Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-26 / 201. szám

Alkotás Kiskörén Arról, hogy ^ „alkotás”, mindig valami művészi és különleges dolog jut eszünk­be. Egy regény, színmű, vagy képzőművészeti remekmű: szobor, esetleg festmény. Pe­dig a hétköznapok „hétköz­napi” munkája is hoz létre nagy alkotásokat... A napokban született met, a kiskörei főmű: a három egybeépített műtárgyból al; ló vízerőtelep, duzzasztómű és hajózsilip. Az »ujszulot — mint minden újszülött persze még közel sem töké­letes, még fejlődni, növeked­ni fog. De már megszületett. • • • _ Ez az alkotás! — Az igazi emberi alkotás... ez jár eszemben, amint biz­tonságosan tépkedek a kis­körei vízlépcső hidjan, amint járom a csillogó mozaik­kockás helyiségeket. Előbb az ötlik fel bennem, ah?gy a vízi erőmű belső helyise­geinek, lépcsőházainak ki­képzését szemlelem. „»Nem túlzás ez a fényűzés. Olyan, mint hajdan a kna_ lyok császárok fürdoterme. Sg, ragyog. „Nem, nem túlzás — villan eszembe később.' „Hirdessék örökke e kövek, e pompa: itt a húsza dik század hétköznapi embe rei dolgoztak, ok álmodták ilyen szépnek e táját... Nem túlzás. Sőt e pompa, amit a hatalmas betonépít­mény belső tere sugároz mar ™ is, a teljes befejezes előtti hónapokban, híven tükrözi a nagy célkitűzést, megváltoztatni a Tisza-volgy középső részének, Vázánk egyik legkedvezőtlenebb ído- jtaM, talajminőségi, terme­lési és közlekedési viszonyok között levő területét. Mit jelent ez? — Több mindent. Mezőgazdaságilag azt, hogy a Tisza vízhozama rendkí­vül szélsőséges. A kiskoréi szakasz szelvényében árvíz­kor négyezer köbméter víz folyik át a medren másod­percenként, míg az aszályos évek július—augusztus o napjaiban alig száz köbmé­ter Ez a kis vízhozam nem elegendő a mezőgazdasagi es ipari fejlesztéshez, ezért a ta­vasszal lefolyó, „felesleges vizek tárolására van szűk­Ä tárolótér szinte adva vgn: a hatalmas, 127 négy­zetkilométer nagyságú, gá­takkal határolt ártér, amely­ben - a gátak megerősíté­se után — a most felepult duzzasztómű segítségévéi az első kiépítési ütemben 300, távlatban 400 millió köbmé­ter víz tárolható. Ennek cl vízmennyiségnek a felhasz­nálásával a Tisza nyári leg­kisebb természetes vízhoza­ma a mostaninak a kétsze­resére emelkedik. Mindez még nem minden. A kiskörei vízlépcső és ön­tözőrendszer létesítményei­nek megépítése után áüO ezer hektár (több mint 500 ezer katasztrális hold!) nagy ságú terület válik rendsze­resen öntözhetővé, és 12 ezer hektár halastó vízellá­tása biztosítható. E távlatok természetesen az „újszülött” növekedése után teljesednek ki, egé­szen annyira, hogy az öntö­zőrendszer teljes kiépítésé után hét megyében — köz­tük megyénkben is — meg­valósítható lesz nagy terü­leten az öntözéses gazdál­kodás. • • • Hol tartunk ma? — Még messze a teljes befejezéstől, de a főmű már lényegében megszületett: betonalapjait néhány hete — a nagytelje­sítményű szivattyúk produk­tumaként — nyaldossa a Ti­sza vize. Sőt, alig néhány napja már — a körgát át­vágásával, amely a „munka­gödröt” védte — természe­tes úton is egyesült az itt álló vízzel a szőke Tisza. Lent, az alvízi szakaszon még fürgén dolgoznak a földgépek. Hatalmas mar­kukkal vadul kapnak bele a körgát alsó, még a víz útjá­ban álló maradványába. En­nek az átvágása után veszi teljesen birtokba a Tisza a főmű alatt átvezető új, 1,2 kilométer hosszú szakaszát. Közben a fölöslegessé vált régi mederszakaszt fokoza­tosan feltöltik az új meder­ből, valamint az épülő-mé- lyülő főcsatornákból kikerü­lő földdel. • • • A kiskörei főműtárgy —a belső szerelés és kiképzés úgynevezett „pepecs-munká- it” leszámítva — elkészült. Pontosan a terv, a beruhá­zási program szerint. Egy évig — mint egy repülni ta­nuló madárfióka — a „szár­nyait” fogja próbálgatni: a duzzasztómű öt, egyenként 24 méteres nyílású rekeszei között vannak e hatalmas, acélszerkezetű billenő táblás „szárnyak”. Emelésüket, süllyesztésüket olajhidrauli­kus emelőberendezés végzi. Ezek az óriási acélszárnyak szolgálnak a víz elzárására, ezek segítségével történik majd a duzzasztás. Most még csak „edzenek”, de egy év múlva megkezdődik a duzzasztás. Egyelőre 1973­ban — amíg 220 kilométer hosszban a főcsatornák el nem készülnek, s amíg a Ti- szabábolna—Kisköre közötti gátakat mindkét oldalon meg nem erősítik — csak a mederben duzzad fel a víz a jelenlegi 82 méteres szint­ről 88 méterre. Ez a hatmé­teres vízszintkülönbség már működésbe hozza majd a vízi erőművet, amelynek a négy, egyenként hét mega­wattos turbinái fokozatosan bekapcsolódnak az áramter­melésbe. Egyidejűleg a már kiépült, csatornázott terüle­ten 1973—75 között évenként mintegy 20—25 ezer hektá­ron beindulhat az öntözés, s a Tiszalök és Kisköre vona­ton, 120 kilométer hosszú­ságban, a Tisza jelenlegi legzátonyosabb szakaszán a felduzzasztott víz teljes éven át akadálytalan hajózást biz­tosit 1350 tonnás uszályok részére. A kiskörei alkotás ennyi mindem-e lesz képes már a közeli években is, de „tudá­sa” javát még csak a ké­sőbbi években nyújtja. Elő­reláthatóan 1978—80 között kezdik meg a Tiszabábol- na—Kisköre közötti ártéren kialakított tómeder duzzasz­tását, amely előbb 300 mil­lió, távlatban pedig 400 mil­lió köbméter vizet tárol. A Balaton egyötödét kitevő', 127 négyzetkilométernyi víz­tükör, az óriási vízmennyi­ség a mezőgazdasági, árvíz- védelmi, belvízelvezetési, ha­józási, energiatermelési, ivó- és iparvízellátási funk­ciókon kívül igen alkalmas lesz üdülésre és vízi sporto­lásra is. És addig — míg mindez valósággá válik — már nem is olyan sok víz folyik le a Tiszán — mert a duzzasztó­mű óriási acélszárnyai „köz­beszólnak'’ ... Faludi Sándor és Anyagi gondoskodás erkölcsi elismerés, a nagycsaládosokról A Hevesi Állami Gazdaságban törődnek a nők problémáival (Váradi Anna tudósítónk­tól.) , , A MEDOSZ Heves megyei Bizottsága mellett működő nőbizottság a Hevesi Állami Gazdaságban tartotta meg soron levő ülését. A résztve­vők a gazdaság igazgatójá­nak és nőfelelősének tájé­koztatója alapján megvitatták a gazdaságban élő és dolgo­zó nők társadalmi helyzetét, élet- és munkakörülményeit, s azt, hogyan hajtották vég­re az ezzel kapcsolatos hatá­rozatokat. A tanácskozáson részt vett Káldi Katalin, a MEDOSZ- központ titkára és Czirmay Tibor, a MEDOSZ Heves me­gyei titkára is. A beszámolót és vitát meg­előzően a nőbizottság tagjai a helyszínen keresték fel a gazdaság nődolgozóit. Tapasz­talatuk és a beszámoló sze­rint az utóbbi évben jelentő­sen nőtt a nődolgozók átlag- keresete — havi 1200 forint­ról 1500—1700 forintra. A gazdaság vezetői, intézkedé­seket tettek a munkakörül­mények megjavítására is. Az állattenyésztésben gépe­sítéssel megkönnyítették a munkát. A gazdaságban a nők igé­nyének és kérésének megfe­lelően megoldották a. gyerme­kek elhelyezését, segítik a gyermekintézmények műkö­dését, és megfelelőek a dol­gozók rendelkezésére álló szociális létesítmények is. Különös gonddal foglal­koznak a nagycsaládos és az egyedül álló nők helyzeté­vel. Részükre személyenként napi 13 forintért reggelit, ebédet és vacsorát biztosíta­nak, s ezzel a háztartási munka nagy részétől mente­sítik az asszonyokat. A gazdaság 187 nődolgozó­ja munkája után megfelelő anyagi és erkölcsi elismerés­ben részesül. Ez kifejezésre jut abban is. hogy az idén a 98 kiválódolgozó-jelvénnyel kitüntetettek között 30' nő volt. Gondoskodik a gazdaság a kulturált szórakozási lehető­ségekről is. időnként kirán­dulásokat. opera-, színház- és mozilátogatásokat szervez­nek. Vizsgálták a gyermekgon­dozási segély igénybevételé­nek mértékét is. A gazda­ságban a fizikai munkásnők mintegy 30 százaléka veszi igénybe ezt a kedvezményt. Segítik a leendő kismamá­kat azzal is, hogy számukra a téli időszakban is folya­matosan biztosítanak mun­kát. Mi az a METEV...? Eredményesen működik megyénk legfiatalabb szövetkezeti közös vállalkozása Alig két éve, hogy meg­alakult Heves megye legfia­talabb szövetkezeti közös vállalkozása, a METEV, a Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek önsegélyezési és Gazdálkodási Közös Vállal­kozása. Tizenegy Eger és Gyöngyös környéki gazdaság alapította, azzal a céllal, hogy a termelőszövetkezetek árutermeléséhez szükséges anyagokat beszerezzék, és a kész termékek értékesítését elősegítsék. Az utóbbi két évben a társulás tevékeny­sége jelentősen bővült. Kez­detben mezőgazdasági erő- és munkagépeket értékesítet­tek, amelyhez azután a mű­trágyaszóró és terményszárí­tó berendezések forgalmazá­sa is kapcsolódott. Zsebe József, a közös vál­lalkozás igazgatója elmond­ta, hogy ma már 46 Héves megyei termelőszövetkezet tagja a társulásnak. A sta­tisztikai adatok szerint ta­valy 90 különböző típusú erőgépet, több mint száz mezőgazdasági munkagépet, háromszáz vagon műtrágyát, hatszáz vagon meszet és egy­millió téglát értékesítettek a közös gazdaságoknak, össze­sen 46 millió forint érték­ben. Az idei termelési tervük 50 millió forint, amelyből az első félévben már több mint 30 milliós értékben gépeket, műtrágyát, meszet és szölő­támberendezéseket szereztek be a termelőszövetkezetek­nek. A társulás igazgatósága a közös gazdaságokat elemi kár esetén a kölcsönösség alapján anyagilag is támo­gatja. Gazdasági tevékeny­ségüket pedig később kiter­jesztik a helikopteres nö­vényvédelem megszervezésé­re is, az Eger—Gyöngyös vi­déki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségével együttműködve. A következő hónapokban a legfőbb feladatuknak te­kintik, hogy a társgazdasá­gok gépparkjának korszerű­sítésében is részt vegyenek. Elsősorban szak tanácsadá­sokkal, az újabb gépsorok és géprendszerek — különö­sen a kukorica komplex gé­pesítésének, a lucernaszárí­tás gépesítésének — elter­jesztéséhez nyújtanak segít­séget. Szeretnék, ha a társulás­ban már részt vevő terme­lőszövetkezeteken kívül más üzemek is csatlakoznának a közös vállalkozáshoz, amely jelentős munkával járul hoz­zá megyénk mezőgazdaságá­nak támogatásához. (mentusz) Rendkívüli tanácsülés Kaiban A határozat: 1973. január 1-től közös tanács Kompolftai A kiégett vasaló nem eltört szerelem ,h a csap letörik, ha- mar egytoeszereíik. Ha kiég a vasaló, egyszerű a ja­vítás” — énekelte a vidám zenekar az eltört szerelem és a magyar szolgáltatóipar legújabb nótáját az idei táncdalfesztiválon. Ami az eltört szerelem sor­sát illeti, igazat kell adni a dal szerzőinek: „dobni kell”. A kiégett vasaló azonban nem eltört szerelem. Túl drága ahhoz, hogy azonnal eldobjuk. Visszük inkább ja­vítani. És ekkor kezdődik a baj, a bosszúság. Mert hiá­ba a szép nóta, a magyar szolgáltatóipar — több mil­lió ember a tanú rá —, nem annyira jó, nem annyira gyors, ahogyan a fesztiválon énekelték. Sőt: nagyon is lassú, nagyon is nehézkes, fejlődése, eredményei ellené­re is messze lemaradva kul­log a lakosság igényei után. Budapesten, Debrecenben, Szombathelyen ugyanúgy, mint szűkebb hazánkban, He­vesben, Egerben. E lemaradás ugyanúgy megtalálható s mérhető, mind & szocialista, mind a kisipari szolgáltató tevé­kenységben. Az okokat, a ki­utat sokan és sokszor keres­ték, kutatták már. Legutóbb az Egri Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága is napi­rendre tűzte a szolgáltatóipar egyik szektorának, a magán­kisiparosoknak a munkáját s helyzetét. A vb elé került jelentés már korántsem olyan vidám, s jókedvű, mint az eltört szerelem dala. Mert a város­ban dolgozó kisiparosok szá­ma 1967-től napjainkig mind­össze 44-gyel nőtt, 55-enmár annyira idősek, hogy a vá­rosfejlesztési hozzájárulást sem kell fizetniük. A kisipa­rosok nem kevesebb mint 90 százalékának nincs külön műhelye, a lakások mellék- helyiségeiben végzik szolgál­tató munkájukat. Nagyon ke­vés a fiatal közöttük, s mind­össze 12 ipari tanulója van a magánkisipari szektornak. Az sem igaz, hogy vala­mennyi maszek magas jöve­delemmel rendelkezik, mert sokan jól keresnek ugyan — órások, könyvkötők, szoba­festők, fodrászok, szabók —, de bőven találni olyanokat is közöttük, akik még az adójukat is alig tudják fi­zetni. Egy sor területen a magán­kisipar munkáját az elkövet­kezendő években sem tudja magára vállalni a szocialista ipar. Az igények pedig nap­ról napra nőnek a szolgál­tatások iránt, s napról napra többet kell várni egy elsza­kadt ruha, egy eltörött csap, egy elromlott konnektor megjavítására. Szükséges te­hát — ahogyan a vb is meg­erősítette —, hogy a lehetősé­geken belül Eger városban is nagyobb segítséget kapjanak azok a magánkisiparosok, akik reális társadalmi igényt elégítenek ki, akiknek mun­káját igényli a város lakos­sága. M ert pontosan úgy van, ahogyan a szóban for­gó jelentés is summázta: a lakossági szolgáltatás egy- egy konkrét esete nem nagy értéket képvisel ugyan, de kielégítésének módja, ideje, minősége a közhangulat ki­alakításának tényezői közé tatíőöfc — koós — (Varga Gyula tudósítónk­tól.) Hosszas és fáradságos munka előzte meg azt a rendkívüli községi tanács­ülést, amelyet azért hívtak össze Kálban, hogy véglege­sen és törvényesen is meg­erősítsék azt a régi gondo­latot, hogy a már jó ideje egybeépülő Kál és Kom­polt községeknek közös köz- igazgatásuk legyen. A nagy felelősséget jelen­tő határozat meghozatala előtt a két község párt- és tömegszervezeti szervei, va­lamint tanácsai meghallgat­ták a lakosok véleményét, falugyűléseken ismertették az elképzeléseket. Ézt köve­tően került sor a határozatot hozó tanácsülés összehívásá­ra. Itt ismertették részletei­ben is a terveket, s a ta­nácsülés egyhangúan jóvá­hagyta a közös tanács lét­rehozására teendő intézke­déseket. A határozat nagy lépést jelent a távlati tervekben a nagyközségi rang elnyerésé­ben, mivel a települést föld­rajzi, gazdasági és közleke­dési adottságai erre megfe­lelővé teszik. A két község közös hatá­rozata alapul szolgálhat a későbbi években a városia­sodáshoz is, hiszen kezdetét veszi egy olyan folyamat, amely a központ kiépítésével városiasabbá teszi a község nagy részét. A rádió Vietnamról A Magyar Rádió az idén is műsorösszeállításokkal, irodalmi műsorokkal emlé­kezik meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság nemzeti ünnepéről. Augusz­tus 28-án. 11.44-kor a Kos­suth adón Ének a tavaszról címmel vietnami költők verseit szavalja: KohutMag­da, Bitskei Tibor és Joó László. Augusztus 29-én ugyancsak a Kossuth adón 14.06-kor mesejáték hangzik el A teknősbéka ajándéka címmel. Augusztus 30-án a Petőfi adón 19.09-kor The Lu színműve, A hal meg a víz kerül a hallgatók elé. Augusztus 31-én 19.09-kor a Petőfi adón sugározzák Che Lan Vieu karcolatat, amely­nek Ajándék a gyerekeknek a címe. Szeptember 1-én a Vietnami Demokratikus Köz­társaság nemzeti ünnepén címmel közvetítenek összeál­lítást 18.05-kor a Kossuth adón. Szeptember 2-án tűz­ték műsorra A kicsi Lao le­gyezője című mesejátékot 14.58-kor az URH-adón. Va­sárnap, szeptember 3-án a Kossuth adón 15.11-kor mai vietnami dalok csendülnek feL Mmism 0 1972. augusztus 26,, szombat

Next

/
Thumbnails
Contents