Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-27 / 202. szám
Elemmel mukodo varrógép Mint alkotói, Frankfurt am Main-i mérnökök állítják — •lemmel működő találmányuk .a világon a legkisebb varrógép. Még zsebben is hordható, hogy íelvarrjanak vele egy leszakadt gombot, odavarrjak a levált bélést, és elvégezzék a többi, kisebb whajamtást. ... Illatozó, csillogó szerelmes levelek Az amerikai tinédzserek újabban arany- és ezüstfénnyel csillogó, illatos tintával írják szerelmes leveleiket. A szobát rövid idő alatt betöltő illat egy hónapon át érezhető. Az írás valódi arany- és ezüstfénnyel csillog. Annak ellenére, hogy egy levélpapír ára 5 dollár, a fiatalok körében gyorsan terjed ez-az újdonság. Különös emléktárgyak A régészek 80 évvel ezelőtt pithecanthropus-csontokat találtak Indonéziában. E leletek révén sikerült megállapítani, hogy 2 millió éve élnek emberek a Földnek ezen a térségén. Azóta sok más értékes régészeti lelet is előkerült; koponyák, állkapocscsontok, fogak stb. Az utóbbi időben azonban egyre-másra tűnnek el -az értékes régészeti anyagok: vállalkozó szellemű nyugati turisták olcsón megvásárolják a koponyákat és más csontokat a helyi lakosságtól és mint... emléktárgyakat kicsempészik az országból. Az indonéz tudósok szerint a régészeti leletek kicsempészése aggasztó méreteket öltött. KAPUK (Kiss Béla és Tóth Gizella felvételei) \ <•'* ? KERÉNYI GRÁCIA: ANTAI*FV ISTVÁN: QfU aka*f te Robban a nyár... Egészen kicsike szeretnék lenni, ne akarj te engem trónra ültetni. Rosszul éretném én magamat ottan, nem bízhatnám magam e lomb koronákra, nem nyugtatna meg a jak sárgasága■ Mi az, ami felém kígyózik? Látom a1 katonák sisakforgóit, de én úgyis széjjeleresztem őket, vagy rádbizom a parancsnokságot és én addig inkább füvet rágok. A korona nem divatos fejék, s hiába fésülgetném a helyéi, leesik a sima hajamról. Nevetni is nehezebb volna, s a szememből a könny hova folyna? Suhogó lombok, nyári fény, futó szél nyárfasor alatt, porfelhő a kocsi után, esőt érezúek a lovak. Pacsirta röppen nyugtalan. A lázongás partjainál tűz és víz ' készül harcra most. Körülöttem robban a nyár. Robban a nyár. és bennem is Lángot vet ez a délután. Indulj, eső! Ideje már! Por száll a lépteim nyomán... órában, a munkahetet, hat napban és f egy pihenőnapban állapította meg. Lényegében tehát arról van szó, hogy a világ teremtése hat napig tartó voltában az Úristennekt ama sikere — hála a szak- szervezetnek — tükröződik. hogy már a világ teremtése előtt ebben az oly fontos ügyben sem hagyta magát kizsákmányolni. Pironkodva kell beváltanom, hogy gondolatmenetem végül is oda lyukad ki, hogy az első munkásember az Úristen volt, aki lám. a kellő és harcos öntudatnak sem állt már a híjával. A szakértelemnek legfeljebb. Ez utóbbi lemérhető világunk állapotából is. Nos, tehát hat nap alatt teremté az Űr mindazt, áruit neki megteremtenie a munkaszerződése előirt. S a hetedik nap lett az ő pihenőnapja. Szabad szombat nem lévén akkor még: hiába, azért nekünk is lehetnek vívmányaink, nemcsak az Úristennek! (cári) Humigóiat A férj hajnaltájban tér haza és cipőjét levetve, mezítláb megy be a hálószobába, ahol a felesége ébren várja. — Te vagy az? — kérdezi az asszony. — Mást vártál? — kérdezi a férj. ★ Két barátnő találkozik a presszóban. — ... Semmi rosszat nem mondhatok Hedvigről... — Akkor beszéljünk valaki másról!... ★ — Ez lokál? — Nem, magánlakás. — Pedig én e-gy mulató számát tárcsáztam. — Nem, uram, ön egy lakás számát hívta. — De akkor önnek egyforma száma van a bárral? — Nem, uram! — Akkor miért vette fel a telefont? ★ — Már második napja körhintázom.., — Ennyire kedveli ezt a szórakozást? — Ki nem állhatom. De a körhinta tulajdonosa tartozik nekem, és csak így tűd törleszteni. 'k Egy New York-i kereskedő a következőképp» reklámozza áruját: — „Charlie Chaplin is ezeket a cipókét viseli!” A szomszédos cipőboltban hamarosan a következő felirat jelenik meg: „Mulat is rajta az egesz világ!” ★ — Az én kutyám — büszkélkedik az egyik kutyatulajdonos — olyan okos, hogy mindig becsenget, ha hazajön! Képes erre a te kutyád? — Nem. Neki saját kulcsa van... kr — Kartársam, ön munkaidőben detektívregényt olvas? — Tudja, olyan nagy itta jövés-menés, hogy semmi fontosabbra nem tudok koncentrálni... . ★ Lord Patrick nősül: lord William özvegyét veszi cl. Az esküvői szertartáson szmokingban jelenik meg. Lord Norman megkérdezi: — De barátom, miért nem vettél frakkot? — A mi családunkban az a szokás — válaszolta lord Patrick —, hogy frakkban csak premierre járunk..! ke — Vera, drágám, ha hiszi, ha nem, tegnap álmomban megcsókoltam... — Hat maga volt az?^i Miijén lesz az olimpiára a müncheni mikroklíma? Sok gondot okozott a tokiói és a mexikói olimpián az a körülmény, hogy a sportolóknak alkalmazkodniuk kellett az ottani sajátos éghajlati viszonyokhoz. Mi lesz a helyzet c tekintetben most, Münchenben? A nyugatnémet sportorvosi köröket évek óta és tudományos alapossággal foglalkoztatja az akklimatizálódás problémája; jóllehet kétségtelen, hogy München a^sportolók többsége számára meteorológiailag vitathatatlanul kedvezőbb, mint akár Mexikó, akár Tokió volt. Am ahhoz sem fér kétség, hogy ami a többségnek kedvező, az a kisebbségnek ezúttal is kedvezőtlen lesz, holott valójában mindenkit egyenlő esélyek illetnének meg. Nyugatnémet sportintézmények már ez év elején lehetővé tették több kelet-afrikai futóatlétának a müncheni vendégszereplést, mert tudták, hogy például azok a kenyai és etióp hosszútávfutók, akik Mexikóváros ritka levegőjében valósággal „lubickolta^”, Münchenben esetleg légzési nehézségekkel küszködnek. Mert hiszen a különböző futószámokban előkelő helyre esélyes kelet-afrikai atlé- % ták odahaza kétezer méter magasságban fekvő fennsíkokon készülnek az olimpiára, Münchenben viszont az Alpok tövében állnak a starthoz. Észre fogják venni egyébként a megszokottól nagyon is eltérő klímát például azok a moszkvai sportolók is. akik állandóan viszonylag alacsony páratartalmú levegőt szívnak a Dinamó Stadionban, de minden valószínűség szerint elég magas páratartalmú levegőben versenyeznek majd Münchenben. Kellemetlen meglepetést okozhat a világ bármely tájáról érkezett soortolóknak a müncheni mikroklíma egyik jellegzetessége: az úgynevezett főn — a leszálló, száraz, meleg szél, ami hegyes vidékeken tapasztalható. Itt a közeli Alpokból néha teljesen váratlanul, egyik óráról a másikra meleg és páradús levegő zúdul a bajor fővárosra. Ilyenkor a légnyomás és a páratartalom olyan hirtelen és nagymértékben változik meg, hogy a legegészségesebb és az időjárásváltozásra legkevésbé érzékeny emberek is gyakran a fejükhöz kapnak. A tön ugyanis közvetlen kihatással van az emberek vérnyomására, leszorítja azt, s általában kedvezőtlenül hat a fizikai teljesítőképességre. Szerencse dolga, hogy a müncheni versenyek idején gyakran lesznek-e főnös napok, vagy talán egyszer sem telepszik rá a stadionra a furcsán langyos és páradús alpesi levegő. VWVVVVVVV\AAA/VWSAA'NAA*AAAAAA/'AA/WSAA/'AAAAi\A/i/VWWVVWWSA/V‘' Felfedezték az első neutron-csillagot ? A California Egyetem tudósai kijelentették, hogy sikerült felfedezniük az első neutron-csillagot — egy „fekete lyukat” a csillagközi térségben. A neutron-csillag röntgen- sugarakat bocsát ki *— éppen ezért sikerült felfedezni is. Brazíliában egy 1969. júliusában fellőtt rakétán röntgen- sugarakra érzékeny berendezést helyeztek el. Az eredmények feldolgozása nagyon munkaigényes volt, és több mint két évig tartott. A tudósok most azonban erősen kételkednek abban, hogy a felfedezett objektum — csak „fekete lyuk”. A legrégibb amerikai piramis A Délkedet-Mexikóban levő La Venta szigetén levő piramis — a legrégibb ilyen építmény az amerikai kontinensen: állapította meg R. Geiser amerikai antropológus. Hosszú ideig tartó kutatások eredményeként sikerült megállapítania, hogy a piramist időszámításunk előtt körülbelül 800 évvel ezelőtt egy olyan törzs építette, amely az amerikai kontinensen az első indián civilizációt képviselte. Ez a piramis nem hasonlít az Amerikában levő más piramisokhoz, és kisebb is a régi mexikóiak által épített többi piramisnál. Magassága 30 méter, alapzatának átmérője 140 méter. Q3 gatni a világ teremtése kapcsán. Bárki beláthatja logikám következetes igazságát, ha arra • gondol: amit manapság egy átlag melós nálunk elérhet, azt talán az Úristen már elérhette elébb is, akár a világ teremté■ se előtt is. Sőt! Na1 gyón is el tudom képzelni, hogy az Úristen az arra illetékesekkel megkötötte a korabeli és az • első kollektív szer1 ződést is, amely a ■ napi munkát, pardon: a teremtést — nyolc ét nem három mázakban, sőt nem is yújtott műszakban iégezte, hanem a ko- abeli szakszervezetei egyetértésben, a Miág Teremtése 'zentháromság Vál- a lat keretein belül, lapi nyolcórás mázakban tette ezt. Mindehhez azonban gy rendkívül fontos íolog kelletett: a leg- iső napot is megfőzve meg kell te- emtenie a szakszer- lezetet, a műszakot, ezzel párhuzamosan ermészetesen az •bédidöt, a csúszta- ást, a munkaügyi és •. normnosztábft, az llenörzési csoportot —, hogy csak néhányat említsek azok cözüi, amelyekről a liblia nem átall hallj Miért hat j napig? > Mindenki tudja, aki ? csak egy kevéske > klerikális nevelést is ? kapott — és ki nem > kapott? —, hogy az > Úr hat nap alatt te> remté meg ezt a vi- } lágot. A világ minő- ? ségét illetően most I ne bocsátkozzunk sí < fanyar elemzésekbe, s: | sőt még azon se tű- n < nődjűnk — utóvégre v > utólag az Úristennél rí í is könnyebb okosnak U ? lenni —, hogy mit V < kellett volna inkább S. < teremtenie az Úrnak, le < a világ helyett. Ma- n i radjunk csak tűnődő s: $ elemzésünkben annak IV í az egyszerű ténynek ej £ a vizsgálatánál, hogy d I ha már az Űr megte- e remtette az eget, a e\ földet, az embert, r< meg a paráználko- v dást, és minden s egyéb kelléket ehhez, U miért volt erre szűk- e sége hat egész nap- ti ra. a Egy teljes mai c' ( munkahétre! ~ Nyilvánvalónak tű- n nik, hogy az Üris- k len a világ teremté- b AAA^AAAAAAA^AAAAAAAAAAAAí
