Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-19 / 221. szám
Száznyolcvan ezer no Egy határozat, amelynek megvalósítása évekig tart Gond a három műszak — kevés az óvodai, bölcsődei férőhely Kereken száznyolcvanezer Hő él Heves megyében: az össz- népesség 51,6 százaléka ez! Még pontosabban minden másodijc ember (valamivel több mint a második) nő. És ha hozzávesszük, hogy kereken hatvanezer asszony, lány dolgozik a megye üzemeiben, intézményeiben, termelőszövetkezeteiben, az össz- keresők 41 százaléka, akkor nyilvánvaló a kép: a nők helyzete, szociális körülményei, kulturális lehetőségei, erkölcsi-politikai megbecsülésük körülményei aligha lehetnek másoárangúak. Alig több mint két évtized alatt duplájára nőtt Heves megyében is a foglalkoztatott nők száma és e növekedésnek 90 százaléka esik a harmadik ötéves tervre. Amikor az elmúlt napokban a megyei tanácsülés megtárgyalta a Heves megyei nők gazdasági és szociális helyzete megjavításáról szóló kormányhatározat végrehajtásának megyei tapasztalatait, nemcsak egyszerűen egy párt-, illetőleg kormányhatározat előírásainak tett eleget. Belülről fakadó kötelessége volt a tanácsnak, hogy megfelelő elemző munka, alapos tájékozódás és felmérés és kritikus szembenézés után a lehető legreálisabb képet próbáljon magának festeni e kérdésben a „hogyan tovább?” miatt is. Annál is inkább fontos ez a ,hogyan tovább?”, hiszen a negyedik ötéves terv foglalkoztatáspolitikai (mert ilyen is van), célkitűzései között ott szerepel munkaerőforrásként a figyelembe vehető nők 86 százalékának a foglalkoztatása is. Az ötéves, tervben alapelv, hogy új fejlesztést csak ott lehet tervezni, ahol még van szabad munkaerő, elsősorban női munkaerő-tartalék. Heves megyében ilyen terület a hevesi és a füzesabonyi járás, s ennek megfelelően létesített például új gyáregységet Hevesen az egri Finom- szerelvénygyár, Füzesabonyban pedig a Mátravidéki Fémművek tubusgyártó üzeme — mindkettő jelentős fejlődés előtt áll. Gond ott van, hogy az anyák számára alkalmas részmunkaidős és az úgynevezett bedolgozói foglalkoztatás bővítésében kevés az előrelépés. Ennek oka egyrészt abban keresendő, hogy az üzemekben a váltó műszakrend és a szállítási problémák miatt nem előnyös foglalkoztatási forma a részmunkaidős alkalmazás, másrészt a nők számára mégsem vonzó ez, mert alacsony a kereset és gondot okoz a gyermekek elhelyezése is. A bedolgozóként foglalkoztatott nők száma meghaladja a 2500-at a megyében. de kevés kivételtől eltekintve csak a háziipari szövetkezetek és a szociális foglalkoztatók használják fel ezt az alkalmaztatási lehetőséget. A vállalatok egy része távlatilag sem tervezi immáron sem a részmunkaidős, sem a bedolgozói foglalkoztatások bővítését. A nők munkavállalási szándékát jelentősen befolyásolja az ipari üzemekben meglevő három műszak. A felmérések szerint a jelentkezők háromnegyed része egyműszakos munkakörben szeretne elhelyezkedni. Az egy műszak utáni „vágy” az oka a nők leggyakoribb munkahely-változásának is. bár rögtön hozzá kell tenni, hogy még így is lényegesen kisebb a muhkaerővándorlás a nők között, mint a férfiak között. Nem kevésbé fontos, sőt alapvető kérdés a nők bére- sésc, szakképzettségéhek növelése, általában munkaköri beosztása. Mi a helyzet ezen a téren Heves megyében? Az ismert kormányhatározat után a megye üzemeiben is megkezdték a nők bérezési helyzetének felülvizsgálatát. Nem okozott meglepetést a megállapítás, hogy szinte az élet minden területén jelentős eltérés van — mondani sem kell —, a nők hátrányára. A foglalkoztató vállalatok, intézmények intézkedési terveket dolgoztak ki a nők bérezésének javítására, a meglevő differenciák csökkentésére. Ennek keretében a döntő mértékben nőket foglalkoztató üzemekben az általános bérszínvonal-emelés valamint a sokgyermekes és egyedülálló anyák bérproblémáinak előtérbe helyezése volt az intézkedések lényege. Ott, ahol a nők számaránya alacsonyabb, némely helyen úgy oldják meg e problémát, hogy a bérfejlesztés során a nők bérét emelik nagyobb arányban. Az egri Finomszerelvénygyárban, ahol a nők számaránya eléri az 53 százalékot, a szakmunkás nők bérét majd 13, míg a férfiakét általában 8,5 százalékkal emelték. Hasonló intézkedéseket tettek a Bélapátfalvi Cement- és Mészmű Vállalatnál, ahol az intézkedések nyomán a nőknek a férfiak béréhez való aránya 62 százalékról 83 százalékra emelkedett. A Pprá- di Üveggyárban, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Vállalatnál, a 4. sz. Volánnál hasonló szellemű és jellegű intézkedésekkel javítottak a nők bérezésén. Ugyancsak nagyobb arányban emelték a nők bérét a kereskedelemben, a pedagógusok körében és az egészségügyi ágazatban dolgozó nők között. A tanácsülés elé készült jelentés és a vita egyöntetűen megállapította, hogy Heves megyében sem választható el a nők bérezési helyzete a szakképzettségtől, amely itt, ebben a megyében is alacsony. Igaz, a vállalatok^ üzemek nagy része a nők számára alkalmas munkahelyekre túlnyomóan betanított és segédmunkásokat igényel Ezért a vállalati tanfolyamok is inkább rövidebb ideig tartanak és csak betanítási jellegűek. így aztán a gépkezelői, a daru-, targoncavezetői, kompresszorkezelői ^tanfolyamok a dolgozó nők körében is népszerűbbek, mint a több éves szakmunkásképzők. Egyrészt emiatt, másrészt családi leterhelés miatt is, de nem utolsósorban a vállalati ösztönzés hiánya miatt is a nők szakképzése, továbbképzése, politikai iskoláztatása nem tervszerű és hosz- szabb távra nincs is kidolgozva. Ez is oka annak — a meglevő kétségtelen konzervativizmuson túl —, hogy míg a társadalmi és politikai testületekben örvendetesen növekszik már a nők részaránya, a gazdasági, a termelői szférában még min- dig kevés a vezető beosztásban dolgozó nő. Jelentős teret szentelt a vizsgálat a munkakörülmények elemzése mellett a szociálpolitikai helyzetnek. A nők munkába állítása, a dolgozó anyák szakmai és politikai fejlődése elválasz óhatatlan az egészségügyi, a szolgáltató, a kulturális ellátástól. A gyermekintézmények száma például az elmúlt években sem fejlődött megfelelően Heves megyében, s bár minden erőfeszítést meglesznek például | a bölcsődei férőhelyek szá- ■ mának gyarapítására, de az ] ötéves terv végére előreláthatólag mintegy 300 férőhelyes lemaradás várható, Egyra-másra kell elutasítani óvodai férőhelyek hiányában a gyermekeket, hiszen a meglevő 6313 férőhelyre 7330-at zsúfolnak be az intézmények már. Két év alatt ugyan 660 fővel gyarapodott az iskolai napközi otthonokban az elhelyezési lehetőség, de még itt is van bőven mit tenni. Ezek mellett éppen a párt- és kormányhatározat szellemében tovább kell fejleszteni a kereskedelmi ellátottságot, az áruválasztékot és növelni kell a háztartási munkát könnyítő árucikkek forgalmát. Nem kétséges, hogy a határozat végrehajtása Heves megyében is hosszú éveket vehet igénybe, hogy a feladatok differenciáltak és azok a tennivalók is. A megyei tanács vizsgálata, elemzése e kérdésben, úgy gondoljuk, jelentős segítséget nyújt a munka meggyorsításához. Gyorkő Géza Műszakkezdes előtt. Ha a hajnali portás nem tudott volna az üzem dolgozói által tett felajánlásról, akkor szombaton, úgy hat óra felé ugyancsak megdörzsölte volna néhányszor a szemét. Mert ezen a napon szabad szombat lenne: a munkások azonban egymás után érkeznek a gyárkapuhoz, lebélyegzik jelenléti kártyáikat, aztán ki-ki megy a munkahelyére, hogy pontosan hat órakor megkezdjék a kommunista műszakot — a vietnami szabadságharcosokért. □ □ □ Nyolc óra. A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri gyáregységének párttitkárára, Molnár Istvánra hosszabb ideig kell várakozni. Kinn van a munkások között. Amikor összetalálkozunk, a műszak megszervezéséről kérdezem. Nemzetközi tanácskozás az élelmiszerek tartósításáról Tovább javítható a kon- zervek minősége egy új, kombinált tartósítási eljárással — erről kezdődött négynapos tanácskozás hétfőn Budapesten, a TIT természettudományi stúdiójában. Az Élelmiszertudományi és Technológiai Nemzetközi Egyesülés (IUFOST) szimpóziumán húsz ország mintegy 60 szakembere vesz részt, akik egyebek között a hőkezelés, a besugárzás és a vegyszeres élelmiszer tartósítás együttes alkalmazásának előnyeit vitatják meg. Az új eljárással például a hőkezeléssel konzervált zöld - borsónál megszüntethető túlfőzés veszélye, ha a félig főtt, még kemény borsószemeket vegyszerrel kezelik. Biztatóak az eredmények a hús kombinált tartósításánál is. A sugárzással sterilizált flekken enyhe hőkezelést kap, ezért kisebb sugáradag hatására is hosszú hónapokig tárolható. Ez az eljárás -bevált a déligyümölcsök tartósításánál is. üzemi röpgyűiést össze, amelyen a dolgozóinkkal közösen elhatároztuk, hogy csatlakozunk a vietnami nép megsegítésére indult országos mozgalomhoz. Egyöntetűen úgy döntöttünk, hogy ezen a szabad szombaton valamennyien bejövünk és kommunista műszakot tartunk — tájékoztat az előzményekről. — S amint ma reggel kiderült, dolgozóink állták a szavukat: ötszázötvenen jelentkeztek munkára. Csak a betegek és azok hiányoztak, akiknek valami na- gyon-nagyon sürgős elintézni valójuk akadt... De menjünk ki az üzembe, győződjön meg róla a saját szemével. □ □ □ Néhány perccel kilenc óra előtt. A személyzeti osztályon csatlakozik hozzánk a 86 íős KISZ-alapszervezet titkára, Merczel József is. Azt ajánlja, nézzük meg a KISZ ifjúsági brigád munkáját. Ennek a brigádnak a tagjai voltak a mai vietnami műszaknak az egyik kezdeményezői. A kissé szűk műhelyben hatalmas erővel verődik vissza a falakról, a mennyezetről a lemezre csapódó kalapács zaja. Az ifjú asszonyok, lányok, a textiliparban használatos lemez tárolóládákat formálják, állítják össze. A sarokban már ott áll jó néhány darab, az eddigi munka produktuma. — Negyven-ötven ládát tudunk elkészíteni egy műszak alatt — kiabálja a zaj miatt Keskeny Józsefné, a tíztagú brigád vezetője. — Szeretnénk ma is legalább ennyit összeállítani, ha nem többet, mert a teljesítménytől függ, hogy mennyi pénzt küldhetünk innen a vietnami alapra. — Mégis mennyire számítanak? :äüi;s :..uísír»”*””^ hivturiit rintra, icjcuícu. ___ b rigádtól mintegy ezer fo- rintot utalhatunk át, az egynapi keresetünkre. □ □ □ Tíz óra körül. • A tmk-műhely lakatosai éppen uzsonnaszünetet tartanak, mint máskor. Kiterítik a gépek mellé a kis asztalkendőket, aztán hozzálátnak egymást kínálgatva a hozott hazaihoz. Evés közben azért jut idő a beszélgetésre is. — Tartottatc-e már korábban hasonló kommunista műszakot? — Ha jól emlékszem, kétszer már voltunk benn szabad szombaton — válaszol Szerencsi János brigádvezető, aki immár kilencedik éve dolgozik ebben a műhelyben. — Igen, kétszer: először az árvízkor. Akkor is az egy napra jutó keresetünket ajánlottuk fel a károsultak megsegítésére. Másodszor pedig magunknak dolgoztunk. Az új üzemcsarnok építésekor végeztünk társadalmi munkát. — És most, a harmadik ez, a vietnami műszak. — Igen, ezt is vállaltuk. S nézzen körül, egy géptől sem hiányzik senki. Ez nem véletlen, hiszen mint szocialista brigádtagok is, nyomon követjük a vietnami szabadságharcosok küzdelmét^ Szeretnénk egyszer kezet szorítani velük, de itt, a gyárunkban még nem találkozhattunk közülük eggyel sem . □ □ □ Délután két óra. Vége a műszaknak. Összeszámolják a teljesítményt, a pontos létszám alapján. Megállapítják a kollektíva egy napra jutó bérét. Az összeg meghaladja a 45 ezer forintot. Szilvás István A televízió egy-egy Fórumműsorára „ömlenek” a kérdések, lehet akár nemzetközi, akár gazdaságpolitikai témájú a Fórum. A politika iránti érdeklődés a szocialista demokrácia fejlődésével megnőtt, az emberek érteni akarják, mi miért történt úgy, ahogyan tapasztalják vagy hírt kapnak róla. Van véleményük, és kíváncsiak társaik véleményre is. Különösen népszerűek az olyan politikai tájékoztatók, pártnapok, ahol az előadó nem súlyban mérhető papírhalmazzal jelenik meg,' hanem lehetővé teszi hallgatói számara, hogy kérdezzenek. Igénnyé vált a politikai eszmecsere — tíz, tizenöt ember beszélgetése az általuk választott témáról — tájékozott, felkészült pártmunkás segítségével. Ezt tapasztalva született a döntés, hogy fokozatosan létrehozzuk a politikai vitaköröket. A kis közösségben (csoportban), alapszervezetenként 10—15 ember körében folyó politikai eszmecsere fórumának létrehozásával fejeződne be az a több éves munka, amely a szóbeli agitáció rendszerének újjáalakítására irányul. A politikai vitakör felvilágosító, tájékoztató, értelmező, mozgósító funkciójával ugyanis a szóbeli agitáció feladatait látja el. A szóbeli agitációs rendszer részeként fejleszti majd az alapit vezetőkben Politikai vitakörök a politizálást. A vitakörben részt vevő párttagok ugyanis felkészítik önmagukat a politika hatékonyabb közvetítésére, a napi részkérdésekre, de az összefüggésekre, a folyamatokra is utaló válaszok megadására. Ezzel „menet közben” kialakítják a rétegagitáció követelményének megfelelő helyi érvrendszert, segítve a pórt napi politikájának szervezettebb és színvonalasabb közvetítését. A politikai vitakörben a politikai eszmecsere lehetőségét teremtjük meg, és ezzel segítjük, hogy növekedjen a párttagok politizáló készsége. A tapasztalatok ugyanis arra figyelmeztetnek, hogy szaporítani kell azokat a formákat, amelyek minél több párttag számára teszik lehetővé a felkészülést az érvelésre, a meggyőzésre, a politizálásra, a felvilágosításra, a mozgósításra. A vitakör éppen ilyen formának szánjuk: az itt folyó beszélgetések során fejlődik a résztvevők politizáló készsége, gondolkodásmódjuk érvel óbb lesz, erősödik a „politikai izomzatúk”. Itt a politikában jártas, felkészült vitakörvezető segítségevei a napi politika (bel-, gazdaság-, kultúr-, pártpolitika, nemzetközi politika) időszerű kérdéseit értelmezhetik, elemző választ kaphatnák a politika részkérdéseiről és összefüggéseiről. Azokban a pártszervezetekben, ahol ez év őszétől működik majd a politikai vitakör, a körvezetők már megkapták a témajavaslatokat, és közülük a leginkább érdeklődésre számot tartót tűzik majd napirendre. Tapasztalataik, tanácsaik alapján haladunk hónapról hónapra, hogy' 1973 őszére már általánossá tudjuk tenni a politikai vitaköröket. Addigra módszertanilag is fel kell készíteni a vitakörvezetőket. A szemináriumvezetésben gyakorlott, gazdag tapasztalatokat szerzett pártmunkásoknak most új, a korábbitól alapvetően különböző feladatot kell ellátniuk: az aktuális, a mai politika kérdéseiről kell vitát vezetniük. Ez pedig nem „visszakérdezést”, beszámoltatást, hanem politikai eszmecsere kialakítását feltételezi, nyílt, őszinte kérdésfeltevést, kendőzetlen válaszokat, érvelést követet A pártoktatási igazgatóságok segítik a körvezetők módszertani orientálását, de akik ilyen pártmegbízatást kapnak, maguknak is fel kell készülniük erre az új feladatra. Akik már járattak be autót, azok tudják, hogy a legnagyobb gondosságra, körültekintésre, türelemre az első kilométereknél van szükség. Ez a mi esetünkben is hasznos tanács. A körültekintő szervező munka, valamint a helyi igények figyelembevétele a siker két alapvető feltétele. De mindkettőnél fontosabb a vitakörvezetők módszertani felkészítése. E munka sokféle haszonnal jár majd. Tovább fog erősödni a helyi kiadói tevékenység, az érvrendszer sokoldalúbb, hatásosabb lesz. De mindenekelőtt megerősödik a szóbeli agitáció évről évre fejlődő rendszere, a párt tapasztalt propagandistáival, társadalmi munkásaival gyarapodik az agitáció szervezett ereje, s így hatásosabban tudjuk majd közvetíteni a párt politikáját. Dr. Ritter Tibor az MSZMP KB alosztály- vezetője 1972. szeptember 19., kedd
