Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-21 / 223. szám
Megyénk a hazai sajtóban Békés György: Hogyan vált az ismeret terjesztés bázisává a Hatvani Városi Könyvtár? Könyvtáros 1972. 8. szám. A Hatvan Városi Könyvtár igazgatója a vezetése alatt álló intézményben folyó ismeretterjesztői munkájáról ad számot. 1966-ban a városi könyvtár ú.i. épületbe költözött. Ez megteremtette a feltételét annak, hogy az intézmény a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett is- merelterjesztési feladatokat is ellásson. Ez a tevékenység a könyvtárat a városi közművelődés központjává tette. Ehhez az is hozzájárult, hogy Hatvan a könyvtáron kívül nem rendelkezik olyan korszerű közművelődési intézménnyel, amely munkája középpontjába az ismeretterjesztést állíthatná. A könyvtár csak 1971-ben 51 előadást rendezett. Az ismeretterjesztői tevékenység nem korlátozódott csupán a humán tudományokra. A természet- és az alkalmazott tudományok népszerűsítését is feladatuknak tekintették. Közben arra törekedtek, hogy tevékenységük valamilyen formában a könyvhöz, az irodalomhoz kapcsolódjék. Nemcsak a felnőttek, hanem a gyermekek között is folytattak ismeret- terjesztést. Munkájuk során más szervekkel (párt, KISZ, tanács stb.), is szoros kapcsolatot tartottak. — bognár —: Dinnyések Hortról. Dolgozók Lapja: 1972. augusztus 9. A Heves megyei dinnyetermesztés régmúltra tekint vissza. A megye talaja és klímája kiválóan alkalmas erre. Az elmúlt századokban különösen nagy hírre tettek szert a csányi dinnyések. Őket az t ország bármely részében szívesen fogadták és fogadják ma is feleskertésznek. A cikk írója két Komárom megyébe szerződött csányi kertésszel 1972/8. beszélgetett. Írásában a két dinnyetermesztő munkájáról számol be. A dinnyések szavaiból kiderül, hogy életük nem könnyű. Rengeteget kell dolgozniuk, de megéri, mivel nagy jövedelemhez juthatnak a kemény munka árán. Füves Ödön: Kallonasz- könyvtár Gyöngyösön. Magyar Könyvszemle. 1972. 1—2. szám. A közelmúltban Füves Ödön, a magyarországi görögök ismert nevű kutatója, a budapesti görögkeleti egyházközség könyvtárában megtalálta Kallonasz Gábor volt gyöngyösi görögkeleti vallá- sú pap és tanító egykori könyvtárának listáját. Közleményében a könyvtár keletkezéséről és sorsáról közöl adatokat. Kallonasz Gábor 1792-ben került Gyöngyösre. Itt is halt meg 1795-ben. Életében sok könyvet gyűjtött, s több munkát másolt le. Jelenleg csak egy önálló saját munkáját ismerjük, amely pedagógiai tárgyú. Halála után helyét Kutkutaky Kozma foglalta el. Őutána pedig Kallonasz Gábor unokaöcs- cse, Kallonasz Ignác lett a gyöngyösi görögkeleti pap. Kallonasz Ignác nagybátyja könyvtárát megőrizte és rendezte. Az értékes könyvanyag 1834-ben került a pesti görögkeleti egyház tulajdonába. A leltár szerint a könyvtár állománya 90 görög nyelvű munka volt 100 kötetben és 10 könyvkéziratban. A művek zöme vallási és filozófiai témájú. A könyvek öszetétele tükrözi Kallonasz Gábor műveltségét és érdeklődési körét. Pápay Gyula: Az üzemi demokrácia a Heves megyei tanácsi vállalatoknál. Tanácsok Lapja. 1972. augusztus 25. Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia részterülete. Az utóbbi években sokat írnak és beszélnek erről. Nem véletlen ez, hisz az üzemi demokrácia fejlődése, maradéktalan érvényesülése további szocialista fejlődésünk egyik kulcskérdése. A Heves megyei Tanács vb-tit- kára írásában azt vizsgálja, hogy a tanácsi vállalatoknál jelenleg az üzemi demokrácia hogyan érvényesül. Megállapítja, hogy az elmúlt évben a tanácsi vállalatoknál az üzemi demokrácia közvetlen és közvetett képviseleti lehetőségei sokat fejlődtek. A gazdasági vezetők egy része tudatosan törekszik arra, hogy a dolgozókat bevonja a vállalat irányításába, a döntések kialakításába. Szabó Iréné: Egy barátság születése. A „százezer hímzés földjéről” jöttek. Népszava. 1972. augusztus 4. Néhány évvel ezelőtt barátság született megyénk és a szovjet földön levő Csuvas Autonóm Szocialista Szovjet Köztársaság között. Ez a barátság túlnőtt a hivatalos párt- és állami kapcsolatok szintjén. Ezt jelzi számos tény. Eger északi részén Cse- bokszári néven új lakótelep épül. Csuvasföldön községet építenek, amelyet megyénkről Hevesnek neveznek el. Csebokszáriban, a csuvasok fővárosában már van Heves nevű utca is. Az egri és a csebokszári tanárképző főiskola ösztöndíjas hallgatókat cserélt. Növekszik Csuvas- föld és a megye turistaforgalma. Eleven az úttörőkés úttörővezetők csereutazása. A barátság mélyülésének jele az is, hogy az egri Csebokszári lakótelepen a nyár folyamán néhány csuvasföl- di fiatal dolgozott. Lelkes munkájukról szól Szabó Iréné írása. Fiatal csuvas barátaink munkavezetőjüktől kérték, hogy ne könnyű munkát adjanak nekik. Olyan munkát kértek, ahol megmutathatják erejüket, helytállásukat. Szecskő Károly autópálya A NAPOKBAN ünnepélyes keretek között adták át a forgalomnak «az M7-es út Törökbálinttól 'Martonvásárig terjedő jobb oldali szakaszát. Az elkészült balatoni gyorsforgalmi út bal pályája után az épülő jobb pálya Székesfehérvárig 1973-ban nyílik meg. Budapestet a Balatonnal összekötő utunk a legnagyobb átlagforgalmú. Télen, nyáron üdülők, kirándulók, autósok ezrei keresik fel a tavat. A régi balatoni út, amely településeken vezet keresztül, szintben keresztez más utakat, vasutakat, elavult, korszerűtlenné vált. Teljesítőképessége kimerült. Nem tudta már lebonyolítani a forgalmat. A vegyes forgalmú, kétnyomú út teljesítőképessége 1200. Ez azt 'jelenti, hogy egy óra alatt 1200 jármű haladhatott át az úton. A kétnyomú autóút teljesítőképessége (mint amilyen most az M7-es út forgalomban lévő bal pályája) 1400. A szintbeni kereszteződés nélküli, osztott pályás gyors- forgalmi autópálya teljesítő- képessége ennél jóval nagyobb! Nyomonként 1400! Magyarországon az utóbbi években ugrásszerűen nőtt a gépkocsik száma. (1935-re például már másfél, kétmillió személygépkocsival számolnak!) Htjaink, melyeket jórészt még a lófogatú járműveknek építettek — elavultak, az autóforgalomnak nem felelnek meg. A közlekedés távlati fejlesztési terve a következő tizenöt évben 620 kilométer autópálya és 600 kilométer autóút építésével tervezi, meglevő 25 ezer kilométernyi országutunk mellé. Hogy tervezik az utat? Nevezetesen hogy tervezték az M7-es utat? Mielőtt a tervezésre kerülne a sor, úthálózat-fej> .jT*+ ig&i lesztési javaslatot dolgoznak ki. Tanulmánytervet arról, hogy hol haladjon az út. Figyelembe veszik a terep alakulását, meredekségét, geológiai adottságát, a talaj fizikai tulajdonságait; keresik, hol hidalhatok át legjobban a meglevő utak, vasutak, völgyek, folyók. Ba- latonfőkajárnál például nem kis gondot okozott a vasút áthidalása, mert a közelben sportrepülőtér, olajvezeték, magasfeszültségű villanyvezeték, öntözésre alkalmas vízvezeték akadályozott. A hálózatfejlesztési javaslat a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézettől származik. Azt mondják az M7-es vonalvezetése csaknem teljes egészében egyezik az eredeti elképzeléssel. — Elegáns, nyújtott, szép ívelésű. A konkrét tervezés az UVATERV, az Üt-, Vasút Tervező Vállalat munkája. Az autópálya — üzem. Karban kell tartani. Hatvan kilométerenként — Marton- vásáron és Balatonaligán — egy-egy autópályafenntartó, üzemeltető telepet építenek. E telepek dolga egyebek közt az út tisztítása, műszaki karbantartása, e telep munkásai kaszálják az út mentén a füvet, ápolják a fákat, tisztítják az árkokat, Az idei nyárutó rangos nem- zetközi és hazai szőlészeti-borászati rendezvények időszaka volt. Egyebek között Budapesten rendezték meg az első borvilágversenyt. Heves megye székhelye, Eger adott otthont a FAO szőlészeti és borászati kormányközi bizottsága második ülésének. Ugyancsak hazánk fővárosa volt a színhelye a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal tanácskozásának is. A nagyszabású rendezvények felkeltették a figyelmet a hazai borok múltja, jelene és jövője iránt, Az alábbiakban Varga László egri kutató tanulmányából közlünk részleteket, amely bepillantást nyújt olvasóinknak az Eger—Gyöngyös vidéki bortermelés ezer éves történetébe. HOGYAN VÉLEKEDETT BÉL MÁTYÁS A HEVESI SZŐLŐKRŐL ÉS BŐRÖKRŐL A XVIII. század nagy tudós polihisztora, Bél Mátyás, az 1700-as években körutazást tett hazánkban, és észrevételeit hatkötetes monográfiában írta meg. Nem sokkal a török uralom után, megyszerte megkezdődött a települések újjáépítése. A feljegyzések szerint a Mátra alján, Gyöngyösön konszolidálódott a szőlőtermelés. Viszont nem így történt az egri borvidéken, ahol az ostromok, a hadak átvonulása nagy károkat okozott a szőlőkben. Így érthetően hosszabb ideig tartott, amíg a szőlőtermelés ismét megerősödött a városban. Az egri gazdák 1697-ben Fenessy püspökhöz intézett beadványukban azt panaszolták, hogy a szőlőhegyeknek nincs nevük, nincs kerülőjük — aki vigyázzon a telepítésekre —, a karókat őszszel kiszedik a tőkék mellől, s azután hazaviszik. 1730-ban a hevesi tájon járt Bél Mátyás, ikonográfiájában így vélekedik a látottakról: „A hegyek lábánál, elsősorban a Mátrának a síkságra néző déli, napsütötte lejtőjén mindenütt meghonoGJÜ&& if 72, szeptember 21., csütörtök Varga László: Hz Eger Gyöngyös vidéki szelő- és bortermelés ezer éves történetéből sodott a szőlő. Míg a mátrai borvidéken jók, vagy közepesnél jobb, addig Eger környékén a legjobb borok teremnek. Mindkét borvidék egyformán adja a fehér és vörös bor fajtákat, mégis a vörös a kiadósabb, de több munkát is igényel. Merem állítani, hogy én az egri bornál jobbat nem ittam. Az egri bor nem kénes, hanem tiszta, zamatos, nem okoz fejfájást, legfeljebb ha mértéktelenül élvezik. De szívesen isszák a gyöngyösi borokat is, néhány fajtát kivéve, hiszen a borfajták között mindenütt ván eltérés. Viszont az egriek bármennyit is takarítanak be, a szőlőmunkások kénytelenek azt potom pénzért elvesztegetni, így azután sokszor a ráfordított költség is alig térül meg.” Miközben Bél Mátyás a megyét járta, az idő tájt alakultak ki a szőlőtermelő majorságok, amelyek egyre gazdaságosabb termelést folytattak. A XVIII. század közepe egyébként a nagy szőlőtelepítések időszaka-. Eger környékén például ekkor telepítik be szőlőkkel a várossal szemközt emelkedő Várhegy oldalát. A szőlőtelepítésekkel természetesen növekedett a bor mennyisége is. A fennmaradt adatok szerint 1721-ben 2150 hektolitert, 1750-ben már 8168 hektolitert és 1788-ban pedig 7152 hektoliter bort termeltek. Természetesen változott és növekedett a szőlőbirtokosok száma is, különösen a kistermelők száma. 1788-ban már közel 2300 termelőt tartanak nyilván a statisztikák. A szőlőtermelők között földesurakat és jobbágyokat találunk, de egyre több polgár is álcád. Ez utóbbiaknak igen jövedelmező kereseti forrása a szőlőtermelési Sőt nemegyszer az ipari tevékenység közben felmerült veszteségeket is a szőlőkből pótolják. EGRI SZŐLŐK — ANGOL SZEMMEL A XVIII. század végén és a XIX. század elején ismét megerősödött a szőlő- és bortermelés Egerben, illetve Gyöngyös vidékén. Az 1850- es évek Heves megyei agrár- viszonyairól fest érdekes képet egy Egerbe látogatott angol újságíró. Feljegyzései szerint: az egri szőlősgazdák ősszel a legerősebb és legegészségesebb hajtásokat levágják a tőkékről és azokat pincékben helyezik el. Később azután ezeket használják szaporításra. A tőkéket pedig befedik a téli fagyok ellen. A szőlősgazdák kora tavasszal — márciusban —, kitakarják a tőkéket, elültetik az ősszel levágott vesszőket és dugványokat. Március végén azután tőből lemetszik a múlt évi vesszőket, három, négy kivételével, amelyeket szemre vágnak vissza a jobb fürtképződés elősegítésére. Áprilisban mélyen megkapálják a földet, és a gyomoktól megtisztítják a tőkéket. Májusban hánccsal elkötik a hajtásokat, júniusban és júliusban megkapálják a tőkék környékét és letörik a túl magasra nőtt hajtásokat. A szőlősgazdák augusztus második felétől folyamatosad figyelik a zsendülö fürtöket, és október elején, amikor a szőlő beérik, megkezdik a szüretelést. Az átlagtermés az egri hegyen évenként körülbelül egy félmillió akót tesz ki. A szegényebb, napszámokba járó szőlőmunkásnak negyven akónál nemigen jut több. Ellenben a birtokosok -jó termés esetén 1000 akót is szüretelnek. Átlagosan minden harmadik évben jó a termés, amelyből a készített bor 10—10 évig is eltartható. A FILOXÉRAVÉSZ HATÁSA A HEVESI SZŐLŐTERMESZTÉSRE Az 1867-es kiegyezést nágy gazdasági fejlődés kísérte Heves megyében is. Megjelent a vasút és ezzel lehetővé vált, hogy a bort olcsón és messzire szállíthassák. A gyöngyösi és az egri borkereskedők vagonokban vitték a hevesi táj jellegzetes borait hazánk más vidékeire és külföldre is. Ezekben az évtizedekben új termelési eljárások honosodtak meg. Megjelent'a lókapa és hatásosabb védekezési eljárásokat alkalmaztak. A kereskedelmi tőke érdekei is azt követelték, hogy a szőlőtermelés minél korszerűbb körülmények között, minél nagyobb meny- nyiségű bort bocsásson ren- • delkezésünkre. Ennek ellenére a szőlőtermesztés korszerűsítése a módszerek elmaradottsága, konzervativizmusa miatt lassan haladt előre. A század végére Gyöngyös és Eger környékén európai hírű szőlőtermelés fejlődött ki. Ezt a gazdag szőlős vidéket 1888—1890. között a pusztító filoxéravész nagy károkkal sújtotta. A feljegyzések szerint mintegy 15 551 ka- tasztrális hold szőlő elpusztult, ennek csaknem egyhar- mada Eger határában, 1395 hold Gyöngyös környékén, a többi Gyöngyös és Eger között a Mátra és a Bükk aljában elterülő Tárkány, Felnémet, Makiár, Bakta, Szólát, Verpelét, Debrő, Nána, Saár, Domoszló, Visonta, Oroszi, Püspöki, Tarján és Pásztó községek között oszlott meg. Az elpusztult szőlőterületek pótlását a 90-es évek elején kormánytámogatással kezdték meg, amely igen lassan haladt előre. Az újratelepítés nehézségei miatt jelentős területeket az úgynevezett direkt termő szőlőkkel ültettek be. Unnék a korszaknak nemcsak Gyöngyösön, hanem Heves megyében is kiemelkedő képviselője Csömör Kálmán gyöngyösi polgármester, aki a szőlőterületek rekonstrukcióját közéleti szereplésével és szőlészeti szaklapjának megindításával előmozdította. Az újratelepítés végül is tőkés összefogással valósult meg. Gyöngyösön, 1897-ben megalakult a Gyöngyösi Kereskedelmi Részvénytársaság, majd a Gyöngyös-visontai' Bortermelők Szövetkezete. Ez lehetővé tette a szőlőtermelés újjáéledését. Egerben hasonlóan nagy nehézségek között kezdődött meg az elpusztult szőlők újratelepítése. A szőlősgazdák filoxérának ellenálló amerikai alanyokba oltott -fajtákat szereztek be, és ezekkel újították fel az ősi szőlőterületek legnagyobb részét. Ennek ellenére az egri szőlősorok hosszú ideig nem érték el korábbi kiterjedésüket. Amíg korábban a város határának körülbelül 40 százaléka szőlőterület volt, addig 1910. körül ez 24 százalékra csökkent, amely 1945- ig lényegesen nem is változott. Az újonnan telepített szőlőfajták között az első helyen az egri bikavér állt, amelyet más vörösborfajták, mint a siller és a kadarka egészített ki. Ebben az időben a tömeges értékesítési lehetőségek alapján elterjedtek a fehér asztali borok is, melyeknek nagy előnyük volt, hogy a gazdák könnyen értékesíthették valamennyit. A fehér asztali borokat a legnagyobb mennyiségben Gyön- gyös-Visontán termelték. A Heves megyei bortermelés tehát akkoriban ismét talpra állott, újból virágzásnak indult, cs borai széles körben ismertté váltak a Felvidéken, Ausztriában, Ga- IkiabjjUj. és NémeLarsMítbait. takarítják a havat, sóval, homokkal szórják. Baleseteknél értesítik a rendőrséget, a mentőket, terelik a forgalmat, elkorlátozzák, eltüntetik a balesetek nyomait. URH-kapcsolatot tartanak a segély-járművekkel. Az úton el kell látni a pályát, a rajta haladó járműveket és az utasokat. A járművekről 30 kilométerenként töltőállomás gondoskodik. Rövidebb-hosszabb szakaszonként vízzel, mosdóval, büfével, étteremmel pihenőket helyeztek Az ÁFOR, a vendéglátó vállalatok most „kapcsolnak”. A balatoni út mellé érdemes építkezni. Az útközben elakadt személygépkocsikon az Autóklub segélyszolgálata, az országúti „sárga angyalok” segítenek. Mondják egy-egy vasárnap az M7-en a nyolc kocsi egyenként 20—30 esetben segít az üzemzavarral küzdőknek. Az úton természetesen csak kisebb, másfél órán belül javítható hibákat tudnak elhárítani. Mivel az M7-esen nincs még országúti segélytelefon, a sárga angyalok diagram szerint járják az utat. (A segélykocsik évente egymillió kilométert tesznek meg.) A korszerű elválasztott pályán szintbeni kereszteződés nékül. rövid idő alatt, rövidebb pályán éri el úticélját a gépjármű. Az M7- es nyolc és fél kilométerrel rövidebb az M70-nél, a régi balatoni útnál. Tervezési sebessége 120 km. Ez azt jelenti, hogy a járműnek minden szakaszon el kell érnie a 120 km/óra sebességet Csökken az üzemelési költség, a benzinfelhasználás, a gépkocsikopás. Ez az egyén számára közvetlen előny, megtakarítási tényező. Közvetlen gazdasági hatását a vállalati, állami gépkocsik is érzékelik. Tágabb értelemben: a jó út utazásra serkent! A népgazdaság bevétele növekszik — az utas eszik, iszik, vásárol. I Az M7-es még épül. Ami jellemzője lesz a kétszer két (három) nyomú útnak, még nem áll a már forgalomban levő (s oda-vissza forgalmat lebonyolító) bal pályára. Ha elkészül a másik pálya is, jól belátható, kényelmes úton haladhatnak a járművek. Kádár Márta Olajkályhák garanciális és fizetőjavitása az alábbi szervizeinkben bejelenthető: Eger, Széchenyi u. 24. Telelőn: 15-93 Eger, Petőfi tér 5. Telefon: 20-73 Heves, November 7. tér 14. Telefon: 73 Füzesabony, Hunyadi u. 56. Telefon: 107 Gyöngyös, Kossuth u. 8. Telefon: 10-87 UNIVERSAL SZERVIZ IPARI SZÖVETKEZET
