Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-30 / 178. szám

Egri találmányok Az asztalon újságok, folyó­iratok halmaza: Holz-Kurier, World Wood, Les, Prehlad, Allgemeine Forstzeitung, Holz und Forst, Die Sozialis­tische Forstschaft. Vala­mennyi újságban egy kitű­nő műszaki alkotásról olvas­hatunk — az egri kérgező- gépről. A gép szolgálati ta­lálmány, erdőgazdasági szak­emberek — Adamkó József igazgató, ár. Kovács Jenő igazgatóhelyettes és Pápista József szerelő — közös mun­kálkodásainak eredménye. A gépre az Országos Talál­mányi Hivatal 1963. április 6-án adott szabadalmi oltal­mat, azóta nemcsak a fel­találóknak szerzett világhír­nevet, de kivívta a világ er­dészeti szakembereinek leg­magasabb fokú elismerését is. A korszerű erdei termelő- munka nélkülözhetetlen esz­köze ma már, s elmondhat­juk, hogy nemcsak a hazai erdei rakodók és fatelepek tereit tölti meg a gép friss kelepelő hangja, de mind több külföldi országban is megelégedéssel alkalmazzák az egri találmányt. A faipar forradalma v— Hogyan született meg a találmány gondolata, s mik a fontosabb állomásai az egyedülálló egri gép „kar­rierjének”? Adamkó József: A kémiai faipar forradalma napjaink­ban azt a változást hozta, hogy a fa elsősorban ipari nyersanyag: cellulóz, papír, viszkóz cellulóz, farost, fa­forgács. Ez érthetően a kér- gezés problémáját állította az érdeklődés középpontjá­ba világviszonylatban. A hengeres fák kérgezésére megvoltak a nagy teljesít­ményű gépek, de megoldat­lan volt a szabálytalan, ha­sított és görbe alapanyag kérgezése. Hazánk erdőségei­nek 92 százaléka lombos fa, csak 8 százalékban van fe­nyő, s így a meglévő gépek mind kudarcot vallottak. A A probléma megoldására 1962-ben pályázatot hirdet­tek. Mi hárman olyan kész géppel álltunk elő, ami al­kalmas volt valamennyi fa­faj görbe, bordázott és ha­sáb anyagának a kérgezésé­re és a pályázatot megnyer- /“ tűk. gezőgépekkel kezdődött, s az eltelt évek során valósá­gos alkotóműhely létesült itt. A szakemberek figyelme itt­hon és külföldön is Egerre irányul, az erdőgazdaság az állandó szakmai zarándokla­tok, tapasztalatcserék, ta­nácskozások, tanulmányutak színhelye. Az egri kérgező- gép, a világviszonylatban egyedülálló találmány „foga­lom” lett, tananyag Finnor­szág és Svédország faipari, erdészeti egyetemein is, és a szakirodalomban első helyen jegyzik. A siker és az elismerés fé­nyei nem vakították el az eg­ri feltalálókat, sőt fokozot­tabb kutatásokra, kísérlete­zésekre serkentették vala- mennyiüket. Fáradozásaik nem voltak hiábavalók, s az első gépek után újabb talál­mányokkal rukkoltak elő. Az elmúlt 20 év jelentős nemesnyár- és fenyőtelepíté­sei már bőségesen adják a papírfa-méretű alapanyagot. Ez a körülmény a Mérge­zési feladatok megnöveke­dése sürgette egy olyan hazai kérgezőgép-típus kialakítását, ami véko­nyabb átmérőjű (4—20 cm) faanyagok kérgezésére al­kalmas. Az egri feltalálók kollektívája (Adamkó József, dr. Kovács Jenő, Pápista Jó­zsef, Orosz Ferenc és Molnár Imre) 1968-ban el is készí­tette egy új — forgógyűrűs — kérgezőgép prototípusát, amely az NU—15 és az NU— 16 szabadalmi jelet kapta. Ä „nehéz emberek” útján Bizonyára sokan azt gon­dolják, hogy az egri feltalá­lók irigylésre méltó embe­rke. Ez korántsem igaz. A „nehéz emberek" sorsát ne­kik is érezniük kellett. Er­kölcsi elismerésben nem volt hiányuk soha, az anyagi el­ismerésért viszont unos-un- talan küszködniük kellett. Annyi buktató, kitérő állt út­jukban, hogy mire a talál­mányuk „befutott”, a tör­vény szabta 5 év hasznosí­tási idő jóformán le is tel­lett. Legelőször is: nem volt gyártó cég, amely a gépek elkészítését vállalta volna. Jó egy esztendő után jelentke­zett egy pesti cég, de a mun­kájukban nem volt semmi köszönet, csupa selejtgépet gyártottak. Hosszú ideig új vállalkozó után kellett nyo­mozniuk, találtak is nagy ne­hezen — Dunántúlon. Itt is baj lett hamarosan, mert ön­kényesen eltértek a tervdo­kumentációtól, ami komoly problémákat okozott a gép kezelésében. Sok vita, huza­vona, tárgyalás következett, amíg amíg a hibákat hajlan­dók voltak helyrehozni. Hosszú-hosszú, kanyargós, kacskaringós út után jutot­tak vissza Egerbe, ahol a MEZŐGÉP-nél jó gazdára ta­lált a kérgezőgépek gyártá­sa. Japán is jelentkezett Az egri kérgezőgép-család a fagazdaság egyik nagyon fontos ágában teremtette meg a gyors fejlődés feltéte­leit. A félautomata, majd az azt követő automatizált egri kérgezőgépeket ma már va­lamennyi erdőgazdaságban ismerik és használják, ugyanakkor számos más me­zőgazdasági üzemben is nél­külözhetetlen munkaeszköz­zé vált. Az egri kérgezőgépek sok ország szaksajtójában visz- sza-visszatérő cikktémák. A gépek szélesebb körben való megismerését segítették elő az itthoni és a külföldi gép­bemutatók. Ausztriában, Csehszlovákiában, Nyugat- Németországban és Romá­niában már gyakorlatban is alkalmazzák a kitűnő egri gépeket. S az újabb érdek­lődők között megemlíthetjük Finnországot, Franciaorszá­got és Angliát, valamint Jugo­szláviát. Nemrég pedig a messzi Japánból kaptak le­velet: a Tanifuji Gépgyárak Kft. ügyvezető igazgatója, K. Iwama érdeklődött az egri kérgezőgépek iránt. Befejezésül annyit még, hogy a Mátra—bükki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban a papírt akérgeaés gépesítése 100 százalékig megoldott. S a szakszerű munkával elért gazdasági megtakarítás eddig már közel 10 millió forintot tesz ki országosan. Pataky Dezső fii gázturbinás erőmű Várpalotán A November 7. Erőmű szomszédságában épül ha­zánk legújabb gázturbinás erőműve. A kétszáz mega­watt összteljesítményű, olaj- tüzelésű kazánokkal hajtott erőmű gépi berendezéseit a Szovjetunió szállítja. A ter­vek szerint 1973. szeptem­ber 20-án áramot ad az or­szágos hálózatba az új erő­mű. Képünkön: Csehszlo­vák szakemberek irányítá­sával épül az erőmű nagy csarnoka. Jászai Csaba felv. — KS) (MTI foto — Hevesi napok Szombathelyen Augusztus 4-én nyílik a hevesi népművészeti kiállítás Egy hétre a hevesi- nép művészet birodalma lesz a szombathelyi népművészeti bolt. Egy héten keresztül is­merkedhetnek Nyugat—Ma­gyarország e szép történelmi és régészeti emlékekben gaz­dag városának lakói me­gyénk népi hagyományaival, gazdag szőttes és hímzett anyagú népművészetével. A régivel, amelyet a hevesi al­föld és a palóc falvak asszo­nyai