Népújság, 1972. szeptember (23. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-14 / 217. szám

A Szociális Intézetek Központjában Főfoglalkozásuk: minden rászoruló segítése Kataszter a testi fogyatékosokról — Hol épülnek új szociális otthonok? Az országban 1 millió 750 ezer a 60 éven felüliek szá­ma. Legtöbbjük békés, nyu­godt életet él, gondtalanul él­vezi a fáradságos munka utáni pihenést. Ám több mint 30 ezer öregembernek rosz- szak a szociális körülményei, önmagukat ápolni, fenntar­tani aligha tudnák. Ezért hozta létre az állam a szo­ciális otthonokat, ahol je­lenleg 26 226 embert gondoz­nak. Budapesten 900, Pest megyében 500, Veszprém, Bé­kés és Bács-Kiskun megyé­ben 300—300, összesen a fő­városban és a 19 megyében 5000 idős várja még a szo­ciális otthon postai „behí­vóját”. Még többen vannak, akik nerö akarnak a közös otthonba menni, de igénylik az ellátást, azt, hogy valaki mosson, főzzön rájuk. A fia­talabb generáció tagjai közül a testi fogyatékosok képzésé­ről, a súlyos mozgásszervi betegségekben szenvedők és az értelmi fogyatékosok re­habilitációjáról, a vakok, nagyothallók képzéséről, munkába állításáról is gon­doskodnia kell valakinek. Mindezeket a munkákat az alig egy éve fennálló Szo­ciális Intézetek Központja szervezi, ellenőrzi, koordinál­ja, orvosok, pszichológusok, jogászok, gyógypedagógusok és közgazdászok segítségével. Amire a külföld is felügyelt Dr. Bajáczi Péter igazga­tóval és az intézet vezető munkatársaival a felnőttvé­delem országos feladatairól beszélgettem. Mint elmon­dották: az értelmi fogyaté­kosok munkára nevelésében olyan eredményeket sikerült elérni, amelyre külföldön s felfigyeltek. A szocialista or­szágokból, de Nyugatról is egyre-másra érkeznek dele­gációk tanulmányozni a ma­gyar módszereket. Diósjenőn, Visegrádon, Polgáréiban, Putnokon és Szigetváron, 600 férőhelyes nevelőintézetek működnek, ahol az értelmi fogyatékosok mezőgazdasági és háziipari munkát végez­nek. A munka sokat javít állapotukon, többen közü­lük egy idő után — úgyne­vezett védő munkahelyre kerülnek. Bizonyos gyárak, üzemek a munkásszállásaik­ra befogadják az intézetből kikerülőket, rendes bért ad­nak nekik, és akad, aki a havi 3000 forintot is megke­resi. Az intézet munkatár­sai segítenek az értelmi fo­gyatékosok keresetét beosz­tani. figyelnek ráiuk akkor ds, ha már nem laknak az Intézetben. Amennyiben az értelmi fogyatékos a 30 éves kort eléri és állaoota nem javul, foglalkoztatni nem lehet. szociális otthonban helyezik el. A súlyos mozgásszervi be­tegségben szenvedők szak­mai képzését is segíti a Szo­ciális Intézetek Központja. Évente 180—200 embert is­koláznak be. A fiatalok rá­termettségüktől függően ki­tanulhatják az órás szakmát, a gép- és gyorsírást, de van­nak, akik technikumokba járnak, s gondoskodnak el helyezkedésükről. Pályaválasztási tanácsadás A testi fogyatékosok” szá­mát nehéz felbecsülni, mert még sokan nem jelentkeztek a helyi tanácsoknál, nyil­vántartásba vételre. A testi fogyatékos embert családjá­nak egészséges, ép tagjai sokszor szégyellik és legszí­vesebben eldugnák az egyik szoba sarkába, vagy csak a ház " körüli munkát végez­tetnék el vele. A Szociális Intézetek Központja nemré­gen hatalmas munkába kez­dett, nyilvántartásba veszi a testi fogyatékosokat. Aztán pályaalkalmassági vizsgákat végeztet és tanácsot ad: mit tanuljon a testi fogyatékos fiatal. Az intézet a látási- mozgásszervi-hallási-értelmi fogyatékosok képzésével is foglalkozik, jó tehát, ha ilyen ügyekben a rászorulók, vagy családtagjaik' hozzájuk fordulnak. A vakok képzé­se például korhatár nélküli. Jelenleg is 872 látását el­vesztett ember tanul a spe­ciális intézetekben, ahol ké­zi munkára tanítás mellett természetesen közép- és fő­iskolai, sőt egyetemi képzést is kaphatnak. Mintaotthonok Az elmúlt években az el­látatlan, gondozásra szoru­lók részére új szociális ott­honok épültek Debrecenben, Miskolcon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Nagyszéná­son. Tervezés alatt áll a fő­városban két új szociális ott­hon, a meglévőket korszerű­sítik. Milyen legyen az öregek közös otthona, hogyan lehet ott ideális körülményeket teremteni? Ezzel is foglal­kozik az intézet. A tapasz­talatok szerint ott érzik leg­jobban magukat, ahol szép az otthon környéke. Jó leve­gője legyen, de jó közleke­dési lehetősége is. Lénye­ges feltétel a megfelelő kór­házi, vagy rendelőintézeti el­látás, tehát lehetőleg ezek közelében épüljön fel. Az in­tézet munkatársai a megyei helykijelöléseknél, a szociális otthoni építkezéseknél ezek­nek a szempontoknak figye­lembevételét ajánlják. Bu­dapesten a Nyugdíjas Egész­ségügyi Dolgozók Otthona már ilyen mintaotthon. Ma­gas színvonalú és az elmon­dottakhoz hasonló ellátású a miskolci, a debreceni, a za­laegerszegi szociális otthon is. « A nyugdíjasok háza Az első ilyen intézmény Budafokon épült, de jó pél­dája nyomán több helyen is szeretnének nyugdíjasok házát létesíteni. Az ilyen in­tézményben mindenki külön­álló — egy garzon szobából és teakonyhából álló — lak­részben lakik. Az ide költö' zők havi 600 forint lakbért fizetnek, cserébe rendszeres egészségügyi ellátást kapnak és lehetőségük van a közös és kedvezményes élelmezés­ben való részvételre is. A Szociális Intézetek Köz pontja azt ajánlja a taná­csoknak az új lakótelepek építkezéseinél, ne csak böl­csődék, óvodák építését ter­vezzék, hanem már jó előre gondoljanak az öregekre is, létesítsenek minél több nyugdíjasok házát. Az országban honos lett az öregek napközi otthona is, számuk eléri a 418-at. Itt az öregek ebédet, sőt sok helyen vacsorát is kap­nak, rendszeres orvosi ellá­tásban részesülnek. A házi szociális gondozás rendszere különösen Veszprém megyé­ben terjedt el. A szétszórtan élő, magányos öregeket hi­vatásos gondozók, vagy tár­sadalmi aktívák keresik föl, kitakarítják lakásukat, meg­főzik az ebédet, fát-tüzelőt készítenek a lakásba. E házi gondozás elterjedtségét mu­tatja, hogy 1971-ben 640 ezer látogatást tett a mintegy 3800 társadalmi aktíva és a 480 hivatásos ápoló a rászo­rultaknál. A látási, hallási, mozgás- szervi fogyatékos felnőttek, az egyedülélő, kevés pénzű öregek élete soha, sehol sem rózsás. Ök az élet örömeiből kevesebbet élveznek, mint az egészségesek, a fiatalok. El­viselhetőbbé kell tenni szá­mukra az életet, — közös kötelességünk. Különös szor­galommal tevékenykedik ezért az Egészségügyi Minisz­térium szociálpolitikai fő­osztályának országos szerve­zési és módszertani intézmé­nye, a Szociális Intézetek Központja. Mindenki, de különösen az érdekeltek, jó ha tudják, a címét: Budapest, XIV. Május 1. utca 2L ’ Szüts Dénes Plitvicei szimfónia Mondják, mesélik, írják, útikönyvek ajánlják: nézd meg, ha Jugoszláviába mégy ne hagyd ki, Zágráb és a tenger között egy ugrás, kis kitérő. Megéri. Természeti ritkaság. Zuhatagos, festői tavak egybekovácsolt vízi csodája. Ám az a kis kitérő, a „csak egy ugrás”: Zágrábtól is másfél száz kilométer. De a táj mindenért kárpótol. Még akkor is, ha csupán a robo­gó autóbusz ablakából né­zed. A táj: a szávai síkság után — karsztos dombvidék. Ke­mény kontúrok, hősi harcok emlékeivel. Körüs-körül vég­várak romjai. Másfél száz évig véres csaták dúltak e tájon, uszkok viaskodtak a törökökkel, s amikor az osz­mán megállt — itt húzódott a tenger felől Erdélyig a vé­delmi lánc, központjában Károlyváros. Karlovac ma: 40 ezer lakosú iparváros, fontos kereskedelmi és köz- lékedési csomópont. A vizek városának is nevezik, akár­csak nálunk Győrt, mert há­rom folyócska: a Korama, a Kupa és a Mrezsnica szedd keresztül. • Plitvicébem, égbe nyúló erdős hegyek között szürke, kopár kövek, fehér gránit partizánemlékművek alatt, a Gola Pljeszivica és a Mala Kapela völgyében évmilliók óta zúg, morajlik, járja ti­zenhat tó vize a sziklák kö­Sétaút a tavak mentén. (Wormser Antal felvétele — K® zé vágott utat, ömlik egyik tóból át a másikba. Tajté- kozva zuhan alá a mészkö­vek hatalmas gátjairól, mi­közben sajátos szín- és han- gulatszimfóniát játszik. Olyan orgonamuzsika, olyan vízi zene a plitvicei szimfó­nia, amilyent ember nem tud komponálni. Járni, nézni, gyönyörködni való tündér­világ ez a hely.­Az egyik helyen rezzenet- len víztükör ejt ámulatba, de attól pár méterre azonnal forr, habzik, tajtékzik, őr­jöng az ár, mert fentről szinte az égből — mert csak az látszik a zöld lombkoro­nák és a sziklák fehérje kö­zött —, a felső tóból szivár­ványszíniben játszva hull, szakad a víz. A tóban pedig az örök nyugalom: megkö­vesedett, furcsa alakú, abszt­rakt szobrokra i emlékeztető fatörasek szürke-fehér ága. S áganként zúgnak keresz­tül a tavakon a Bijela Rije­ka és a Crna Rijeka — a Fe­hér- és a Fekete folyó is, amelyeknek a színe a való­ságban nem is két —, ha­nem százféle. Ez a két folyó játszik a mészkövek között, hol mérhetetlenül szélesre, tengerszemmé dagadva, hol cémaszálra soványodva, la­pulva vágva ketté a sziklát. 663 méter magasból indul útjára és a nyolc kilométer hosszú tólépcsőn áthaladva, a 133 méterrel feljebb fekvő Korona folyócska sziklás medrébe tér, ott már a já­téktól elfáradva csendesen folydogál, hosszú vándorút­ra készül és kél, kanyarog­va megy a tenger felé. Békés Attila Ni lernu esperanton! Tanuljunk eszperantóul! NYOLCVANÖT évvel ez­előtt, 1887-ben dr. Zamen- hof Lajos lengyel szemorvos évtizedes munkájának ered­ményéként megszületett az eszperantó nyelv, amely az­óta is egyre jobban terjed Európától Ázsiáig, Afrikától Dél-Amerikáig. Népszerűsé­ge nem véletleli: elősegíti a népek egymáshoz való köze­ledését, hasznos szolgálatot tesz a kölcsönös megértés, a béke ügyének. Bármely élő nyelv elsajá­tításához több év hosszú, ki­tartó munkájára van szük­ség. Az eszperantó tanulása ezzel szemben. — bármilyen furcsán is hangzik — élve­zet, kikapcsolódás, különö­sen akkor, ha valaki a neo­latin, germán vagy szláv nyelvek valamelyikét már ismeri. Szókincse elsősorban e három nyelvcsoportra épül. Hadd álljon itt minden különösebb „előválogatás” nélkül néhány olyan eszpe­rantó szó, amely részben nemzetközi, részben a ma­gyar nyelvben meghonoso­dott: plafono, palmo, kultu- ro, elefanto, humoro, familio, kolbasc, panoramo, vagono, hotelo stb. Az eszperantóban szigorú nyelvi szisztéma érvényesül, ^7?. szeptember 14., csütörtök Immár csaknem száz esz­tendeje: 1878. augusztus 31- én súlyos veszedelem zúdult Eger városára. Az éjszaka folyamán óriási felhőszaka­dás volt a Bükkiben, az Eger-patak völgyén félelme­tes vízmennyiség hömpöly- gött lefelé. Az egri árvizek ellen az 1771—1781. években a város északi részén, a mai Mária utca felett épített vé­dőgát: a „Posuerunt” egy darabig felfogta az áradatot, és így a tengerré nőtt víz magassága a fal előtt .már hat méterre emelkedett, amidőn a rettentő víznyomás reggel hat óra után beszakította a gátat. A vízár, azt lehet mon­dani, percek alatt öntötte el a városban a mélyebben fek­vő utcákat és tereket. Az áradat óriási pusztítást vég­zett: „8 emberélet lön áldo­zata az árvíznek, összeomlott 25 ház, s bedőléssel fenyeget 60, lovakban és más állatok­ban a kár 147 db, minden­nap kenyere nincs meg 1059 személynek ..írja az akko­ri újság, a „Hevesvármegye.” A kár későbbi megállapítás szerint felül volt kétmillió forinton! ★ A súlyos csapások komoly intézkedésre késztették a vá­ros és a vármegye vezetősé- ségét. Már a következő év tavaszán elkészült az itteni „Kir. államépítészeti hivatal” szakembereinek közreműkö­désével az „Eger patak sza­bályozási tervezete” a csehi völgytől a kistályai határig terjedő szakaszról. Rendkívül sok érdekes adatot tartalmaznak a doku­mentáció rajzai. így példá­ul megadják a patakmeder szélességét, mélységét, lejté­sét — a. víz könnyebb le­EGRI DOLGOK — száz évvel ezelőtt... folyásának érdekében javas­latot tesznek az erősebb ka­nyarok megszüntetésére, egyes helyeken mederbővíté­sekre. Vagy figyelemre méltó, hogy a terveken jól láthatók az akkor még állott ré­gi hidak, hiszen ezek közül ma már egy sem létezik! Fahidak voltak ekkor a mai Tűzoltó téri hídtól kissé délre a „Sorház utcai híd”, az ott állott káptalani sor­házról elnevezve, az „Irga­lom” utcai ún. „Generális híd”, amely nevét a Zalár József utcai egykori tábor­nok — vagy „generális ház”- tól kapta —. majd a Meszes­közi (Geri Mátyás utca!) kis fahíd —, végül a „Melegvizi híd” a mostani Klapka György utcánál. Boltozott kőhidak voltak a Piac (ma Dobó István) téri Minoriták hídja, a Barátok hídja a je­lenlegi Kossuth Lajos utcán —, végül az érseki kertek déli részén állott íves kő­híd. Ezék közül a legszebb a Minoriták hídja volt, amelyet magát, valamint ott a patak­partot, szép kőszobrok díszí-. tették... it Az említett rajzok feltün­tetik a várostól északra, a patak két partján emelkedő dombok, földek, létesítmé­nyek érdekes neveit is. így Felnémetnél szerepel: „Ko- pasz-pirityó” — „Pirityó- alja”, „Lágyas”, „Büdös Kúti” stb. elnevezés, majd a Felné­met felé vezető „csinált út melletti” részeh, a „Káposz­tás földek” felső végén ál­lottak az azóta már eltűnt „Dobitz malom” és „Káló malom” épületei... Most pedig tekintsük meg a patakot környező utcákat, tereket, építményeket a száz év előtti nevükkel! ★ Ebben az időben a mai Cifrakapu utca még egysze­rűen Cifra utca volt, de a déli végén már állott a „Cif­ra malom”. A mostani Má­jus 1., nemrégiben Servita utcát Posta utcának nevez­ték, az egykor a Szegfű utca és a Servita utca sarkán ál­lott postahivatalról. A jelen­legi Tavassi Antal utca neve Szabatka utca (így, ' t-vei!), nem tudjuk miért. Á Knézich Károly utca neve „Káptalan, vagy Mecset utca”, a Janko- vics Dezső és Balassa Bálint utcáé Tavasz utca, ill. Hold utca. A kis szűk Szoiárcsik utcát Liliom köznek, a To­rony utcát Kocka utcának, a Mecset utcát Kígyó utcának hívták. A Dayka Gábor utca Szegfő utca (nem sajtóhiba!) —, a Harangöntő utca egy­szerűen Harang utca volt. Az ez idő szerinti Markhót Fe­renc utca az ottani kórház és a terven feltüntetett „Irgal- masok zárdája” következté­ben — amint ezt előbb már említettük —, mint Irgalom utca szerepéi, és az itt volt Generális hídtól délre levő patakparti házaknál a „Fo­lyamsor” fut lefelé... ” To­vábbi nevek még: az ez idő szerinti Dobó István tér he-r lyén a Piactér, a dr. Hibay Károly utca elődje az Újvi­lág utca, a Kossuth Lajos ut­ca mint Barátok utcája. Ér­dekes a Kossuth Lajos utca keleti vége, a patakon túl: ez Kaszárnya utcának van fel­tüntetve, bizonyára azért, mert ekkor még az egykori Buttler ház kaszárnya, illet­ve katonai kórház volt! És talán utolsónak említsük itt meg, hogy a mostani Egész­ségház utcának a neve Er­zsébet utca, amely elnevezést a szomorú emlékezetű Bach- korszak idején, az Erzsébet királynő iránti hódolatból kaphatta ... Végül szóljunk néhány ér­dekes épületről a patak kö­zelében. így megvan még a térképen a Cifra-kapu, a TűWtó-laktanya helyén egy „Belső malom” szemben vele a „Preszler szeszgyára.” Sze­repel az akkor nem is régi Gőzmalom, majd az 1. sz. is­kola helyén a Binét szesz­gyár! A mai Kossuth Lajos utca 13—15 számú épületeket a helyszínrajz „Űj törvény- szék”-nek jelzi, azután ábrá­zolja az egykori melegvizi fürdőt, és a Lakatosárugyár északnyugati sarkán van a „Lögyögő malom”! ★ Ennyit tehát a közel száz évvel 'ezelőtti Eger érdekes dolgairól, amelyeket nem árt tudomásul venni, megjegyez­ni, hogy így kedve, váro­sunk megbecsülése, szeretet?! még inkább növekedjék ben ' mink! Heveny Sándor í a németet, oroszt vagy egyéb nyelveket oly megnehezítő kivételek nélkül! A főneveknek nincs ne­mük, mind o-ra végződnek. A melléknevek végződése a, a határozószók e, a főnévi igenév i végződést kap. Az igét lényegében nem ragoz­zuk, a főnévnek csak alany- és tárgyesete van. (Ez a né­met nyelv négy, az orosz hat esetéhez, a magyar kb. 18— 20 végződéséhez képesít je­lentős könnyítés!) Az esz­perantó az olasz nyelvhez hasonlóan rendkívül dalla­mos, ritmikus. KÜLÖNÖSEN nyelvtehet­séget nem kíván: szókincse „nemzetközi”, nyelvtana lo­gikusan leegyszerűsített, így bármelyik idegen nyelvnél összehasonlíthatatlanul rövi- debb idő alatt megtanulha­tó, A világnyelv nemzetközi értékét és népszerűségét az eszperantisták 42 világikong­resszusa, sok száz nemzetkö­zi konferenciája, több ezer egyesülete és irodalmának állandó növekedése bizonyít­ja. Aligha találunk olyan or­szágot, ahol nem ismerik ezt a nyelvet. Szervezett for­mában kb. 85 országban húszmillióan tanulják, be­szélik a lengyel szemorvos által megalkotott esperanta lingvo-t. Hazánkban már 1913-ban megalakult a Magyar Mun­kás Eszperantó Egyesület. Ma az országos Eszperantó Tanács kb. 150 eszperantó szakkör működéséről tud. Magyarországon az eszperan­tóul beszélők, tanfolyamra, szakköre járók száma kb. 60 ezer. Ennél azonban jóval többen foglalkoznak, tanul­nak önállóan. A magyar eszperantó iro­dalmat elsősorban dr. Kalo­csai Kálmán versei, igen ér­tékes műfordításai (pl. Az ember tragédiája) valamint Baghy Gyula verses, novel­las kötetei és regényei rep­rezentálják. MINDENKI lehet eszpe­rantó; azaz reménykedő (ez a szó magyar jelentése), csupán szorgalom és szabad idő kérdése. Ha érdeklődés­sel, a nyelv rendVvíll hasz­nos szerepének tud 'éhan is­merkedünk meg a nyelv­könyvvel. a nyelvvel észre- véi' 1- -.zzánk nő. tanít, S7 'cciT/j Ung- konnyü \ttlU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents