Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

NAP 1973. szeptember 14.; csütörtök A Nap kél: 5.19, nyugszik: 17.59 órakor A Hold kél: 13.35, nyugszik: 39.38 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon SZERENKE nevű kedves olvasóinkat! A latin „serenus” vidám, derült, nyugodtat je­lent, de kifejezi a lélek derűjét is. J}; 1712. szeptember li-én halt meg — 87 éves korá­ban — Giovanni Domenico Cassini olasz származású francia csillagász. A bolognai egyetemen a csillagászat tanára, majd a párizsi obszervatórium igazgatója volt. Élete utolsó évében négy Saturnus-holdat fedezett fel; jelentős kutatásokat végzett a Satumus-gyürü szerkezetével kapcsolatban. A Saturnus, mint ismere­tes, gyűrűs bolygó. Gyűrűjének keletkezésére két elmé­let is van. Az egyik szerint valamelyik belső holdja a Roche-féle veszélyzónába érve darabokra hullt, s ennek törmelékei keringenek önálló testekként a boly­gó egyenlítői síkjában. A másik elgondolás szerint az az anyag, amelyből a többi hold kialakult, a Sa­turnus közelében már eleve nem tudott holddá „ösz- szeállni” az erősen zavart környezet miatt. Bizonyos, hogy a gyűrű parányi égitestek nagy számából áll, minthogy a színképelemzés szerint felső része nagyobb sebességgel mozog, mint a külső fele. A gyűrű teljes átmérője 276 ezer kilométer; IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: változóan felhős idő, főként északon szórványosan fellépő kisebb esővel. Mérsékelt, napközben kissé megélénkülő északi szél. Hűvös nappal. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 13—18 fok ' között. " Korszerűbb körülmények között „Nyitány" az egri zeneiskolában Kiáltó kilátó k tanév megkezdődött az Egri Állami Zeneiskolában is. A nyár folyamán nagy­arányú felújítási munka folyt az intézetben, amelyre a tanács négyszázezer forin­tos támogatást adott, s a fűtés, a hangversenytereim, valamint a terem bútorzatá­nak korszerűsítésére még nyolcvanezer forintnyi pót­hitelt is bizosított. Korsze­rűbb, jobb körülmények kö­zött kezdte meg tehát a tan­évet a zeneiskola négyszáz beiratkozott növendéke he­gedű, gordonka, brácsa, bő­gő, zongora, fáfúvó, rézfú­vó, ütő, valamint szolfézs tanszakon. Oktató hiányá­ban az idén nem indított a zeneiskola magánének sza­kot. Ebben a tanévben tizen­hét kinevezett tanár foglal­kozik a növendékekkel. Az igények nagyok, sokkal több szülő szeretné, ha gyermeke zeneiskolai tanulmányokat folytatna, ehhez azonban az újabb tanári státuszok mel­lett több helyiségre lenne szükség. Jelenleg tizenkét teremben folyik az oktatás. Az intézet vezetői szeretnék, hogy ha az épületben lévő orvosi rendelő, és a Vörös - kereszt megyei szervezetének helyiségei felszabadulnának, tovább folytathatnák a há­zon belüli terjeszkedést. Ez nagy segítséget jelentene az egyébként is igen népszerű zenei oktatás továbbfejlesz­tésében. Az új tanév tervei között szerepel az Észgk-magyaror- szági zeneiskolák növendék­zenekari fesztiváljának fel­újítása, az egri növendékek négy, hagyományos hang­versenyének megrendezése. Mindezek mellett oroszlán- részt vállalnak az iskolák­ban folyó zenei ismeretter­jesztésben, s nem utolsó­sorban az Egri Szimfonikus Zenekar munkájának segí­tésében. Az intézet tanárai a zenekari munka mellett önálló hangversenyt is ren­deznek, s közülük kerülnek ki a vonósnégyesek és a fú­vósötös tagjai is. Folytatják az egri pincerendszer feltárását, megerősítését Védjed, óvd, vigyázd a természetet! „Védjed, óvd, vigyázd a természet világát, amely nemcsak adta az életet, ha­nem az ember békéjének, nyugalmának és egészségé­nek is hathatós segítője, biz­tosítéka!’’ Ez a mottója a gyöngyösi Mátra Múzeum nagyszabású ájjandő termék szettudamányi kiállításának, melynek ismertető kalauza — dr. Nagy Gyula múzeum­igazgató szerzőségével —, a napokban hagyta él a Glóbus Nyomdát. Mikor készül el a Csebokszári lakótelep áruháza ? Az egri Csebokszári lakó­telepen élők száma egyre gyarapodik, s velük együtt nő az érthető igény, mi lesz az ellátással? Mikor kapnak a telepiek áruházat, vagy boltokat, hogy ne kelljen be­utazniuk a belvárosba? Az Egri Városi Tanács áruház építésére írt ki pá­lyázatot a helyi ÁFÉSZ és a kiskereskedelmi vállalatok között. A legkedvezőbb fel­tételeket a fogyasztási szö­vetkezet biztosította, így ők kapták meg a jogot egy ÁBC-áruház építésére a la­kótelepen. Az áruház alapte­rülete ezerkétszáz négyzet- méter lesz, s jellegéből adó­dóan élelmiszer- és iparcikk­árukat hoz forgalomba. A tervek szernit — ahogy ezt Micsonai József; a szövetke­zet elnöke elmondotta — 1973. végén adják át a for­galomnak a lakótelep áru­ellátását javító létesítményt. De mi lesz addig? Hiszen az építők dicséretére legyen mondva, szinte „egyre-más- r;a” adják át az elkészült lakótömböket tulajdonosaik­nak ... A szövetkezet ideig- leneis megoldással két élel­miszerboltot üzemeltet a te­lepen, s rövidesen felépül egy — ugyancsak ideiglenes — zöldség-gyümölcs pavilon, melynek áruellátását a SZÖVTERMÉK kiemelten végzi majd. Tehát: v a 1 a- h o g y megoldják az áru­ház elkészültéig az ellá­tást, de a telepiek kérdését mégis érdemes ide lejegyez­ni : miért nem lehet az ilyen fontos, járulékos be­ruházásokat az élet diktálta logikai sorrendben megva­lósítani? Az ízléses köntösű kis fü­zet érzékletesen mutatja be írásban és képben a Mátra hegység és környéke szépsé­gének gazdagságának sokré­tű mozaikjából létrejött ki­állítást. Tömör leírást ad Gyöngyös város történetének értékes dokumentumairól, a földtörténeti középkorban, % a harmadkor idején létezett növényeknek és állatoknak megkövült leletanyagáról, a vidék flórájának és faunájá­nak mai eleven életéről, a mátrai erdőkről, s az erdők károsítóáról. Az állandó kiál­lítás leggazdagabb és legér­dekesebb része a legősibb emberi tevékenység, a vadá­szat bemutatása, ennek leírá­sával aprólékos részletesség­gel foglalkozik a múzeumi kiadvány. A füzet képanya­gát a laálfításon látható fo­tókból, Adamik Miklós mun­káiból válogatták. A városi tanács, a Kefe- ponti Földtani Hivatal, a Budapesti Műszaki Egyetem ásványföldtani tanszéke és a Nógrádi Szénbányák szak­embereinek közreműködésé­vel folyatott négyesztendős mérnök-geológiai munkáié az idén befejeződnek. Az ered­mény máris jelentős: mint­egy 85 kilométernyi pince­rendszerről sikerült pontos, megbízható térképet készíte­ni, s ezek alapján hozzá­kezdhettek a különböző ve­szélyforrások megszüntetésé­hez is. Az aknamélyépítők jelen­leg is dolgoznak a város több pontján, s a jövőben tovább végzik feladataikat a me­gyeszékhely rangsorolt terü­letein ott, ahol a pincék leg­inkább veszélyeztetik a fö­löttük lévő létesítményeket. Így, a következő évben a legnagyobb munkák színhe­lye a Grónai, Szovjet Had­sereg és az Arany János ut­cákban lesz1, s jövőre már — csak úgy, mint ezután 1975- ig minden esztendőben — az idei öt helyett már 12 mil­lió forintot fordítanak a vál­lalkozásra. Változás a munkákban, hogy: 1973-ban a nógrádi bányászok átveszik a terve­zést, s a budapesti egyetem segítsége mellett számítanak már a miskolci intézetre is. További előrelépésként pe­dig a következő évben hoz­zákezdenek az eddigi mér­nök-geológiai munkák nyom­dai megörökítéséhez, az épí­tésföldrajzi térképek megje­lentetéséhez. Gyöngyös város — kiváltkép­pen pedig a MÁV Kitérögyártó Üzem dolgozóinak — dicséretre ' méltó áldozatkészségével emel­ték annak idején a mátrai Sóstó partján á környék impozáns ki­látójául szolgáló monumentális acéltornyot, amelyet azóta is a kirándulók, üdülők tömege ke­res fel újra, meg újra. Gyönyör­ködni a magasból a csodálatos panorámában, s megemlegetni azt a kétszázegynéhány lépcsőt, amelyen a nem mindennapi lát­vány „elérhető". Amilyen jó szolgálatot tesz azonban a kilátó nappal, olyan kellemetlen létesítmény éjszaka, hiszen — a csúcsára helyezett „lámpa" már hosszú ideje nem világít, s ez fölöttébb veszélyez­teti a repülőket.. . A kilátó hiába kiált a szük­séges kivilágításért — úgy lát­szik, hogy senki sem hallja meg. Pedig kétszeresen is meg­érdemli a figyelmet: egyrészt az említett veszélyforrás megszün­tetése miatt, másrészt pedig azért mert a torony más ré­szein is elhelyezett lámpák be­kapcsolásával éjszaka is pom­pázhatna a Mátra újabb neveze­tessége, érdekessége. (-ni) Cukorgyár! főpróba Hatvanban Az új feldolgozószezonra — új létesítmények egész sorával gazdagodott a Hatvani Cu­korgyár: elkészült a répamo­só, a korszerű szeletszárító, s a melléktermékeket hasznosí­tó takarmányüzem. A cukorgyár — kampány­előtti, hagyományos — fő­próbájára, a kijavított és újakkal bővített berendezés ellenőrzésére csütörtökön és pénteken kerül sor. Ugyan­csak holnap történik az em­lített új létesítmények mű­szaki átadás-átvétele is. Kirabolták, míg a piacon járt Találatözön Mindenki tudja, mire „buknak” az alkalmi lakás­fosztogatók, besurranó 1 tol­vajok. Ékszerre, pénzre. Vagyis arra, ami könnyen élemelhető, s ugyanakkor summát ér. Sajnos, megfe­ledkezett erről Geiger János- né, aki mozgásképtelen, idős férjével a hatvani Báthory Gázcseretelep épült Lőrinciben Uj „ruhát” kap a nagyközségi tanácsháza Ugyancsak kapkodja fejét az a lőrinci polgár, aki ezek­ben a hetekben téved a nagy­község székiházába, a tanács­háza épületébe. Malterosvöd- rök itt, téglával megrakott targoncák amott. A különbö­ző hivatalok emberei pedig két szobába zsúfoltan várják az ügyfeleket. Azaz: dehogy várják! Annak örülnek iga­zán, ha mind kevesebben ke­resik most őket hivatalos dolgokban. A vázolt felfordulás oka: építkezés. Építkezik a hivatal, mivelhogy szeretne nagyköz­ségi rangjához illő külsőt hordani. • Mint halljuk a tanácstit­kártól, közel félmillió forin­tot igényel a lőrinci hivatali központ átépítése. Ám ez az összeg még mindig lényege­sen kevesebb, mintha az ere­deti tervnek megfelelően kö­zös irodaházat építtetnek, a fogyasztási szövetkezet és a posta támogatásával. Az így nyert megtakarításnál pedig annyival lesz több ez a be­fektetés, hogy nyomában megszaporodnak a tanács­apparátus hivatali helyiségei, s nem lesznek többé higiéniai gondjaik az itt dolgozó tiszt­viselőknek. Amit e munkálattal kap­csolatban el kell még mon­danunk: kivitelezője a Hat­vani Vegyesipari Ktsz. S az építkezés — az üzem tervdo­kumentációja szerint —, igen rövid időn belül, talán már október elejére befejeződik. A tárgyalóteremből t Garázdaságért nyolchónapi büntetés Szórók János már nagyobb mennyiségű szesz elfogyasz­tása után tért be Gyöngyö­sön a Mátra Kincse Tsz bo­rozójába két társával. Három nagyfröccsöt kért, de. a felszolgáló tanuló meg­tagadta a rendelés teljesíté­sét. Arra hivatkozott, hogy a rendelet szerint ittas egyé­neket nem szabad kiszolgál­ni. Szóróik János erre arcul ütötte a felszolgáló tanulót. Ez sem volt elég mérge ki­öntésére, hozzáfogott az asz­talok és a székek döntögeté- séhez, dobálásához. Közben egyre azt hajtogatta: „Mi­lyen alapon nem szolgálnak ki, amikor törzsvendég va­gyok?” Garázdálkodásának az URH-s járőr vetett veget. A Gyöngyösi Járásbíróság dr. Hajnal Mihály tanácsa gyor­sított eljárással tárgyalta Szórók Mihály ügyét, és hat­hónapi szabadságvesztésre ítélte. Hasonló ügyben már előzőleg is állt bíróság előtt ez a gyöngyösi „erős em­ber”. — há — Nem függ immár semmitől ugyanekkor a lőrinci gázcse­retelep megépítése! Áll a szép, vadonatúj épület a Bem utcában, s ha minden a ter­vek szerint halad, műszaki átadása még ezen a héten megtörténik. Történelmi előzményként mondj üli el, hogy évek során közel hatszázra emelkedett az ötezres községben a gázfo­gyasztók száma. S az előfize­tőknek, a fogyasztóknak minduntalan Petőfibányára kellett járniuk, ha a gáznak fogytán voltak. A helyi köz­ségi tanács számon tartotta e problémát, s az első adódó alkalommal igyekezett azt megoldani. A tetszetős, drótkerítéssel határolt új épület létrehozá­sára így irányozott elő két­százezer forintot fejlesztési alapjából a tanács. További ötvenezer forint előteremté­sére pedig a helység lakóit hívta segítségül. Elkészült immár a cserete­lep. Van is gazdája: Bözsvari Józsefné. Aki Egerben és Szoboszlón igyekszik elsajá­títani az ügykörével kapcso­latos tudnivalókat. Minden reményük megvan tehát a lőrincieknek, hogy a jövő hó­naptól kezdve, fáradtságtól és szállítási költségtől mentesen, helyben jutnak főzőgázhoz. (moldvay) utca 53. szám alatt lakik. Evek hosszú során összeku- porgatott pénzét, mintegy kilencezer forintot, szekré­nye alsó fiókjában rejteget­te. mintha legalábbis pán- célkassza lett volna. Geiger - né ráadásul piacra, boltba jártában sose zárta a lakás­ajtót férjére. Így történt rnep, hogy a hét egyik reg­gelén hűlt helyét lelte pén­zének a szekrényfiókban. A rendőrség most nyomoz. S nyilván előbb-utóbb kéz­re kerül az elesett, idős há­zaspár tolvaja. Kolozsvári István boldogi lakos a szerencsejátékok ju­bilánsának számit, mivel 25 éve totózik és tizenöt éve lot­tózik. Eddig túlságosan nem kényeztette el Fortuna. Két hete azonban mast talált ki: harmincnégy lottószelvényt vásárolt, és a maga által ki­sütött tizenkét számos vari­ációval újból szerencsét pró­bált. A harminchatodik já­tékhéten aztán meg is szüle­tett a várva várt nyeremény: a 34 szelvény közül 21-gyei ért el találatot — két négyest, három hármast, és tizen­hat kettest. Ez a ritka talá­latözön összesen 353 986 fo­rintot eredményezett. ’ t' ■ KI A LEGÉNY? (Foto: Kiss Béla)

Next

/
Thumbnails
Contents