szőttek, varrogattak la­kásuk díszítésére, s azzal a munkával, amellyel a mo­dern lakáskultúra szolgálatá­ba állították mindezt. Mindaz, amit a megyében már többé-kevésbé ismer­nek, itt új lesz. A hevesi szőttesek egy távoli ország­rész népművészetének köve­tőivé válnak egy hétre ott, Szombathelyen. Az egész országot átfogó kezdeményezés, — hogy a különböző vidékeken lakók megismerhessék a más tájak népművészeti hagyományait, — keretében Heves megye anyagát Szombathelyen ál­lítják ki. A kiállítók, a He­vesi Népművészeti és Házi­ipari Szövetkezet vezetői és dolgozói már felkészültek. Bemutatják, amit az elmúlt húsz esztendő alatt készítet­tek — abroszokat, függönyö­ket, asztalfutókat, s egy kis ízelítőt, hogyan hasznosítja a mai divat a népi elemeket. Ismertetik, hogyan indult meg az a munka, amelynek során összegyűjtötték a leg­szebb szőttes és hímzett da­rabokat, felkutatva a régi ládák mélyét, s azt is, ho­gyan teremtik újjá, a mai ember ízlésének megfelelővé. A szövetkezet által készí­tett mintadarabok mellett — melyek természetesen meg­vásárolhatók lesznek, — ki­állítják azokat az egyedi da­rabokat is, amelyek a szö­vetkezet egyik-másik dolgo­zóját a népművészet meste­révé avatták. A kiállítás tervei közé tar­tozik, hogy palóc népviselet­be öltözött asszony mutatja be azokat az öltéseket, ame­lyek a hevesi hímzéseket dí­szítik. A hevesi népművészet kin­csei, mint azt túlzás nélkül írtuk már, meghódították a fél világot. Reméljük, hogy az ország e távoli részében is tetszést aratnak. A szombathelyi kiállítás megnyitásán részt vesznek a hevesi szövetkezét képvise­lői, hogy szavakban is beszá­moljanak megyénk életéről, múltjáról és újjáteremtődő népművészetéről. — d — Egy nap a hivatalban Konyhakés a nadrágrsebben — Szégyen a futás, de... Ha a törzsvendég nyit be Dr. Kovács Jenő: Az egri kérgezőgép 1963-tól napjain­kig — az Országos Találmá­nyi Hivatal és a MÉM támo­gatásával — jelentős műsza­ki változáson ment keresz­tül. Ma már egész kérge- zőgépcsaládról beszélhe­tünk. A kétszemélyes kérge- zőgéptípustól eljutottunk az egyszemélyes típusig. A gyermekbetegségeket fokoza­tosan kiküszöböltük, amihez elsősorban a Soproni Erdé­szeti és Faipari Egyetem er­dészeti géptami tanszékétől kaptunk jelentős segítséget. Pápista József: A kérgező­gép legfontosabb munkaesz­köze a speciális anyagból ké­szült, rugalmas kalapács, s kollektívánkat kezdettől fog­va ennek a fejlesztése foglal­koztatta. A rugalmas kala­pács élettartamának növelé­séhez, a legkedvezőbb elren­dezéséhez, a kérgezőgép op­timális fordulatszámának a megközelítéséhez a filmtech­nikát hívtuk segítségül. A MAFILM Népszerű-Tudomá­nyos Stúdiója a Magyar Tudo­mányos Akadémia filmtechni­kai szolgálatának kamerájá­val lassított filmfelvételt ké­szített a működő gépről. Ez a kísérletsorozat segítette hozzá kollektívánkat, hogy • legmegfelelőbb kalapács elrendezést kidolgozzuk, s ugyanakkor a fordulatszá­mot, a kérgezési teljesít­ményt is növelhessük. Elké­szítettük dr. Kovács Jenővel közösen a kérgezőgép kezelé­si és karbantartási utasítá­sát, ezt a munkánkat szlo­vák nyelvre is lefordították. NU—15 és NU—16 A magyar erdőgazdaságban a gépi kérgezés az egri kér­l»72. július 39.; vasárnap Mi sem vagyunk angya­lok, mi, a felek, akik ügyes­bajos dolgainkkal felkeres­sük a tanács különböző hi­vatalait. Érzékenyen, olykor ingerülten válaszolunk, ha nem nyájaskodnak velünk azok, akik értünk, miattunk nyűvik el idegeiket. Hogy mi minden történik meg a szobákban, magunk is meggyőződhetünk róla. Csak nyissunk be néhányba. © © © © ( — Már a piacon meg­mondtam, itt ma valakinek a vére fog folyni, ha nem intézik el a dolgot! Ezzel kezdte kérésének elő­adását az egyik apa, amikor belépett a Gyöngyösi Váro­si Tanács V. B. gyámügyi előadójához. Furcsa módja a kérés előterjesztésének. De az sem sokkal különb, ami­kor a konyhakést húzza elő egy másik apa a zsebéből, mintpfy nyomatékot adva szavának. Ő is olvad a gyer­meke iránt érzett szerető­től. De csak itt, és csak ek­kor, minden más alkalom­mal, otthon, a családi kör­ben, rá se néz a gyerekek­re. — Mi lesz a gyerekekkel, Goda? — tette fel drámai hangsúllyal a kérdést a tán­torgó apa. Per: Goda, mintha gye ak­kori pajtását szólította vol­na meg. Még ilyenkor is tür­tőztetnie kell magát a hiva­talos személynek, mert ő mégiscsak az államhatalom képviselője. o o o o Naponta ötven személy is megfordul a lakásügyi elő­adónál. Legtöbbjük már ftf- spannolt idegekkel érkezik. 1 Hiszen mindenkinek a saját j bánata, fáj a legjobban. Érdekes, itt mégsem a közönséges hang az általá­nos. Inkább a könnyek hul­lanak. Elvétve elhangzik bur­kolt vagy kevésbé burkolt fenyegetés. — Miért kaptak Szabóék lakást? Jól fekszenek? Meg kellett kenniük a kereket? Sok mindent tudok én, de hát... Várják a hatást, amely fur­csa módon elmarad. Az elő­adó nem sápad el, nem kezd el dadogni, hanem nagyon szelíd hangon megmagyaráz­za, hogy a lakáselosztásnak mi az útja, módja. © o o o Tengeri kígyóvá nőnek a birtokháborítási ügyeiét Aki panasszal fordul a szabály­sértési előadóhoz, azt meg kell hallgatni. Könnyebb a dolog, ha egy lakat leverését kell megállapítani. Ott nem lehet vita. De mi van akkor, ha a szomszéd a lábtörlővel nincs kibékülve, ha a tyúk­ólat piszkálja, ha a szeny- nyesedény tartalmát önti a másik ajtaja elé? Villanykapcsoló is lehet a panasz tárgya. Ügy szerel­ték-e azt fel, hogy a szom­széd lakásban nem okozott repedést a falon? Vagy: mondta-e a másik lakás tu­lajdonosa a társára, hogy az részeg disznó? Megtörtént, hogy hatósági ember húzódott meg az ud­var sarkában: szemtanú akart lenni a mocskolódás- kor. Ahogy rávágja az aj­tót a házigazda a bérlőre. Ahogy odatolja a szemetet a bérlő elé. Eredménytelen ma­radt a megfigyelés. o o o o Az egészségügyi osztályon a szociális segély miatt tör ki a kedves ügyfél olykor. Követelőzik, de amikor azt tanácsolják neki, vizsgáltas­sa meg magát, hogy kitűn­jék: munkaképtelen, a se­gélyre jogosult egyszerre felemeli a hangját. Hát még, ha a kényszerel­vonó kúrára utalják be. Még- hogy ő részeges? Bántotta egy ujjal is valaha a csa­ládját, a feleségét? Cifrább ügy: a feleség ké­ri az elvonókúrát. Az éjsza­ka sem tudtak megmaradni a lakásban. A férje neki­esett, fojtogatta, majd a bal­tát kapta fel. Az asszony nyakán az erős markolás nyomai világosan láthatóak. Majd amikor valóra akar­ják váltani a beutalást, az asszony kikel magából. Még- hogy az ő urát? Ezt az áldott jó embert, aki a légynek sem tud ártani? Mert addigra kibékültek. o o o o Rossz szomszédság, török átok. A tulajdonos igyekszik kiüldözni a bérlőjét. Történt ez a Wachott Sándor utca egyik házában is. A bérlők addig jártak a tanács veze­tőinek a nyakára, elpana­szolván, hogy pokol az éle­tük, amíg az egyik is, majd a másik is lakást kapott. Igaz, jogosultak voltak a la­kásra. De a háztulajdonos el­érte a célját Ravaszabbul csinálták ezt azok, akik előre megbeszél­ték: kígyót-békát rákiabál­nak egymásra a hivatalban. Szinte kéjjel rágalmazták a másikat. Amikor a bérlőnek új helyet találtak, utólag ne­vetve vallották be: megját­szották a rossz szomszédsá­got. Azóta is kitűnő barát­ságban élnek. o o o o Ha valaki egyszer az épí­tésügyi osztályra benyit és felpanaszolja a szomszédját, hogy az öt centivel arrébb építette fel a fészert, mint ahová lehetett volna neki, akkor egy ilyen ügynek éve­kig nem lehet a végére jár­ni. Menet közben bővül újabb és újabb megjegyzé­sekkel. Nem ritka a négy­öt évig eltartó vita. Az első beadvány után még tizenöt­húsz következik. Mindegyiket meg kell vizsgálni. Mindegyikre hatá­rozatot kell hozni. Azt meg lehet fellebbezni, majd a bírósághoz lehet fordulni. Ezek a törzsvendégek szinte pokollá teszik az egyes elő­adók életét. Negyven-ötven munkanapot is elvesznek tő­lük évente. © © o o Az adóügynél egy egész ut­ca népe jelent meg. Tanúsí­tani, hogy az a ló, amit haj­nalban a rendőrségi segédlet­tel felderítettek az egyik fé­szerben, az nem azé az em­beré, hanem azé, aki... A ló után adózni kell. Bzt szeretnék néhányan elkerül­ni, és állítják, hogy a ló ugyan náluk volt, de ahhoz nekik semmi közük. Hozzák a kiterjedt rokonságot is ma­gukkal. Elözönlik a helyisé­get. Hátha ezzel hatni tud­nak. Bizony, időbe telik, mi­re a panaszos sereg jajgatá­sa, átkozódása, feleselése el­csitul. — Ne merjen kijönni az utcára! — szól vissza egyi­kük az ajtóból. Bizony már előfordult nem csak egy előadóval: fel kel­lett rántani a nyúlcipőt a sarkon, mert a kedves ügy­fél vércsevisongással szaladt felé. © o © © Ügyek és ügyek, emberek és emberek. Egyik ilyen, a másik olyan. Akad modor- talan, fenyegetőző, magáról megfeledkező is. Hiába védi a hivatalos személyt a tör­vény, az indulat vagy a szesz felszabadítja a gátlásokat. Mások pedig azt hiszik, hogy a demokrácia egyet je­lent az ordítozással, a mo- dortalansággal. Igaz, a kelle­metlenkedők általában a ta­nulatlan emberek közül ke­rülnek ki. De ez sem ment senkit sem a felelősség alól. Könyörgés, ráolvasás itt mit sem számít. Csak a fe­lelősségre vonás vezet ered­ményre. Jó volna, mondta az igazgatási osztály vezető­je, ha a felek arra gondol­nának, az irodákban is em­berek dolgoznak. Olyan han­got is használjanak velük szemben. Régi igazság: sem nagy hanggal, sem fenyegetődzés- sel nem lehet meggyorsítani egy ügy intézését. A sze­rénység, a kulturáltság sok-' kai eredményesebb eszköz. , G, Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents