Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-20 / 196. szám
VTLAG PUOLFTABJJU, EGYESÜLJETEK t AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIII. évfolyam, 196. szám ARA: 1,— FORINT 1972. augusztus 20., vasárnap Hz új kenyér megszegésekor írta: Szabó Imre, országgyűlési képviselő i H uszonhárom évvel ezelőtt alig hagytuk még magunk mögött a hatalom megszerzéséért folyó küzdelmünk időszakát, az új állam éppen, hogy megjelent népünk életében és védelmében, amikor 1949. augusztus 20-án az országgyűlés megalkotta a Magyar Népköztársaság alkotmányát. Ez a nap azóta alkotmányunk ünnepe. Egyben egy régi ünnep kapott ezzel olyan új tartalmat, amely méltó módon tükrözi a magyar nép életében bekövetkezett történelmi változást. Hiszen augusztus 20. lényegében régen is egy új állam megalkotásának és megalkotójának ünnepe volt: államalapítónk István királynak ünnepe. Ezen a napon szegték meg az első kenyeret, egy hosszú, verejtékes esztendő munkájának eredményét. A Magyar Népköztársaság 1949-ben elfogadott alkotmánya szocialista fejlődésünk biztosítéka, népünk politikai fegyvere, a szocializmus építésének útján induló magyar nép történelmi vívmánya volt. A néphatalom győzelme hozta magával és alkotta meg jogrendszerünk alaptörvényét. Történelmünknek új korszaka kezdődött, amikor a Szovjetunió a második világháborúban kivívott győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól, és megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. A dolgozó nép a Szovjetunió baráti támogatásával újjáépítette a háború sújtotta, romokban heverő országot. A régi rend urai és védelmezői ellen folytatott küzdelemben a magyar munkásosztály — szövetségben a dolgozó parasztsággal, együttműködve a haladó értelmiséggel —. kivívta és megszilárdította a dolgozó nép hatalmát A huszonhárom esztendővél ezelőtt elfogadott alaptörvény szocialista fejlődésünk számára még csak a lehetőséget biztosíthatta, a szocialista építés széles körű. kibontakoztatása még a jövő feladatai közé tartozott. De segítségével átalakításra került társadalmunk egész osztályszerkezete. A termelőeszközök szocialista tulajdonba kerültek, a politikai és a gawiasági életből kiszorították a kizsákmányoló osztályokat. Befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a falun is szocialista nagyüzemeket hoztunk létre, s megszilárdult a szövetkezeti tulajdon. Nagy jelentőségű változásoknak lehetünk tanúi az állampolgári jogok és kötelességek fejlődésében is. A jogok gyakorlásának és a kötelességek teljesítésének olyan társadalmi és anyagi feltételeit hoztuk létre, amelyben társadalmi rendünk alapvető élvei testesülnek meg és szocialista rendszerünk maga- sabbrendűségét is bizonyítják. Társadalmunk elismert vezetője a munkásosztály, amely számbelileg hazánk legnagyobb osztályává vált. Politikai és társadalmi erejében, szakmai és általános műveltségében felmérhetetlenül sokat fejlődött, s ma gnár meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét. Nagy utat tett meg a zó vetkezeti parasztságunk is. A szocializmus pítésének alapkérdésében teljesebbé vált a unkásosztály és a szövetkezeti parasztság rdeK azonossága. A szocializmus építése, va- mir.t a tudományos-műszaki haladás ered- énye-ként gyarapodott létszámban az értel- ség, s ezzel nőtt társadalmi szerepe és fe- lossége is. E mélyreható változások mennyiségi fel- halmozódása olyan mértéket ért el, hogy társadalmi fejlődésünkben új minőségi állapotot eredményezett. Éppen ezért a több mint két évtizedes történelmi fejlődés nemcsak lehetőié, de mindenképpen szükségessé is tette alkotmányunknak — a fejlődéssel összhangban Élló —, módosítását. Az alkotmány módosítása az egész ország nyilvánossága előtt történt. A parlament által kiküldött bizottság a tervezetet megvitatta és telkérték véleményezésre a különböző szervezeteket, valamint a területi tanácsok végrehajtó bizottságait. S a legszélesebb nyilvánosságot biztosította az is,' hogy a javasolt szöveg megjelent a központi és a megyei lapokban. Ezek után-került az az alkotmánytervezet — amelynek kidolgozására az MSZMP X. kongresszusán hangzott el javaslat, s amely magába foglalja a párt X. kongresszusának útmutatásait is — az országgyűlés 1972. április 19-i ülése elé. A több mint két évtizedes munkánk eredményeként alkotmányunk joggal kinyilvánítja: A Magyar Népköztársaság szocialista állam. Osztálytartalmát tekintve államunk a munkásosztály állama. Az 1949-bén elfogadott alkotmány a munkásosztály pártjának szerepét még csak. közvetett formában fogalmazta meg, az alkotmány új szövege viszont egyértelműen és vi-* lágosan törvénybe foglalja: társadalmunk vezető ereje a munkásosztály marxista—leninista pártja. Alaptörvényünk megfogalmazása most alkotmányos rangra emeli a társadalmi és tömegszervezetek széles körű tevékenységét. Hiszen a párt vezető szerepe csak úgy bontakozhat ki, úgy képes az mélyen áthatni a tömegek cselekvését, ha tevékenysége is szüntelenül fejlődik, ha a munkásosztály fórra* dalmi pártja a tömegszervezetek és mozgalmak támogatásával mindenkor érzékenyen reagál a társadalmi fejlődés újabbnál újabb jelenségeire, s ennek alapján mozgósítja a széles tömegeket. , Az alkotmányunk új szövege társadalmi rendszerünk legáltalánosabb alapelvei közé sorolja a tudományok támogatását, a haladást szolgáló művészetek fejlesztését, az állampolgárok képzését, műveltségük növelését, az ifjúság szocialista nevelését, érdekeinek védelmét. Üjszerűen nyilvánítja ki alaptörvényünk az állampolgári jogokat és kötelességeket. A jogok gyarapodása szükségképpen a kötelességek növekedésével jár együtt Aki többet tesz a közösségért, a közösségtől is többet várhat Alkotmányunk egyben alkotmányos életünk erősödésének, fejlődésének is történelmi dokumentuma. Külön figyelmet érdemel a szocialista törvényesség megszilárdítása és biztosítása. A törvényesség védelme és őrzése ma már minden állampolgár joga és kötelessége. A politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődésünk vívmányainak alaptörvényben való rögzítése kifejezi a szocialista demokrácia megvalósulását hazánkban. A szocializmus építésének, a társadalmi osztályszerkezetében végbement fejlődés új lehetőségeket tárt fél a szocialista demokrácia szélesítésére. AUiotmányumk nem egy a megalkotott törvények sorában. A társadalom és az állam alaptörvényeként rögzíti vívmányainkat, s biztosítja szocialista nemzetté fejlődésünk további feltételeit Ezzel teljes összhangban a proletár internacionalizmusnak, a szocialista építés általános törvényeinek, valamint az ebből eredő feladatainak jogi formában való rögzítése is. Ünnepünknek becses és vonzó hátteret ad az az összefüggés is, amely augusztus 20-át egy ma is élő hagyományhoz és nemzeti történelmünk régmúltjához fűzi. Ezen a napon megelevenedik az a hagyomáfny — akár népi szertartásnak is nevezhetünk —, hogy országszerte megszegik a földek’ új terméséből sütött első kenyeret. A magyar nyelvben a kenyér olyan gyűjtőfogalő111. amely mindazt jelképezi, ami nélkül az emberi élet elképzelhetet- leii. Szervesen kapcsolódik tehát egymáshoz a kenyér és az alkotmány, a megélhetés és a jog, a testi táplálék és az életeszmény. Az új kenyér megszegése alkalmából elismeréssel szólhatunk a mezőgazdaságról. Köszönettel gondolunk mindazokra, akik a mindennapi kenyerünk sikeres, de nem gond nélküli megtermeléséből kivették részüket: a szövetkezetek dolgos tagjaira, az arató- és cséplőgépkezelőkre., a termelést irányító szakemberekre. Az új kenyér megszegését az teszi számunkra meghitt és szép ünneppé, hogy a biztonságos előrehaladás jegyében ülhetjük körül az ünnepi asztalt. Azzal a biztos tudattal: jöhetnek természeti csapások, nem várt gondok, de a szocializmus építésében szilárdan egybeforrt népünk, minden nehézségen győzedelmeskedik. A felszabadulás óta kialakult hagyományoknak megfelelően augusztus 20-a a munkás—paraszt szövetség, a nemzeti egység ünnepe is. A szocializmust építő társadalmunkat meghatározó két nagy osztály kapcsolatai a történelmi követelményeknek megfelelően alakultak, és válnak egyre bensőségesebbé. Az árvíz-, viharkár .és egyéb elemi csapások elleni védelemben -és a karok helyreállításában újra megmozdult egész népünk, s benne nagy részt vállalt és vállal harcban edződött munkásosztályunk is, R Hazafias Népfront 1972. április 26. kongresszusa állásfoglalásában ezt rögzítette: „Ügy dolgozzunk tovább, hogy szélesedjék a Hazafias Népfrontban otthonosan tevékenykedő állampolgárok köre, hogy mind többen vállalják, velünk együtt — a becsülettel végzett mindennapi munkán túl —, a közös ügy társadalmi szolgálatát, az anyagi és szellemi javak bőségét megteremtő, a virágzó, kulturált szocialista Magyarország felépítését.” Nincs mit ehhez hozzá temünk „ Irány München Olimpikonjainkat ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. (Népújság-telefoto — MTI-foto Kovács Gyula felv. — KS) Alkotmánynapi megemlékezések Egerben A Hazafias Népfront és a városi tanács együttes, ünnepi ülése — Kitüntetett tsz-tagok Alkotmányunk évfordulója alkalmából szombaton délelőtt 9 órakor tartották meg Egerben a Hazafias Népfront városi bizottságának és Eger Város Tanácsának ünnepi, együttes ülését a városi tanács nagytermében. A rendezvényen megjelenteket, közöttük Fekete Győr Endrét, a megyei tanács elnökét, Pelyhe Szilárdot, az egri városi pártbizottság el&ő titkárát, dr. Varga Jánost, a városi tanács elnökét, Pusztai Lászlónét és dr. Tamás Lászlót, Eger országgyűlési képviselőit Dargay Lajos, a városi népfrontbizottság al- elnöke köszöntötte, majd Varjú Vilmos, a városi tanács vb-titkára emlékezett meg ünnepi beszédben az évfordulóról. Ezt követően dr. Varga János az évforduló alkalmával a társadalmi munkában kimagasló eredményeket elért dolgozóknak kitüntetéseket adott át. Az önkéntes rendőri munka és a város közbiztonsága érdekében kifejtett tevékenységéért Sárközi Lajos, Szabó András és Zakar László a Társadalmi munkáért kitüntetést kapta. Ugyanebben a kitüntetésben részesült a megyei tanács részéről a városfejlesztés érdekében kifejtett munkájáért Musinsz- ky Pál, Hundt Zoltánná és Csépány Ferenc. A tanácsi feladatok megvalósításában végzett eredményes munkájáért elismerő oklevelet kapott a tanács lakásügyi bizottsága, a VÖCSI egri gyárának „Augusztus 20.” szocialista brigádja, és az Univerzál ipari szövetkezet. A vpros egészségügyéért kifejtett, gyógyító tevékenységéért a Megye egészségügyéért * kitüntetést kapta dr. Sziklay Árpád körzeti orvos és dr. Darányi Erzsébet gyermekkörzeti orvos. Az egészségügyi munkában kifejtett tevékenységéért . oklevelet kapott Poczok Jó- zsefné bölcsődevezető. A Megye művelődéséért kitüntető jelvényt kapta Forgács Ernő iskolaigazgató, és Szatmári István, az egri Gárdonyi Géza Színház műszaki vezetője, a népművelési munkában példamutató tevékenységéért pedig oklevelet kapott Lörentei Ödönné általános iskolai tanár. A kitüntetések átadása után a városi tanács elnöke bejelentése nyomán a tanács tagjai, saját kérésére, érdemeinek elismerése mellett, felmentette a városi tanács elnökhelyettesének funkciója alól Borics Lászlót, aki a későbbiek során a megyei tanácsnál a területi főépítészi munkakört látja majd el. Az ünnepi ülés Dargay Bajos zárszavával ért véget. Alkotmányunk ünnepén az Egri Járási Hivatal kistanácstermében Hegyi János, az Egri Járási Hivatal vezetője 11 termelőszövetkezeti dolgozónak adta át a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetését. A 11 kitüntetett fizikai dolgozó három termelőszövetkezetből, az andornaktályai Egervölgye, a kerecsendi Aranykalász, valamint a mátraderecskei Rákóczi Termelőszövetkezetekből került ki. R kenyér születése összeállításunk a 3. oldalon. Rz emlékezés vallatása Eger környékén forgat új filmet Fábri Zoltán Kos- suth-díjas filmrendező. Munkatársunk riportja a 4. oldalon. R minimum kőtelező, a tőkki csak leketőség A jövő év elején lép életbe a munkások és az alkalmazottak új bérkategóriáit szabályozó miniszteri rendelet. Erről szól írásunk a lap 5. oldalán. Franciaországi tapasztalatok ♦ Munkatársunk dr. Szalai Györggyel, a Kompolti Növénytermesztési és Talaj- védelmi Kutatóintézet igazgatójával készített interjúját közöljük az 5. oldalon. ß varázsszavak: munka és beosztás Hogyan élnek megyénkben a cigányok? Mi a titka felemelkedésüknek? Erre keres választ munkatársunk írása lapunk 6. olda-t Ián. Befejeződött az aratás Heves megyéken Nagy László, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője nyilatkozott lapunknak. Ezt közöljük a 12. oldalon. Népművelők kilüntetése Szalag István átadja a kitüntetést Kovács Imrénénetk, az apci művelődési ház igazgatójának szombaton, a megyei tanácson megrendezett ünnepségen. Tudósításunk a 2. tidakxru
