Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-22 / 197. szám

Hadi» KOSSUTH i s.IS Barokk muzsika i 9.00 Harsan a kürtszó! , 9.35 Scüumann: Három novele'te 10.03 Édes anyanyelvűnk 10.15 Donizetti: Pia de foto néi. Kétfelvonásos opera 11.31 Nóták 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 13.57 Gyöngyszem Gyöngyi 14.14 A három testőr 14.50 Éneklő Ifjúság 15.10 versek 15.23 Az élő népdal 13.35 Bartók: 1. zongoraverseny 16.11 Tanévnyitás előtt is 1 a román kultúra hete 11.05 Tiszatáj-cst 17.30 Bach: d-moll kettősverseny 17.46 Hói járt, mi: csinált? 18.00 Könnyűzenei Híradó 18.30 A Szabó cs. Iád 19.25 Jó estét, Bukarest! 20.30 Híres zenekarok albuma 21.1? Korunk műfaja, a sci-fi *1.47 Hidas Antal versciklusa. I. rész *2.30 Holnap közvetítjük ... *2.50 Döntések a tervezésben 23.10 verbunkosok n.io Pibich-operákból PETŐFI 8.03 Nótacsokor 9.03 Operettrészletek 9.53 Könyvek, tájak, emberek 12.03 Wagner: Tannhäuser. Részletek 13.03 Törvénykönyv 13.20 Éneklő világ 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 A 400 éves párizsi „vérnász” 18.30 Népi muzsika 19.08 Játék a nádasban. Hangjáték 20.28 Zenés játék. Részletek 20.43 Dán Iordachescu ária- és dalestje 22.23 Táncmelódiák 23.15 Magyar muzsika 17,28 Hírek 17.25 Zene. zene, zene. Angol zenés film 18.10 Egy elnökválasztás története. Riportfilm 19.10 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Nyúl kolléga házassága. Magyarul beszélő szovjet film 21.25 Jogi esetek 12.05 Tv-hlradó 22.15 Fischer—Szpasszkij sakk VB-döntőről fHdfoi----------­E GRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Délután fél 4, 6 és este fél 9 órakor Markenna aranya Színes amerikai westernfiim (Felemelt helyárak!) EGRI BRÖDV (Telefon: 14-07.) fél 4. fél 6 és este fél 8 órakor Hétszer hét Színes, szinkronizált olasz film EGRI KERT Este fél 8 órakor Macken na aranya (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN A pap felesége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Meglepő fordulat GYÖNGYÖSI KERT A csendőr nyugdíjba megy KA I VÁNT VÖRÖS CSILLAG Egy rendőrfelügyelő vallo­mása az állam ügyésznek HATVANI KOSSUTH A Noszty fiú esete Tóth Marival HEVES A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók TÜZESA BONY Egy válás meglepetései [QMün (IBVEIET Egerben: 19 órától szerda regáel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- lmszky utcai rendelőben. (Tele­im: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösön7: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­töm 17-27). Svájccal négyszemközt! A Díszmadártenyésztók és a. Madárbarátok Országos Egye­sülete több mint ezer madarat mutat be a városligeti ki­állításon. A kiállítás sztárja a 108 éves Jákú papagáj, a neve Palika. (MTI foto) Megjelent a Nemzetközi Szemle legújabb száma A Nemzetközi Szemle au­gusztusi száma érdekes vi­taanyagot közöl a környezet- védelemről. Nemcsak „diva­tos”, de valóban az egész emberiség számára fontos, minden bizonnyal az euró­pai biztonsági értekezlet na­pirendjén is szereplő kérdés az emberi környezetet pusz­tító ipari, s más szennyező­dés elleni védelem. A folyó­irat egy, e témával foglal­kozó lap, az Ecologist nagy környezetvédelmi program­jából közöl részleteket, s egyben olyan szerzők írásait, akik szembeszállnak a világ- vége-hangulatot terjesztők­kel. Vitáznak azokkal, akik eltagadják azt a tényt, hogy a társadalmi erők, a politi­kai állásfoglalás és intézke­dések már eddig is képesek lettek volna csökkenteni, s a jövőben képesek mégaka­dályozni az emberi környe­zet rombolását. A külföldi szerzők mellett Dunai Péter fejti ki, hogy nem kell a kör­nyezet elpusztításával fizet-} ni az iparosításért, ha az i nem a gátlástalan profithaj- ; sza jegyében történik... mi mozgások a hagyományos formák és az új, kialakuló városi élet hatásai közepet­te — mindezt összefoglalóan tekinti át a szerző. Ugyan­ehhez a problémakörhöz