Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-01 / 179. szám

Hadi» 8.18 8.30 9.14 11.43 12.20 12.35 13.50 14.03 14.48 15.10 13.30 16.05 16.15 16.25 17.05 17.29 17.45 18.00 18.30 19.30 19.51 22.55 23.10 0.10 KOSSUTH Népi zene. Harson a kürtszó! Gershwin: Porgy és Bess. Uároratelvonásos opera. Beethoven: C-dúr szonáta. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Törvénykönyv. Hosszú az út Agráig. Rádiójáték gyermekeknek. Éneklő ifjúság. Miért szép? Schumann: C-dúr fantázia. Lendvay: Kis szvit. Napjaink szerszámai. Prokofjevi III. zongora- verseny. Megénekelt mesterségek. Operarészletek. Bioszendvics a Hold körül. Könnyűzenei híradó. A Szabó család. Bach: E-dűr hegedű- verseny. Sybill. 3 fciv. operett. Az első 5 éves terv. Két divertimento. Könnyűzene. 0 csillagos ég augusztusban Honnan származik a delfinidák neve? PETŐFI 3.03 Nótaszóból szállóige. 3.52 Könyvek, tájak, emberek... 12.03 Szimfonikus zene. Randevú kettőtől — hatig ... 13.24 Magyarország fel fedezése. 20.28 Holnap közvetít? ik ... 20.48 Móricz Zslgmond: Kerek Ferkő. Rádiőváltozat. 21.53 Schütz-körusmüvek. 22.00 Lajtha: Hárfaőtös. 23.15 Népi zene. MAGYAR 17.33 Hírek. 17.40 Kuckó. 18.00 Séta a berlini vidám parkban. NDK zenés film. 18.35 Bánki Donét... Dok.-film. 18.55 A Fischer—Szpasszkij sakk VB döntőről. 10.10 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Olimpia előtt. T7 21.30 Színházi album. Nyár. 22.30 Tv-hiradő. POZSONYI 16.33 Slovan Bratislava— Sparta Praha labdarúgó kupa- mérkőzés. 19.00 és 22.10 Tv-hiradó. 20.10 Éva doktor. Lengyel tv-sorozat. ?H€fc€ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4 órakor: A kétéltű ember Színes szovjet kalandfilm.’ Délután fél 6 és este 8 órakor Jefferson utolsó menete Egy ökölvívó élete színes amerikai filmen. EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07.) Délután fél 4 órakor Vízkereszt, vagy amit akartok Shakespeare vígjátéka színes szovjet tilmen Délután fél 6 és fél 8 órakor Emberi torpedó , A szerelem és a halál vonzásában. Japán film. EGRI KERT Este 8 órakor „Forrófej” GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy válás meglepetései GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A hekus és azok a hölgyek GYÖNGYÖSI KERT A veréb is madár HATVANI VÖRÖS CSILLAG A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók HATVANI .KOSSUTH ördögcsapat HEVES Kezdet FÜZESABONY Valaki az ajtó mögött Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10.) Rendelés gyerme kék részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 17-27.) Olvassa a OfLépúj^áijol AUGUSZTUS még a stran­dolásra alkalmas hónapok közé tartozik, de már valamit csökken a hőség, kevesebb a csapadék, ritkulnak a ziva­tarok. ,Telt házak" tapasz­talhatók a Mátra és a Bükk turistaszállásain. A városok és nagyobb falvak fényözö- nei mar megfosztanak ben­nünket a csillagos ég szem­lélésétől, azok szépségeitől. A ragyogó csiilagvilág csak a távoli turistaszállások kö­zelében, s az erdők tisztá­sain bontakozik ki előttünk valódi pompájában. A turista természetked ve­lő ember Tud gyönyörködni a természetben. Térképpel járja az országot-vilagot. Milyen hasznos, ha az „égi térképen” is biztosan tud tájékozódni, ha ismeri a csillagképeket, csillagvároso­kat. A nyár és az ősz eleje a legérdekesebb csillagképe­ket tárja elénk. Anp még a városi világí­tás mellett is észrevehető: a „Nagy Nyári Háromszög". De távol a városoktól, ezek kísérői, a halványabb csilla­gok is látszanak. Melyek ezek ? Már kora este, közel a Zenithez (az égbolt fejünk feletti legmagasabb pontja) ott ragyog a nyári égbolt legfényesebb csillaga, a Ve­ga. Halványabb kísérő tár­sai szabálytalan négyszöget alkotnak, alakjuk egy régi hangszerre emlékeztette az ókori népeket, innen ered a csillagkép neve: Lyra, ma­gyarul Lant. Az égi hang­szert a mondabeli Hermész találta fel. Egy teknősbéka elhagyott teknőjén nádszála­kat szúrt át, rajtuk juhbél- ből készült húrokat feszített ki. Ezt, a monda szerint, Apollónak ajánlotta fel. A görögök Apollóban az iste­nek dalnokát tisztelték, lant­jának hangját a legtökéle­tesebb zenének tartották. Hálából a hangszert az égre helyezték. A történelem fo­lyamán az ókori népek sok változatban használták a nevét. A csillagkép a Tejút nyugati ágában fekszik. Leg­fényesebb csillaga a Vega (alfa Lyra), a babilóniai csil­lagászatban a „fény hírnö­ke”, az araboknál a lecsapó sast jelentet:«, amely kar­mai között tartja a lantot Ez az első csillag, amelyet 1850-ben lefényképeztek a Harvard-obszervatórium. ban. Mindössze 26 fényév távolságban levő kékesfehér csillag Egy, a fénysebessé­get megközelítően száguldó űrhajóval egv emberélet alatt meg lehetne járni ezt az utat. A csillag átmérője 3,2 napátmérőnek felel meg, fel­színi hőmérséklete 10 000 C fok. Ha a Vega a Nap helyébe kerülne, felperzsel­né a földi életet. Negyven­nyolcszor fényesebb a Nap­nál. A TEJÚT derengő ezüst- sávjában a Lant után a ke­reszt alakú Cygnus, magyar nevén Hattyú csillagkép emelkedik a Zenit közelébe. A csillagász-atlaszokban hosszú nyakú madárnak, hattyúnak ábrázolják. Ehhez is számos monda fűződik, azzal rögzítették a görög gyermekek emlékezetében. Egyik monda szerint Jupi­ter önmagát hattyúvá vál­toztatta, amikor Tyndarus spártai király feleségét, Lé­dát — az ismeretlenség ho­mályán keresztül — meg akarta látogatni. Miután a találkozás sikerült, boldogan emlékezve ezen epizódra, hálából a hattyút az égre helyezte. Legfényesebb csil­laga a Deneb, mely a ma­dár farkát jelenti. Tőlünk 1600 fényévre van. Ennek ellenére fényes csillag, nagy a fényereje. Másik csillaga a béta Cygni 410 fényév tá­volságban helyezkedik el, kettős csillag, egyike arany­sárga, a párja kékeszöld. A Hattyú csillagkép után a Tejút kétfelé ágazik. Kö­zöttük sötét terület helyez­kedik el, az „Északi Szenes Zsák”, amelynek porfelhői eltakarják a mögöttük he­lyezkedő csillagokat a sze­münk elől. Ha a „Nagy Nyári Há­romszög” alapvonalát a Ve- gg és a Deneb alkotja, a két szára a horizont felé egy fényes csillagban találkozik. E csillag ahnoz a csillag­képhez tartozik, amelynek neve Sas vagy Aquila. A monda szerint Zeusz szent madara volt, ennek' röpté­ből jósolt az embereknek. Legfényesebb csillaga a há­romszög csúcsát alkotó Ata­ir. Távolsága csupán 16 fény­év. Ma úgy nevezett „stan­dard” csillagnak számít, na­vigációs égitest. A tenger­hajózásban, a légiforgalom­ban s az űrhajózásban egy­aránt használatos, az Apolló holdrakéták indítása során is irányító szerepei játszott. AZ ATAIR magasságában, hozzá közel öt halványabb csillagból álló csillagkép, a Delphius látható. Régi csil­lagtérképeken a szelíd ten­gerlakó állat a repülő sas láttán összesodorja testét, hogy kevésbé legyen feltűnő. Az a fantasztikus elbeszélés, amelyet a rádió is közölt, innen is vehette volna a delfinidák elnevezést, bár az elbeszélés e lények delfinek­hez hasonló alakjára utal. E távoli csillagokon kívül jóval a Vega alatt, a Nyilas csillagképben mozog a Jupi­ter bolygó, mely az éjszaka első felében figyelhető meg, éjfélkor lenyugszik. Kisebb távcsővel nézve is fel-fel- csillan a körülötte keringő négy holdja. Ahogyan a Ju­piter lemegy, keleten a Sza­turnusz megjelenik. A Venus most hajnalcsil­lag, mert a Nap kelte előtt 3 órával tűnik fel a keleti égbolton. Dr. Zétényi Endre A szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet júliusban kezdte meg a hőíokszabályozós vasaló sorozatgyártását. Magyaror­szágon először készítenek a nylon, perion, műselyem és gyapjú vasalására egyaránt alkalmas vasalókat. (MTI foto — Hadas János) Hajdút - szárazföldön A Lengyelországban ván­dorló turistának nem min­dennapi élményben lehet ré­sze: utazhat hajóval, de... szárazföldön. Ezt a turista­különlegességet az Elblagi csa­tornán való hajókázás teszi, lehetővé, ugyanis az út egy; része szárazföldön vezet Kü-1 lönlegesen megszerkesztett; csúsztatókocsik segítik át a I szárazföldön a hajókat vagy; a csónakokat az alacsonyabb; vagy magasabb szintű vízi- útra. A 81 km hosszú Elblagi; csatorna számos csatlakozó ! tó láncolatán keresztül vezet, amelyek szintkülönbsége 1 rendkívül nagy: helyenként! körülbelül 100 méter. Az út-; vonal többek között két zsi­lipen és öt sólyán át halad. Ez a különleges, eredeti köz­lekedési útvonal egyedülálló! Európában. A víziút teljes hossza rend- < kívül változatos, a vándort j hosszú kilométereken át szép, hosszú törzsű erdők kísérik,^ s a fák koronái üdvözlik, mig> a Druzno-tavon találkozik aj vízimadarak rezervátumával. Maga Elblag (Elblong), aho­vá a hajó tart, nagyon szép; műemlék jellegű város. A vi­déknek van még egy nevese- \ tessége: nem messze innen, a< Visztula torkolat vízkiöntései mellett fekszik Fromborki városa, ahol Kopernikusz ki-J dolgozta korszakalkotó fnü-J vét, a „De revolutionibus or- bium coelestium”-ot. Itt emelkedik a XIV. században épített torony, ahol a nagy tudós lakott és dolgozott. A mélynyomású, színes, jázmin il­latú meghívót kap­tam: felkértek, hogy jelenjek meg az albertfalvai reprezentatív kiál­lítási nagycsar­nokban, ahol be­mutatják iparunk új termékeit. Mon­danom sem keü, hogy kíváncsian rohantam a hely­színre. A pavilon bejáratánál arany- sujtásos, egyenru­hás portás üdvö­zölt. Mindjárt megkérdeztem tő­le: hol lehet vá­sárolni ilyen szép portásruhát? A fülemhez hajolt és bizalmasan meg­súgta, hogy száz­ezret rendelt be­lőle a hondurasi külkereskedelmi minisztérium. De mi egy portásru­hával kevesebbet szállítottunk, mert ezt az egy dara­bot egy utazó ügy­nökünk, élete koc­káztatásával sze­rezte meg a kol­lekcióból. Megkö­szöntem a felvilá­gosítást, aztán be­léptem a hatalmas kiállítási terembe, B. Derpgolc—G. Kalterfeld: Van-e víz az égitesteken? B. I. Verdanszkij akadé­mikus, egy sor új elmélet megalapítója és népszerűsítő­je, a harmincas években megjegyezte: „A bolygók kö­zül egyedül csak a Földön fordul elő a természetes viz, bár az oxigén és a hidrogén a kozmoszban is előfordul­hat.” Mi a véleményük a ma tu­dósainak erről a megállapí­tásról? Vizsgáljuk meg té­nyek, összefüggések és felté­telezések alapján ezt a kér­dést a Hold, a Merkúr, a Mars és a Venus esetében. A huszadik század elején, néhány tudós elképzelése szerint, a Hold felszínét ha­talmas, összefüggő' jégtömb borítja. Más kutatók azt ál­lítják, hogy Földünk kísérője teljesen száraz égitest; sem felszínén, sem a talajt étegek alatt, nincs jelen az életet adó víz. Néhányan viszont, így e cikk szerzői is, azt a véleményt képviselik, hogy a talajrétegek alatt, elméleti­leg, a víz mindhárom hal­maz-állapotának — légnemű, szilárd, egészen nagy mély­ségben folyékony — előfor­dulása lehetséges. 1971. március 7-én az egyik holdárokból előtörő, gej­zírhez hasonló páratömeg ha­talmas, kb. 25 négyzetkilo­méternyi felhőtakarót képez­ve, 14 órán keresztül beár­nyékolta a Viharok Tenge­rének jelentős részét. Az Apollo 12. és az Apollo 14. holdegyenlítő közelében ha­gyott műszerei regisztrálták a ritka jelenséget. Amerikai tu­dósok számításai szerint a felhő 99 százaléka vízből állt, de olyannyira diffúz állapot­ban levő párából, hogy az egészből másfél liter termé­szetes vizet alig lehetett vol­na nyerni. A Holdon elhelyezett mű­szerek érzékenységének a bizonyítására elegendő egyet­len tényt említeni. Az egyik ionnyomásmérő jelezte a tőle több mint ezer kilométerre leszálló Apollo 15. érkezését. A hőmérséklet-ingadozások a Hold felszínén elérik a 290 °C-t. A Nap által megvilá­gított egyenlítői részen +110 —130 °C-t, a „holdestéken” r—50 °C-t, a Hold sötét olda­lán —160—180 °C-t mértek. A felszín kb. 73 százalékára átlagosan a negatív hőmér­séklet jellemző. Éppen ezért feltételezzük, hogy a fel­szín alatt, az örökös fagy bi­rodalmában, szilárd állapo­tú víznek kell lennie! Ezt azért is állítjuk határozottan, mert az amerikai űrhajósok megfigyelték, hogy a holdkő­,\VvNAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWVWVVWWV\VVWWVAA/WV\A) Árubemutató ahol iparunk száz új csodájában gyö­nyörködhettem. Óriási sikert aratott a meghí­vóit vendégek előtt a Damjanich ut­cai ,^Apolló" Roló- készítő Ktsz kü­lönleges rolóhúzó­ja, amely a sötét­ben mélylila szín­ben foszforeszkál, igy nem kell tapo­gatózva keresgélni. Rögtön rendelni akartam egy gar­nitúrát, de a ki­állítás igazgatója közölte, hogy 1985-ig TOO ezer rolóhúzót szállí­tunk Nyugat-Ben- báliába, igy a ha­zai igényeket csak később lehet telje­síteni. A pester­zsébeti JLemon- dás” Ktsz kiállítá­si részlege előtt boldogan felkiál­tottam: „Ez igen!" Ámultán néztem a szövetkezet új ter­mékét, a rendkí­vül szép kivitelű kotnpótos tálat, amely éjszakára függőágynak is át­[ m alakítható. Mivel a jövő hónapban lesz huszonöt éves jubileuma, hogy a menyasszonyom­mal jegyben já­rok, gondoltam, meglepem öt egy ilyen csodával. De az igazgató elné­zést kért, és fon­toskodva közölte, hogy ez csak min­tapéldány, a leg­közelebbi években export-kötele­zettségünket kell teljesítenünk. Ugyanis a Baha- ma-szigetcsoport félmillió példányt rendelt a keresett cikkből. Be kell valla­nom, hogy férfi létemre sir,va fa­kadtam, amikor megpillantottam a lajosmizsei „Szen­timentái” Kender- tiloló Ktsz alkotá­sát, az ultramo­dern inf ras agarak­kal működő pala­csintasütőt, amely egyetlen mozdu­lattal éjjeliszek­rénnyé alakítható at. Keserűen sut­togtam magam elé: „Ebből sem vásárolhatunk mi, magyar állampol­gárok.” Am az igazgató sugárzó arccal közölte: — Még az idén megjelenik a pia­con. így örömmel állunk a kedves vevők tiszteletére. — Jól hallot­tam? Olyan nagy '■ételben gyártják, hogy exportra is jut elég, és marad belőle a hazai fo­gyasztónak is? — kérdeztem izgatot­tan. Az igazgató ki­csit zavartan ma­gyarázkodott. — Ez még nem egészen exportké­pes, mert pala­csintasütőnek egy kicsit szálkás, és amikor éjjeliszek­rény. időnként ki­lóg belőle a pala­csintatészta. De a hazai fogyasztói: ■ nak ez is j o lesz Galambos Szilveszter zetek vízpárát bocsátanak M. A felfedezés helyességét mű­szerek is igazolták. A vízkérdés a Holdon lét­kérdéssé válhat, ha az ember hosszabb tartózkodásra kíván rajta berendezkedni. Az ame­rikai tudósok mindenesetre már kidolgoztak egy igen bo­nyolult és költséges módszert a holdkőzetből történő „víz­készítésre”: 100 kg holdkő­zet vasoxidjából, oxigénnel történő redukcióval, egy liter vizet lehetne előállítani. Más tudósok véleménye szerint, a holdárkokban va­lamikor víz folyt, a földren­géskutatók azonban bebizo­nyították azok vulkanikus eredetét. Egy bizonyos: a Hold „víz­készletére” vonatkozóan még nem rendelkezünk alapos, vi­tathatatlan bizonyítékokkal. A Merkúr a Naphoz leg­közelebb eső égitest. Hőmér­séklete napközeiben +437 °C, a sötét oldalon azonban +34 °C-ra is alászállhat. Feltéte­lezhető, hogy a felszín alatt már 10 cm-re állandó, kb. +30 °C uralkodik. Atmosz­férájában időszakos felhőkép­ződés figyelhető meg, termé­szetük azonban még nem tisztázott: vagy por-, vagy gázfelhőkről van szó. A Nap által megvilágított oldalon felfedeztek7 egy kb. 500 km átmérőjű foltot, amely való­színű, megolvadt „fémten­ger” és nem viz. A sötét ol­dalon a gázfelhőkben azon­ban elképzelhető, hogy víz­nyomokat mutatnak majd ki a műszerek. Egyelőre bizo­nyítékok nélkül feltételezzük azt is, hogy a mély rétegek­ben úszó, olvadt fémekben éa kőzetekben valamilyen for­mában a víz is jelen van. A Mars felszíne hasonló a Holdéhoz, amelyet szintén völgyek és kráterek tarkíta­nak. Jellegzetessége, a sarkok változékony fehér sapkája. Vitathatatlanul jégtakaróról van szó. A Mariner és a Mars automatikus űrállomá­sok kutatásai bebizonyítot­ták, hogy a fehér területet fagyott széndioxidból és hid- rátjaiból, illetve néhány cen­timéteres vízből képződött jég alkotja. Együttes, maximális vastagságuk helyenként a 10 métert is eléri, nagysága az évszakoknak megfelelően változik. Atmoszférájában hidrogént találtak atomos állapotban, igaz, mennyisége ötezerszer kevesebb a Föld atmoszférájához viszonyítva. (A Nauka és Zsíznyből) 1972. augusztus 1-, kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents