Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-17 / 220. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 220. szám ÄRA: I,— FORINT 1972. szeptember 17., vasárnap Százalékszámítás komputerek korát éljük, de szerencsére szükség van az emberi agyra is. Mert egy komputer ki tudja ugyan számolni, hogy az új házgyári lakásoknak csak 1 százalékából érkezett beázást bejelentő panasz, de egy komputer nem tud „azonnal hozzálátni a felmerült hibákkal kapcsolatos megelőzéshez is”, mint ahogyan egy házgyári ügyekkel foglalkozó nyilatkozatban olvasom. Mert ugyebár, a komputer nyilatkozni sem tud, nem tud élesen rámutatni arra, hogy az „összegezett adatok szerint a legtöbb beázás a legfelső szinten fordul elő”. A komputer .legfeljebb összegez, de semmi ismeretsége sincs a legfelsőbb szinteken. Nekem azonban akad, s némi összegezési képességet is magamnak mondhatok, mondhatnám, hogy az olvasók százezreivel-millióival együtt. Akik nagyon régen tudják, hogy ha beázik egy tízemeletes ház, akkor ritkán szokott először a földszinti lakásokba csurogni a víz. Persze, pongyolán, nem a nyilvánosság számára, azt szoktuk volt mondani, hogy lyukas a tető. S úgy vélekedtünk, hogy akkor meg kell a tetőt csinálni. Tudniilllik nem ház az, amit nem hoznak tető alá. No, ma persze nincsenek némelyek szerint tetők, mert ez nagyon egyszerű technológia és főleg nagyon egyszerű fogalmazás. Legfelső szintek vannak szigetelve. Erősebben vagy gyengébben szigetelve. Ha erősebben vannak szigetelve, akkor nem ázik be a legfelső szint sem. Ez az a bizonyos 99 százalék, ami még akkor is jó eredmény, ha nem a lóverseny hármas befutójának tippeléséről, hanem új házak építéséről van szó. S ha gyengébb a szigetelés, akkor jön az a bizonyos 1 százalék, ami tulajdonképpen nem nagy ügy, mert legfeljebb beázik a legfelső szint, de például negyediktől lefelé már esőben is zavartalanul lehet aludni. Természetesen a vezérigazgató-helyettesi irodák nem magasan szoktak lenni, hanem első-második, vagy legfeljebb a harmadik szinten, nehogy a kollégáknak túl sok emeletet kelljen mászniuk a nyilatkozatért. Magam is házgyári lakásban lakom, soha nem áztam még be, s nagyon elégedett vagyok. Kevésbé vagyok elégedett azonban a nyilatkozattal. És egyszerűen megrémülök; ha az építők valóban úgy építettek volna, mint ahogyan egyik főnökük elképzeli a nyilvánosság előtt az építkezést, már vége lenne a nyugalmamnak. Szerencsémre az én lakásomat olyanok készítették, akik nem százalékot számoltak, nem ezt méricskélték, hanem a panelek, az ajtók, ablakok, ó, pardon, nyílászáró szerkezetek helyét. Mert, hogy ezt is előre kell mérni, s nem utólag felmérni, arról meggyőz a nyilatkozatnak az a pontja, amely kifejti: előfordul, hogy a nyílászáró szerkezetek mentén folyik be a víz. Becsület úristenemre, amikor én tanultam magyarul, nem léteztek még nyílászáró szerkezetek, viszont volt ajtó és ablak, amelyek akkor neveztettek ajtónak és ablaknak, ha nem folyt be mellettük a víz. Most viszont a nyílászáró szerkezetek he- lyenkint nem zárják a nyílást, persze, megint csak statisztikailag elhanyagolható módon. Mert ha az ember meggondolja, hogy mondjuk egy két méter magas és 90 centiméter széles erkélyajtó összesen 18 ezer négyzetcentiméter nagyságú, s azon csak e’gy négyzetcentiméteres nyíláson folyik be a víz a lakásba, ez a víz statisztikailag úgyszólván elhanyagolható. No, de vehetünk négy méter magas és 180 centiméter széles lakásajtót is, vagyis 72 ezer négyzetcentimétert, s ehhez mérhetjük az egy négyzetcentiméteres lyukat. Igaz, hogy négy méter magas lakás, következésképpen erkélyajtó sem létezhet... De ha lenne, úgy számíthatnánk, hogy egy 72 ezer négyzetcentiméteres erkélyajtó egy négyzetcentiméterén ugyanany- nyi víz folyik be, mint a 18 ezer négyzetcentiméteres erkélyajtó egy lyukas négyzetcentiméterén. Statisztikailag tehát már sokkal jobb a helyzet. S le azokkal a demagógokkal, akik a sok ezer négyzetcentiméterből, meg a sok ezer nem beázó lakásból pont azokat látják, ami lyukas, ami rosszul szigetelt, ami beázik. Az ilyen emberek nem érdemlik meg, hogy véres verítékkel tető alá hozzanak egy építőipari nyilatkozatot. Mert igaz ugyan, hogy a komputerek korát éljük, de sajnos, szükség van még az emberi agyra is. (P. I.) Fare-e élet a Marson ? Ezzel, és még sok izgalmas kérdéssel foglalkozik majd a csillagászati hét Egerben, a Megyei Művelődési Központ rendezésében. A gazdag programban vetítések, előadások, s az egri csillagászati múzeum egyedülálló értékei segítik a csillagászat és az űrkutatás után érdeklődőket. Megismerkedhetnek a legérdekesebb napórával, amely valamikor a delet jelezte tu egriekneki O0O ,J ... az észak-dél vonal rejtélyével, a parállaktikus látcsövei, melynek segítségével bármely csillag helyét meg lehet határozni. Képünkön: dr. Zétényi Endre, nyugalmazott főiskolai docens e „régi műszer” titkaiba avatja be a múzeum látogatóit. i (Foto: Tóth Gizella) Gyilkosokat és pénzt köve eltek Géprabló usztasák rémtörténetéről készült tudósításunk a 2. oldalon. Hét vállalat — egy szeri idés Miben állapodott meg az erőmű és a bánya Vison- tán? Erről tájékoztatjuk olvasóinkat a 3. oldalon. Kopogtattam egy szil-titkárnál Munkatársunk a petőfibá- nyai vegyesüzem szak- szervezeti titkárával beszélget a lap 3. oldalán. Irodalmi botránypör Egerben Sugár István folytatásos írásának második részét, Az ítélet címmel, a 4. oldalon közöljük. Biztonságban a jövő évi kenyér Az idei gabonabétakarítást, felvásárlást és tárolást értékeli munkatársunk az 5. oldalon. II „madártávlat” és előnyei Üj módszerek az apci Quálitál Vállalat üzem- szervezési munkájában. A más vállalatok számára is hasznosítható eredményekről lapunk 5. oldalán számolunk be. Munkatársunk a kékfrankos „hazájában” járt, erről szól írása a lap 6. oldalán. Kozmosz 519, ¥égei éri a Pajzs ’72 hadgyakorlat A Szovjetunióban szombaton felbocsátották a Kozmosz sorozat 519. műholdját, amelynek tudományos berendezései folytatják a kozmikus térség kutatását. A műhold a tudományos berendezésen kívül pálya- elemmérő rádiórendszerrel és — a berendezések működési adatainak továbbítására — rádiótávmérő rendszerrel rendelkezik. A kozmosz 519. berendezései normálisan működnek, a földi koordinációs és számító központban folyik a beérkező anyagok feldolgozása. Pénteken a harci mozzanatok bemutatásával befejeződött a Pajzs '72 hadgyakorlat katonai programja. A szovjet és a csehszlovák hadsereg vett részt ebben az akcióban, amelyet a megfigyelő helyről megtekintett Lubo- mir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, miniszterelnök és Vasil Bilak, a CSKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára. Ott volt Andrej Grecs- ko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Szombaton Prágában a reszt vevő csapatok és harci technikai eszközök felvonulásával díszszemlét tartottak a Pajzs ’72 hadgyakorlaton részt vett öt hadsereg alakulatai, amelyet a televízió egyenes adásban közvetített. ★ Szombaton Prágából hazautaztak a Varsói Szerződés tagállamai testvérhadseregeink katonai küldöttségei, amelyek megtekintették a Pajzs ’72 közös hadgyakorlatot Csehszlovákia területén. Elsőnek az Andrej Grecsko honvédelmi miniszter vezette szovjet delegáció utazott haza, majd sorrendben az NDK, a bolgár, a román, a lengyel, valamint a magyar küldöttség, amelyet Czincge Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezetett. Hasonlóképpen elutaztak a csehszlovák fővárosból Iván Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és az egyesített fegyveres erők parancsnokságának más képviselői.
