Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-29 / 177. szám

KOSSUTH 8.18 Lányok, asszonyok 8.89 Szimfonikus hangverseny 10.05 A tüzes nyíl. Rádiódráma 11.25 A vásárió védelme 11.33 Barokk operamuzsika 12.30 Zenei anyanyelvűnk 12.30 Magyarán szólva .. • 12.45 Melódiakoktél 14.01 Szibériai riportsorozat 14.10 Kóruspódium 14.25 Üj Zenei Üjság 15.05 Kis magyar néprajz 18.10 Csak fiataloknak! 16.00 108 óra . . . 17.30 Rádiójelenet Csáth Géza novellájából 17.54 Népi muzsika 18.03 Kamarazene 19.20 Zene, kabaré, riport. Róna Tibor műsora 21.00 Táncdalfesztivál. II. elődöntő 23.15 Kamarazene 0.10 Melódiákoktól PETŐFI 8.05 Operettrészletek 8.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 9.03 Nótaest 9.51 Egy pálya vonzásában 12.03 Térzene 12.33 Machaur-művek 12.50 Jelképek erdején át. 13.03 Szkrjabin- és Ravel* müvek 14.00 Napraforgó 15.00 Orvosi tanácsok 15.05 Schubert: Variációk 15.27 Falvakban, mezőkön .• J 16.05 Lemezmúzeum 16.28 Híres zenekarok albuma 17.01 Lemezek közt válogatva 1 /.3a Az élő népdal 17.45 Birodalom a Nagy Sóstónál 18.15 Kalandozás — sok muzsikával 19.15 Népi zene 20.33 Vivaldi: Hat fuvolaverseny 21.30 Mesterek, mesterművek 21.45 Zenésját ékrészletek 2 .20 Operarészletek 23.15 Beat MAGYAR S.30 Felnőtt fejjel — iskolapadban 9.50 A négy páncélos és a kutya. 6. Három sorozat 1?.50 Pillantás a sportvilágba 1*5.03 Antenna 15.45 Hírek 17 io Alaszka. Riportfilm 17 on Ki a legjobb? Riportfilm 1" 20 A Nemzeti Szövetségek népdalversenyének gálaestje. 2. rész lf '.5 Cicavízió . . . 10,30 Tv-híradó 21.00 Tabi László ötperce 2'.05 Gyilkosság a Maxime utcában. Bohózat, sok zenével . 21.00 Táncdalfesztivál ’72. 2. elődöntő 2? 30 Tv-híradó 22.10 Füst Milan halálának 5. évfordulóján POZSONYI 10.00 A szarvasvadász. Román kalandfilm 11.25 A Földközi-tenger. Dokumentumfilm 16.10 Labdarúgó Szlovák Nemzeti Felkelés Kupa 19.00 és 22.05 Tv-híradó 19.45 Meglepetés az állatkertben. Dökumentumfilm 20.15 Ilyen normális család. 7. rész 21.05 Nyár ’72. Intervizió- müsor Burgaszból 22.15 Egyikük gyilkos. Cseh film L , —— EGRI VÖRÖS CSILLAG Telefon: 22-33. Délután féi 4 órakor A kétéltű ember Színes szovjet kalandfilm Délután fél 6 és este 8 órakor Jefferson utolsó menete Egy ökölvívó élete, színes amerikai filmen EGRI BRODY Telefon: 14-07. Délután fél 4. fél 6 és este fél 3 órakor Hekus és azok a hölgyek Színes francia filmvígjáték. EGRI KERTMOZI Este 8 órakor „Forrófej” GYÖNGYÖSI PTTSK1N Egy válás meglepetései GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Van aki megteszi, van, aki nem r:v '1GYOS! KFRTMOZI A korona elrablása, avagy úira a bosszúéi!*'-J 'NI VÖRÖS CSIl. 1 'O Helló, Dolly! I—n. ró'? (Dupia helyárak.) HATVANI KOSS1TH A veréb is madár FÜZESABONY volt egyszer egy család Gáz Egerben száz év előtt? AKI EGYSZER megírja Eger várossá fejlődésének történetét, külön fejezetben tárgyalja majd a város mai értelemben gondolt „köz­művesítésének” dolgait. Eb­ben is az első szó az „éjsza­kai kivilágításról” esik, ame­lyet a Cassinói Társaságban egyesült polgárok indítottak el 1836-ban s elkészíttették Markasoly bádogossal és Le- febre üvegessel az első ki­lenc közvilágítási lámpát, meg is gyújtották az emlí­tett esztendő novemberé­nek 25. napján. Alig is hihető, hogy akadt még egy város széles e ha­zában, ameiy a közvilágítás költségeit olyan módon te­remtette meg, mint éppen Eger. Ezt a kilenc lámpával ékeskedő éjszakai fényűzést „összvetántzolták”. A Cassi­nói Társaság egyre-másra rendezte a táncvigalmakat, annál is inkább, mivel a lámpák számát szaporítani kellett. Itt is, ott is jelent­keztek a kívánságok s 1841 telén már tizenhat lámpa ontotta a közbiztonság érzé­sét, polgárnak nyugalmat, kereskedőnek, iparosnak biz­tonságot. öt év alatt még hét lámpa készült, s mind­járt komolyabban látjuk az ügyet, ha a statisztika tük­rében nézzük, mert ez azt jelenti, hogy a lámpák szá­ma öt év folyamán 63 szá­zalékos emelkedést mutat. Még elismerésre méltóbb a polgárság erőfeszítése, ha tu­domásul vesszük, hogy tíz év alatt 6453 forint és 27 krajcárt táncoltak össze rep­ceolaj s újabb lámpák cél­jára, egy gazdag görög ke­reskedő, Panakoszta Sándor pedig végrendeletileg házát hagyta az egri éjszakák ki- fényesítésére. A dolog komollyá akkor kezdett válni,, amikor a hi­vatalos város is átlátta fel­adatát s elhatározta, hogy saját maga ■ fog repcét ter­meszteni a megfelelő meny- nyiségű üzemanyag biztosí­tására. SZERENCSE, hogy közben népszerűvé vált a petróle­um, olyannyira, hogy egri tájszótár szavai közt is meg­jelent petlórium néven, sőt az alkoholisták szája mind­untalan petlói rum-ra járt. Ettől fogva petróleummal töltötték meg a lámpákat. Harminchat év után pedig felvetődött a gázvilágítás terve. Félreértés ne essék. Nem az akkor még el sem kép­zelt földgázkutatás eredmé­nyeiről esik itt szó, hanem a mesterségesen készített vi­lágító gáz használatáról. Száz évvel ezelőtt, 1872-ben jelentkezett egy berlini cég azzal az ajánlattal, hogy hajlandó Egerben gázmüvet létesíteni. A dolog pillanat­nyi nehézségbe ütközött, ugyanis nem volt a város­nak térképe, amelynek alap­ján a tervet el lehetett vol­na készíteni, de a város megszavazta a térkép elké­szítésének költségeit. Az események krónikása így számolt be a fejlemé­nyekről: ÜGYELET Egerben: szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelő­ben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet szom­baton 16 órától 17.30 óráig, va­sárnap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rende­lőben. (Telefon: 17-74.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén (Bajcsy-Zsilinszky ut­ca.) Hétfőn 19 órától kedd reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig. Az orvosi ügyelet helye: Jókai utca 41. szám. (Telefon: 17-27). Gyermekorvosi ügyelet: vasár­nap délelőtt 9 órától 11 óráig, a Puskin utcában (Telefon: 23- 50.) Hatvanban: szombaton 12 órá- >6! hétfő reggel ^ óráig, a rende­lőintézetben (Telefon: 10-04) Rendelés gyermekek részére is. Gyermekorvosi ügyelet vasár­nap to—12 óráig a rendelőinté­zet gyermekszakrendelésén. (Te­lefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet 8—10.30 órá­ige * rendelőtntézetbsa, ____ '„Légszeszvilágításunk ügyében Eger városa és Egellt Károly berlini vállal­kozó között július 18-án szerződés jött létre. A vállal­kozó tartozik a légszesz vi­lágítás előállítására szükség- lendő épületeket másfél év alatt felépíteni úgy, hogy ez idő elmúltával a világítás azonnal megkezdhető legyen. Az épületek 30 évig a vál­lalkozó tulajdonában ma­radnak. A város 1600 négy­szögölnek megfelelő terüle­tet enged át díjmentesen a vállalkozónak, aki tartozik a csöveket lefektetni, lámpá­kat beszerezni, felállítani. A város az utcák, terek, sétá­nyok világítására köteles legalább 120 lámpát üzem­be helyeztetni. A világítás ára lángonként és óránként két ausztriai krajcárban ál- lapíttatik meg. A vállalko­zó köteles a gázvezető csö­vekből magánosokat is gáz­zal ellátni. Az alkonyat be­álltától éjfélig valamennyi lámpának, éjféltől virradatig csak a felének kell égnie. A szerződés szerint jövőre 1873- ban már gázlángok póto- landják pislogó petróleum lámpáinkat” — fejezi be cikkét a korabeli krónikás. Teltek, múltak az idők, sőt el is múltak, sehol sem­mi nyoma nincs a szerződé­ses légszesz világításnak. Mi történt, mi nem, nem tud­juk, tény, hogy az egri új­ság 1874. március 8-án eze­ket írja a vári közgyűlésről: „Tpvassy Antal polgármes­ter előterjeszti, miként Egells Károly berlini lakos, vállal­kozóval a légszesz világítás létesítése iránt kötött szer­ződés folyó év január 21-én lejárt anélkül, hogy a vál­lalkozó vállalatát, mely mi­att több ízben figyelmeztet­ve és felhíva volt — telje­sítette v.olna, így az általa biztosítékul letett 1000 fo­rintos kötvény a város tu­lajdonává vált, mely köt­vényt a lámpavilágítás alap­jához csatoltatni s annak kamatát az évi lámpavilágí­tási költség fedezésére for­dítani javasolja. A közgyűlés így határo­zott.” EKKÉPPEN ILLANT el a gáz, anélkül, hogy lett vol- np, míg 1894 novemberében kigyúltak Egerben az első vlllanylámpák. összesen öt­vennyolc év ez bizony az el­ső kilenc lámpa óta. Dr. Kapor Elemér A Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetségének egri városi bélyeggyűjtő körei közös kiállí­tást rendeznek Gárdonyi Géza halálának 50. és Dobó István születésének 400. évfordulója tisz­teletére az Egri Vármúzeum klubtermében. A kiállításon mintegy 35 tablón közel 1000 ki­állítási íven főleg motívumok kerülnek bemutatásra. A bemu­tatott bélyeganyag a motívumok széles skáláját lesz hivatott be­mutatni, illetve ismertetni, lát­ható lesz virág, sport, művészet, festmény. erdészet-bányászat, közlekedés és nem is kis anyag­gal képviselve lesz az űrhajó­zás is. A bélyegkiállítás ünnepé­lyes .megnyitása 1972. augusztus 12-én délelőtt 11 órakor lesz. A kiállítás augusztus 30-ig tekint­hető meg a vármúzeum nyitva tartási ideje alatt. A megnyitás napján Eger 1. postahivatal emlékbélyegzőt használ a helyszínen. Az ott megvásárolható kétféle Gárdonyi és egyféle Dobó-emléklap bé­lyeggel lesz ellátva és azokat a posta emlékbélyegzővel látja el. Az augusztus 20-án megjelenő, 7 értékből álló bélyeg ábrája a következő: a 40 filléresen az a jelenet látható, amikor Géza fejedelem kijelöli Székesfehér­vár helyét. A 60 filléresen az Krakkói grafikai Tanya a sztyeppén biennálé (Szerda, 20.00): _________ ( Szerda, 18.25): Ez évben negyedik alka­lommal rendezik meg Krak­kóban a grafikai biennálét, ami a képzőművészét e leg- frisebb és legmozgékonyabb ágának világméretű szemlé­je. A kiállítás egész nyáron át nyitva tart és nemzetközi méretű összehasonlítást en­ged ebben a műfajban. A kétévenként megrendezésre kerülő seregszemlére 18 tagú magyar delegáció is utazott és művészeink részt vesznek a szakmai vitákban is. Magyarul beszélő szovjet film. Valentyin Katajev, vi­lághírű művének, a Távol­ban egy fehér vitorla című regényének mintegy folyta­tása ez a szovjet film, amire igen sok szimbolikus értel­mű kép is utal. Az 1969-ben készült filmet Borisz Bunye- jev rendezte. A szereplők magyar hangja Benkö Gyula, Kovács Nóra, Czeitler Zoli, Ősz Robi és Stein Feri. Korda kapitány (Szombat, 15.35): Magyarul beszélő csehszlo­vák film. Egy kisfiú sorsáról, kalandjairól szól ez a cseh­szlovák film, de mégsem egé­szen gyerekekhez szóló. A történet azzal kezdődik, hogy egy szimpatikus házaspár magához vesz egy árvaház­ban nevelkedő vadóc, rakon­cátlan kisfiút... A Marie Kubátová elbeszéléséből Jo­sef Pinkává által rendezett filmben a szereplők magyar hangja: Pálffi Gabi, Bujtor István és Rohonczy Viktor. Az ecset poétája (Szombat, 18.50): Portréfilm Egry Józsefről. Hugh Munro: LelKiismeret-furdalás Mi sem volt könnyebb, mint betörni Harperné házá­ba. Igaz, ez sokáig eszembe sem jutott, de egyszer ő ma­ga adta az ötletet. Egyébként nem is akartam tőle elvenni többet 50 fontnál. Furcsán kezdődött az egész. Egy napon, amikor hazafelé tartottam a munkából, meg­láttam Harpernét, amint la­kásajtajának zárján babrál. — Ó, Johnny fiam, hát nem megtörtént — nézett rám pa­naszosan. Ez alkalommal tényleg megtörtént. Alig tíz évvel volt idő­sebb nálam, de mindig úgy bánt velem, mintha a nagy­anyám lett volna. Megcsíp- deste az arcomat és fiacs­kámnak szólított. — Mi történt? — kérdez­tem tőle. — Ö Johnny, csak a hen­teshez ugrottam át. hogy megnézzem, van-e bárány­hús. Nagyon siettem, és úgy látszik útközben elvesztet­tem a kulcsomat. — Nem bír bemenni? — Biztonsági zár van az ajtón. Johnny fiacskám. Most mit csináljak? Azt hiszem el kell mennem Stevenhez, hogy törje föl az ajtót. Ki kell majd szakítani a fogla­latából. Jaj, úgv sajnálom, alig néhány hete festettem át az előszobát. — Hát minden ablak zár­va van? — Megboldogult férjem, Bili, nagyon félt a betörők­től, és különleges ablakokat szereltetett föl. Te is tudod, mi minden történik manap­ság. Mind°hnao betörnek va­lahová. De vári csak. azt hiszem, a lépcsőhíznál lévő ablak nincs bezárva. Bili mindig azt mondta, túl ma­gas ahhoz, hogy a betörök itt próbálkozzanak. — Kitűnő. Azonnal elho­zom a létránkat és tíz perc múlva már sütheti is a húst — vigasztaltam. Mindjárt Harperné mel­lett laktunk. Ha­zaszaladtam a létráért, néhány perccel később már az ablak­nál is voltam, kinyitottam és beugrottam a lépcsőházba. Furcsa érzés kerítek hatal­mába. Az em­ber mindig bű­nösnek érzi magát, ha egy idegen házba mászik be, még akkor is, ha a tulajdonos engedelmével teszi. A hálószoba ajtaja nyitva volt. Megálltam egy pillanat­ra, és a meglepetéstől tátva maradt a szám... Egy perc múlva kinyitot­tam Harpernénak az ajtót. — Ide figyeljen — szakí­tottam félbe hálálkodó sza­vainak áradatát. — A háló­szoba ajtaja nyitva volt, és bent az éjjeliszekrény fiókja is. — Tudom, nagy rendet­hagytam magam után — mentegetőzött Har- pemé —, de rettentően siet­tem. «.• -r— .Nem is rendetlenségről van szó, a fiók tele van pénzzel. — Hát persze, hogy tele van. Bili és én mindig ide­tettük a pénzünket. Amikor szegény feje meghalt, gon­doltam rá, hogy lakatot tete­tek a fiókra, de hát minek... — Hát nem a bankban tartja a pénzét? — csodál­koztam. — Bili mindig azt mond­ta, hogy ha mi magunk nem tudunk gondot viselni a pénzről, más sem tud. — Hát ez mégis hallatlan­ság! Hiszen a fiókban több mint ezer font sterling van. — Fogalmam sincs róla, hogy mennyi. Hidd el, fiacs­kám, sohasem számoltam meg. Minden héten ide te­szem a nyugdíjamat, ahogy megérkezik. Egy nap majd csak rendet teszek a fiókban. _ Megpróbáltam jobb belá­tásra bírni, de nem nagy eredménnyel. Megcsipdeste az arcomat, és fiacskámnak .szólított, de nem hallgatott SUamslapító letvAn Mrily az ábra. A 80 filléres az országvé­delem és a hadseregszervezést, az 1,20 forintos az államszaioe- zést és a törvényalkotást. » 2 forintos a közművelődés terjesz­tését, a 4 forintos a külföldi kapcsolatok ápolását szimboli­zálja, míg a 6 forintos értéken a királyi székhelyül szolgáló első főváros látképe látható. 1222-ben adta ki II. Endre király az „Aranybulládnak nevezett ki­váltságlevelet, a 750. évforduló alkalmából a 7 értékű sorral együtt egy darab tíz forint név­értékű blokkot ad ki a magyar posta. A bélyegsorozattal, mint ismeretes, Székesfehérvár alapí­tásának 1000, évfordulóját kör szönti a magyár filatelista tár­sadalom. A bélyegsorozatot és blokkot Légrády Sándor grafi­kusművész tervezte. * A MABEOSZ a IX. küldött­közgyűlésén ünnepelte fennállá­sának huszadik évfordulóját. Eb­ből az alkalomból a Magyar Pos­ta emlékblokkot ajándékoz azok­nak a gyűjtőknek, akik két év­tized óta aktív munkát fejtettek ki a hazai filateliai élet fejlesz­tésében. A blokk ábrája azonos az ez évi bélyegnapi blokkéval, de középen nincs fogazva, fel­irata a szövetség jubileumára utal, a hátlaolán pedig ..A ma­gyar posta Ajándéka” szöveg ol­vasható. A mindössze ötezer pél­dányban kiadott blokk érdekes­sége. hogy a hivatalos értesítő szerint bérmentesítésre is fel­használható tehát minden ma- gvar gyűjteménybe besorolha­tó. *i ÜDONSÁG: — Ausztria: au­gusztusban egy-egy 2 schilling névértékű bélyeg jelenik meg a müncheni olimpiai játékok és a salzburgi késögőtikai kiállítás emlékére. — Bulgária: Vladimír Dimitrov festőművészt születésé* nek 90. évfordulója alkalmából hat alkotásának reprodukciója jelent meg bélyegeken. A több­színnyomású festmény-sorozatot a budapesti Állami Nyomdában készítették 300 ezer példányban. Georgi Dimitrov, a bolgár nép nagy fia emlékére május 8-án kilenc bélyegből és blokkból ál­ló sorozat jelent meg. A soro­zat és blokk példányszáma is 88 ezer. — Dánia: 1 korona név­értékű bélyeggel emlékeztek meg N. F. S. Grundtvic (1783—1872) halálának a centenáriumáról. — Jugoszlávia: Május 8-án került kibocsátásra a madarakat ábrá­zoló, hat bélyegből álló „Fauna X.” elnevezésű sorozat. — Len­gyelország: Moniuszkó halálának 100. évfordulója alkalmából a nagy művész nyolc zenei alko­tását ábrázolta bélyegen a len­gyel posta. Példányszám: 900 ezer. — NDK: az NDK szakszer­vezeti szövetségének (Freier Deutscher Gewerksehaftsbund) nyolcadik kongresszusát 10 és 35 Pfennig névértékű -szelvényes bélyegpárral köszöntötték. Németi V, oo© Feleségem, Nell gyakran kér kölcsön altatót Harper- nétól. ők Retten jó barát­nők, recepteket cserélnek és mindig visznek egymásnak kóstolót a süteményekből. Ezen az éjszakán valami eszembe jutott. — Ott felejtettem a létrát Harperné udvarában — mondtam a feleségemnek. Egy percig sem haboztam, arra sem vesztegettem az időt, hogy felöltözzek, csak úgy pizsamában ugrottam át a kerítésen. Annyira elme­rültem gondolataimban, hogy nem is találtam gyanúsnak, hogy nyitva van az egyik ablak.' Fölmásztam a létrán, és beugrottam a lépcsőház­ba. Ebben a pillanatban Harperné sikoltását hallot­tam. Egy sötét árny rohant nekem, és kis híján földön­tött. Nem haboztam egy per­cet sem, ellöktem a létrát a faltól és az illető kiugorva az ablakon és az aszfaltra zu­hant. Eltörte a lábát és 18 hónapi fogházbüntetést ka­pott betörésiért. — Ó, Johnny fiam. soha nem fogom elfelejteni, hogy segítségemre siettél — fogta meg Harperné a pizsamám ujját. — Nem is hallottam volna a haszontalan betörő­jét, ha oda nem kölcsönzőm a feleségednek az utolsó al­tatót. Biztosan megölt volna az ágyamban. Nem tudom, valóban meg­ölte volna-e a betörő, de tény ami tény, Harperné egy hónappal később meghalt. Az orvos azt mondta, az át­élt félelmek végeztek vele. S most rajtam volt a sor, hogy csodálkozzam. Harper­né ugyanis rám hagyta min­denét. a pénzét, a háíát, a földjét. Pedig ha tudta vol­na, hogy aznap éjjel azért mentem, hegy meglopjam. Azóta is lelkusmeret-furőft­> 1_. --C. , _*__

Next

/
Thumbnails
Contents