kapcsolódik Martinov— Uszov: Az afrikai proleta­riátus munkafeltételei és életkörülményei című cik­ke. A folyóirat következete­sen visszatér a társadalmi osztályok jelenlegi kritériu­mairól, határairól folyó vitá­ra, illetve az e kérdésben el­foglalt álláspontokat külön­böző oldalról ismerteti egy- egy számában: ebben az összefüggésben érdemel kü­lön figyelmet a fenti két ta­nulmány is. A Nemzetközi Szemle ka­tonai szakírója fontos kér­déssel foglalkozik: az 1972- ben kialakult katonai erővi­szonyokról számol be, euró­pai vonatkozásban. <KS) (Zürich 1972 augusztusa) SVÁJC A PÁRATLAN ter­mészeti szépségek és finom­ságok országa. A pazar he­gyek nemcsak imponáló ma­gasságukkal, hanem változa­tos, sokszínű növényviláguk­kal is kivívják a turisták osztatlan elismerését. Nyá­ron is lehet síelni, s ebben a ritka, rekkenő nyárban egy kis enyhet találni. Szám­talan tó, tavacska teszi még izgalmasabbá a természet e különösen pompás darabját. Easnkívül a festői völgyek, árnyas ligetek, selymes tó­partok, hangulatos sétányok —, hogy csak néhányat so­roljunk fel a gazdag válasz­tékból — fokozzák még az összkép döbbenetes varázsát. Annyi igézőén szép vidék van Svájcban, hogy nagyon nehéz rangsort felállítani. Mégis két hely érdemel kü­lönleges figyelmet. Agy egyik Zürich, a másik Lugano. Bár Zürich félmillió lako­sával hivatalosan nem fővá­ros, mégis érzésem szerint ott zajlik a „nagy élet”. Fontos gazdasági központok, társadalmi szervek, az üzleti élet bel- és külföldi képvise­lői mind-mind Zürichben vannak. S talán, ami a leg­fontosabb, óriási repülőtere kontinenseket köt össze, s ez a maga módján fokozottan aláhúzza a város jelentőse­gét! A Zürichi-tó nem ke­vésbé vonzza az idegeneket, s neves egyeteme, és rend­kívül előnyös földrajzi fek­vése szintén nagyban deter­minálja a város jelentőségét. ÓRIÁSI ÉPÍTKEZÉSEK folynak a városban, minden fontosabb utat korszerűsíte­nek, s jelenleg elég áldatlan körülmények között lehet csak közlekedni. Sokat kell várni, gyakran keletkeznek forgalmi dugók, s a fél út­testen való kétirányú közle­kedés sok veszélyt rejt ma­gában. A zürichiek szerint amint készek lesznek a mo­dern utak, egyszeriben él­vezet lesz autózni a tóparti városban. Nyár lévén, Zürichben is a legkeresettebb hely a víz­part. A tündért Zürichi-tó partján rengeteg ember nya­ral, nagy, kivájt hordókon lehet napozni az állóvíz kö­zepén. Vannak mozgó, úszó stég-napozók, korszerű öltö­zők, hideg-meleg zuhanyos fürdők, langyos meleget árasztó szárítkozók, változa­tos és jéghideg, de nem ép­pen olcsó italokat kínáló strand-bárok, masszírozok, s még sok egyéb, ami érdekes­sé és kényelmessé teszi a pi­henést. Természetesen mindezért elég borsos árat kell fizetni. Hogy érzékeltessem ezt, ar­ra a legjobb a személyes él­ményem. Pár kilométerre Zü­rich mellett van Baden, a vi­lág égjük legismertebb für­dőhelye, ahová tényleg csak a tehetősebb társaság jár. A/, egyik szálloda tetején lévő mesefürtjőbe én is bemerész­kedtem, s a minden luxust nélkülöző, legegyszerűbb be­lépő — durván átszámítva — mintegy 45 forintba ke­rült. Másfél órás fürdőzésért nem éppen kis összeg. Baden lényegileg Zürich- hez tartozik, a felejthetetlen pompájú városnak talán a koronája. Minden megvan ott kicsiben, mintegy minia­tűr, páratlan ékszer formá­jában, ami kell a pazar, fényűző élethez. Mondanom sem kell, mindezt nem in­gyen mutatja. LUGANO KIS VÁROS, ti­pikus, olaszosan andalító üdülőhely. Mindaz a lenyű­göző varázs, ami megvan Zürichben, itt is megtalálha­tó, természetesen kicsiben, s talán még finomabb kivitel­ben. A Luganói-tó partján minden épület hotel, étte­rem, eszpresszó, kávéház, s bennük a föld minden or­szágából található vendégek. Mikor olt voltam, éppen egy amerikai gimnazista dzsessz- zenekar bűvölte el a sétány vendégeit hallatlanul érett és izgalmas ritmusú játéká­val. Első pillanatra ez a túl modern; kéjesen rikító dzsessz és a fenséges kör­nyezet sokak számára para­doxnak tűnt, aztán a merész, bizseregtető dallamok körül­folyták a tájat, mintegy fel­oldódtak benne, s a lüktető zene a mesés háttér harmo­nikus egjségbe olvadt. Külön kell szólni a svaid életről és a svájci emberek­ről. Svájcban négy hivatalos nyelv van; a német, az olasz, a francia és a románnak egy érdekes változata. A leg­több embea- bár jól beszél németül, mégsem azt az ál­talunk is megszokott, többé- kevésbé kiegyenlített és táj- szólásoktól mentes németet beszéli, hanem a tipikus — a valódi némettől jelentősen eltorzult — svájci németet, ahogy ők mondják Schwizer- dütsch-t. Bár én elég jól bí­rom a német nj'elvet, ebből a változatból itt-ott értettem csak valamit. Persze, a kul­turáltabb emberek jól beszé­lik a közismert németet is. A négy nyelv egy forma ér­tékét jól szimbolizálja az a tény, hogy a papírpénzeken az értékek az említett nyel­vek mindegyikén megtalál­hatók. Sőt ezeken a nyelve­ken vannak a feliratok a bankokban, üzletekben cs vendéglőkben is. Három nagy televízióadó és ugyanennyi program van Svájcban. A német nyelvű műsort Zürichből, a franoiát Géniből, az olaszt Luganó- ból sugározzák. Minden vá­rosban mind a három fajta műsor fogható. Nagjon sok az erősítő állomás a magas begyek miatt. A jó svájci pol­gárok majd minden es,te néz. •; a televíziót, .s elég r.t« i mozdulnak ki hazulról éj­szakéként. AZ ORSZÁG LAKÓINAK többsége viszonylag jómódú, lehetős emberekből áll. Az életszínvonal magasnak mondható, a közepes kerese­tű ember is mindent tu.l venni, amire szüksége vau. Az árak a mi szemünkkel elég magasak, bár el kell is­merni, hogy az áruk válasz­téka szinte korlátlan, s mi­nőségük a legkényesebb íz­lést is kielégíti. Az atlag svájci polgár — amellett, hogy jól él — minden évben megengedhet magának egy nagyobb utazást, természels- sen kategóriánként az úti- cél változhat. A lakásért fi­zetésük 20—25 százalékát kell kifizetni, s adójuk is 20 százalék körül mozog. Mind­ezen túl még a megmaradó összeg nyugodtan fedezi az élet szabta kiadásokat. Mindent összevetve mégis felemás kép alakul ki az emberekről. A jólét, a gaz­dagság, a nyugodtság mö­gött nem érződik a pezsgő ritmusú élet. Bár az ország lakói jómódban élnek, az az érzés alakul ki az emberben, nem használják ki mindazt, amit az élet nyújt, vagy nyújthatna nekik. A sváj­ciak gazdagsága nyárspolgá- ri gazdagság. Nem tudják, vagy talán nem is akarják felhasználni amijük van. To­vább gyűjtenek, takarékoskod­nak, csak hogy még többjük legyen, de nem merik élvezni, amijük van, inkább vissza­fojtják igényeiket, vágyaikat. Furcsa ellentét van a bő­séges alap és a mestersége­sen lehalkított élet között. Az emberek eléggé bizalmat­lanok nem csupán az idegen­nel, egymással is. Nincs olyan hangulatos, önfeledt sö­rözés, tréfálkozás, mint ná­lunk, a baráti vendégeske­dés alkalmával is megőriz­nek egy adag merevséget és valamiféle fenntartást. Ha mégis nagyobb lépésre szán­ják el magukat, bennük ál a gyors viszonzás reménye. Nem tudnak igazán nagyvo-, nalúak lenni, mert bizonyos kicsinyesség, zsugoriság min­dig bennük szorul. BÁR A SVÁJCIAK vi­szonylag otthon ülőek, mégis zajos az élet nyáron, s eb­ben nem kis szerepet játsza­nak a külföldiek, akik való­sággal elárasztják az orszá­got. Ez a furcsa, de izgal­mas keveredés ad valami szokatlan, érdekes hangula­tot, amit nem lehet elfelej­teni, Hekli József A folyóirat az olaszorszá­gi helyzettel és az NSZK! külpolitikájával foglalkozó! cikkcsoportjaiból kiemelke­dik Pesenti professzornak, az OKP KB tagjának interjúja, illetve Willy Brandt, ameri­kai külpolitikai folyóiratban ! megjelent cikkének fordítá- ! sa: A nyugatnémetek „nyu-! gáti politikája” címmel. A ! bennünket közvetlenül érin­tő „Ostpolitik”, a keleti po­litika másik oldalát ismerte­ti itt az NSZK kancellárja, s ez mindenképpen tanulsá­gos az esetleges illúziók el­oszlatása szempontjából is. A harmadik világgal fog-; lalkozó cikkek közül speciá- j lis témájánál fogva is ki­emelkedik dr. Bognár József tanulmánya a fejlődő orszá­gok munkaerő-gazdálkodási ; és foglalkoztatottsági politi­kájáról. A munkanélküliség, szakmai képzés, a társadal­SZAKÁCSNÖT és KONYHALÁNYT FELVESZÜNK. Jelentkezni lehet de. 9—12 óráig. Petőfi Sándor Kollé­gium, Eger, Foglár u. 1. sz. „Meredek Jóska hazajön” — futott végig a megdöb­bentő hir a falun. Nagy is jelentőségteljes esemény volt ez. Már sok fiatal otthagy­ta hűtlenül szülőfaluját a romantikus fekvésű, dimbes- dombos Puszpángbükköst, de még egyetlenegy sem tért vissza soha bűnbánó alázat­tal. — Szívesen fogadjuk — jelentette ki a hír vétele után Fránya Zsigmond, a helybeli „Húzdmeg-ereszd- meg” Tsz elnöke. — Nálunk mindig megvan a Jóska gye­rek helye. Ilyen fiatalok kellenek ide, akik már rá­jöttek, hogy a város nem minden, akik kiállták már a tűzkeresztséget és büszke daccal sikerült ellenállniuk a hamisan csillogó hívságos csábításoknak. Egyébként nem is csodálkozom azqn, hogy Jóska hazajön, hiszen mi valóban igyekszünk olyan körülményeket teremteni a községben, hogy minden fia­tal ki tudja elégíteni a ma­ga kulturális igényeit. Ezért nyitottunk új zenés eszpresz- szót is, mert a régi szövetke­zeti kisvendéglő, ahol Sunyi Kósza Kálmán nyenyerészi a magyar nótákat, már nem fe­lel meg a modern korszel­lemnek — folytatta aztán még feltartóztathatatlan szó­áradattal Fránya Zsigmond. Jóska hazatértével igazolva látta a falu érdekében kifej­tett szívós és lankadatlan munkásságai. ' _ _____ .. _ J óska hazatér ! A lyet zenes eszpresszó, me- költséget és ízlést nem kímélve üzemeltettek a főut­cán, (a szövetkezeti kisven­déglő rovására), valóban be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, s miután maga­san túlteljesítette bevételi tervét, szükségessé vált, hogy az új vendéglátóipari objektum tőszomszédságá­ban modem, minden igényt kielégítő, pesti nívójú, nyolc­ágyas alkoholdetoxitáló ál­lomást rendezzenek be. Így hát Puszpángbükkös világ­városi légkört idéző létesít­ményekkel várta a tékozló fiút, a hazatérő Meredek Jóskát. Sőt, a megérkezését megelőző napokban, még egy új, szintén városi színe­ket idéző táblát is kifüg­gesztettek az eszpresszó fé­nyes kirakatába, melyen tu­datták minden derék pusz- pángbükkősivel, hogy: „El­sejétől minden este Jósé és népszevű. fővárosi beat- együttese szórakoztatja a kedves vendégeket!" Jóskát, a tékozló fiút te­hát méltóképpen várták. Várták, hogy a déli busszal érkezik, de kisebb küldött­ség leste az esti vicinálisnál is. Jóslta azonban a saját Fiatján érkezett. Vállát ver­deső loboncos sörénnyel ál­lított be, disz magyarban, ha­talmas sajtosokkal a dolmá­nyán, orrán drótkeretes fe­kete pápaszemmel, úgyhogy a templom körül őgyelgő öregasszonyok majdnem ada­kozni akartak a számára. Az anyja elájult, amikor meglátta, apján pedig újból kitört a háborúban szerzett sokkja, amely mindig akkor jelentkezett, ha valami erős megrázkódtatás érte. Un- frankó Jenő, az eszpresszó üzletvezetője viszont leírha­tatlan lelkesedéssel üdvözöl­te a neves gitárost, a serdü­lő lányok bálványát, Pusz­pángbükkös szülöttjét, akit érkezése után közvetlen az egész falu úgy megbámult, mint valami idegenforgalmi érdekességet. Csak éppen az eszpresszóba nem ment el senki meghallgatni. A falu­beliek inkább a szövetkezeti kisvendéglőt kezdték megint látogatni, ahol Sunyi Kósza Kálmán és népi zenekara húzta a tapalávalót. Az eszpresszó pedig minden es­te üresen kongott, még a kutyák is vinnyogva eUce- rülték az egykor oly népszó rí vendéglátóipari létesít­mény hangos és lármás kör­nyékét Mint az elmondottakból azt hiszem világosan kide­rül; úgy látszik, n próféta, de még gitáros som lehet valaki a saját hazájá­ban. Hát nem méltánytalan­ság?! TKhamét csőit tOML augusztus 22.,' kekk W8 éves papagáj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents