Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-10 / 187. szám

CSERESZNYEKOR M inden megkeresett száz forintunkból 17-et Italra .töltünk ... A kórházak ideg- és elmebeteg-osztálya­in, az ilyen jellegű gyógy­intézetek ágyainak 23 száza­lékában sokszor majdhogy­nem reménytelen helyzetű alkoholistákat ápolnak .. . Tudjuk, halljuk, olvassuk és tapasztaljuk, hogy az alkohol egyre inkább uralkodik raj­tunk. s mégis, mintha mit sem tehetnénk ellene. Ahe­lyett, hogy kivennénk egy­más kezéből a sokadik poha­rat alkalmat alkalomra hal­mozunk, s szinte már életünk minden zugában megtalálha­tó a szesz. És nem is titkol­juk, hogy iszunk: önfeled­ten és sportszerűen dicsek­szünk azzal, hogy mennyire vagyunk hitelesítve, s nyíltan behurcoljuk munkahelyünk­re a cseresznyét, új nemzeti italunkat. Lassan már ott tartunk, hogy minden ese­mény „ok az ivásra”, a ki­nevezés és a leváltás, az el­utazás és a megérkezés, a há­zasságkötés és a válás, a bu­kás és a sikeres vizsga egy­aránt. Minek erről annyit beszél­ni? — mondják sokan. — Mindez azért van, mert nö­vekszik az életszínvonal. Ha nem volna miből inni, nem alkoholizálnának az emberek — mentik a mindenütt je­lenlevő alkoholt a békés be­lenyugvás hívei. A jobb élet azonban nem torkollhat ilyen szegényes eredményibe, ahol az alkohol a megalapozója ió kedvünknek, a jó hangula­tunknak. Az ember azért em ­ber, hogy kösse le magát hasznosan, s hogy a szemé­lyiségét építse és ne rom­bolja. A boldogság, a pihe­nés. a szórakozás nagyon sokféle lehet, a jobb anyagi lehetőségek pedig arra valók, hogy szépen éljünk. Azt is mondják az italpár­tiak, hogy egy sor foglalko­zás velejárója a rendszeres alkoholfogyasztás, s hogy nél­küle jónéhány munkakörhöz nem lenne elég erő az em­berekben. Csakhogy az alko­hol a legnagyobb hazug, mert képes elhitetni, hogy erőseb­bé tesz, miközben legyengít, hogy okosabbá tesz, miközben elbutít, hogy szebbé, fiata­labbá válhatunk általa, mi­közben megöregít, elhasznál, felőröl és elcsúnyít. Ariszto­telész máig is érvényes böl­csességgel adta meg jellem­zését: „Az első pohár ital, amit megiszol, az egészségé, a második a jókedvé, a har­madik a ttánaté, a negyedik a gyalázaté .. Minden ember egészségére, munkabírására, az életben el­ért eredményeire, munkaked­vére és erkölcsi magatartá­sára károsan hat a rendsze­res és mértéktelen szeszfo­gyasztás. Kár ezt szépíte­nünk, ez a józan igazság. Mondják azt is „a kedves ré­szegek” védelmezői, hogy az italozás kinek-kinek magán­ügye, s amíg az iszákos em­Do you know...? Wissen.Sie...? 3Haeie-nn bw...? Tudjct-e On...? Heres megye — négy nyeWen Tudja-e ön, hogy van Ma­gyarországnak• egy megyéje, ahová bármikor érkezik, minden évszakban megtalálja mindazt, ami szükséges ah­hoz, hogy jól érezze magát? Ez HEVES... Így kezdő­dik az a színes, reprezenta­tív kiadvány, amely nemrég hagyta el a Globus Nyomdát Közös vállalkozás gyümölcse ez a 32 oldalnyi füzet. A me­gyei tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésé­ra 9 ÁFÉSZ, a Panoráma, az Élelmiszer és az Iparcikk Kisker, a Felső-magyarorszá­gi Üzemi Vendéglátó Válla­lat, az Eger—Gyöngyös vi­déki Pincegazdaság, a Park Szálló, a megyei Idegenfor­galmi Hivatal és a Turista­házakat Kezelő Vállalat fo­gott össze arra, hogy hasz­nos útikalauzt adjon — an­gol, német, orosz és magyar nyelven — egy jól sikerült Heves megyei kiránduláshoz, látogatáshoz. A hasznos útmutató hat fejezetben mutatja be me- megyénk sokszínű tájait. Bő­séges ismeretekkel szolgál elsőként Egerről, történel­münk ősi-hősi múltjáról, majd mindjárt bükki baran­golásokra invitál, utána, el­időzünk két hegységünk mes- gyéjén, s úgy kanyarodik fel utunk a Mátrába. Vidám utazást tehetünk „Bor-or­szágba”, végig a Mátraalján, Verpeléttől Abasárig. Külön fejezetben ismerkedhet a fü­zet lapozója két városunk­kal, Gyöngyössel és Hatvan­nal. Sokan akadnak, akik már bebarangolták Európa nagy darab földjeit, látták az olasz tengert, Párizs ember­bozótját”, az osztrák Alpo- kokat, Csehszlovákia regényes tájait, a dalmát sziklás par­tokat, de igen keveset lát­tak abból, ami itt van a ke­zünk ügyében, a magyar vi­dékeket, a magyar városo­kat, falvakat, hegyeket, er­dőket és tavakat. Ez a füzet kedvet csinál egyik legszebb indegenforgalmi célpontunk felfedezéséhez. Megismerkedhet a füzet ol­vasója Heves megye egészen különleges idegenforgalmi adottságaival, ugyanakkor a természeti szépségek mellett a gazdag történelmi emlé­kek végtelen bőségét is fel­sorakoztatja ez a hasznos út­mutató. A felsorolásokból ügy tűn­hetik, mintha szokványos útikönyv született volna itt. Ám szó sincs erről. A füzet szerzője — Novobáczky Sándor, a „Magyarország” c. hetilap vezető újságírója — nem arra törekedett, hogy a megye látványosságairól részletes műtörténeti, geoló­giai vagy történelmi tájé­koztatást adjon. Célja az volt inkább, hogy a látvá­nyosságok nyomvonalát kö­vetve felhívja a figyelmet azokra, s egyben praktikus tanácsokkal szolgáljon a tu­rista mindennapi igényeinek kielégítéséhez — amilyen például az elszállásolás, ét­kezés, vásárlás vagy prog­ram összeállítás. S éppen eb­ben a gyakorlatiasságban, praktikusságban van ennek a kiadványnak egyedülálló ér­deme. (pataky) Ez aztán meglepetés! Nevezhetjük hűségjutalom­nak, vagy éppen dupla érté­kű névnapi ajándéknak — hiszen az ajándékozók és az ajándékozott egyaránt kelle­mesen meglepődtek —, min­denesetre nem mindennapi „sztorit” produkált Fortuna. Eger egyik legrégibb lottó­zója. egy idős asszony — nem járult hozzá nevének közlé­séhez — névnapi ajándék­1912. augusztus 10., csütörtök bér körül nincs különösebb baj, baleset, munkafegyelmi vétség, munkahelyi, vagy ki­pattant családi botrány, ad­dig hadd igyon, senkinek semmi köze hozzá, hogy mire költi a keresetét. „Iszik ugyan, de jó munkaerő” — halljuk az erkölcsi felmen­tést és védelmet adó kijelen­tést. És szóhoz jutnak egyre inkább a gúnyolódók is, mert aki elutasítja önfegyelemmel a sokadik poharat, hamar megkapja: „Megijedtél, Mál­nás Jóska?!” A nők terjedő ivásának is akadnak felmen­tői : „Igyon, hiszen egyenjo­gú’’ — mondják mostanában sokan azokra a szerencsétlen, talajukat és önkontrolljukat vesztett nőkre, akik az ital­pultokat támasztják. Érdekes, hogy köztük a legritkább esetben akadnak családanyák, akik a munkájuk mellett oda.’ haza a második műszakot is derekasan ellátják, sokkal in­kább az elvált, elmagányoso- dott, szerelemben csalódott és társ tálán nők közül sze­di áldozatait az ital... , TJa végiggondoljuk, van-e * * kikre, hová bíznunk annak a sokadik pohárnak a kivételét' a kézből, az ivás divatjának a leküzdésére, nem találunk más társadalmi bázist, mint a munkahelyet. S ott is a százezernél is több, egymilliót meghaladó tagot magában foglaló szocialista brigádmozgalom segíthet az olyan légkör kialakításában, amelyben nem „bocsánatos bűn”-nek, hanem ön- és köz- veszélyes cselekedetnek szá­mít az iszákosság. ök sokat tehetnek személyes példá­jukkal és határozott fellépé­sükkel is azért, hogy a mun­katársi. kollektívák ne züll- jenek együtt italozó kompá­niákká, hogy a fizetési napo­kon is haza vigyen az út, s a nő őrizze meg női mivol­tát abban is, hogy nem iszik versenyt a férfiakkal, s hogy a munkahely az alkotó és eredményes munka kizáróla gos színhelye legyen minde­nütt és nem a zugivásoké, ahol a poharazga tások köz­ben mellékesen, néha-néha, dolgozunk is. K. B. | Hová lett a fehér úttörőing? Közeledik a tanév kezde­te, a szülök már vásárolják gyermekeik számára a tan­szereket, az egyenruhákat. Azaz csak vásárolnák. Szok­nyát, blúzt tudnak venni, de fehér úttörőing nincs. Az is­kolákban a gyermekektől megkövetelik a szabályos egyenruhát még akkor is, ha az üzletekben hiánycikk. A pénzesebb szülők bejár­ják az országot, s remélik, hogy valahol majd csak akad fehér úttörőing. De nincs. Barna és drapp van, de ezek nem jók, mert ezek tá­bori ingek. Az egri ezermesterbolt el­adói elmondták, hogy már egy hónapja megrendelték, de sajnos nem kaptak. Mi okozza a hiányt? Amikor a régi, gyűrődésre hajlamos fehér úttörőinget felváltotta a könnyen mosható, gyűrhe- tetlen, ami még olcsóbb is mint az üzletekben árusított más fazonú fehér blúz, so­kan ezt vásárolták hétköz­napi használatra is. Leszed­ték róla a gombokat és a vállpántot, s már lehetett is hordani bármilyen alkalom­ra. A kereskedelem erre nem számított, s most éppen azoknak az igényeit nem tudják kielégíteni, akiknelf valóban szükségük lenne a fehér úttörőingre. Jó lenne ha a hiányt szeptemberig pótolnák, hiszen akkor még nagyobb lesz a kereslet az ing iránt. Ek Sándor Kossut h-dijas tötte be 70. életévét. Születésnapja alkalmából nyílik gyűjteményes kiállítása a Műcsarnokban, szombaton, pünkön a mester a készülő kiállításon. festőművész kedden töl­meg Ke­(MTI foto — Molnár Edit felv. — KS) A párttörténeti közlemények új száma Az MSZMP Központi Bi­zottsága Párttörténeti Inté­zete folyóiratának most meg­jelent — ez évi második — száma tematikus módon há­rom olyan terjedelmes tanul­mányt is közök amelyek ugyanazon problémakör egyes részleteit taglalják. Pándi Pál munkája Révai Jó­zsef Petőfi-képéhez fűzött magyarázatával nemcsak rendkívül érdekes adalékot szolgáltat a nagynevű mar­xista gondolkodó tevékenysé­gének idetartozó jellemzői­hez, hanem választ keres ar­ra a kérdésre is, hogy miért éppen Petőfi került a kom­munista párt művelődési po­litikájának megkülönböztetett helyére. K. Nagy Magda dol­gozata — Irodalmi hagyomá­nyaink az 1920-as évek kom­munista publicisztikájában —, elsősorban a feldolgozott anyag gazdagságával lepi meg az olvasót, míg Szabolcsi Miklós műve — Irodalomtör­ténet és munkásmozgalom­történet —, a két kutatási terület viszonyáról mond el fontos tapasztalatokat. A Ta­nulmányok rovatban közölt negyedik anyag Csatári Dá­nielé. Felszabadulás és ha­zafiság címmel olyan téma — korántsem kimerítő, de gondolatébresztő —, feldol­gozására vállalkozott, ami­lyet aktualitása, ' elvek és gyakorlati tapasztalatok ösz- szevetése miatt örömmel fo­gadhat a folyóirat forgatója. A Párttörténeti Közlemé­nyek egyéb anyagai közül említést érdemel Jemnitz Já­nos írása, Georgi Dimitrov korai munkásságáról,, vala­mint a Szemle rovat, amely­ben öt könyvről találhatni kritikát. ként a családtagoktól öt da-; rab lottószelvényt kapott.; Valamennyien ismerik az; idős asszony szenvedélyét, így nem volt nehéz eldönte­ni, mi is legyen az ajándék. Nos, ez az ajándék értékes­nek bizonyult, mivel a 30. já. ! tékhéten az egyik szelvényen^ négyes találat született. A nyereményt — 175 ezer 328 forintot —, szerdán fizették; ki a lelkes lottózónak, alti! már 15 esztendeje (az idén! van a lottó másfél évtizedes; évfordulója), játszik hűsége-! sen, és a jelek szerint nem; is alaptalan reményekkel. 3. Utálom az italt. Gyönyörű fekete szeme van. Barna a haja, csöppet hullámos. De rövidre van nyírva. És barna a bőre. A lábszára hosszú, izmos. Ni, most felugrott a magasba! Mi történt vele? Ennyi erővel csinálhatna egy double tourt. Az iskolában Karel ilyen játékos. De Ka­rel sokkal idősebb. Sokkal, sokkal. Legalább tizenhét éves. Dávid meg... Nem tu­dom, mennyi lehet. Most eltűnt a fordulóban. Vajon holnap eljön-e? Jó volna. Mit csináljak vacsorá­ig? Anyuci most a vacsora­készítéssel foglalkozik. Jó volna gyakorolni egy kicsit. Előkerestem az egyik spicc­cipőt. Hoztam kettőt is. Ez ellen nem szólhatott anyuci. Paula néni szerint' két óra gyakorlás a legkevesebb. Nyáron is. Becsukom az ajtót. Ledo­bom a ruhát. Úgyis kimeleg­szem. Alapállás. Lépések. Forgás. Lépések. Forgás. Újra for­gás. Nem. a forgás nem megy. Kár, hogy. itt nincs korlát. De jó ez a hosszúkás toalett­tükör. Jól ellenőrizhetem ma­gam. A karmozgásom elég jó. A kézfej- és ujjmozgásom is. Paula néni ezt mindig megdi­cséri. Még csupasz a hónom alja. Ez jó. Nincs gondom a borotválásra. Azért másutt már nem vagyok csupasz. És már mellem is van. Én tu­dom, hogy minden nap több. Kicsi még, de tudom, éjsza­ka csöndben nő. Csak olyan akarok lenni, mint Gertrud. Ö tizenöt éves korára kifej­lett nő lett. Amilyennek egy izmos balerinának kell lennie. Hol vagyok én még ettől? De hát ráérek. Még két évem van hozzá. Nem is egészen kettő. Csak huszonkét hó­nap. Ö, tudok-e én valaha is annyit, mint ő? Olyan spicc- allegrókat. Meg arabeszket. Karel szerint is bennem megvan a lehetőség. Karel nincs olyan szép fiú, mint Dávid. Dávid lesütötte a szemét. Milyen félénk és mégis mi­lyen férfias. Milyen izmosa nyaka. Látszott az ing kihaj­tójából. Biztosan a sok fú­jástól olyan izmos. A fúvó­soknak izmos a nyakuk, tu­dom. Ahogy nekünk izmos lesz a lábunk.' , Apuci azt írta, hogy Gert- rúdnak nem szabad férjhez mennie. Akinek férje van, nem kap szerződést. Nálunk ilyen szabály nincs. Primusz Dóra még gyereket is szült Ez azért furcsa. De az is furcsa, hogy Dá­vid még nem hallott ilyen nevet. És az nem furcsa, hogy őt Dávidnak hívják? Ha holnap nem jön el, én megyek oda. Át az erdőn, a hegygerincen. Ejnye, elaludtam. Egyedül vagyok a házban. Anyu teg­nap apa után utazott. Ott­hon folytatja a gyakorlást, mondta. Ez igaz, otthon is gyakorolhat. De itt sokkal nagyobb a csönd. Féltékeny, erről van szó. Engem a szomszédokra bí­zott — időnként nézzenek rám. Károly bácsi nagy me­zőgazdasági szakértő. Állator­vos volt, de most már nyu­galomban van. Állatokkal viszont már nem foglalkozik. Nagyon öreg, táti még hat­vanévesnél is több. Lilian néni hozzá képest roppant fiatal. Szerintem legalább húsz évvel fiatalabb, ha nem huszonöttel. Anyunál is fia­talabb. És nagyon kedves, szívélyes asszony. Ma még volt tegnapról ebéd, de hol­nap, megígérte, ő főz nekem. Mákos metéltet, mert tudja, hogy azt nagyon szeretem. Ma olajban sült krumpli volt, egy vájdlinggal, ezt még anyu csinálta. És hozzá nyers paradicsom. Nagyon beehet­tem, mert ebéd után képte­len voltam ébren maradni. Elaludtam. Furcsát álmodtam. Klotild- dai álmodtam. A nyitott ab­laknál állt. aztán hirtelen megfordult Kitárta a karját, és szinte repült felém, A nyakamba csimpaszkodott, lábujjhegyre állt, nyakát fel­nyújtotta, és fitos orrát az enyémhez érintette. Aztán megfeszítette a két karját, ujjai szorosan kulcsolódtak a tarkómra. Így felhúzózkodott rajtam, hogy könnyebben ösz- szeérjen az (orrunk. Olyan erősen nyomta orrával az orromat, hogy egyszerre csak bizseregni kezdett az orrcim- pám. Nagyot tüsszentettem és felébredtem. A dívány plüss- pámája bizsergette meg az orromat. Elővettem a klarinétot, elő­vettem a Kröpsch-füzetet, mit tegyek? — Ezekkel a gya­korlatokkal kell mindennap kezdeni. Nem ment sehogy- se, kemény lehetett a nád. Abbahagytam, de előbb be­csuktam az ablakot Károly bácsiék háza száz méterre van tőlünk, de jócskán oda- hallatszik a tülökhang. Faragtam egy nádat. Soká­ig bíbelődtem vele, mert még mindig nem tudok tisztessé­gesen nádat faragni. Kicse­réltem a régit. Most, persze, jobb lett Nem is éreztem kedvet a Kröpsch-gyakorla- tokhoz. Webert vettem elő. A lassú részt nagyon szépen fú­jom, szavamra! A tükörben is néztem ma­gam: jól tartom-e a csövet? Még pofákat is vágtam. Fin­torogtam, mint egy lány. Vagy helyésebben, mint egy majom. Egyszer csak meghűlt ben­nem a vér. A verandára néző kis ablak üvegéhez nyomta az orrát ez a Klotild, vagy hogy a fenébe hívják. Pisze- sége még piszébb lett. ahogy az orrgumója szétnyomódott az üvegen. Leeresztettem a hangszer* a kezemből, és odaugrottam az ablakhoz. Ez a Klotild nem szaladt e1, bátran nézett a szemembe. (Folytatjuké

Next

/
Thumbnails
Contents