Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-06 / 157. szám
Több mint 36000 állami gondozott Számok a gyermekvédelemről Avatás vasutasnapkor... Átadás előtt a MÁV mátraderecskei üdülője A MŰVELŐDÉSÜGYI Minisztériumban elkészült a statisztikai tájékoztató a gyermekvédelem helyzetéről. A tájékoztatóból kiderül, hogy az utóbbi másfél é.vti zedben egyenletesen emelkedik az állami gondozottak száma: a felszabadulás után 1956-ban volt a legkevesebb, ekkor 19 153 gyerek került gondozásba, tavaly azonban már a 36 ezret is meghaladta. Legtöbben — szám szerint 10 154-en — a 14 éven felüliek közül kerültek állami gondozásba; igen magas a 10—13 évesek aránya is, tavaly 9 291 volt. Figyelemre méltó. hogy a gondozásba vettek szüleinek több mint 50 százaléka fizikai dolgozó, további 25 százaléka az egyéb kategóriába tartozik. 20 százai óknak pedig ismeretlen a f lalkozása. Az értelmis szülök állami gondozásba vett gyermekeinek aránya 1,5 százalék. A teljességhez hozzátartozik, hogy 1938-ban több mint 41 000 kiskorú volt állami gondozásban. Ma már az állami gondozottak nagy része korszerűen felszerelt egészséges intézetekben él. A szakemberek azonban hangsúlyozzák: a legjobb intézetnél is többet nyújthat a kiegyensúlyozott családi környezet. Az ötvenes évek elejétől kezdve éppen ebből a meggondolásból alakították ki ismét a nevelőszülői hálózatot. Olyan családok patronálják az állami gondozottak ezreit, ahol szeretettel fogadják a gyermekeket, s ahol gondozásuk minden szempontból biztosított. Tavaly már 10 746 állami gondozott gyermek élt nevelőszülőknél. A FOGLALKOZÁSUKAT tekintve, a nevelőszülők között igen 4ok a háztartásban dolgozó édesanya, vagy az idősebb nyugdíjas. A nevelőszülők másik nagy csoportja a fizikai dolgozók soraiból kerül ki, arányuk meghaladja a 44 százalékot. Ma már az országban 129 nevelőotthon működik, s ezekben 15 618 kiskorút tudnak elhelyezni. Jelenleg 14 822 a növendékek száma, húsz esztendővel ezelőtt, 1952-ben még csupán 49 nevelőotthon működött, ezekben 5079 gyermeknek jutott hely. A statisztikai elemzés foglalkozik a gyámügyi kérdésekkel is. Tavaly összesen 1199 kiskorú gyermeket fogadtak örökbe, közülük 504 volt állami gondozott. Ugyanakkor az örökbe adható állami gondozottak száma 1311 volt. Lassan egy hónapja, hogy a vakáció örömeit élvezik a diákok. A fiatalok egy része táborban tölti szabad idejét, de sokan vállaltak nyári munkát is. Az Egri Dohánygyárban például 60 diákot alkalmaztak 5 forintos órabérrel. Néhány közülük irodában dolgozik, de a többség fizikai munkát végez. A lányok az exportra gyártott kartonokat csomagolják, a fiúk pedig Felsőtárkány- ban, a gyári üdülő építésénél segítkeznek. Ottjártunkkor Kovács Etelka éppen egy új karton csomagolásához fogott. Még ügyetlenkedik egy kicsit, de érthető, hiszen a napokban kezdte a számára még ismeretlen munkál. — Mire költi a keresetét? — Franciaországba megyek augusztusban, jól jön ez a kis pénz! Még mindig magas a (Családi, rokoni környezetben élő veszélyeztetett gyermekek számaránya. Az adatok szerint jelenleg 44 232 az olyan kiskorú, akinek veszélyeztetettségéről tudnak a gyámhatóságok. A szomorú listán szereplő több mint 44 Ö00 gyerek közül 11200 családjában az alkohol is közrejátszik a veszélyeztetettségben. A GYÁMHATÓSÁGOK feladata, hogy a kiskorúak házasságkötésével foglalkozzanak. Az elmúlt esztendőben 9 188 házasságkötési kérelem érkezett a gyámhatóságokhoz, ezek közül 515-en 16 éven aluliak voltak. Az ösz- szes kérelemből 8778-at engedélyeztek. — Miéri pont ide jött dolgozni? — Mór. tavaly nyáron megszerettem ezt a helyet. — Érettségi után visszajönne? — Ezen még nem gondolkoztam, de nem lehetetlen. Nemcsak a dohánygyárban kaptak állást a fiatalok, sokan dolgoznak a Háziipari Szövetkezetben is. Itt azonban csalódás ért, mivel arra számítottunk, hogy szorgalmasan öltögető lányokat találunk. Nem. Ezek a lányok íróasztal mellett dolgoznak. Pók Adrien a gépelést hagyja abba. hogy kérdéseinkre válaszoljon. — Hogyan került ide? — Anyu is itt dolgozik, így évek óta ennél a szövetkezetnél vállalok nyári munkát. — Mennyi fizetést kap? XV. országos biológusnapok Változatos, gazdag programmal fogadja a részvevőket az immár hagyományos tizenötödik alkalommal megtartandó TIT-rendezvény:az országos biológusnapok. A Szekszárdon szeptember 8— 10 között megrendezésre kerülő tanácskozáson — mint szerdán a Magyar Sajtó Házában megtartott . sajtótájékoztatón a TIT képviselője bejelentette — mintegy 300 vendég, köztük számos külföldi meghívott részvételére számítanak. Az előzetes elképzelések szerint a konferenciát dr. Ortutay Gyula, akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke Nyitja meg. A szekszárdi biológusnapok során a népszerű ismeretterjesztés szakértői megemlékeznek több jelentős évfordulóról, így Pasteur születésének 150. és Chermel István magyar ornitológus halálának 50. évfordulójáról. — Havi ezerszózat. — S mire költi a pénzt? — Ruhára. Szeretek divatosan öltözni, amihez sok pénzre Van szükség. — Mik a tervei, ha befejezi a tanulást? — Még nem gondolkoztam rajta, de lehet, hogy itt próbálok elhelyezkedni. Két üzem, két arc. Lányok, akik hasznosan töltik a nyarat. Készülnek az életre, ízlelik a munkát, s ugyanakkor keresetükkel könnyűének a család gondjain. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy több haszonnal járn" ez a vállalkozás, ha a munkába álló diákok a nyári szünetben ott ljelyezkednének el, ahol később, tanulmányaik befejeztével akarnak dolgozná Ebben van ésszerűség. Így szolgál igazán javukra a diáknyarak munkaélménye. (U. Zs.) A vasútállomás és a strandfürdő között, a zöldellő domboldalon, modern vonalú alpesi ház vonja magára a figyelmet Mátraderecskén. Az épületen, amely a MÁV Hatvan—füzesabonyi Pálya- fenntartási Főnökség és a vasutas-szakszervezet közös támogatásával készült el, ezekben a napokban már az utolsó simításokat végzik a szakemberek és a társadalmi munkások. A dolgozók által felajánlott segítség egyébként jelentős, hiszen az alapozástól kezdve naponta részt vettek az építési munkálatokban, s ezzel mintegy 150 ezer forinttal kerül kevesebbe a kivitelezés. A kertészet dolgozói vállalták a környezet parkosítását. a többiek — ki-ki erejéhez mérten — a falfehúzásban, most pedig a takarításban, csinosításban segédkeztek. A vasúti dolgozók mátraderecskei üdülőjében' héí kényelmes szoba, egy közös, televízióval, rádióval, társasjátékokkal felszerelt társalgó, főző- és étkezőhelyiség várja majd a pihenni vágyókat, akik közül az elsők már a vasútasnapi avatás után igénybe vehetik az alpesi ház „szolgáltatásait”. Utánuk pedig egy-egy turnusban huszonegyen pihenhetik itt ki a munka fáradalmait: napozhatnak a külön erre a célra kialakított teraszon, fürödhetnek a szinte karnyújtásnyira lévő strand hideg-meleg vizű medencéiben, vagy kirándulhatnak a közeli hegyes v!dékre. A MÁV terveiben egyébként nemcsak az üdülő felépítése szerepel. Még ebbm az esztendőben a szűk állomás helyén megkezdik az új mátraderecskei vasútállomás építési munkálatait. Erre annál is inkább szükség van. mert egy-egy nyári szombaton és vásárnapon 1700-nál többen keresik fel a mátrai fürdőhelyet. (—s) SZOTS DFNF.S: XVI. Szász Dániel kopogtatására ingerült hangon válaszolt a bárónő — Annyira sürgős? Nem érzem jól magam, és ledőltem egy kicsit. — Rövid időre, kérem .. . —■ Egy pillanat, csak rendbe szedem magam. Szász néhány percig várakozott. míg a bárónő beeresztette. A haveron az összegyűrt takaró és a párna mutatta, a bárónő tényleg pihent. Száz e dupla heverő melletti asztalkán orvosságos üvegeket pillantott meg. — A gyomromat ronthattam el tegnap. Nem szoktam ezekhez a nehéz ételekhez. — És honnan tudott orvossághoz jutni? — Szász felemelte az üvegcsét, de sem címkét, sem felírást nem talált rajtuk. — A kedves német ismerősünk. Flessburger úr adott gyomorrontós elleni szert.. Gyógyszerész... — Ú, igen, persze. — Szász visszarakta az üveget. — Egy 1912. július 8.J csütörtök régi dologról akartam öntől érdeklődni... s remélem... — Dániel, én mór millíó- szor megmondtam, nem vagyok hajlandó, maga pedig állandóan ... — A bárónő hoJ tegezte, hol magázta unokája férjét. — Mit akar folytonosan azzal a múlttal... Különben is, már mindent, amit tudtam, elmeséltem. — A heverő szélére ült, lábát takaróba csavarta és gyanakodva pislogott unokavejére. Szász rágyújtott, aztán elővette az egyik iratot. — Rajniss Ferencék estélyéről lenne szó. ön részt vett ezen. — Én? ... Te megőrültél... — kiáltotta a bárónő. — Mindig is undorodtam attól a közönséges alaktól. A bárónő vad szidalmakkal illette a nyilas képviselőt, s közben Szósz lehangoltan állapította meg: le fogja tagadni a részvételét, idegrohamot kap ... Közben persze nagyon is helyén van a feje és a szíve. — Előfordulhatott — töprengett Szász —, hogy tényleg nem hívták meg az esélyre?... Lehetetlen. Valami cselt/ kéne vetni, buktatót ásni" neki, hogy elszólja magat. De mivel lehetne erre kényszeríteni? Mondja el neki, hogy kihallgatta Fless- burger és a bárónő beszélgetését? Kérdezze meg, miért követelt pénzt a kölni gyógyszerésztől ? Kérdezze meg, mi az a megállapodás, üzletkötés vagy -szeges, aminek elmulasztása létrehozta ezt a helyzetet?... Nem! Erről még nem beszélhet, nem fedheti fel kártyáit. Majd ha Éva is jelen lesz, akkor hozza elő az erkélyen hallottakat. Számára most a Rajniss- estély a következő láncszem. Mi történt ott? Ha erre nem ad választ felesége nagyanyja, akkor legalább arra adjon, kik voltak ott?... Neveket kér. pontos neveket. Azoknak a nevét, akikről az pjságíró nem írt. mert egyszerűen nem ismerte őket. Pedig ezek a fontosabb személyek. Am a bárónő — ha nem ijeszt rá — nem beszél, illetve mellébeszél, ahogyan szokása. Mindig ez lett a vége, ha kínos téma került szóba. A verseiből idéz, vagy lányának ruháiról, hajviseletéről áradozik ... ,.Az erdő zöld és bíbor árnyékaiban sétáltunk a Bajor-Alpokban. Alice a vállamra hajtotta fejét. Egy virágszirom ..Nos, ebből Dániel nem kért. Most nem hagy neki kibúvót! Elvégre nem csupán altruista rokonszeretetből koplalta meg az öregasszony kétheti költségeit. — Dédi! Magunk között vagyunk és nem hall bennünket senki... — Szász jelentőségteljesen nyúlt a megsárgult iratok közé, látszólag ki akart húzni egyet, s közben mereven, keményen, a bárónőre nézett... — A költözködéskor a holmijai között megtaláltam a Rajniss- estélyre szóló meghívóját. — Nem! —.a bárónő megragadta Szász karját, másik kezével meg botja után kapott, ami az ágya mellett a földön hevert. — Nem igaz! —, és hangja a dühtől elfulladt. _______ — De igen! Tessék. itt van! — és ezzel kirántott egy hosszú, kétrét hajtogatott, keményebb fogású papirost és meglobogtatta. Tudta, hogy szemüveg nélkül az öreg hölgy úgysem tudja elolvasni a felírást. Szász a papirost szorosan fogta, nem engedte ki a kezéből. Engedékeny hangon folytatta: — Miért nem meri bevallani, hiszen abban az ég adta világon semmi sincs. — Egyáltalán, mit kutatsz, vizsgálódsz ebben az ügyben?... Milyen jogon turkálsz a múltamban? Miért érdekel téged ennyire?... — Semmi különös, Dédi, mindössze írni akarok róla és ezért érdekel engem. Rajnisst 1945-ben a népbíróság-elé állították, és mivel a nyilas kormányzótanács triumvirátusának tagjaként szörnyű bűnök terhelték, halálra ítélték és kivégezték. A népbí- rősági anyagban sok minden szerepelt, hiszen még Szől- lősi-Naszluhác Jenő, Szálasi miniszterelnök-helyettese /is róvallott... Magának már igazán nem lehet semmi kellemetlensége emiatt... — Két évet börtönben töltöttem — a bárónő metszőén gúnyos volt —, a népi demokráciátokban. — Ismerem az ügyét, de annak semmi köze ezekhez a régi eseményekhez. Láttam az iratokat, tiltott határátlépés szándéka miatt ítélték önt el... Megkísérelt Nyugatra szökni. — Te nem akartál volna disszidálni az én helyemben? — Talán. De egyébként a hajaszála sem görbült meg. Ki lenne kíváncsi egy idős asszony politikai meggyőződésére és arra, alkalmazkodik-e a megváltozott helyzethez vagy sem —, mondta Szász, és közben arra gondolt, a hibás cselekvés néha megbocsáthatőbb, mint a hibás gondolkodás, de ennek ehhez a szituációhoz most semmi köze. — Kedves Dédi! Árulja már el, kik voltak ott azon az estélyen. —* Egyszerű társasági ösz- szejövetel volt! — sóhajtott megandóan a bárónő, s Szász bólintott. — Persze ... de . mégis, kik vettek részt azon a házszen- tenlőn? Talán jobban visszaemlékezik, ha én sorolom a neveket, > s szóljon, ha tévedek. Jó? — S mert választ nem kapott, folytatta. — Im- rédy Béla, Jaross Andor, Rátz Kálmán, azaz nem Kálmán, hanem József, Nagy László, ezek politikusok voltaic, ugye . .. Most jönnek a gyárosok, bankigazgatók, s egyebek ... Darányi Béla, a Futura vezére, Hunyady Ferenc gróf. ő igazgatótanácsi tag volt a Bauxitnál, Hardi- Dreher a sörgyáros, András- sy Mihály, herceg Montenuo- vo Nándor. Azonkívül természetesen Mayer Ödön dr,, a vezérigazgató, dr. Chorin Ferenc, Vida Jenő, Fritz Opel német gyáros ... Hans Georg Schröder bankár, a Bauxit Tröszt elnöke... — Hát még? ... — Weiss Manfréd báró ... —Vida Jerjő, Willy Blancart, René Berger és Monod, Alfred Poralada Rappoport, dr. Ernst Reimann, Gerhart Rü- ter... « — Kik voltak ezek? — A Bauxit Tröszt svájci igazgatótanácsa végrehajtó bizottságának tagjai. — Ki maradt ki? — Szász tudta, ez a kérdés már túlságosan nagy kockázat, legalább olyan, mintha rossz lapra bankot ütne, — Páratlan számú tagság kellett a döntésekhez, és az eddig ismert' nevek páros számot adnak ki. — Ludger Wes trick — nyögte ki az asszony, és lehunyta szemét, — Ki volt ö? — kérdezte Szász gyorsan, hogy a vallomás sodra el ne akadjon. — 1930. és 1933. között a Kereinigte Stahlwerke delkelet-európai »osztályvezetője volt, majd Hitlerék alatt a repülőgépgyártás kulcsembere lett. Szász úgy érezte, elkezd forogni vele a szoba. Ez több volt, mint amit álmában is remélhetett. Csak óvatosan — intette magát —, óvatosan. Üjabb cigarettát vett elő, keze remegett, amikor a lángot odatartotta. — Dédi, azt hiszem, ez érdektelen, inkább arról beszéljen, mikor kooptálták a vezérkarba Ludger Westrickct? Ö nem volt azelőtt a Bauxit Tröszt igazgatótanácsi tagja. — Akkor este, Rajnissék- nál — mondta a bárónő, és mesélni kezdett. Hagyni kell, most beszel. Elmeséli a részleteket is, de nem baj. Beszéljen a pezsgőről, Schröder kedvességéről, Andrássy kalapjáról.,. arról, mint udvarolták őt körül.,. — A német nagykövetségről is voltak ott, ugye? — Igen, a kereskedelmi attasé és.. . — A Gestapótól is? —Szász nem nézett fel, a szőnyeg bosnyák díszítő mintáit nézte mereven, mozdulatlanul. — Nem — nyögött a bárónő. — Nem! Érted? Nem! — felugrott és lilás színű arca rángatózni kezdett. Elrontottam, tudtam, hogy el fogom rontani. — Szász magába roskadt —, de azért még kimondta a nevet: — Talán AHur Frisch?... — Frisch? Nem! Senki! Menjen kérem, menjen, nem érzem jól magam. Engem ne faggasson, soha többet, soha — a telefonhoz ment. Éva szobájának számát tárcsázta. — Halló, drágám. Igen, én beszélek. Dániel Itt van nálam, kérlek, gyere át hozzám Azonnal. — Köszönöm, de magam is hazatalálok — Szász meghajolt. — Elnézését kérem, nem akartam felidegesíteni. Kezeit csókolom —, s lassan, hátrálva ment ki a szobából. . (.Folytatjuk.) Diákok nyári munkár
