Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-08 / 185. szám
KOSSUTH 8.15 Regi melódiák 9.00 Harsan a kürtszó! .9.35 Hallal, tánccal a világ körül 10.05 Gluck: Orfeusz. Háromféle, opera II. 51 Fúvószene IJ. 30 Ki nyer ma! 13.35 melódiákoktól 14.00 Mesejáték 14.4'J Éneklő Ifjúság 15.10 Durkó: II. Vonósnégyes 15.30 Népi muzsika 15.49 Kórusművek 16.05 Áriák 16.20 Kerületről kerületre: Kőbánya 16.40 Könnyűzene 17.03 Fiatalok stúdiója 17.25 A denevér — nyitány 17.35 Vitamüsor 18.00 Könnyűzenei híradó 18.30 A Szabó család 19.25 Haydn: G-dúr Üstdobszimf. / t9.50 Népdalest 20.45 üperarészl. 21.00 Kilátó 22.30 A tegnap slágerei 23.08 Zenekari hangverseny 0.10 Könnyűzene PETŐFI 1,05 Mikrobi, mint robot- idomár. I. rész 8.45 Jamiequln-müvek 3.03 Könnyűzene harmonikára 9,14 Hallgassuk együtt! 12.10 Zenekari muzsika K Ütőtől hatig . . . Zenés délután 18.10 Tihanyi kutatóbázis 18.35 Hangverseny 10. !0 Operettrészl. | 2J.28 Filmzene 21.17 Bach-művek 22 33 Interjú Sütő Andrással 22.40 Holnap közvetítjük . .. 23.15 Nóták MAGYAR 17.43 Hírek_ 17 55 Kalm'ár György műsora 18.15 Hangverseny Bartók műveibőj IC.15 Belépés csak tv-nézőknek . . . A metró új állomásainál 19 15 Esti mese IS 30 Tv-híradó 20 90 Hét tenger ? Az Atlanti-óceán 22 20 Tv-híradó 29 ?9 Világirodalmi magazin 22.30 A Fischer—Szpasszkij sakk VB-döntőről POZSONYI KOMPLETTEBB® KELL TENNI AZ EGRI USZODÁT « GYÓGYVÍZ \ PÁRÁD! • A MATRÄBAN HIÁNYCIKK A JÖ VÍZ Hasznosítjuk páratlan hévízkincsünket Amerikai méltek a kiskörei lucernást» Nyeste Géza, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának szakelőadója ellenőrzi a szabó-méhek kaptárait. (Foto: Kiss Béla) Az utóbbi 10—15 évben 'gyakran olvashattuk a lapok híradásaiban: 30—50—70 C fokos víz tört £-1 a fúrások nyomán az Alföldön, a Duna—Tisza közén, a Dunántúlon, Miskolc, Szentes, Za- lakaros vagy Gyula határában, szinte az ország valamennyi olyan helyén, ahol víznyerésre vállalkoztak. Az ember kellemesen meglepődik e gazdagság hallatán és azon nyomban felteszi a kérdést: vajon jól hasznosítjuk-e Európában is páratlan természeti kincsünket? Tudunk arról, hogy a, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok bekötik vízhálózatukba ezeket a kutakat, vizükkel öntöznek, palántanevelőket fűtenek. Arról is értesülünk, hogy néhol fürdőket létesítenek, de ezek a fürdők a szakszerűtlen telepítés következtében csak viszik á beruházók pénzét, a kutakat lezárják, a medencéket kiszárítják. EGYSÉGES FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉS Az Országos Vízügyi Hivatal Vízellátási- és Csatornázási Főigazgatósága megbízta a Vízügyi Tervező Vállalatot, hogy készítsen fürdőfejlesztési tervet. Mit tartalmaz e grandiózus terv, hol fejlesztik a meglévő fürdőket, hol építenek újakat, erről beszélgettünk a VIZITERV irodavezető főmérnökével Környei Lászlóval és Sashalmi András osztályvezetővel. Minden megye egy vaskos iratköteg, benne térképek, grafikonok, adatok sokasága. Ezeknek összesítéséből — egy évi nagy munka nyomán — készült el az ország fürdőtérképe. Mit olvashatunk le erről a térképről? Elsősorban azt, hogy szinte nincs az országnak a Mátra—Börzsöny hegységen kívül olyan része, ahol ne bugyogna elő értékes viz a földből, ha víznyerési szándékkal lehatolnak a fúrók a mélybe. A II. ötéves tervben nagy ambícióval kezdtek a tanácsok, a gazdaságok vízfúrásba, ám a III. ötéves terv idején ez a kedv némileg megcsappant. Miért? A vízfúrásokat nagy mélységben kell végezni a jó hozamú kutak létesítésének érdekében és ez sok pénzbe kerül. A vizek egy része gázos, — ez veszélyeket is hord magában. A magas hőmérsékletű víz nagy áldás, de szakszerűtlen hűtése, vagy elvezetése közben elveszti értékes ásványi tartalmát. Jól meg kell tehát gondolni, hol, mire használják a vizet. Különösen fontos meggondolni a fürdő létesítésének tervét. A FÜRDÖKOMBINÄT A tervező szakemberek szerint a fürdő mindenütt a világon ráfizetéses és csak akkor hajt hasznot építtető- jének, ha vendéglátóipari létesítményekkel, szállodával, játéktermekkel, sportlétesítményekkel kombinálva építik meg. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési tervben a meglévő 350 ezer fürdőférőhely megkétszerezését javasolják. Kidolgozták a 200— 500—1000—2000 és 5000 férőhelyes fürdők tervtípusait. A vidéki fürdők fejlesztéséhez hozzávetőleg 4—5 milliárd forint kellene, mert egy-egy fürdő — nagyságától függően — 2—40 millió forintba kerül. Ebben nem szerepel a szálloda, étterem, boltok, szolgáltató létesítmények építésének költsége. A tervezők tehát azt javasolják, először a meglévő fürdőket kell kombinátokká építeni, ezután kerülhet sor új fürdők létesítésére. Különösen a regionális fürdőköz- pontok fejlesztésére, teljes kiépítésére kell most, a IV. és az V. ötéves tervben a pénzt áldozni. Mivel a tisztasági fürdők iránti kereslet évről évre csökken a vegyes strandfürdők létesítését . érdemes szorgalmazni. 265 HELYSÉGBEN (ÉRDEMES ÜJ FÜRDŐT ÉPÍTENI? A fürdőtérkep tanúsága szerint hazánkban 265 olyan település van, ahol — a megnövekedett idegenforgalom és belföldi igény miatt — érdemes fürdőt építeni,« ami nemzetközileg is jelentős dolog. A megfontoltság azt diktálja: Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Gyula és Miskolc- Tapolca élvezze az elsőknek kijáró előnyöket a további fejlesztésben. Ezek a fürdők már a nemzetközi rangot is elérték. Érdemes foglalkozni a nyíregyháza-sóstói, a kaposvári, a győri, a szentes- csongrádi, a büki, a mezőkövesdi, a sikondai fürdők továbbépítésével. Még komplettebbé kell tenni a kecskeméti, a zalaegerszegi, a szolnoki és az egri uszodát. A tervezők 265 helységben javasolták új fürdő építését de ebből pillanatnyilag csak 40-ben vannak meg a műszaki és építési feltételek. Ebből a 40-ből választ ki a közeljövőben az OVH ötöthatot, ahol megindulhat a munka és az állam is kinyitja a költségvetés „kasszáját”. .. GYÓGYÍTÓ ERŐ? Sok a magyar hévizekről a szóbeszéd. Valójában, mit tudnak? Erre is válaszolnak a különböző vizsgálatok. Érdemes megtanulnunk, hogy például a 26 C fok fölötti hőmérsékletű vizet lehet csak termálvíznek nevezni. A magyarországi kutak átlagos hőfoka 35—50 C fok, de a gyulai víz például 94 C fokos. Hazánkban szigorúan vizsgálják a gyógyvizeket. Ezt a rangot csak nehezen adja meg az Egészségügyi Minisztérium és csak annak a fürdőnek, illetve víznek, amelynek műszaki, kémiai feltételei az előírásoknak megfelelnek. Gyógyvíz például a parádi, a szoboszlói és a hévízi víz. Az európai államokban jó híre van a magyar hévizeknek, s egyre többen szeretnének fürdőinkbe eljutni. Gazdagok vagyunk e téren, de kiaknázásuk, okos fel- használásuk még hátra van. A most elkészült megyei fürdőfejlesztési terv jó alapot ad arra, hogy megtudjuk, milyen vizeink vannak, és hogyan gazdálkodjunk velük a jövőben. Sz. D. Ameddig csak a szem ellát, mindenütt lucernaföldek. Széles táblák nyújtóznak a messzeségbe. Igazi alföldi táj. A határt csak a bekötő út mentén töri meg egy rövid akácos.. A kiskörei Vörös Hajnal Termelőszövetkezet lucernásában járunk, ahol egymástól kellő távolságra kisméretű kaptárakat helyeztek el. A látogató rögtön arra gondol, hogy közönséges házi méhek gyűjtik itt a mézet. Pedig egészen különleges méhekről van szó — szabó-méhekről — arhelyek néhány héttel ezelőtt érkeztek az Egyesült Államokból. A Vetőmag Vállalat Északmagyarországi Központja vásárolta őket. 350 ezer Heves megyében — Kiskörén, Komlón, a Füzesabonyi Állami Gazdaságban —, továbbá Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szentistván községben porozza a lucematáblákat. Háromszázötvenezer szabó- méhet pedig a szomszédos Szolnok megyébe szállítottak ottani lucernatermesztéssel foglalkozó közös gazdaságoknak. Vörös Lászlótól, a Vetőmag Vállalat Észak-magyarországi Központjának termeltetési osztályvezetőjétől megtudtuk, hogy a különös kis rovarok kizárólag csak a lucernát porozzák be. A szabó-méhek a potrohúk hasoldalán levő sertekefékkel úgy kaparják össze a virágport, hogy közben végigdörzsölik a virágok porzóit. A virágport pedig a kaptáikban levő sejtekben gyűjtik össze. A szabó-méhek Közép- Európában mintegy tucatnyi, a föld más részein elsősorban az Egyesült Államokl?ari — igen sok fajtájuk ismeretes. A 10—15 milliméter nagyságú rovarok nádból készítik „bölcsődéiket” utódaiknak. A bölcsőket lucernalevelekkel bélelik ki. Az így elkészített sejtekben virágport és nektárt halmoznak fel. Az utódokat a vetőmag vállalat káli telepén karantén kamrákban plusz 30 fokon keltetik. A kis, rovarok három hét alatt fejlődnek ki. Az idén, a hat hétig tartó virágzás alatt mintegy 400 hektárnyi területen porozzák meg a lucernát a szabó-méhek Heves megyében. A Kompolti Növénytermesztési és Talajvédelmi Kutató Intézet munkatársainak tapasztalatai alapján áz eljárás nagyon gazdaságos. Hektáronként ugyanis 120—140 kilóval több lucernamagof takaríthatnak be a közös gazdaságok, ami hegy-hatezer forint többlet bevételt eredményez. A vetőmag vállalat jövőre — az érdeklődésnek megfelelően — már nagyobb területen más termelőszövetkezetekben is kiterjesztik ezt a gazdaságos szolgáltatást. (mentusz) 17,30 Dalok 19.00 és 21.10 Tv-híradó 20.00 Éva doktor Lengyel tv-sorozat EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Dj fél 4. fél 5 és este 8 órakor A pap felesége ' Színes olasz film. Sophia Loren és Marcello Mastroian- ni főszereplésével EGRI BRODY (Telefon: 14-07) , Délután fél 4 órakor LlUomft Színes magyar filmvígjáték Délután fél 6 órakor A halál 50 órája I—II. Színes amerikai háborús kalandfilm. (Dupla helyárak!) EGRI KERT Este fél 8 órakor Vádoló GYÖNGYÖSI PUSKIN A zeppelin GYÖNGYÖSI SZAFFADSAG A csendőr nősül. GYÖNGYÖSI KERT Utánam, gazfickók! HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az ügyvéd HATVANI KOSSUTH A betyárok bosszúja HEVES Estély FÜZESABONY A Tenkes kapitánya I—II. rész. ÜGYELET Egerben- 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-ZSilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: U-J17J L Gray: Ismét a régi kerékvágásban Egy késszúrás . 1'. kettő .'. három ■.. négy. Vanda halott. Soha , többé nem fog untatni, dühíteni. A halvány holdfényben néztem a kést. Nem volt véres. Valami nincs rendben. Ordítani tudtam volna. Reszkető kézzel íélrevontarn a takarót. Az ágyon három párna volt és Vanda parókája. Mérhetetlen félelmet és dühöt éreztem. Hol van a feleségem? A nappaliban ült, kedvenc karosszékemben és egy bűnügyi regényt olvasott. A könyv címe: Borzalom. —■ Vanda — kiáltottam rá —, miert nem vagy az ágyadban? — Azért nem vagyok az ágyamban, írért semmi kedvem sincs ahhoz, hogy kilyukassz a konyhakéssel — felelte nyugodtan és letette íí könyvet. — Vanda, az istenért, milyen ostobaságot beszélsz! — Mit rejtegetsz a hátad mögött? ! — Semmit — léptem hátra zavarodottan —, éppenséggel semmit. — Biztosan kést — szögezte le nyugodtan. — Azt, amelyiket az előbb vettél ki a konyhaasztal fiókjából. — Nem, nem — áráztam a fejem kétség- beesetten, de a kis kiesett a kezemből. — Hallgass ide, ez így nem mehet tovább. — De hát miért — vonta ’el a szemöldö- sét. Ha nevetett, kígyóra emlékeztetett. — Én nagyon, de nagyon boldog vagyok. — Én pedig nem vagyok. Mit szólsz ehhez? — Pillanatnyi válság, Arnold. Minden férfi átesik ezen. Most azt hiszed, mindennek vége, nem szeretsz többé, de ez is el fog múlni. Kirohant az utcára. Mi- chaella, a bájos, a gyönyörű, az egyetlen ott várt rá az autóban. — Hol a holttest, szerelmem? — kérdezte. — A karosszékben ül, és bűnügyi regényt olvas. — Azt akarod mondani, hogy nem ... Mindent elmondtam .neki. — Mindent tud rólunk, Michaella! — most már zokogtam. — Ne bánkódj, lesz még alkalmunk. Megcsókoltuk egymást és Michaella elrobogott. Amikor visszatértem, a karosszék már üres volt. — Lefeküdtem, Arnold — kiabált ki a hálószobából. ★ A következő pénteken vállalatunk társasestet rendezett. A dolgozók házastársai is hivatalosak voltak. Vanda ragyogott a boldogságtól, imádta az efféle összejöveteleket. Alig tudtam egy pillanatra félrevonni. — Vanda, beszélni szeretnék veled De nem itt, nem szeretném, ha valaki hallaná. Felvonóval fölmentünk a tizenegyedik emeletre, bevezettem az egyik irodába, de nem engedtem meg, hogy felgyújtsa a villanyt. A nyitott ablak mellé álltunk. — Gyönyörű éjszaka — sóhaj.ott föl Vanda és lenézett a fényárban fürdő városra. — Emlékszel, amikor mi ketten A mondat másik felét nem hallottam, mert minden erőm összeszedve tuszkolni kezdtem kifelé az ablakon. Mielőtt rádöbbentem volna, mi történik, az ablak túlsó felén találtam magam. Lógtam lefelé, görcsösen az ablakdeszkába kapaszkodva. — Hát ez miféle tréfa — nyögtem tél szemmel a szörnyű mélység felé lesve. — Nem is tudtam, hogy szakember vagy a cselgáncsban. — Sok mindent nem tudsz, drágám. Miről is akartál velem beszélni? — Segíts föl, lezuhanok! — Azt akartad mondani, hogy szeretsz? Hogy nem bírsz nélkülem élni, drágám? — Nyújtsd a kezed! Zuhanok ... — Hát nem szeretsz? — De szeretlek, csak segíts föl. Nagyon figyelmes és gyengéd volt, eltámogatott a fölvonóig. ★ Michaella hétfőn türelmetlenül várt rám. — Soha semmit sem fogsz csinálni — mondta szomorúan, de hangjában nem volt szemrehányás. — Nekem kell segítenem. — Hogyan? — Kitaláltam valamit. Még mindig szokása a folyópartra járni f esteget ni? — A partra vezető út veszélyes, keskeny, ugye? Bólintottam és elmosolyodtam. Michaella tíz órakor kiszökött a vállalattól. Aznap hatalmas lelkesedéssel dolgoztam, mindenkinek kedves voltam. Még tréfálkoztam is. Észrevettem, hogy munkatársaim csodálkozva néznek rám. A kedvem akkor sem lohadt, amikor hazaindultam. Vanda megint a karosszékemben ült. Még mindig ugyanazt a bűnügyi regényt olvasta. A jókedvem mintha elfújták volna. — Ó, Vanda. Hogy telt a napod? — Remekül. Tudod, hogy mennyire szeretek festeni. — És nem volt semmi... közben? hm ... kellemetlenséged út— Kellemetlenségem? Nem, drágám. Miért kérdezed? — Csak úgy. ★ Este hallottam a hírt a rádióban. Michaella gépkocsijával a szakadékba zuhant. Attól a naptól kezdve Vanda és én tűrhetően élünk. Gyakran eljárogatunk szórakozni is. ö azt mondja, elmúlt a válság és minden a régi kerékvágásba zökkent. n Igea. Miért kérd&eed. r— 1972. augusztus 8., kedd 7-t*
