Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-22 / 224. szám

A Mintssstfírtanács napirendjén s A közlekedési morál javítása Sebességcsökkentés, forgalomkorlátozás — Intézkedések a forgalombiztonság növelésére balesetek száma az előző év­Közelebb az élethez N em túlzás azt mondani, hogy ország­szerte általános érdeklődést váltott ki az MSZMP Központi Bizottságának június 15-j, az állami oktatásról szóló határozata. Az 'érdeklődés indokolt, hiszen valamilyen formában majd minden magyar állam,polgárt érintenek a gondos megfontolás, precíz elem­zés nyomán meghirdetett tennivalók. A határozat olyan intézkedéseket ígért, melyekre megérett az idő, olyan utat szabott meg a magyar közoktatásügy számára, amely a legjárhatóbb, a legtöbb eredményt ígéri mind a diák, mind a pedagógus, mind a tár­sadalom szamára. Hogy közoktatás-politikánk mennyire közügy, azt igazolja az a szerdai tartalmas vita is, amely a Parlamentben ren­dezett aktíván kibontakozott. Itt — többek között — olyan gondok kerültek felszínre, amelyeknek megoldását ígéri az időszerű határozat végrehajtása. A legörvendetesebb az, hogy megoldódik közoktatás-politikánk régi ellentmondása: az oktató-, a nevelőmunka közelebb kerül a va­lósághoz, az élethez azzal, hogy ésszerűen csökkentették és csökkentik a felhalmozódott ismeretanyagot, s ezzel idő és lehetőség adó­dik a személyiségnevelésre, a szocialista em­bertípus kialakítására. Eddig az erkölcsi, az állampolgári nevelés — a legjobb szándék ellenére is, — háttérbe szorult, a diák birkó­zott az egyre gyarapodó ismeretanyaggal, bif­lázta a bevehetetlent, s közben arra nem adódott lehetőség, hogy logikus, önálló^ gon­dolkodásra neveljék, holott ez alapvető fel­tétele az alkotó emberré, önálló személyi­séggé formálásnak. Könnyebb lesz a diáknak, hiszen kevesebb a riasztó, az idegőrlő tilalomfa. Elégedett le­het a szülő, hiszen az általános iskola ötödik osztályában — az újonnan induló tantár­gyakból — félévkor nem lesz sokszor elszo­morító osztályzat: a diáknak lesz ideje alkal­mazkodni az új kívánalmakhoz, a nehezebb, a több erőpróbát követelő feladatokhoz. A jö­vő tanévtől megszűnik az évismétlés az első osztályban, Nem lesz átlagosztályzat sem, amely annyi keserűséget okozott a csak né­hány tárgyban kiváló tanulóknak. Jövőre a kormány elé kerül az az intézke­dési terv, .amely a párthatározat széliéin é- ben napirendre tűzi az alsófokú oktatás fej­lesztését, az egyes iskolák közti színvonalbeli különbségek megszüntetését, az iskolák fel­szerelésének javítását, a gyermekvédelmi és gyógypedagógiai intézmények fejlesztését, a diákotthoni hálózat bővítését. Egyszóval olyan kérdésekben határoz majd a kormány, amelyek a megvalósítás következő, nagyon is lényeges lépcsőfokait jelentik. A z első lépések már megtörténtek, ten­nivaló bőven akad mind a pedagógu­sok, mind a művelődésüggyel foglalkozó szer­vek számára. Egy tény: a lehetőségek, a jobb alkotómunka, az eredményes személyiségne­velés alapvető feltételei már adottak. Az al­kotásvágyát már oly sokszor igazoló pedagó­gustáboron múlik, hogy minél hamarabb, mennél hatékonyabban éljen is vele. (pécsi) Nagyüzem" a hatvani szakmunkásképzőben r A közúti közlekedés bizton­ságával érdemben 1964-ben foglalkozott utoljára a kor­mány. Akkori határozatainak végrehajtására különféle in­tézkedések történtek. Egye­bek között megszigorították a gépjárművezetői vizsgát, jog­szabály született a közleke­dési szabályokat megszegő járművezetők engedélyének szélesebb' körű bevonására, bevezették a gépjármüvek három évenkénti kötelező fe­lülvizsgálatát stb. —, de mint a statisztika adatai is jelzik, mindezek nem voltak elegendőek a balesetek növe­kedésének megállítására. A közúti közlekedés erőtelje­sebben fejlődött, mint az ipari területek, és más köz­lekedési ágazatok. A motori­záció előretörése természe­tes, hiszen a népgazdaság egészének fejlődéséhez szük­ség van a korszerű, gyors szállításra'. A járműállomány 1960-ban 341 000 volt, ma már meghaladja az egymilliót, ezenkívül több százezer kül­földi gépkocsi közlekedik évenként hazánkban. A föl­lendülő gépjárműforgalom mellett még mindig sok lo- vaskocsi, kerékpár, valamint traktor közlekedik, s ezek forgalomgátló jelenléte na­gyon is érződik az utakon. A gépjármű állománygya­rapodásától azonban elma­radt a lakosság nevelése, fel­készítése a nagyobb forga­lomra, ami miatt a balesetek okozta halálesetek, személyi sérülések az elviselhető mér­ték felett alakultak. Hazánk a balesetek gyakorisága, a halálesetek és a súlyos sze­mélyi sérülések száma, vagy­is' a közúti közlekedés biz­tonsága tekintetében európai összehasonlításban az egyik legrosszabb helyen áll. Az el­múlt évben 1934 személy halt meg, 30 289 sérült meg köz­lekedési baleset következté­ben. Annak ellenére, hogy a mozgató voltam Igaz, hogy ott több volt a fizetés, de öt év alatt bizony kicsit már elfáradtam. Kérdezték, van-e kedvem tanfolyamra járni. Vállaltam, s most egy igazán jó és barátságos mun­kahelyen dolgozhatok. Jobb ez nekem, sokkal könnyebb, így még az otthoni „máso­dik műszakot” is szívesebben csinálom. Persze, nemcsak én, hanem a többi asszony is... Egyre jobban megis­merjük a munkánkat s ha először meg -s ijedtünk a rengeteg műszertől, most már szinte a barátaink. De hát nők vasiunk, meg kez­dők is így néha természe­tesen akac probléma most is. S ilyenkor aztán szala­dunk Velencei elv társért, mert ő még mindig tudott •cgíteni! hez képest 1,2 százalékkal csökkent, a halálos kimenete­lű esetek száma országos át­lagban 13 százalékkal nőtt. A helyzet a fővárosban még kedvezőtlenebb. A kormány elé terjesztett jelentés foglalkozott a bal­esetek okaival. Megállapítása egyebek között, hogy a bal­esetek fele gyorshajtásból, az áthaladási elsőbbség és az előzés szabályainak durva megsértéséből adódott. A bal­esetek kétharmadáért a gép­kocsivezetők hibáztathatok; tavaly 6700 gyalogost gázol­tak el, 1034-et kijelölt gya­logátkelő helyeken. Foglalkozott az előterjesz­tés az ittasság és a balesetek összefüggésével is. A veze­tés előtt, vagy közben elfo­gyasztott alkohol már eddig is sok ember életébe került. Az utóbbi években az ösz- szes személyi sérüléssel járó baleset 16—17 százalékánál szerepelt előidézőként az al­koholos állapot. Különösen sok a baleset az ittas moto­rosok nyomában. Az ittasan okozott , közúti balesetek rendszerint súlyosak; és gyakran járnak együtt a se­gítségnyújtás elmulasztásával is. A közlekedés biztonságá­nak mai helyzete, tenden­ciái tették szükségessé, hogy a kormány ismételten napi­rendre tűzze a kérdést, s ál­lami intézkedésekkel érvé­nyesítse a közúti közlekedés­ben résztvevők biztonságát. Ehhez azonban csak a BM és a KPM hatásköre, lehető­sége nem elegendő. Vala­mennyi állami és társadal­mi szervnek, fokozottan tö­rődnie kell a közlekedés biztonságával. A járművek számának emelkedése, a forgalom nö­vekedése általában kedvezőt­lenül hat a baleseti helyzet­re. Külföldi példák — s a nyei szerencsébe megnyug­tattak. S most már mortdha- ■ tóm, hogy ennél jobban mások sem tudnák végezni ezt a munkát! A jól sikerült j tanfolyam, az ideiglenesen j idehelyezett szakemberek! segítsége sikeresen > indította j el az üzemelést. Persze biz­tos, hogy lesznek még prob­lémák, de igyekszünk mi­előbb teljesen kijavítani a kivitelező vállalat kisebb- nagyobb hibáit, s akkor min­den rendben lesz. Akkor a vállalatunknak hosszú ideig nem lesz velünk gondja! ★ A Qualitál dolgozói nekik köszönhetik a meleg műhe­lyeket, irodákat, a műszak utáni fürdővizek Horváth Attila hazai gyakorlat is — azt bi­zonyítják, hogy a közlekedő ember tudatformálásával, ne­velésével és ellenőrzésével, a közlekedés feltételeinek ja­vításával ez a hatás ellen­súlyozható. Az ellenőrzés hatékonyságát bizonyítja a fővárosban ez év tavaszán a rendőri és a társadalmi szervek összefogásával meg­tartott fokozott ellenőrzés, amelynek eredménye az első félév egész baleseti helyze­tére kedvezően hatott. Mint a kormány határozata hang­súlyozta: érdemi változást, kell elérni a lakosság neve­lésében, tudatformálásában, a közlekedő ember általános magatartásában. Országosan látható jelei vannak a közlekedés tárgyi feltételeinek javítására ho­zott intézkedéseknek, mi­után azonban ezek hatása csak hosszabb idő múlva je­lentkezik, a megnövekedett baleseti veszélyeket széles kö­rű felvilágosító munkával, hatékony, kiterjedt ellenőr­zésekkel, a közlekedési fe­gyelem kikényszerítésével kell ellensúlyozni. Gondoskodni kell a közle­kedés biztonságával kapcso­latos állami feladatok vég­rehajtásához a megfelelő feltételekről. A kormány döntésé szerint a Közúti Balesetelhárítási Tanács el­nöke ezentúl a belügyminisz­ter lesz. A közúti balesetek nagy többsége lakott területen, 30 százaléka- Budapesten fordul elő. Ennek okát egyebek kö­zött a közlekedési feltételek viszonylagos elmaradottságá­val és a gépkocsik sebessé­gével hozzák összefüggésbe a szakemberek. A kormány határozata előírja, hogy mind a lakott területeken, mind azokon kívül a követelmé­nyeknek és feltételeknek megfelelően kell szabályoz­ni a gépjárművek sebessé­gét, Döntöttek a biztonsági övék használatának rendsze­resítéséről, valamint a köz­hasznú járműveken (autó­busz, tehergépkocsi, taxi, úehézjármű) sebességmérő műszer alkalmazásáról. Mindezeket az előkészítés alatt álló, s a jövőre meg­jelenő új közúti közlekedési szabályzat, a KRESZ is tartalmazni fogja. A Mi­nisztertanács a lassú, a for­galmat akadályozó jármű­vekkel kapcsolatban úgy rendelkezett, hogy ezek köz­lekedését szükebb körre kell korlátozni, a legnagyobb forgalmú utakról pedig ki keli tiltani. BEINDULT A NAGYÜZEM Tucatnyi szakmában 754 fia­tal készül az életre a hat­vani 213-as szakmunkáskép­ző intézetben. A start jól si­került. Már ami az első két hét alatt készített felmérő dolgozatokat illeti. Szinte minden ipari tanuló „hozza” előző évi formáját. Legjobb a matematikai eredmény. Iskolaátlag: 2 egész 4 tized. Érdekes módon közvetlen nyomában halad a magyar nyelv és irodalom, holott ez a tárgy esik talán legmesz- szebb a gyerekek érdeklődé­sétől. — Ambrus Sándor igazga­tó mit vár az új tanulmányi évtől? — További javulást! S er­re minden jogalapom meg­van. A nyár folyamán a Madách utcai iskolatelep udvarán létesített három új osztályteremmel sikerült lé­nyegesen csökkentenünk a túlzsúfoltságot, s ez növeli az oktatómunka intenzitását, eredményességét. Itt aztán megint a diákokról kell szót ejtenem! Szabó Péterről, Se­rényi Istvánról, Zsilinszky Józsefről, Varbai Jánosról, Józsa Tiborról, Kovács Lász­lóról, akik társaikkal együtt részt vettek az építkezésben. Nem is maradtunk nekik adósok. Az évnyitó ünnep­ségen valamennyien szép pénzjutalomban részesültek. Persze, igazán jól és ered­ményesen akkor dolgozik majd iskolánk, ha felépül a nyolc tantermes, tornacsar- nokos új intézet. De hát er­re jövő szeptemberig vár­nunk kell. Az átadást ak­korra ígéri a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat, amely igazán dicséretesen segíti építkezésein diákjaink szakszerű továbbképzését. LÁTOGATÁSUNK NAP­JÁN járt a hatvani szak­munkásképző intézetben Zvara Pál megyei szakfel­ügyelő, hogy az indulással kapcsolatos problémákat fel­mérje. Nem sok elmaraszta­ló észrevétele van. — Néhány tankönyv még nem érkezett meg, de ez az iskolavezetésen kívül álló gond! A felmérő dolgozatok megfelelnek a megyei átlag­nak. Talán csak az eszköz- állomány szegényesebb Hat­vanban, mint egyebütt. Gon­dolom, ennek pótlása igazán akkor válik aktuálissá, ha egy esztendő múlva új ott­honába költözik az intézet. Mostani helyén jó ha a túl­zsúfolt osztályoknak óraal­kalom jut... Igen, a zsúfoltság szembe­tűnő. Negyven négyzetméte­res tantermekbe 35-—40 fős osztályok kényszerülnek. S az igazgató akkora „irodá­ban” fogai mint a tenye­rem. — Hogyan hidalják át az ilyesféle problémákat? — A tornateremben is el­méleti tárgyakat tanítunk! MINDEBBŐL MIT * SEM VESZ TUDOMÁSUL Skót Bé­la bácsi, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat tanulófelelőse, aki a cég egri, gyöngyösi és hatvani építkezésein hónapról hó­napra szakmai gyakorlatot szervez az iskola növendé- i keinek. — Béla bácsinak köszön­hető, hogy annyi év után először az építőipari tanu­lók százfőnyi tábora rend­szeres munkahelyi oktatás­ban részesül, s ezek az osz­tályok felzárkózhatnak a vasasokhoz, villanyszerelők­höz. Egyébként nagyon for­gatjuk a különböző szakmai csoportokat. Egyik munka­helyről visszük a másikra őket, hogy a munkálatok mindenféle fázisát begyako­rolják. Igazán jó szakember így válik a fiatalokból — mondja Ambrus igazgató. ÉRDEKES, VAJON kellő számban képez-e szakmun­kásokat a hatvani taninté­zet? Kiplégíti-e a város és környéke üzemeit iparimun- kás-utánpótlással? Az erre adott válasz már kevésbé reménykeltő. — Duplája lehetne nálunk a tanulólétszám, s még ak­kor sem tudnánk kielégíteni az igényeket! Csak néhány jellemző példát állításom alátámasztására. Az ikladi műszergyár tizenöt forgácso­lót kért, s mi ötöt tudtunk beiskolázni. A Mátravidéki Erőműnek tizenkét villany­szerelő-tanuló kellett volna, s kapott kettőt. Az építőipa­ri vállalatnak negyvenöt kő­művestanulóra lett volna szüksége. Ehelyett tizenha­tot tudtunk biztosítani. De hasonló a helyzet hatvani viszonylatban is. Az állam­vasutak új tanműhelyébe a kívánt húsz járműlakatos helyett csak kilencet sike­rült beiskoláznunk. Pedig a különböző vállalatok, mun­kahelyek minden kedvez­ményt megadnak a fiatalok­nak. Van olyan most vég­zett műszerészünk, aki 12 forintos órabérrel vállalt munkát. A petőfibányai „Ve- gyigépszer” pedig minden nála maradt ipari tanulónak ezer forint jutalmat folyósí­tott az első havi rendes fi­zetés mellé... PILLANATKÉP! Ezt nyúj­tottuk át az olvasónak a megye egyik legjelentősebb szakmunkásképző intézeté­nek életéből. Aki kívülről nézi a dolgokat, vegyes ér­zelmeket táplálhat az el­mondottak, a rajzolt kép alapján. Mégis bizalommal tekintünk a jövő elé. Az avatandó új iskola bizonyá­ra nagy vonzóerővel bír majd ifjúságunkra. S a kü­lönböző munkahelyek is fo­kozzák lehetőségük szerint egy-egy pálya körülményeit, viszonyait. Ez esetben meg­lesz néhány éven belül min­den üzem szakmunkás- I utánpótlása. (m. „Wegzabolázsák” a Tárnát A Tárná patak szeredi ága gyakran veszélyeztette a siroki lakók házait. Az elmúlt év januárjában is harmadfokú árvízkészültség volt, s így sürgőssé vált a patakmeder szabá­lyozása. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság ezért még a múlt év tavaszán meg­kezdte a munkálatokat. Kétmillió-háromszázezer forintos költséggel a Tárná patak medrét négy méterre szélesítették, kitisztították, s két oldalát betonba rakott kőfallal megerősítet­ték. Jelenleg még 550 méter szakasz vár kőburkolásra, melyet, ha az idő is engedi, mé' ez évben befejeznek. (Foto: Tóth Gizella) Az apci hőközpontban (Tudósítónktól.) Aki régebben járt az apci Qualitál Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalatnál, most meglepődve szemléli a meg­változott képet. Az üzeme­ket, öntödéket, hosszú, fé­nyes csövek kígyózzék kör­be, egy szép és modern épü­letből kiindulva. Újszülöttje ez a vállalatnak: a kazán­ház. Ajtaján belépve nem is annyira a hatalmas szerke­zeteken csodálkozunk el — ez napjainkban már termé­szetes — hanem inkább a tisztaságon, a példás ren­den. Lenn olajégők duru­zsolnak, az emeleten a labo­ratóriumban meg-meg zör- rennek a kémcsövek. Fehér és kék köpenyes asszonyok sürógnek csendben, nézve a műszereke', adatokat jegyez­ve kis füzetekbe. Még kissé szokatlanul figyelik a muta­tókat, bizonytalanul állíta­nak a csapokon, hiszen nem ilyen munkához szoktak ők. ★ Lép Lajosné, barna fia­talasszony zavartan törli a kezét köpenyébe, s beszéd közben is oda-oda pillant a műszerekre — Egy hónapja kerültem Jde, azelőtt aríyag­Velencei Józseffel a ka­zánok mellett találkozunk. Mosolyogva fogad, szívesen válaszol kérdéseinkre. — Persze, hogy tudok se­gíteni, hisz azért vagyok itt! Sok olyan munka van, főleg hibaelhárítás, amihez csak mi értünk. Előfordult, hogy éjjel kerestek meg otthon: elromlott á tápvízszivattyú. Tehát jönni kellett. Mert itt nincs ám olyan, hogy majd megcsináljuk reggel! Folya­matos üzem, tehát éjjel­nappal dolgoznia kell... A próbaüzemelés alatt még szombat-vasárnap is itt vol­tunk. Szükség volt ránk, hi­szen sok hibát mi fedez­tünk fel, ami aladas előtt nagyon fontos volt. Most már kezd minden a rendes „kerékvágásban” haladni, egyre kevesebb' a baj, a pa­nasz. így már az asszonyok is nagyobb kedvvel dolgoz­nak. ★ Illés László főgépész a „főnökök” büszkeségével be­szél nődolgozóiról: — Én se gondoltam, hogy ilyen könnyen és gyorsan fogják megszokni az új mun­kahelyet. Kicsit féltem is,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents