Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-04 / 182. szám

Ötszáz ára - munkaidő után A cukoriparban régen is „divat” volt. két szakmát sze­rezni. A karbantartás és a kampán.vidö ugyanis :nerő- I ben más jellegű munkál; kö­vetel: a lakatosoknak, a he­gesztőknek, a kovácsoknak ugyanúgy helyt kell állniuk a cukorfőzö, úsztató, előáz­tató gépek mellett is, mint a műhelyekben. A hatvani cukorgyár dol­gozói, — de másutt szintén ez a helyzet — az egyik poszton legtöbben betanított segédmunkások csupán. Ré­gen begyakorlott mozdulato­kat ismételnek állandóan, anélkül, hogy ismernék a gyártás egyéb folyamatait; nehezen Csoportosíthatók át, így‘kisebb a teljesítményük. Ezért is kezdeményezte a Kaposvári Élelmiszeripari, Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet tanfolya­mok indítását a cukorgyá­rakban : lehetőséget nyújtva a dolgozóknak a szakmunkás­bizonyítvány megszerzésére. A -tanfolyam sikeréről kér­deztük meg a hatvaniakat. — Tavaly az alapozó, el­méleti tárgyakkal kezdtük — fogadott a tanfolyam vezető­je, Debrődi László mérnök. — Most az idén, a kampány előtt gyakorlati oktatással folytattuk. A mi célunk az, hogy elsősorban a betanított munkások szerezzenek bizo­nyítványt, de többen vannak azok is, akik a tanfolyam be­fejeztével már második szak­májukról kaptak oklevelet. Nehéz egy ilyen hosszú ideig tartó tanfolyamon való rész­vételre rábírni a munkáso­kat, hiszen műszak után kel­lett „ráhúzni” még négy-öt órát, hetenként több alka­lommal is. A nemrég befeje­ződött vizsgákig ötszáz órán kellett megjelenniük. 1 Újra kitűnővel A tanfolyam egyik hallga­tóját, Földi Ferencet, a mű­helyben találtuk; öt éve ko­vács szakmunkás, s emellé szerezte meg most a cukor­ipari szakmunkás bizonyít­ványt. Csupa jeles érdemjegy sorakozik az oklevélben. — Én már korábban is szerettem volna tovább ta­nulni — mondja —, de ak­kor nem volt lehetőségem. Gyorsan szakmát kellett sze­rezni, be is írattak az ipari iskolába, ahová már csak ko­vácsnak vettek fel. De az­tán összebarátkoztam ezzel a szakmával is: az utolsó ta­nulóévben részt vettem egy szakmai vetélkedőn, s az or­szágos versenyen második lettem. Soron kívül kaptam meg a bizonyítványomat, ju­talomüdülésre szóló beutaló­val együtt. — Ilyenkor az előkészüle­teknél fizikailag fáraszt job­ban a ínunka, a gyártás ide­jén, amikor a centrifugát ke­zelem, szellemileg. Érdemes volt egy kicsit elmélyedni ebben a szakmában is, mert én eddig skinte semmit sem tudtam róla. Megmutatták, mit kell csinálni a géppel, én meg végeztem a feladato­mat. Egyébként erre a to­vábbképzésre még többen is jelentkezhettek volna, mert bizony mindenkire ráfér — nemcsak a fizetésemelés mi­att... Juhász Piroska, marós, szintén a gépműhely mun­kása, még tanuló volt, ami­kor a továbbképzést megszer­vezték. Az iskolapad után a gyárban is mindjárt tanu­lással folytatta, s most ti­zennyolc évesen már két szakmát mondhat magáénak. — Itt lakom Heréden, s a gyárban szeretnék maradni. Álszemérem nélkül Amikor a statisztika is az intézkedést sürgeti Lehet erről hallgatni is, de azzal még semmi sem változik meg. Nem csak Gyöngyös gondja, hiszen az orvosok egyre gyakrabban hangoztatják világszerte: emelkedik a koraszülések száma. Nézzünk szembe a tények­kel. A koraszülés mindig együttjár valami fejlődési rendellenességgel is a gyer­mekeknél. Ezek a fiatalok testi vagy szellemi negatívu­mot hordoznak sokáig. Töb­bek között hatéves korukra nem érettek még meg az is­kolai tevékenységre. Az úgy­nevezett kisegítő iskola fo­gadhatná be őket. Ha volna elegendő hely, és ha volna kisegítő iskola. A statisztika szerint Gyön­gyösön évente 40—50 anya nem tudja a terhesség teljes idejét kihordani. Ha az ál­talános iskola nyolc évét. vesszük alapul, akkor a ko­raszülöttekből 250—300 gye­rekkel kell számolnunk. Egy egész iskolára valóval. Nem nehéz a következte­tés megfogalmazása, önálló kisegítő iskolát kellene lét­rehozni a városban. Ezt sür­geti az adatokon túl a pe­dagógiai ésszerűség is. A fejlődési zavarral küszködő gyermek helyzeti hátrányát csökkenteni és végül is,, ha lehet: megszüntetni csak a kisegítő iskola keretében fo­lyó sajátos oktató-nevelő munkával lehet. Ezt a kate­gorikus megfogalmazást a tanítók, tanárok sok éves ta­pasztalat- vá'iotta ki. Amikor vá” - ! ■ ■ ’ • államhatalmi szerve elé ke­rült a téma. senki sem ágált a kisegítő iskola létrehozása ellen. Elvekben mindenki egyetértett, az indokokat sem kérdőjelezték meg. Csakhogy más az elmélet és nem ritka esetben más a gyakorlat is. Legyen kisegí­tő iskola, helyeselték, de azt is megkérezték: miből? Most is a pénzen múlik minden. Ha volna pénze a tanácsnak, az államnak, ak­kor lenne kisegítő iskola Gyöngyösön rövid időn be­lül. De így csak egyetakarás, a szándék azonossága álla­pítható meg az igény kieme­lése mellett. Hogy mit lehet tenni még­is ilyen körülmények ese­tén? Meg kell találni a meg­oldást. Ez sem nehéz, közis­mert a módszer: többet keil produkálnunk a társadalmi méretben hasznos tevékeny­ségben, hogy több anyagi erőnk legyen az egyre nö­vekvő jogos igények mielőb­bi kielégítésére. Pénzt kell csinálni, magyarén. De nem a nyomdában, nem bankó­kat kell kibocsátani nagyobb mennyiségben, hanem pénzt jelentő értékeket kell na­gyobb mértékben termelni. Eljutunk tehát végül min­den kérdések kulcsához: a társadalmi hasznosságú munkához. Amely — a köl­tő szavai szerint is — az élet anyja. Méhében fogan meg a mainál is tágabb horizon­tú jövő. Kiderül most is: minden­ben az alapkérdésig jutunk el, a gyöngyösi kisegítő is­kola kapcsán is, a koraszü- ’ötlek számának növekedése pcsán is. Mert az élet törvényei na­gyon kemény, de nagyon egyszerű törvények. (gmf) De nem olyan munkásként, akit ide-oda rakosgatnak, mert nem nagyon ért semmi­hez. Vasas szakmája itt nem sok nőnek van, s ehhez még átrágtam magam a cukor­iparon is. Nem mondom, ne­héz votl, az első beszámolta­táskor ott akartam hagyni az egészet, de aztán Szerencsé re meggondoltam Hogy me lyik szakmát szeretem job­ban? Ezt nehéz lenne eldön­teni ... Együtt tanult a család Pethes Sándorné a férjé vei együtt iratkozott be a szakmaszerző tanfolyamra. Mindketten betnított munká­sok voltak eddig, Pethesné az első cukorfőzőnő volt a gyárban. Régiek, meggyöke­resedtek itt. . — A gyerekek mtjr meg­nőttek, így több a szabad­időnk, vállalkozhattunk a ta­nulásra. Én ilyenkor a cso- magolóban dolgozom, nőknek nemigen akad más lehető­ség. Nem azt jelenti ez a tanfolyam, hogy ezután majd jobban kezelem a cukorfőző gépet, mert azt már eddig is jól begyakoroltam, de az em­ber sokat megtanult, szebb­nek, érdekesebbnek látja a szakmát. No, persze, az a kis pénz sem jön rosszul, amivel majd a fizetésem emelkedik. . — Segítettünk egymásnak, a férjem nekem, én őneki, ő af gyakorlathoz értett job­ban, én az elmélethez. Jó kö­zepessel sikerült levizsgáz­nunk. A gyermekeink is ta­nulnak, a lányom jeles, a fiam közepes, de őt sem sza- pulhatom most, ha gyengébb az eredménye, mert mind­járt visszavágja: anyuka sem tanult jobban... — mondja mosolyogva. A tanfolyam dicséretes kezdeményezés volt, s mint megtudtuk, a hatvani gyár jövőre is folytatni akarja. Üjabb évfolyamot szervez­nek, s még több embert akar­nak összetoborozni. A be­szélgetésekből is kitűnt, hogy azok, akik itt helytálltak, a munkában is az elsők között vannak. Olyanok, akikre lehet számítani, a törzsgárda tag­jai, vagy a jövőben lesznek azok. Mindenképpen megéri job­ban megbecsülni, elismerni akarásukat. Hekeli Sándor Kastélyszálló Bükön A Vas megyei Bük gyógyfürdő néhány év alatt világhírűvé lett. A Vas megyei Idegen- forgalmi Hivatal restauráltatta, átépittette az egykori Szapáry kastélyt, amelyben 30 két­ágyas szobával szállodát rendezett be. A stílbútorokkal berendezett kastélyszálló már fogadja a vendégeit. Képünkön: Az egykori gazdasági épület ma a szálloda étterme. (MTI foto — Jászai Csaba felv. — KS) Moszkvába készülnek A szovjet állam fennállá­sának 50. évfordulója alkal­mából különvonat indul He­ves megyéből Moszkvába szeptember 20-án. A barátságvonaton talál­juk majd Hatvan és környé­ke asszonyait, leányait is, számszerűit negyvenet. Szin­te valamennyi először megy külföldre, mégpedig saját vállalata, gazdasága anyagi segítségével. Olyan kis válla­latok teszik lehetővé dolgo­zóiknak ezt az utat, mint a hatvani szikvízüzem, vagy a fodrászszövetkezet. S izga­lommal készül az utazásra például Rubint Béláné állat- gondozó, a nagykökényesi Rákóczi Termelőszövetkezet­ből, Samu Lajosné növény- termesztő, a herédi Mátravi- déki Termelőszövetkezetből, vagy a fiatal Bencze Anna bérelszáfnoló. akit a hatvani Lenin Tsz nyolc jutalmazott aktivistája között találunk. Kijelölték az új gyöngyösi kollégium helyét SZÜTS DÉNES: ÖNöllKWífc? KASZINÓ UTCÁBA* XLI. Szászné közbevágott: — Alfred! Most már sem­mi akadálya, hogy átvigyen Olaszországba. A férjem itt­hagyom. Flessburger megrázta a fe­jét, aztán kezét tétován fel­emelte : — Az orvost értesíteniük kell. A szállodát .. Nem tu­dom, hol kívánják eltemetni a bárónőt.. Mindez admi­nisztratív intézkedéseket igé­nyel. ön nem hagyhatja itt, így ... Es én sajnos, telegra­mot kaptam, nekem azonnal utaznom kell. Remélem, nem ért félre . . . Az asszony maga elé bá­mult, és nyelve megbénult. Az a tudat, hogy minden­ben férjének volt igaza, hogy őt. Dédi és különös társasa - ga félrevezette, dühvei töl­tötte el Apjának halála és a halai körülményei egysze­rűen felfoghatatlanok voltak számára, de még ebben az utolsó játszmában is látnia kellett az általa korábban olyan nagyra tartott férfi al­jasságát, szemérmetlen csa­lását. Flessburger azt hitte, az asszonyt a gyász verte le ennyire, és néhány rész­véttől csöpögő mondatot rao- 1 tyogott. Nagyon sajnálja a dolgot. Az élet keserű vélet- leneK láncolata. Ebben a korban, amiben a bárónő volt, amikor az embert Is­ten szólítja .. . Szász ezekre a szavakra lépett ki a fürdőszobából, kezében a sárga üvegből ké­szült ampullával. — Ehrenburgi Bayer Olgát ön szólította. Heir Frisches nem az úristen. — És a hál- rahőkölő kölni gyógyszeré«* orra alá tartotta a fiolát. — ön tegnap éjjel vette ezt ki a motorcsónakjának rejtek­helyéről, ég, idegességében Mint arról korábban be­számoltunk, elég hosszú ide­ig . húzódott a gyöngyösi kö­zépiskolás kollégium helyé­ről a vita. Különböző véle­mények álltak egymással szemben. Majd dr. Seyeg József, a. szakközépiskola igazgatója javasolta a ta­vasszal a városi tanács ülé­sén, hogy telepítsék a kö­zépiskolások otthonát a nem­rég . megépített szakiskola mellé, és ezzel egy sor ki­adást is megtakarítanak: például a kazánház megépí­tését, a tornatermet és így tovább. (A tanács akkor úgy dön­tött, hogy a javaslatot az építésügyi osztályhoz juttat­ja el véleményezés végett. egyet leejtett. Ön, Herr Frisch, ugyanilyen hidegvér­rel végzett Balátai Jenő geo­lógussal ... A folyosóról ebben a pil­lanatban minden kopogtatás vagy csengetés nélkül a vi­dám és fürge kis doktor robbant be a szobába, el­vágva ezzel Szász szavait. — Mi újság? —■ Szász azt akarta mondani: „Már min­den késő, miért nem jött előbb.” Az orvos az ágyhoz lépett és figyelmesen vizs- gálgatta a mozdulatlan tes­tet. Kis idő után így szólt: . — Igen, igen ... sajnos, er­re nem számítottam... — kezeit sajnálkozóan tárta szét, és bocsánatkérően for- • dúlt hol Szászhoz, hol Évá­hoz. Német, olasz és szerb nyelven magyarázta, hogy mi történt, s mire Szász ész­be kapva körülnézett, Frisch már nem volt a szobában. _ Pardon, egy pillanatra — akarta mondani a dok­tornak. de azt nem lehetett egykönnyen lerázni. Azt próbálta nekik megmagya­rázni, hogy mi is a teendő. Külföldiről - lévén szó, az or­vos először is kiállítja a |oi- zonyíiványt; itt volt, látta és igazolja a Betegséget — Semmi kétség, a hölgyet gu­taütés érte . .. öregkori vér­keringés! zavar... Miköz­ben magyarázott az orvos, előhúzta tollát, hogy kiállít­sa a bizonyítványt, Szász a bejelentést latolgatta magá­ban. Megmondja-e, hogy va­lójában mi történt, Vagy hagyja békében a doktort? Mi lesz ifi, ha. ő megvádolja Flessburgert, alias Frischt, hogy előre megfontolt szán­dékkal megölte Rösslernét, Bayer Olgát? Ki fog neki hinni,1 és elfogadják-e tanú­Ennek következtében a szak- igazgatási szerv kikérte a Beruházási Vállalat véle­ményét. Kitűnt, hogy a szak- középiskola szomszédságának ténye a kollégium építkezé­sét mintegy két és fél millió forinttal teszi olcsóbbá. De még nem a részletes elem­zés alapján határozták meg ezt' az összeget. A gazdaságosabb építkezés lehetősége arra késztette • a városi tanács, vb-t, hogy a kollégium helyét a Thán Ká­roly utcában, a szakközép- iskola mellé jelölje ki. (Mégiscsak érdemes volt minden ‘javaslattal behatóan foglalkozni, hiszen végül je­lentős megtakarítás válik le­hetővé dr. Sereg József in­dítványának elfogadásával. J /VWAWWVVí nak a feleségét? Meg tud­ja-e majd kellően magya­rázni tolmácsok útján, hogy itt miről is van szó?... Be tudja-e nekik bizonyítani, hogy Flessburger, alias Frisch egyike a legveszedel­mesebb gonosztevőknek, hogy a férfi nem kölni gyógyszerész, hanem a Ge­stapo magyar osztályának volt beosztottja, s mint ilyen, Balátai Jenő magyar felfe­dező gyilkosa, s ki tudja, .utána még hány ember, hány család hóhéra. Nem kétséges, hogy> a jugoszláv biztonsági szervek ezt ala­posan, jó szándékkal és nagy tisztességgel kivizsgálják. De Frischt nem foghatják el csak azért, mert valaki a szállóvendégek közül rámu­tat és azt mondja, ez nem Flessburger, hanem Frisch. Milyen bizonyítékok vannak a‘kezében?... Ez egy olyan ügy, amelynek megértéséhez legalább egy hónap kell, és addig a gestapós „szakértő” árkon-bokron túl lesz, s a legjobb esetben is legfel­jebb egy kölni bíróságon védekezik majd, millió ügy­véddel ... Egyébként is ' az ügy nem minősül háborús bűntettnek, és túl is van az elévülési határidőn. Nincs tehát semmi értelme, hogy a mérgezést elmondja, mert a doktor egyszerűen hülyének nézné, talán még az orvosi tudásában való kételkedés­ként fogná fel a bejelentést. És amíg másik orvos jönne, amíg ezt egy idegen ország­ban el lehetne érni. addigra ez a ‘ rafinált gyilkos eltű­nik. (Befejező rész következik)

Next

/
Thumbnails
Contents