Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-20 / 222. szám
I Kedd esti külpolitikai kommentárunk | Kezdődik a kampány ' Art ES NEM VART eseményekben bővelkedett a nyári szünet, amelyet követően szerdán fontos tanácskozásra ül össze a nyugatnémet parlament. A várt és jól előkészített fő esemény az olimpia volt — a nem várt, a tragikus, a palesztin gerillák müncheni merénylete. Igen sajnálatos, hogy az utóbbi — minden egyéb vonatkozásától eltekintve — valószínűleg szerepet játszik majd a nyugatnémet belpolitika elkövetkező heteiben. A Bundestag ugyanis azért ül össze szerdán, hogy Brandt kancellár felvesse a bizalmi kérdést —, alkotmányjogilag ez a módja az új választások kiírásának. November közepén, vagy végén kerül-e sor a választásokra, még nem tudjuk, de annyit már most sejtünk, hogy a jobboldali ellenzék korteshadjáratában szerepelni fog a müncheni merénylet. Nyilván a kormány gyengeségének bizonyítékát kívánják láttatni a választókkal abban, hogy ilyesmi az NSZK-ban előfordulhatott. S ha ezt sokat és sokszor hangsúlyozzák, elkerülhetetlen, hogy jó néhány választópolgár fejében ne maradjon meg a propaganda. MINT AHOGY SOKAT és sokszor fogják hangsúlyozni Barzelék a választási hadjáratban az inflációt, az áremelkedéseket, s nem kétséges: „katasztrofálisnak” fogják minősíteni a kormány gazdaságpolitikáját. Azokon a vidékeken pedig — és azok előtt a korosztályok előtt —, ahol és akik előtt énnek még talaja, foganatja van, .vörös mumusnak” „a bolsevizmus szálláscsinálójának” fogják lefesteni a Brandt—Scheel-koalíciót. Győznek-e majd a választásokon? Nem lehet tudni. Nemrég még nemcsak a parlamentben volt patthelyzet, de úgy tűnt, nagyjából azonos arányban oszlik meg a szavazásra jogosultak véleménye is. A legújabb közvélemény-kutatási felmérés viszont már a jobboldali ellenzék (53 százalék) választási győzelmét elemezte ki a válaszokból, s 47 százalékos kisebbséget mutat ki az SDP— FDP-nek. PERSZE, A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÓK sok helyütt és sokszor tévedtek már, például a legutóbbi nyugatnémet választások előtt is. Annyi bizonyos: az európai béke és nyugalom szempontjából oly fontos és már ratifikált keleti szerződéseket egy esetleges Barzel-kor- mány sem tudja megsemmisíteni többé. Mégis, győzelme esetén, hozzájárulhat a légkör újbóli elmérgesedéséhez —, ezért kívánja minden haladó erő a világon a CDU—CSU újbóli vereségét a közelgő nyugat-németországi választásokon. 5 ^>A^S/VVVVViVAAA/VVVVVVVA/VVV/VV^»'V^VV\AAAAAAAAAAAi^^AAAA/V*sAAAAAA/>A/VS Pravda-ellik az ENSZ"közgyűlé& MOSZKVA: Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszaka olyan légkörben kezdi meg munkáját, amikor mind magabiztosabban utat törnek a nemzetközi helyzet megjavítására irányuló tendenciák. A Szovjetunió és más szocialista országok aktív erőfeszítései megteremtették az európai helyzet alapvető megjavulá- sának feltételeit. Számos megállapodás született, amely csökkenti a nukleáris háboÜlésezik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának együttes ülésén Vlagyimir Kirillin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnök helyettese beszámolót tartott a természetvédelem további megjavítását és a természeti kincsek ésszerű fel- használását szolgáló intézkedésekről. Az embert körülvevő közeg védelme központi kérdés a szovjet állam számára — hangsúlyozta Vlagyimir Kirillin. A Legfelsőbb Tanács két házának együttes ülésén kedden Ivan Gruseckijt, az Ukrán Legfelsőbb Tanács elnökségének elnökét, ^ Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökhelyettesévé választották. nyitányáról rú kirobbanásának veszélyét — írja Kolesznyicsenko és Ovcsinnyikov, a Pravda New York-i különtudósítója. A nemzetközli közvélemény — mint a Pravda tudósítói írják — joggal várja azt, hogy az ülésszakon az emberiséget legjobban nyugtalanító problémák, a béke és a biztonság problémái foglalják majd el a legfőbb helyet. A tudósítók kiélezett és időszerű politikai problémának nevezik az egyetemes békét fenyegető közel- keleti helyzetet. A közvélemény azt is elvárja, hogy a közgyűlés erélyesen elítélje a dél-afrikai és rhodesiai gyarmatosító fajgyűlölő rezsimeket, valamint portugalia bűnös háborúját az afrikai népek ellen. Ma is időszerű kérdés az Heath-saj tóértekezle l Edward Heath brit miniszterelnök a japán vezetőkkel folytatott tanácskozások befejeztével kedden sajtóértekezletet tartott Tokió* ban. A miniszterelnök biztatónak nevezte Tanaka Ka- kuei japán kormányfővel és Ohira Maszajosi külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseit és kifejezte azt • reményét, hogy tárgyalásos megoldást lehet találni Japán és nyugat-európai partnerei között keletkezett kereskedelmi problémákra. Hangsúlyozta, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen lényeges az együttműködés Japán, az európai Közös Piac és az Egyesült Államok között. Csak ■ összefogással lehetséges a világkereskedelem befolyásolása a fejlődő országok támogatása és „megfelelő kapcsolatok” kialakítása a Szovjetunióval és Kínával — mondotta az angol kormányfő. ENSZ egyetemességének elve. A nemzetközi szervezet hatékonyságának növelését elősegítené, ha az NDK-t és az NSZK-t mielőbb felvennék az ENSZ tagállamainak sorába. Itt az ideje annak is, hogy véget vessenek a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szemben alkalmazott megkülönböztetésnek. A Pravda tudósítói, miután hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió állást foglal az ENSZ tekintélyének és hatékonyságának növelése mellett, alapokmányának szigorú tiszteletben tartása alapján. Nem az ENSZ alapokmányának felülvizsgálata, hanem annak maradéktalan tiszteletben tartása szolgálja valamennyi ország javát — hangsúlyozzák a Pravda tudósítói. Waldheim-jelentés a Jarring-misszióról NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 27. ülésszakának megnyitása előtt Kurt Waldheim ENSZ- főtitkár közzétette jelentését arról, hogy közel-keleti megbízottja, Gunnar Jarring mit végzett missziója teljesítése érdekében. A Waldheim-féie jelentés szerint Jarring mindent elkövetett a békés rendezés elérése érdekében, de erőfeszítései nem vezettek eredményre. Kurt Waldheim jelentésében végezetül hangsúlyozta, hogy Jarring a megbízatás keretei között — a kedvezőtlen helyzet ellenére —, folytatja a közel-keleti konfliktus békés rendezésére irányuló erőfeszítéseket. A TASZSZ a jelentésről szóló kommentárjában megállapítja, hogy a Jarring- misszió mindenekelőtt Izrael magatartása miatt jutott zsákutcába, mert az izraeli kormány nem vette figyelembe a különmegbizott javaslatait és egyben durva agressziós cselekményeket követett el a szomszédos TÍZ nyugat-európai ország Rómában tanácskozó kül- ügy- és pénzügyminiszterei kiterítették a „piros szőnyeget” az októberi közös piaci csúcsértekezlet előtt. A római tanácskozáson az eredeti Közös Piac hat tagállama (NSZK, Olaszország, Franciaország, a három Benelux ország) mellett, a most csat- lakozottak (Nagy-Britannia, Norvégia, Dánia, Írország) képviselői is részt vettek. A megbeszélések napirendje rendkívül széles volt. Megelégedéssel lehet leszögezni; az európai biztonság ügyében a Tízek „közös óhajnak" nyilvánították, hogy Helsinkiben november 22-én kezdődjenek meg az európai biztonsági értekezlet előkészítő megbeszélései és azok „lehetőleg rövid időn belül eredményt hozznak”. Ezt az állásfoglalást mindenképpen úgy lehet értékelni, mint annak a tudomásulvételét, hogy az európai politikai fejlődés olyan szakaszba jutott, amikor a halogatás eddigi taktikája már használhatatlan. így szükségszerűen nagyobb súlyt kapott azoknak a nyugateurópai országoknak az állásfoglalása, amelyek — mint Franciaország — eleve hajlékonyabb, alkotóbb módon foglalkoztak az európai biztonsági értekezlet gondolatával. Természetesen a Tízek diplomáciájának és pénzügyeinek irányítói mindenekelőtt a maguk gondjaival és problémáival vannak elfoglalva, s ezek a tárgyaldMl van a Tízek „szőnyege” alatt i IBI2. szeptember 20.» szerda sok zárt ajtók mögött zajlanak. Arra vonatkozóan azonban megszületett a döntés, hogy a tíztagúvá bővülő Közös Piac csúcsértekezlete a tervezett időpontban Párizsban összeüljön a további fejlődés vezérelveinek meghatározására. A NAGY KÉRDÉS természetesen éppen az, hogy milyenek legyenek ezek a „vezérelvek”. S ezzel kapcsolatban meg kell állapítani, hogy a csúcsértekezletet váró ünnepi vörös szőnyeg alá számos súlyos problémát söpörtek. A legfontosabb természetesen az a teljesen reális veszély, hogy a Tizek Közös Piaca még inkább az Atlanti Blokk „párhuzamos gazdasági szervezetévé” válik, mint a Hatok időszakában; tovább folytatja diszkriminációs kereskedelempolitikáját, s ennek politikai hatásaképpen károsan befolyásolja a kollektív európai biztonság rendszerének létrehozását. A szocialista országok magatartását elsősorban ez szabja meg a Tízek piacával szemben. S tényként kell leszögezni, hogy ebben a vonatozásban mindmáig nem alakultak ki egy új, a korábbinál pozitívabb politika körvonalai. Enélkül pedig az európai biztonsági értekezlet felé tett gesztus üdvözlendő ugyan, tényleges értéke és hatása azonban kétséges. EZEN TÚLMENŐEN számos olyan ellentét is rejtőzik a piros szőnyeg alatt, amelyek a kibővülő Közös Piac legfontosabb ország in egymás közötti hatalmi \ l- szonyait érinti!;. Látszólag ezek a hatalmi ellentétek gazdasági köntösben' jelennek meg. Ismeretes például, hogy Franciaország eredetileg követelményként állította fel az arany árának újabb felmelését. Ezzel részben az volt a célja, hogy megnyerje Olaszországot. Az olasz líra pillanatnyilag a Közös Piac leggyengébb pénznemei közé tartozik és könyebben lenne megvédhető, ha a viszonylag nagy olasz arany- tartalékok értéke egy újabb arany-áremelés után ' emelkednének. Az aranyai- növelésére vonatkozó f rancia követelés ugyanakkor azt is jelentette volna, hogy a tőkés pénzügyi rendszer reformját a fz-ancia érdekeknek megfelelő módon oldanák meg. A viták során világossá vált, hogy ezt a követelést London és Bonn — az amerikaiak hallgatólagos támogatásával — elutasítja. Nyugat-Németország részéről a francia törekvésekkel szemben nem annyira a pénzügyi kérdésekre helyezték a fő súlyt, hanem mindenekelőtt arra, hogy a kibővülő Közös Piac tényleges gazdasági egységgé formálódjék. Ez természetesen az iparilag-gazdaságilag legerősebb tagállam, Nyugat- Németország monopolistáinak érdekeit szolgálná — az ilyen gazdasági egység létrejöttéhez elengedhetetlen „nemzetek feletti” vonások viszont jórészt éppen a nyugatnémet túlsúly miatt elfogadhatatlanok Párizs számára. Ami Nagy-Britanniát illeti, annak álláspontja a „nemzetekfelettiség” és n gazdasági unió ügyében valahol a középen lebeg Párizs és Bonn között. Nem érdekelt a: ira egy ilyen unió letrsjhozázában, mint az NSZK —; de nem félt tőle gazdaságilag annyira, minta franciák. Ugyanakkor Nagy- Britanniát más gazdasági tényezők Borúihoz közelítik. Így például közös nyugatnémet-angol cél, hogy a kifejezetten francia érdekeket tükröző közös piaci agrár- rendszert a mezőgazdasági importra szoruló Nagy-Britannia és NSZK érdekei szerint fokozatosan módosítsák, Hasonlóképpen közös törekvés az, hogy a viszonylag elmaradott gazdasági körzetek fejlesztését szolgáló közös alapokból ne mindenekelőtt az elmaradt francia és olasz mezőgazdasági körzetek, hanem az ipari átállás gondjaival küzdő brit és nyugatnémet területek (például a bányavidékek) részesüljenek. Ezek a gyakorlati gazdasági kérdések végső soron hatalmi és hegemóniaharcot tükröznek. Leegyszerűsítve a dolgot, azt lehetne mondani: De Gaulle vonalától „elhajolva” Franciaország abban a reményben nyitotta meg a közös piaci kapukat Nagy-Britannia előtt, hogy az angolok segítségével ellensúlyozni tudja a nyugatnémetek gazdasági túlsúlyát. Most Párizst az a veszély fenyegeti, hogy egy brit— nyugatnémet összefogással szembekerülve elveszíti a kontinentális Nyugat-Euró- pában élvezett eddigi politikai vezető szerepét. MINDEZ természetesen hosszá és szívós politikai küzdelmet ígér. S ennek a küzdelemnek csak nyitánya lesz az az aktus, amikor a Tízek , kormányfői október végó:: 'ednek majd a közös piaci csúcs piros szőnyegen.-i4 —e arab államok ellen, Izrael cinikus magatartása leginkább az 1971. február 8-i Jarring-féle emlékiratra történő reagálásában mutatkozott meg. Jarring ebben az emlékiratban arra hívta fel a feleket, hogy vállaljanak olyan előzetes kötelezettségeket, amelyek előmozdítanák a közel-keleti probléma békés megoldását. Mint ismeretes, az egyiptomi kormány pozitívan reagált a felhívásra, de Tel Aviv nem adott feleletet sőt bizonyos idő múlva bejelentette, hogy nincs szándékában kivonulnia a megszállt arab területekről. A T ASZS Z-kommen tár arra is rámutat, hogy az ENSZ-főtitkár egész tevékenysége az 1967. november 22-i B T -h a t ároza tra épült, amely előirányozza a megszállt arab területek teljes katonai kiürítését. A határozatot az ENSZ-közgyűlés 26. ülésszaka újból megerősítette. A kommentár figyelmeztet arra, hogy az izraeli kormány a Jarring-misszió meghiúsításával tulajdonképpen kihívást intéz az ENSZ- lagállamokhoz. PRAGA Párt- és kormányküldöttség élénk kedd reggel repülőgépen Berlinbe, az NDK fővárosába utazott Gustáv Hu- sák, a CSKP KB főtitkára. A delegáció hivatalos, baráti látogatást tesz a Német Demokratikus Köztársaságban. MOSZKVA Hasszán Al-Bakr, iraki elnök, aki hivatalps látogatáson volt a Szovjetunióban és tárgyalásokat folytatott a szovjet vezetőkkel, kedden elutazott Moszkvából. BONN Nagy érdeklődései várják a nyugatnémet fővárosban, hogy Willy Brandt szövetségi kancellár szerdán reggel felvesse a bizalmi kérdést a parlamentben és ezzel megnyissa az utat az új választások kiírásához. A politikai pártok parlamenti frakcióinak vezetői kedden délben találkoztak Von Hassellal, a Bundestag elnökével. Már a választási hadjárat jegyében hozta nyilvánosságra újabb közvélemény-kutatási adatait a tübingemi Wickert Intézet. A felmérés az ellenzék kedvezőbb esélyeit mutatja ki. A nyilatkozók többsége (53 százalék), úgy vélekedett, hogy a CDU—CSU nyeri meg a választásokat ULÁNBÁTOR Lodongijn Rincsin, a Mongol Népköztársaság külügyminisztere a nemzetközi biztonság- megerősítéséről szóló deklaráció megvalósításával kapcsolatban levelet intézett Kurt Waldheimhez, az ENSZ főititkárához és ebben kijelenti: A Mongol Népköztársaság kormánya ismét megerősíti azt a meggyőződését, hogy a béke és a nemzetközi biztonság szavatolása konkrét programjának megvalósítása teljes mértékben megfelel a népek létérdekeinek, az államok közötti jószomszédi viszony, a kölcsönös megértés és baráti együttműkode* ügyének. TASZSZ-kommentár az izraeli agresszióról MOSZKVA: Jurij Konyilov, a TASZSZ szemleírója a legutóbbi izraeli agressziót kommentálva megállapítja, hogy Tel Aviv a tragikus müncheni eseményekkel próbálja magyarázni a libanoni behatolást és a Szíria elleni fegyveres provokációt. Felvetődik azonban a kérdés — teszi hozzá a kommentátor —, hogy mi köze van Libanonnak és Szíriának a müncheni drámához. Kornyilov utal arra, hogy a palesztin felsza'oadi- tási szervezet végrehajtó bizottsága damaszkuszi nyilatkozatában elhatárolta magát a „Fekete szeptember” elnevezésű szélsőséges palesztin szervezet cselekményeitől. Tel Avivnak a müncheni incidenssel kapcsolatos propagandája tehát nem más, mint ködösítés, amellyel az izráeli szélsőségesek meg akarjál; téveszteni a világ közvéleményét és meg akarják valósítani előre kigondolt agressziós terveiket. Az izraeli expanziós törekvéseket azok a nyugati körök támogatják és ösztönzik, amelyek Tel Avivot ütőerének használják te! a nemzeti ielszabadito mozgalom és a haladó arab államok ellen. A TASZSZ hírmagyarázója megállapítja, hogy az újabb agressziós izraeli cselekmények tovább élezik a közel-keleti helyzetet. A. konfliktus haladék nélkül: rendezést igényel, mégpedig politikai eszközökkel. Kornyilov hangsúlyozza, hogy a palesztin ellenállási mozgalom továbbra ie lé- i 'V* “ * nyeges szerepet játszik az araboknak az imperializmus és a hóditó izraeli politika ellen vívott harcában. A palesztin nép a megszállt területek felszabadításának igaz ügyéért, valamint saját törvényes jogaiért és érdekeiért küzd. A Szovjetunió a többi békeszerető országgal együtt a jövőben is arra törekszik, hogy I megszűnjék az arab népek elleni izraeli agresz- szió, s a Közel-Keleten hely-f reálljon az igazságos és tartós béke. Az egri Mg „Nagy József” Tsz. szüreti idény J munkásokat alkalmaz Jelentkezni: a termelőszövetkezet központi tanyáján lehet. Fizetés megegyezés szerint. Címünk: Eger, Kislályai üt 5. szám. J
