodni nálunk, mert ehhez hegyek kellenek, s ráadásul tájékozdóni és futni kell hozzá, márpedig nálunk inkább csak dombocskák vannak, s általában lassan haladunk és lassan tájékozó­dunk. A világbajnoki cím élénk cáfolata a kishitűségnek. Na, meg az, hogy ma már tízezer szervezett futva tájé­kozódó van szerte a hazában. Akik versenyen is in­dulnak. A tájékozódási futás, mint sport, nagyon csalafinta valami. Á futó a rajtnál térképre berajzolva megkapja az ellenőrzőpontok helyét. A pontok közötti szakaszon a versenyző határozza meg, hogy milyen útvonalon fut. A változatok közül a lehető legmegfelelőbbet kell válasz­tania, gondolván saját erőnlétére, a pálya nehézségére, s nem utolsósorban az ellenfelekre is. S mit csinálunk mi, nem tájékozódási futók? Körülbelül ugyanezt. Megadatik nekünk az a néhány fix pont, amit okvetlenül el kell ér­nünk. Biztos egzisztencia, lakas, gépkocsivásárlás stb. Aztán elkezdünk futni utána. Ki így, ki úgy, ki ilyen, ki olyan iramban. Térkép ugyan nincs a kezünkben, de va­lamennyien kezünkben hordjuk a marsallbotot. S mond­juk, nekiindulunk toronyiránt. A meredeknek. S mire majdnem felérünk a csúcsra, kiderül, hogy a meredek időközben még meredékebb lett. A versenyző ilyenkor kifulladton megáll, de nem úgy az, aki helyesen tájéko­zódott. S szépen megkerülte a magaslatot, s úgy ért Jel a csúcsra, hogy sokak szerint folyton lefelé ment... Akik sportszerűen hódolnak a tájékozódási futásnak, a verseny egesz ideje alatt tisztában kell legyenek szel­lemi teljesítőképességükkel. Rohanás közben senki sem tud olyan .értékű és minőségű szellemi tevékenységet vé­gezni, amit a terepen való tájékozódás megkíván, Nos, ami a mi kis műkedvelő tájékozódási futásunkban nem baj, ka valaki túlbecsüli szellemi képessegeit, a fontos /WWWWV VVV\A\WVVVNÓAA^VVVA,\WAVWSAŐA\WAAAW/VWV\^ • • csak az, hogy másé: is1 túlbecsüljék u , övét. Ezért nem ár: közben rohanni, mert egy kis megállás, s kiderülhet a valóság. Ez, persze előbb-utóbb úgyis kiderül, de vigyázni kell rá, hogy le­hetőleg utólag történjék ... A legnagyobb veszély a tájékozódási futásban az, hogy a versenyző műhibát vét és így esetleg hosszú ideig teljesen rossz irányban fut, ezáltal hibáját is megkétsze­rezi. Kifulladva fordulhat vissza, kimerültén keresheti a helyes utat, amelyen már nincs ereje megfelelő sebesség­gel és ambícióval végigmenni. Ilyesmi is megtörtént ve­lünk már nemegyszer, jóllehet, akkor még nem is ismer­ték Magyarországon a tájékozódási futást, sőt, megbíz­ható tájolót sem. Sajnos, manapság sem vagyunk mente­sek mindig a rossz tájékozódástól. Előfordul, hogy rossz irányba haladunk, mert eltájoljuk magunkat. Ilyenkor még mindig jobb visszafordulni. Jobb később célba érni, mint soha. A tájékozódási futó — erről Monspart Sarolta nyilat­kozatai is meggyőzhettek bennünket — sok edzés és sok kudarc után jut el odáig, hogy másoknál jobban tájéko­zódva, erejét jól beosztva idejében ér az ellenőrző pon­tokhoz. Nagyon fontos az is, hogy bízzon saját magában, s ha mások rosszul tájékozódnak, akkor ne kövesse el ugyanazt a hibát, hanem magabiztosan haladjon tovább a maga útján. Lehet, hogy a közönség egy része felhör­dül, hogy itt a végzetes tévedés, de egy verseny mindig a célnál dől el. Az idén, a tájékozódási futás világbajnokságán egy magyar nő ért először célba. Egyik kezében térkép volt, másik kezében tájoló. Úgy tűnik, hogy a példa maris kö­vetésre talált. Számos honasszony követi a példát, egye­lőre ismét csak hétköznapi módon. Egyik kezükben sza­tyor, másik kezükben a gyerek, miközben futnak haza­felé. S ők érnek először oda. Megelőzve nagy verseny­társukat, a férjet, akinek kezében nincs semmi. ff át persze, hogy nincs. Most tette le a fröccsöspo- harat a pultra. Az igaz persze, hogy egy-egy ilyen beszélgetés a haverokkal jobban tájékoztat az üzem hely­zetéről mini «yp termelési értekezlet. (P. A TIT megyei küldöttértekezlete a Technika Házában Bóta Albert beszámolóját tartja. Szombaton délelőtt rendez­ték meg — az egri Technika Házában — a TIT VI. me­gyei küldöttértekezletét. Ezen — többek között — részt vett és az elnökségben he­lyet foglalt: dr. Sipos Ist­ván, a megyei pártbizottság titkára, Szalag István, a me­gyei tanács elnökhelyettese, Kónya Lajos, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkára, Danes Lajos, Eger város tanácsának elnökhe­lyettese, dr. Szűcs László, az egri Ho Si Minh Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója, dr. Ondrej Harazin, a Beszter­cebányai Szocialista Akadé­mia elnöke, dr. t Guglava Michál, az ottani megyei pártbizottság titkára, és, Bóta Albert, a TIT Heves! megyei Szervezetének elnöke.! A megyei küldöttértekez- < let résztvevőit, valamint a j meghívott vendégeket Páti] Jenő, a Hazafias Népfront! Heves megyei Bizottságának i titkára köszöntötte, majd? (Foto: Kiss Béla) Bóta Albert ismertette a négyéves munkát elemző be­számolóhoz és a jövő tervei­hez készített kiegészítő be­jelentést Ezután tartalmas és sokszí­nű vita bontakozott ki, a hozzászólók zöme elsősorban az ismeretterjesztő tevékeny­ség mindennapi gyakorlatá­nak gondjait és örömeit tag­lalta. Többen hangsúlyozták, hogy a TIT-szervezet egyik lényeges feladata az ifjúsági törvénnyel kapcsolatos szín­vonalas ismeretterjesztés. A szót kérők arról is beszéltek, hogy nemcsak az ifjúságot kell tájékoztatni, gyarapo­dott jogairól és lehetőségei­ről, hanem a felnőtt korosz­tályt is, hiszen az ő állás- foglalásukon is múlik, hogy miként valósul meg az ifjú­sági törvény. A besztercebá­nyai vendégek arról szóltak, hogy feladataik, gondjaik azonosak a magyar testvér- szervezettel. Ezután a négy év során a legjobb ismeretterjesztő munkát végző TIT-esek kö­zött kiosztották a TIT-em- lékplaketteket. Később került so® a vá­lasztásra: a választási bi­zottság áltál ajánlott, megyei ügyvezető elnökség tagjait egyhangúlag elfogadták. El­nök lett: Bóta Albert, az MSZMP Heves megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgató­ságának igazgatója, dr. Nagy József, a Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola főigazgató- helyettese és Berecz István, a KPM Közúti Igazgatósá­gának igazgatója elnökök lettek. Titkárrá ismét Ju­hász Tamást választották, a megyei ügyvezető elnökség tagjai még: dr. Egri Károly a megyei, bíróság elnökhe­lyettese, a jogi szakosztály elnöke, Kovács András, az MTI Heves megyei Kiren­deltségének vezetője, a nem­zetközi-belpolitikai szakosz­tály elnöke, és Szilvási Lajos főiskolai adjunktus, a nyári egyetem titkára. Megválasztották még a megyei elnökség, valamint az ellenőrző bizottság tag­jait és azokat, akik a megyei szervezetet képviselik majd az országos küldöttértekez­leten. (pécsi) \ I

Next

/
Thumbnails
Contents