Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-29 / 203. szám
Szarvasmarha-export - tOO millióért F A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányintézkedések óta országszerte az eddiginél is több szó esik a mezőgazdaságunknak erről a nagy múltú ágazatáról. Eléggé közismert, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének milyen jelentősége van a lakosság hússal, tejjel és tejtermékkel való ellátása szempontjából. Ez alkalommal a kérdés egy másik, talán kevésbé ismert oldalával, az exporttal foglalkozunk egy kissé részletesebben. 361 jövedelmező exportcikk Az élőmarha és a marhahús nagyon régi exportcikkünk; a hagyományok még valamikorra a középkorra nyúlnak vissza, amikor a hajdúk hajtották tíz- és százezerszámra a marhákat a nyugat-európai, elsősorban az olaszországi vásárokra. De ne induljunk olyan mesz- sziről, hiszen köteteket lehetne írni arról, hogyan alakult, fejlődött az export az évszázadok folyamán. Elég, ha csak a második világháború előttivel hasonlítjuk össze mostani exportunkat: a növekedés mennyiségben mintegy háromszoros, a jelenlegi exportbevétel évi 100 millió dollár körül van. De nemcsak a bevétel nagysága az, ami fontossá és előnyössé teszi ezt az exportot, hanem kedvező gazdaságossága is. Mindezen előnyök ellenére az utóbbi években megtorpanás, sőt — ha az 1969. évi kiugróan magas szintet nézzük — visszaesés következett be az exportban. Ez természetszerűleg összefügg mindazokkal —a tartási, tenyésztési problémákkal, amelyek végül is az említett kormányintézkedéseket szükségessé tették. Mielőtt a tenyésztés és hústermelés kérdéseire térnénk, nézzük meg, milyen a magyar élőmarha és marhahús piaci helyzete a nyugateurópai — elsősorban a közös piaci — országokban és mi várható a következő években. Kedvező piaci lehetőségek A lakosság élelmiszerfogyasztásának minden országban megvannak a hagyomá25 éve történt: nyai, ha ezek az idők során módosulnak is valamelyest, alapvetően nem változnak. Ilyen hagyomány számos nyugat-európai országban az, hogy valamennyi közül a marhahúst fogyasztják legnagyobb «mennyiségben. A változás hosszú évek óta lényegében annyi csak, hogy a keresők számának és jövedelmének emelkedésével együtt az igény is állandóan nő. A fogyasztás növekedését az sem gátolja, hogy Nyugaton a marhahús fogyasztói ára lényegesen magasabb, mint hazánkban. Ez a 'fogyasztói tendencia a különböző piaci felmérések, előrebecslések szerint még hosszú ideig hasonló marad. A piacon persze nem egyforma a kereslet bármilyen fajta szarvasmarha és annak bármilyen része iránt. A jól hizlalt, fiatal vágóbika sovány húsa az, amit a leginkább kedvelitek, s a legíz- letesebb, süthető, jól szeletelhető húsok ezeknek is a. h'átsó negyedéből kerülnek ki. A legkedveltebbek ma elsősorban a francia limousine és charolais fajták — utána a második helyen a mi piros-tarka szarvasmarháink következnek. Különösen Olaszországban keresik a magyar marhahúst a háziasszonyok, annyira, hogy olasz húskereskedők nemegyszer megjegyezték: „lehúzhatnák a rollót, ha nem tudnának vásárlóiknak magyar marhahúst adni.” Bár a közös piaci országokban is van igen jelentős szarvasmarha-tenyésztés, és a saját termelés védelmét vámokkal és számos egyéb korlátozó intézkedésekkel biztosítják, a minőségi húsok iránti igények teljes kielégítésére importra Szorulnak, s ezért időről időre kénytelenek enyhíteni a Közös Piacon kívüli országokból származó import elleni korlátozásokat. A külföldi kereslet tehát ma is kedvező a magyar szarvasmarha iránt, s minden jel arra mutat, hogy még hosszú ideig az is marad, sőt exportunkat fokozni is lehetne. A közös piaci országok • szarvasmarha-importjában azonban az utóbbi években csökkent a részesedésünk ; a helyünket más exportőrök foglalják el — ha hagyjuk. A központi intézkedések azonban megteremtik azokat a feltételeket, amelyekkel visszahódíthatjuk, sőt növelhetjük régi pozíciónkat. A tenyésztés feladatai A kedvezőbbé vált feltételek alapján a háztáji gazdaságokban és a nagyüzemekben is mód nyílt az erőteljes fejlesztésre. Nem mindegy természetesen, hogy ez a fejlesztés hogyan történik, és milyen fajták szaporítására kerül sor. A cél nem egyszerűen a mennyiség növelése — és a minőség javítása —, hanem a korszerű, de ugyanakkor gazdaságos tenyésztési módok alkalmazása. Számos jó tapasztalat van ma már arra, hogy a tartástechnológiát lehet fejleszteni, az önköltség egyidejű csökkentésével. Ügy tűnik, bizonyos fokig visszatérünk elődeink módszereihez: a húsáért tenyésztett szarvasmarhák gazdaságos nevelésének, hizlalásának legjobb módja a legel- tetéses módszer, persze, a mai fejlett technika segítségével a korábbinál lényegesen kedvezőbb hatásfokkal. Mit értünk ezalatt? Minde- ríekelőtt azt, hogy a legeltetés nem akármilyen legelőn történik, hanem műtrágyázott, öntözött legelőkön, szakaszos, villanypásztoros legeltetéssel.’ Tapasztalatok szerint az ilyen korszerű módszerekkel kezelt legelőn egy hektár gyep fűtermése 400—700 rn^zsa. ennek felét az állatok lelegelik, másik felét pedig szénaként lehet betakarítani. A korszerű,' gazdaságos szarvasmarha-tenyésztésre ma már hazánkban is számos példát lehet találni, érdemes ezeket megismerni és tanulmányozni. A módszerek eddigi és jövőbeni elterjesztésében a szarvasmarha- exportot lebonyolító Terim- pex Külkereskedelmi Vállalatnak is része volt és van, most már eddig is sokat tett azért, hogy megismertesse a termelőkkel egyfelől a külföldi igényeket, másfelől a külföldön eredményesen alkalmazott módszereket. A rendelkezésére álló tapasztalatokkal és pénzügyi eszközökkel a jövőben is igyekszik közreműködni ennek a jövedelmező exportágazatnak a fejlesztésében. (Sz. M.) A 'I'1/■ IiÁn iin-vnMn 1973-tól hazánkban 600 ezer tonna kén- SM. M W Ív A *«/ fi. ft f* A fi Vjoryíl ríl samt gyártanak évente, ebből 550 ezret Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben. Az idén júniusban indult a negyedik szolnoki kénsavgyárban a próbaüzem. A 200 ezer tonna évi kapacitásúra tervezett gyár a próbaüzem tapasztalatai szerint azonban ennél is többet: 220 ezer tonnát tud majd előállítani. Az új üzem megindulása lehetővé teszi a régi elavult kénsavgyárak. leállítását, a szuperfoszfát műtrágya gyártásának fokozását. (MTI foto — Kunkovács László felv. — KS) Korszerűsítik áz építőanyag-ipar termelésének szerkezetét Ä gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására átfogó, elemző vizsgálatot kezdtek, s ennek alapján intézkedési terveket dolgoznak ki a hatékonyság növelésére az építésügyi ágazat nagy építőanyag- és szerkiezetgyártó vállalatai. Az első ütemben Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 29 vállalata és a Tégla-, illetve a Kő- és Kavicsipari Egyesülés vállalatai fogtak munkához, azután pedig az építőanyag-és szerkezetgyártó ipar tanácsi vállalatai és szövetkezetei végeznek gazdaságossági felméréseket és készítik el intézkedési terveiket. A munka támogatására.a minisztérium összeállította és a vállalatok rendelkezésére bocsátotta azokat az irányelveket, amelyek alapján egységesen vizsgálhatják termékeik jövedelmezőségét és intézkedési terveikben kijelölhetik azokat a gyártmányokat, amelyeknek gazdaságosságié növelni kell. Az EVM-vállalatok a múlt évi adatok alapján több tízezerféle termék termelésének gazdaságosságát veszik „bonckés alá”. A termékcsoportokat is árucikkekre bontják, s gazdasági -hatékonyság szerint rangsorolják gyártmányaikat. így választják ki azokat a termékeket, amelyeknek termelése az átlagosnál kevesebb jövedelmet nyújt, vagy éppen ráfizetéses. Az intézkedési tervekben a kevésbé jövedelmező termékek előállításának gazdaságosságát, hatékonyságát javító feladatokat határozzák meg. Az ÉVM szakemberei az irányelvekben hangsúlyozták, hogy komplex módon, az építésügyi ágazat sajátosságainak megfelelően kell értékelni a gazdaságosságot. A nagy tömegű építőanyagok előállításánál például, 'nemcsak a termelési, hanem a szállítási költségeket is figyelembe kell venni. Az építési költségeket tekintve ugyanis kifizetődőbb a viszonylag drágább, de közelről szállított termék felhasználása, Választási győzeli n a reakciá felett 1945 novemberében a Kisgazdapárti abszolút többséget szerzett az országgyűlési választásokon. Akkor még a konzervatív és, reakciós szavazók ettől a 'párttól várták jobboldali törekvéseik megvalósulását. De a Magyar Kommunista Párt, mint a Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiból alakult koalíció legdinamikusabb tagja, megtorpanás nélkül folytatta a munkásegység és a munkás— paraszt szövetség elvein alapuló országépítő politikáját. 1945-től az 1947-es agusztus 31-i választásokig sikert siker után ért el. Végezte történelmi feladatát, miközben a reakció minden árnyalata szakadatlanul és alattomosan támadta. 1947. augusztus 31-én, az országgyűlési választáson annak kellett eldőlnie, politikailag milyen, fokon vált érettebbé az ország népe? Ürtékeli-e azokat a vitatha- fflrinn politikai és gazdasági eredményeket, amelyek a kommunista párt léte és munkája nélkül semmiképp nem jöhettek volna létre. A korabeli reakció elbizakodottan, 1945-ös „dicsőségének” fényében sütkérezve — a kommunisták nagyszabású vereségére számított, s ezt az illúziót terjesztette. Elbizakodottságát mi sem jellemezte jobban, mint az, hogy a nyílt színre léptette fel koalíción kívüli pártjait Sulyok, Pfeiffer, . Barankovics és Schlachta vezetésével. A kommunisták reálisan felmérték az erőviszonyokat és bíztak sikerükben. Volt mire , hivatkozniuk, hiszen nemcsak kezdeményezői voltaic az újjáépítés nagy feladatainak, hanem többnyire legfőbb megvalósítói is. Kimagaslott a korszakos tettek sokasága közül a vasutak helyreállítása,' az élelmezési krízis leküzdése, a földosztás, a mezőgazdasági termelés újjászervezés^ a bányák teljes értékű üzemeltetése, a tervszerű gazdálkodás megalapozása és konkrét lépések a munkanélküliség felszámolására. Hiába gáncsoskodott a hazai és a külföldi reakció, a dolgozók tízezrével léptele be a pártba. Egyedül 1947. augusztusában 100 000 új taggal gyarapodott a párt. 1947. augusztus 31-re 200 külföldi újságíró érkezett Magyarországra „story”-ra éhesen. Ök is nagyszabású kommunista vereségre számítottak. És az eredmény? Hatvan százalékos többséget kapott a Nemzeti Függetlenségi Front, azaz a demokratikus koalíció. A munkáspártok megszerezték az abszolút többséget Nagy- Budapesten és előretörtek az egész országban. Mintegy 5 millió szavazó jelent meg az urnáknál, a választásra jogosultak több mint 90 százaléka. Tény az. hogy a kommunisták partja lett az ország legerősebb pártja: 100 képviselővel vonult be a parlamentbe. Ez igen nagy siker volt, hiszen a forradalmi erők a választók akaratából a reakció fölé kerekedtek. Valamivel könnyebbé vált a változatlanul nehéz országépítés. A Magyar Kommunista Pártot a fényes és vitathatatlan győzelem nem vakította el. Mint a nemzeti, demokratikus összefogás legszervezettebb, belsőleg is legegységesebb pártja —, kitartott koalíciós politikája mellett. Erősítette a munkásegységet és a munkás—paraszt szövetséget. Sikeresen lelkesítette munkára a magyar értelmiség legjobbjait és új erőket sorakoztatott fel az újjáépítés befejezésére, új feladatok megvalósítására. így aztán 1948-ban egyesülhetett a két munkáspárt, és nagy lépések következtek a niunkásharta- lom teljes megvalósításáért, t .—i—,■— ’ .. j íí* M') Szocialista munkaversen/ — a fiatal gyárban Ä tavalyi költözködés a korszerű üzemcsarnokokba új technológiai folyamatok bevezetését, s a régi brigádok" átalakulását is jelentette a BUBIV 7-es, egri gyáregységénél. Ám az új munkahelyen is gyorsan kialakultak a kollektívák, s egyre egyenletesebb a termelés. A munkahelyi fegyelem fokozatos megszilárdulása adta azt az alapfeltételt, hogy megkezdhették a magasabb szintű munkaversenyfprma, a szocialista brigádmozgalom szervezését. — Az előkészítés után a munkások közt nyolc, az alkalmazottak közt pedig három brigád alakult — tájékoztatott Bárdoss László, a gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára. — Az első féléves eredményeink alapján már a brigádok közti helyezési sorrend is kialakult: első helyre a Szilágyi József vezette József Attila brigád került, második he-1 madik helyen pedig a Petőfi brigád áll. — A brigádok nagy figyelmet fordítottak a minőségi munkára és a határidős feladatok pontos teljesítésére. A kötelező jellegű feladatok mellett a Törekvés brigád tagjai például a gyáregység belső helyiségeinek dekorálásában vettek részt, míg a többiek a városszépítő akcióban jeleskedtek. Tervezik, hogy segítenek Eger egy gyermekintézményének berendezésében is, a távlati tervekben pedig az szerepel, hogy a szocialista címért küzdő ifjúsági brigádok gyári hulladékanyagokból — ugyancsak társadalmi munkában. —, játékokat, ajándékokat készítenek a gyermekeknek. (—ács) Abmísm £* lyen « Törekvő* brigád, húr- — 1972. augusztus 29., keié
