Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-10 / 187. szám
ALKALMAZOTTAK Borvflágrersenr *72 f TAVALY — a termelőszövetkezeteket nem számítva — 54 ezer fővel növekedett a népgazdaságban foglalkoztatottak száma. Ez kevesebb, mint a negyedik ötéves tervben erre az időszakra számítottak. Az iparban 22 ezer fővel csökkent a munkáslétszám, ugyanakkor az alkalmazottak csoportja 11 ezer fővel gyarapodott, ebből 8 ezer az adminisztratív munkakört ellátókra jut. A tények tükrében világosan meglátható az a folyamat, amely immár évek óta tartósnak bizonyul. Az állami iparban a munkások száma 1964-ben jutott túl az egymillión, 1969-ben volt a legnagyobb, azóta csökken. Az adminisztratív alkalmazottak tábora 1965—1967 között, tehát három esztendő alatt mindössze ezerrel bővült, 1968-ban viszont 9 ezer, a következő évben 8 ezer, 1970-ben pedig 20 ezer volt a növekedés. Mielőtt elhamarkodott következtetésre jutnánk, állapítsuk meg: az alkalmazottak számának növekedése, a munkások és az alkalmazottak arányának változása világjelenség, nem kivétel alóla egyetlen ipari ország sem. A tudományos-technikai fejlődés természetes kísérője ez, hiszen jelentősen kibővült a közvetlen termelést megelőző — előkészítő —, majd az azt lezáró — elemző — mozzanatok köre. Hazánk esetében közrejátszott a gazdasági reform is, a gyártmányfejlesztés, a kereskedelmi tevékenység stb. előtérbe állításával, illetve azzal, hogy a korábban „bújtatott” létszám — a munkásállományúnak feltüntetett, de adminisztratív, vagy műszaki munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak — átsorolásra került. A GONDOT az jelenti, hogy az alkalmazottak aránya túlzott, s a növekedés mértéke egészségtelen. Tíz év alatt az iparban az összes alkalmazottak száma 250 ezerről 376 ezerre emelkedett. Ezen belül a műszakiak csoportja 95 ezerről 150 ezerre, az adminisztra- tívoké 84 ezerről 142 ezerre gyarapodott. így azután ezer munkásra már 313 alkalmazott jutott, míg tíz évvel korábban 278, s ezen belül az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottak ezer munkáshoz viszonyított aránya 98-ról 114-re növekedett. Ilyen iramban mindez aligha folytatható. Alkalmazott a ragyogó tehetségű konstruktőr, a szorgalmas könyvelő, az igyekvő műszaki rajzoló, a sok hibával dolgozó bérelszámoló, a képzettség nélküli ügyintéző. Ezért, ha azt mondjuk, hogy például a villamos- energia-iparban tízezer, a gépek és gépi berendezések gyártásában 40 ezer, a textiliparban 23 ezer alkalmazott van, még nem jutottunk Soltra. Valamivel közelebb visz a célhoz — mert bizonyos területek, tevékenységek szerepét érzékelteti — az egyes foglalatosságok szemügyre vevése. Például a könyvelőké, akikből 17 ezer volt 1949-ben. Elmúlt tizenegy év, s már 58 ezerre rúgott számuk, míg 1970-ben 87 ezerre. Ugyané sorrendben a gyors- és gépírók csoportja 14 ezerről 26-ra, majd 37 ezerre bővült, a műszaki rajzolóké 1200-ról 6200-ra, s végül 9600 -ra. Tíz év alatt a művezetők tábora 28 600 főről 55 ezerre növekedett.». Nincs megállás? NE SIESSÜNK a válaszszák Általában szólni az alkalmazottak ellen nemcsak igazságtalanság, hanem hiba is lenne. Többségük munkája szükséges, értékes, nélkülözhetetlen. Akiké nem az, ezért sem elsősorban ők a felelősek. A gyárak, a vállalatok ugyanis gyakran nem vizsgálják magának a tevékenységnek az indokoltságát — a termelésből fakadó funkcionális szükségességét — hanem gyorsan létszámot verbuválnak, bár a munka öncélú, papírt fogyaszt, kerülőutakat és zsákHárom híd és három kilométer Mi történik az épülő M—3-as Halmajugra és Kápolna közötti szakaszán? Több mint négy kilométer hosszan leterítették már a burkolatot az épülő M—3-as Kápolna utáni szakaszán. Itt sokáig állt ez a munka, mert át kellett hidalni a völgyet. így mondják az építők: már csak három kilométer hosszú szakasz hiányzik ahhoz, hogy Halmajugrától Kápolnáig lehessen menni a majdani M—3-ason. De ezen a három kilométeren meg kell építeni még három hidat. Erről a munkáról tájé- koztatt bennünket Danyi József, főművezető, aki a Tar- nóca-patak völgyének most folyó munkálatainál tevékenykedett ott. jártunkkor. Itt egy 16 méter hosszú, vasbeton lemezhíd ível át majd a patak fölött. Egyik oldalán a földet szedik ki, a másik oldalán már az alapokat rali ják le. Még két hónapba beletelik, mire az építők készen lesznek a munkával. Augusztus 1-re kellett volna megérkeznie a Bene-pa- tak hídja tervrajzainak. Üj tervek készültek erre a munkára, mert módosították a korábbi elképzelést. Mégsem 35 méteres híd fogja át majd itt a két partot, hanem attól jóval rövidebb: 19 m-es. Ügy látják a szakemberek, egy ilyen kisebb híd alatt is ki lehet képezni az állatok áthajtására a megfelelő ívet. Ez lesz az a bizonyos tehénjáró. A harmadik híd hat gyűrűből áll majd. Ezekből egy gyűrű már kész. Hetenként másfél gyűrűt tudnak meg- osinálni. Szeptember elején erről a munkahelyről is jelenthetik a hídépítők: a feladatot elvégeztük. Hidak, szaknyelven: műtárgyak, amelyek pillanatnyilag megnehezítik az M—3-as építését, később pedig megkönnyítik az utazást a járműveknek. A főművezető szerint minden műtárgyat elkészítenek november 1-re. Ezeken kívül három kilóméter hosszúságban a burkolat leterítése marad hátra. Ügy tűnik, ez már nem igényel sok időt. De egy út ma már nem lesz készen azzal, hogy ráterítik az aszfaltot. Annak sok tartozéka van még, hogy megfeleljen a forgalom szabályainak. Mire ezek a nem szorosan vett útépítési feladatok is a végrehajtásukhoz érkeznek, bizony benne járunk már az 1973-as évben. De addig is meg-meg- látogatjuk az útépítőket, akik ott fáradoznak már több mint egy éve megyénk első igazán modern közútjának kialakításán. Még annyit: ez a Halmajugra—Kápolna közötti M—3- as a majdani autópálya egyik része, anak egyik pályateste, a másik pályát később építik meg mellé. Oka pedig annak, hogy ezt a fél részű autópályát, már most megcsinálják, az, hogy a most használatos 3-as utat a visontai külfejtés terjedése miatt egy nagy részen el kell bontani. És ha már építünk helyette másikat, építsük a véglegeset. Ezért készül az M—3-as máris. (ffmf) utcákat hoz létre, azaz aka dályokat növeszt, vesztesé get terméL S itt van a lé' nyeg! Ez az a mulasztás amelynek következtében tar tóssá vált egy egészségtelel folyamat; a vállalatoknál nincs különösebb érdekeltsége abban, hogy ésszerűer határozzák meg az alkalmazotti létszámot. A nehéziparban 708 eze: munkás és 235 ezer alkalmazott keresi meg a kenyerét, a könnyűiparban 26! ezer munkás és 51 ezer alkalmazott dolgozik. Az összkép tehát nem meghökkentő, ám egyes részterületek esetében már igen. A kézmű- és háziiparban például tíz év alatt az ezer munkásra jutó alkalmazottak száma 88-ról 280-ra nőtt! A.z élelmiszeriparban 110 ezer munkás mellett 22 ezer adminisztratív alkalmazott tevékenykedik, ami éppen húsz százalék! Magas ez az arány a gépek, gépi berendezések gyártásában, a műszeriparban. Azaz iparterületenként eltérő a helyzet, s így különböznek a gondolj, a teendők is. Sok a mendemonda az alkalmazottak körül. Nem csinálnak semmit, jó pénzt tesznek zsebre, s így tovább. Pénz? Lássuk. 1970-ben a műszakiak átlagos havi keresete 3071, az adminisztra- tívoké 1968, a munkásoké 2052 forint volt. 1960-ban 82 forintot, 1970-ben 84 forintot tett ki a munkások és az i adminisztratív alkalmazottak | átlagos havi keresetének 'különbsége, a munkások ja- 1 vára Nem olyan nagy üz- .let tehát adminisztratív .munkaerőnek lenni, amit bizonyít az is, hogy e csoportban a férfiak száma tíz év alatt csupán 3 ezerrel, a -nőké viszont 42 ezerrel növekedett, s ma az adminisztratív alkalmazottak több, mint 76 százaléka nő! Aligha az anyagiak alkotják ezek szerint a vonzerőt, -sokkal inkább azok aköny- nyebbségek, amelyek a nőknek fontosak. ÁLTALÁNOSSÁGBAN elrendelni az alkalmazotti létszám befagyasztását, vagy megszabni növekedésének mértékét, éppen lehetne, de nem járna lényeges eredménnyel. A megoldást egyetlen út kínálja: a szó szoros értelmében vett munkaerőgazdálkodás megteremtése. S ezt „lentről” ösztönözni, „lent” pedig csinálni kell. RlfN M. O. Szakmai bemutatók Heves megyében A FAÜ Szőlészeti és Borászati Tanácsának ülése Egerben Az I. borvilágversennyel párhuzamosan megrendezésre kerülő nemzetközi szőlészeti és borászati kiállításra öt kontinens különböző országaiból várnak- szakembereket hazánkba. Ebből az alkalomból az érdeklődő vendégek bemutatókon ismerik majd meg Magyarország történelmi borvidékein működő jellegzetes üzemeket, pincészeteket és az alkalmazott szőlőtermesztési, -feldolgozási eljárásokat. A programok összeállításakor a rendezők azt vették figyelembe, hogy a különböző körülmények között gazdálkodó üzemek szakemberei megvitassák termesztési és szervezési problémáikat, valamint lehetőség nyíljék a tapasztalatok széles körű kicserélésére is. így esett a választás többek között Heves megyére, pontosabban a nagy múltú mátraalji és egri borvidékre, ahol a hegyvidéki borszőlőtermesztés, -feldolgozás és -tárolás technológiáját tanulmányozhatják. A MÁTRAALJI BORVIDÉKEN A vendégek a MátraaTján elsőként a nagy réclei Szőlős - kert Termelőszövetkezetbe látogatnák, ahol megismerkednek az üzem életével. Megtekintik a szőlőoltvány-ké- szítő és -hajtató üzemet és megismerkednek az oltvány- készítés technológiájával. Ugyancsak érdekesnek ígérkezik a közös gazdaság szőlő- feldolgozójának megtekintése «ás, aliol a gépesített borke- í zelésról, tárolásról és palac- ' hozásról kapnak tájékoztatást. A szövetkezet vezetői elkalauzolják a vendégeket a szőlőbe is. Ismertetik az agrotechnikát, a szőlő talajművelő és növényvédő gépeit, melyeknek egy részét a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet, az egri MEZŐGÉP, valamint a BMG debreceni gyára mutat be. Érdekes programot ígér a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság meglátogatása is. Ott elsősorban a ma-gasmü- velésű szőlőültetvényekkel, az alkalmazott művelési módokkal és a kísérletbe vont újabb szőlőfajtákkal ismerkedhetnek meg a vendégek. AZ EGRI BORVIDÉKEN A minőségi fehér borszőlőfajtákat mutatják meg a szakembereknek az andornaktáA Nemzetközi Szőlészeti- és Borászati Hivatal (OIV) az első borvilágversenyt Budapesten, 1972. augusztus 21-én nyitja meg. A világversenyre eddig 34 ország 1333 fajta bort küldött. Képünkön a világversenyre érkezett különféle borok érdekes formájú üvegekben. ÍMT1 foto - — Fehervary Eerenc) lyai Egervölgye Termelőszövetkezetben. Ismertetik az alkalmazott metszési módokat, a növényvédelmet és a táp-anyagellátást. A résztvevők ezután megtekintik a faluval szemközti dombon épült automata rendszerű bőrfeldolgozót és -tárolót, a feldolgozás eszközeit és gépeit. Egerben a történelmi város műemlékein kivüd a nagy múltú pincegazdaság várja a vendégeket. Lesz mit megnézni, hiszen a program szerint ellátogatnak a Vasút utcai központi borpalackozó- üzembe, megtekintik az izotermikus tárolót, ahol a borokat . fizikai módszerekkel készítik elő. A szakemberek az üzemben a borfeldolgozás teljes technológiáját tanulmányozzák: a borok beérkezésétől egészen a palackozott, és a szállításra előkészített áru előállításáig. Jó munkaszervezés az alapja Nincs gond p nyári szabadságolással a VOCSI egri gyárában Köztudott dolog, hogy az üzemekben, vállalatoknál dolgozó munkások és alkalmazottak a szabadságuk jelentősebb részét, általában az év második és harmadik negyedében, tehát az úgynevezett főszezonban veszik ki. A Vörös Csillag Traktorgyár egri gyárában is hasonló a helyzet. Mint az évek során kialakult tapasztalat is bizonyítja, a dolgozók hatvan százaléka kér ebben az időben szabadságot. Az ilyen és az ehhez hasonló százalékos adatok hallatán felvetődik a kérdés: vajon meg tudják-e gördülékenyen oldani a munka- padok és az íróasztalok mellett dolgozók szabadságolását; okoz-e fennakadást a termelésben, az ilyenkor is szűkre szabott határidők tartásában a távollevők jelentős száma? Felmérték az igényeket Mindenkinek vannak tervei, elképzelései a szabadságát illetően. Jól tudják ezt a VÖCSI vezetői is, ezért üzemenként felmérést végeztek az idei év feladatainak tervezése során arról, hogy ki mikor kívánja letölteni az évente járó pihenőidejét. — Az üzemek által felterjesztett ütemtervek már azt a végleges szabadságolási sorrendet tartalmazzák létszámban és napban, amely mind a dolgozóknak, mind pedig a gyárnak megfelel. Az idei első félévben is ennek a tervnek az alapján szabadságoltuk a dolgozókat. A kimutatások egyébként az eltelt hat hónap után arról vallanak, hogy egy főre közel nyolc nap letöltött szabadság jutott, tehát dolgozóink a rendelkezésükre álló évi pihenőidő nagyobbik felét már felhasználták — mondta Masa Sándor főkönyvelő, s hozzátette, hogy eddig zökkenőmentes volt a szabadságigények kielégítése. Az ütemterv alapján ugyanis pontosan igázodni tudtak az előirányzatokban rögzített feladatokhoz, vagyis mindig biztosítani tudták a termeléshez, valamint az adminisztrációs munka elvégzéséhez szükséges létszámot. A rendkívüli, nem várt eseményeket — géphibáso- dást, nagyobb megbetegeszakeldést — leszámítva a badságolás miatt nem lett a távollevők munkáját túlórában elvégezni. Segítenek a szocialista brigádok Hogy miként tudták a szabadságon levő dolgozók munkáját pótolni, arra a forgácsüzem vezetője, Antal József, a helyszínen válaszolt; — Ä jö munkaszervezés mindennek az alapja. Dolgozóink a gyár termelési feladatainak időnkénti változása miatt több rétű munkát végeztek mindig, tehát nemcsak egyféle munkafolyamat elvégzésére alkalmasak. A szabadságon levő dolgozó helyére — főképp ha sürgős és fontos munkát végző gépsorról ment el pihenni — megfelelő átszervezéssel egy hasonló értékű, képességű munkást állítunk. Naponta tudjuk ugyanis, hogy melyek azok a helyek, ahol egy dolgozó áthelyezése nem okoz problémát a határidő tartásánál. A munkások megértik ennek az időnkénti áthelyezésnek a szükségességét, hiszen mint szocialista brigádtagokat, állandóan tájékoztatjuk a gyár feladatairól, s egyben arról a felelősségről, amely ebben a munkában a brigádok tagjaira hárul. Ezért például a szabadságolással járó apróbb problémák megoldása itt nem jelent gondot. — Hasonló a helyzet az adminisztratív munkakörben dolgozóknál is — folytatja Őszi Sándor, a közgazda- sági és munkaügyi osztály vezetője. — Náluk is az a cél, hogy megismerjék egymás munkáját, s a lehetőséghez mérten elvégezzék a szabadságon levő kolégáik feladatát is. Bár üyenkor nincs különösebb gond ezzel, a csúcsidőben — a negyedévi zárásokkor — viszont csak szükség esetén mennek szabadságra az itteni dolgozók. Az üzemi és az egyéni érdekeket, a lehetőségeket és az igényeket úgy látszik maximálisan sikerült összehangolni a VÖCSI egri gyárában, s ez a tény mind a vállalat vezetői, mind pedig a dolgozók számára megnyugtató. Szilvás István jmwwjQ 1972. augusztus 10., csutoriu* Érdekesnek ígérkezik as arnyékszalai látogatás is, ahol a hagyományos és a korszerű pincészetbe nyerhetnek bepillantást. Egy teljes folyamat részeivel: a szőlő fogadásával, feldolgozásával, a korszerű borkezelós- sel és tárolással ismerkedhetnek meg. A borvilágversenyen, valamint a nemzetközi kiállítás i idején a szőlő- és bortermelők figyelme a világ minden tájáról hazánkba irányul. Több nemzetközi találkozóra és közgyűlésre is sor kerül majd. Megyeszékhelyünk, Eger ad otthont például szeptember 4. és 10. között a FAO Szőlészeti és Borászati ■ Tanácsa ülésszakának, melyet a reprezentatív Technika Házában rendeznek • meg. (mentusz) A ■ szükséges Ami fölösleges
