Népújság, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)

1972-08-17 / 193. szám

8.18 9.00 9.25 10.05 10.35 11.-5 12.20 12.35 14.00 14.20 14.39 15.13 15.32 15.49 16.05 17.05 18.17 17.42 18.38 18.48 19.25 20.22 21.03 21.14 KOSSUTH •Romantikus zene. Kozmosz. Richard Strauss operáiból, juhász Ferenc: Anyám. Részi. V. debreceni nemzetközi kórusfesztivál. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Melódiákoktól. Riport. Kamarazene. Balladák. Gaál Jenő: II. vonósnégyes. Mező, falvak éneke. Kóruspódium. Játszani jó ... Bródy—Békeffy: Könnyű múzsa — dal. Nyitott stúdió. Világhírű előadóművészek az olimpiákon. Kritikusok fóruma. Miért igen, miért nem? Della Rovere tábornok. Rádiódráma. Népdalok. A dzsessz kedvelőinek. A rádió lemezalbuma. PETŐFI 8.05 Hives esttől, langy hajnalig. 8.30 Operettkettősök. 9.03 Nemzetiségeink zenéjéből. 9.29 Gazdaságról — mindenki­nek. 10.05 Zenés műsor üdülőknek, 12.03 Könnyűzenei hiradó. 12.33 Tekintélyes ember. Jegyzet. 12.43 Ettél Sussmann énekel. 13.03 Miskolci stúdiónk Jelentkezik« 13.20 Zuzana Ruzickova csembalózik. Kettőtói — hatig ... 18.10 Az államalapító. 18.40 Körmendi Vilmos szerzeményeiből. 19.00 Találkozásaim hires muzsikusokkal. 19.30 A Venturcs-együttes műsorából. 19.44 Könyvismertetés. 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.28 Gárdonyi Géza: Egri csilla­gok. Rádióváltozat. 3. rész. 21.59 Népi zene. 22.40 Könnyűzene. 23.15 Erkel: Dózsa György. Operarészletek. MAGYAR 17.48 Hírek. 17.55 Elektro '72. Riport. 18.15 Téka. 18.55 Esti mese. 19.05 Parabola. 19.30 Tv-h!radó. 20.00 A négy páncélos és a kutya. 9. 20.55 Kodály: Háry János — szvit. Előadás. 21.15 Pogány. (Egy falu Baranyából.) 22.05 Tv-híradó. 22.15 Fejünkre nőnek a gyere­kek? POZSONYI 19.00 és 21.10 Tv-hiradó. 21.30 Hit-parádé. ilispÉ a teái sapan EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 32-33.) Délután fel 4, 6 és este fél 9 órakor Mackenna aranya Színes amerikai westernfilm. (Felemelt helyárak!) EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) fél 4, fél 6 és este fél 8 órakor Az ellopott vonat Bolgár—szovjet háborús kalandfilm. EGRI KERT Este fél 8 órakor Mackenna aranya (Felemelt helyárak!) GYÖNGYÖSI PUSKIN A pap felesége GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Kleopátra. I—II. (Dupla helyárak!) GYÖNGYÖSI KERT Vadállatok a fedélzeten HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egy rendőrfelügyelő vallo­mása az államügyésznek FÜZESABONY A korona elrablása, avagy újra a bosszúállók LŐRINCI És hamarosan a sötétség OH3M1 ÜBTE LET Egerben • 19 órától péntek \ reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- < Iíp.'sVky utcai rendelőben. (Tele-J fon: 11-1^). Rendelés gyerme-• kék részére is. s Gyöngyös >n: 19 órától péntek < reggel 7 <*>ráig, a Jókai utcai ti szám alatti rendelőben. (Te-J 17-27). __________ B ozzaj László: A PEDAGÓGUSKÉPZŐ INTÉZMÉNYEK NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI Felsőoktatási Szemle. 1972. 7. szám Pedagógusképző intézmé­nyeink nemzetközi kapcso­latai mintegy tízéves múltra tekinthetnek vissza. A cikk szerzője e kapcsolatok múlt­ját és jelenét vázolta. Írásá­ban az egri tanárképző főis­kola nemzetközi kapcsolatai­ra is kitért. Szól arról, hogy az egri főiskolának öt kül­földi szocialista országbeli pedagógusképző intézmény- nyél van kapcsolata. Az eg­ri főiskola külföldi kapcsola­tai történetében kiemelkedő jelentőségű volt az elmúlt évben tartott nemzetközi rektori értekezlet. Ezen az értekezleten részt vettek a főiskolával kapcsolatot tar­tó felsorolt intézmények ve­zetői. Az értekezleten össze­hangolták a jövőbeni együtt­működés elvi és gyakorlati teendőit. A főiskola nemzet­közi kapcsolatainak fejlődé­sét eredményezi az 1972-ben munkába lépő ODRA számí­tóközpont is. Ennek működ­tetéséhez a matematikai tan­szék vezetője az NDK felső- oktatási intézményeiben vég­zett tanulmányokat. I Ifj. Fehér Géza? Az „EGRI GYŐZELMI IRAT” MINIATÜRÄI Művészet. 1972. 3. szám A XVI. század végén, 1596-ban Eger vára török kézre került. Az oszmán kró­nikairodalomban ezt az ese­ményt az „Egri Győzelmi Irat” örökíti meg. A króni­kában több miniatura ta­lálható. Az egyik az egri vár feladását ábrázolja. A ta­nulmányban a szerző a kró­nika miniaturáinak, így az egri tárgyú miniaturának is elemzését nyújtja. Az ábrá­zolt jelenet forrásértékű. A trónusán ülő szultán alakját az oszmán miniaturákon megszokott módon emelték ki, a képen ábrázolt többi személlyel szemben alakját megnövelték. III. Mohamed­től jobbra nagyvezére áll, taglejtéséből arra következ­tethetünk, hogy a vár fel­adását tudatja a szultánnal. Az uralkodó előtt három hódoló személy áll. Az egyik ezek közül az egri kapitány: Nyári Pál. Major Lajos: A FEJLŐDÉS ZÁLOG A: A MUNKAHELYI DEMOKRÁCIA Szabad Föld. 1972. július 30. Napjaink egyik fő politi­kai kérdése a munkahelyi demokrácia fejlesztése. Erről vitáztak a Hevesi Járási Pártbizottság egyik júliusi vb-ülésén is, ahol a terme­lőszövetkezeti demokrácia jelenlegi járási helyzetét vizsgálták meg. A Szabad Föld cikkírója a vb-ülés anyagára és személyes ta­pasztalataira támaszkodva két járási termelőszövetkezet 1972/7 tükrében vizsgálta ezt a kérdést. A tarnazsadányi Egyetértés Tsz-ben hosszú ideig az elnök, az elnökhe- lyettes-párttitkár, a íőagro- nómus és a főkönyvelő irá­nyított A tagság vélemé­nyére, javaslataira nem tá­maszkodtak. Nem érvénye­sült tehát a munkahelyi de­mokrácia. A vezetés saját maga döntött mindenben. Mivel nem érvényesülhetett a dolgozók beleszólása, a ve­zetés sokszor meggondolat­lan lépéseket tett. Az ered­mény: az 1971-es zárszáma­dáskor több mint hárommil­lió forint alaphiány. Ekkor a tagság leváltotta a biza­lomvesztett vezetést. Azóta kibontakozhatott és érvé­nyesül a demokrácia. A tar- naőrsi Dózsa Tsz-ben is a helyi demokrácia kivirágoz- tatása útján jár a tagság. A termelőszövetkezetben lévő különböző bizottságok taná­csait a vezetés igényli és megszívleli. E. Nagy Sándor: Z. SZALAI SÁNDOR: GÁRDONYI MŰHELYÉBEN Irodalomtörténeti Közle­mények. 1972. 2. szám A jeles Gárdonyi-kutató nem szokványos ismertetést írt Z. Szalai Sándor Gárdo­nyi-könyvéről. A munka erényeit elismerve feltárta a könyv néhány ellentmon­dását, félig kifejtett gondo­latát. Vázolta a Gárdonyi- kutatás jövőbeni legfonto­sabb feladatait. Ismertetésé­ben az író életének néhány egri vonatkozására is kitér. Megemlíti, hogy Z. Szalai Sándor sem tudta megnyug­tatóan tisztázni az Egerben letelepedett író eszmevilá­gát. Az író olvasmányélmé­nyei tárgyalásakor a kriti­kus szerint még több példát lehetne hozni egri könyvtá­ra anyaga alapján (például Taine, Spencer, Bergson sitb. munkáit is olvasta és ezek megvoltak könyvtárában). Nagy Sándor hangsúlyozza, hogy nagyon fontos lenne Gárdonyi tanítóképzőben szerzett élményeinek feltárá­sa. Meg kellene vizsgálni, mit hozott az író az egri képzőből, s hogyan ábrándí­totta ki az ott benne kiala­kult „teológikus” világkép­ből a mechanikus materia­lizmus és a pozitivizmus. A recezens hiányolja, hogy a könyv szerzője csak keveset tud mondani az Egerben feltételezett Mila-szerelem- ről. Így akaratlanul is elin­dítója lett egy újabb „titok­nak”. Az igazsághoz tartozik az is, hogy Z. Szalai Sándor Gárdonyi „Milájáról”, (Má- tékovics Józsefné) Okos Mik­lós kutatásai alapján írt. Ta­lán Okos Miklós hagyatéka áttanulmányozása árán er­ről a kérdésről többet lehet­ne írni. N. S.: ELÉG-E HAT LÁNY? Magyar Ifjúság. 1972. július 28. Országos probléma, hogy termelőszövetkezeteinkben rendkívül kevés fiatal dol­gozik. Jellemző ez Heves me­gyére is. Például a tarnabo- di Tarnavölgye Termelőszö- vekezetben a tagság átlagos életkora 52 év. Különösen kevés — mindössze hat — a tsz-ben dolgozó fiatal lá­nyok száma. A riporter arra keresett választ, hogy a tsz- ben vajon miért ennyire ke­vés lány dolgozik? Beszélge­tései alapján arra a követ­keztetésre jutott,.hogy a fia­tal munkaerő hiányának egyik oka a szülőkben, a másik a tsz-vezetésében ke­resendő. A szülők nem akar­ják, hogy tsz-ben dolgozzon gyermekük, az-t gondolják, hogy ha ott dolgoznak, lené­zik őket. A tsz-vezetői pedig nem propagálják kellőén a közös ! gazdaság jó kereseti lehetőségeit. Pedig sok fiatal, ha szülők engednék, vagy a tsz-vezetés hívná őket,, mun­kát vállalna a jó jövedelmet biztosító gazdaságban. Szecskó Károly Japán vasutasok a szabad levegőn történő mozgással, „ak­tív pihenéssel” igyekeznek felfrissülni rövid pihenőidejük­ben. Képünkön: különleges teniszjáték az állomás egyik szegletében — pingpongütőkkel. (Foto Japan Press Service — MTI—KS) GySitgySshalászról Szinte már hagyománnyá vált, hogy az év néhány va­sárnapján a fiatalok és az idősebbek egyaránt csákányt, ásót fognak Gyöngyöshalá­szon, hogy részt vegyenek a község csinosításában, szépí­tésében. A községi pártszer­vezet, a tanáccsal, a KISZ- szel és a Hazafias Népfront helyi ’ bizottságával, nagy súlyt fektet erre a munkára. A tanácstagokon, a népfront­aktivistákon keresztül a la­kosság értesül a társadalmi munkáról, s annak időpont­járól. A középületek környékén már elvégezték a legszüksé­gesebbeket, a gyomtalaní­tást, az útpadka letisztítását, de sor került több vízleveze­tő árok rendbehozatalára is. A községi tanács vezetői örömmel számoltak be arról, hogy a szomszédos vállalatok egy-egV szocialista brigádja Is felkeresi őket és felajánl­ják segítségüket. Példaként említette a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Ba- lázs-brigádját, melynek tag­jai a járdaépítésben vettek részt. A társadalmi munká­val jelentős értéket takaríta­nak meg, s így több pénz jut más munkálatok elvégzésére. Bárányi Imre Gyöngyösről A Mátraalji Szénbányák Válla­lattól és a Bányászati Tervező Intézettől 3 műszaki dolgozó volt egyhetes lengyelországi tanul­mányúton a lengyel—magyar műszaki, tudományos együttmű­ködés keretében. A tanulmányút célja, a jövesztési folyamatok automatizálása, szalagszállítással összefüggő kotrógépvezérlés ta­nulmányozása. Megismerté^, a kotró teljesítményét szabályozó berendezést, melyet érdemes volna a Thorez külfejtéses bá­nyánál is bevezetni. Tanulmányozták még a rövid­re zárt motorok alkalmazását a szállítószalagoknál, mivel eddig csak csúszógyűrűs motorokat al­kalmaztak. A tanulmányút rövid volt ugyan, de a kitűzött feladatokat megismerték, s igyekeznek a hasznos tapasztalatokat nálunk is bevezetni. Tóth Lajos Kaiból Nagy érdeklődés mellett tartották meg Kaiban azt a nagygyűlést, melyen Ipacs József, a járási pártbizottság osztályvezetője számolt be a részvevőknek az időszerű po­litikai eseményekről. Részle­tesen szólt az elmúlt időszak nagy jelentőségű nemzetközi eseményeiről, a különböző nemzetközi tárgyalások me­netéről és eredményeiről. A nagygyűlésen együtt le­vő lakosságot Józsa Sándor, a községi tanács vb-titkára tájékoztatta arról a nagy je­lentőségű határozatról, mely­nek értelmében az augusztusi rendkívüli tanácsülésen napi­rendre kerül a Kompolttal közös tanács létrehozásának ügye. A jelenlevők egyetértéssel fogadták a határozatot. Varga Gyula esetek alakulásáról számolt be. Szó volt az ülésen .1* ezz*l » munkával kapcsolatos határoza­tok és rendeletek végrehajtásá­ról, a társadalmi tevékenység helyzetéről. Megvitatták a me­gyénkben az első félév folyamán előforduló súlyos kimenetelű balesetek okait, s a hasonlók megelőzésére hozott óvó rendsza­bályokat. Szó esett az építő- és vasipari vállalatok túlóráztatásai­ról és a járási hivatalok munka- védelmi tevékenységéről is. Az ülésen határozatot hoztak a II. félév folyamán tartandó vizsgálatok időpontjára, s a to­vábbi feladatokra. A tanácsko­zás részvevői végül is megtekin­tették a beruházás munkálatait. Váradi Anna Egerből Visontáról Az SZMT Munkavédelmi Fel­ügyelősége a visontai beruházá­son tartotta meg augusztusi ülé­sét. Az értekezleten, melyen részt vett Szabó István, az SZMT titkára, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat gyöngyösi kirendeltségének vezetője, Kisgyörgy Jenő adott tájékoztatást a beruházás mun­káiról, annak Jelenlegi helyze­téről, Lapusa Lajos biztonsági osztályvezető az 1972. évi bal­F. Maikin: Az idő ritmusa (Filozófiai esimsf utatás) Ó. az idő! Régen lassan telt az idő, a Föld őstörténetének korszakait millió évek­kel mérik. Ezekben a korszakokban óriási bozontos mammutok éltek, korukat ezer években számolták. És az emberek se siettek meghalni, matuzsálemi kort értek meg. A há­borúk meg százévesek, vagy legalábbis har­mincévesek voltak. Do változnak az idők. változnak a méretek, mi már csík években számolunk. Az általá­nos iskola nyolc éves. a gimnázium négy, az esti egyetem meg már csak három évig tart A tudósok a nyugodt nap évének jelenségeit tanulmányozzák, a munkások teljesítik a féléves tervet, a hiva­talnokok negyedéves jelentéseket írnak. Fal­ragaszok hirdetik az egészségügyi hónapot. a biztonságos közleke­dés hetét. Szabad lelt a szombat, itt az öt na­pos munkahét. A fiad tíz forintot kér, mert anyáik napja van és vi­rágot szeretne venni. Vigaszul már csak az órák maradnak. Legin­kább a pásztorórák! És ha a feleséged megkér­dezi, ráérsz egy percre. fiam —, azt válaszolod: csak egy pillanatra, drágám. Ugyanígy van az iro­dalommal is. Valaha súlyos kőtáblákra vés­ték, agyagba karcolták a műveket. Nagyon meggondolták, mit ír­janak! Nehéz testi munka volt. Aztán jöttek a papíruszteker- csek. Arra már köny- nyebb volt írni, de még mindig két ember ci­pelte. A pergamen-kó­dexek felemeléséhez is komoly erőfeszítés kel­lett. Hát még a meg­írásukhoz! Egv-egv kó­dex megírása 2—3 em­beröltőig is eltartott. Gutenberg találmánya sem hozott sok váito­A felsőbb fórumok határo­zatai, a vállalati szocialista brigádmozgalomról hozott ve­zérigazgatói utasítás'' szelle­mében az egri Finoms2erel- vénygyárban sem csupán évente egyszer, kampánysze­rűen értékelik a szocialista brigádok munkáit. A gazdaságvezetés és a párt- szervezet'részéről Márta Im­re. a szakszervezet képvise­letében Kelemen István, a KISZ-szervezet részéről Ko­vács Ferenc, a nőbizottságtól Kopping Jánosné, vésznek részt az értékelésben, és a vállalati munkaverseny-fele- lős, Bajzát Sándor. Részt vesz az értékelésben a hat szocialista brigád ve­zetője is. Az első negyedéves tevé­kenység alapján a Kompresz- szor, a féléves értékelés alap­ján a Pattantyús és az Ifjú­sági brigád részesült pénzju­talomban. A Kompresszor brigád szocialista szerződést kötött a részt vevő szervek­kel, a Pattantyús és az Ifjú­sági brigád a selejtcsökken- tésben és a politikai munká­ban való részvétellel tűnt ki. Simon Imre Recskiül zást. A könyveket még mindig kilókban mér­ték. A század elején még írtak trilógiákat, végtelen regényfolya­mokat. De ma már ki olvassa őket? A televí­zióban nézik csak 199 folytatásban, vacsora közben. Az íróik elcsüg­gedtek. Humoreszkeket, rövid, egyperces ^novel­lákat írnak és remény-; kednek, hogy az olva-> sók talán elolvassák* őket. Olyan könnyűek,! hogy elfújja őket szél. Különben is, kinek van ideje húsz évig írni egy regényt, és addig várni a honorá­riumra! Fordította: Z, Hering Margit A községi tanács ügyrendi bi­zottságának legutóbbi ülésén úgy döntöttek, hogy a község szépitési munkáin belül meg­szervezik a fásítást. A munka augusztus 30-án kez­dődik, a Rákóczi-telep utcáin, ahol az új településen nyolc út fásítására kerül sor. A felmé­rést Zachar György erdésztech- nikus végzi majd, aki maga is tagja a bizottságnak. A felmérés után a telep tanácstagjai meg­szervezik a fásítást, úgy. hogy minden háztulajdonos megvásá­rolja, elülteti és gondozza a há­za, telke előtti részen a gyü­mölcsfát. A jövő év tavaszán más utcák fásítását szervezik meg ta­nácstagjaink a Hazafias Nép­front aktíváinak bevonásával. Maruzs János 1972. augusztus 11» csütürtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents