Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-26 / 174. szám

« fi NA? 'ey m m 1972. július 26., szerda A Nap kél: 4.15, nyugszik: 19.28 órakor A Hold kél: 19.28, nyugszik: 4.09 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon ANNA nevű kedves olvasóinkat! Az Anna név az Erzsébettel és a Máriával együtt az egyik, legelterjedtebb, kedves női nevünk. Mai for­máját a „Hannah” név után kapta, amely a görög nyelvben „kegyelmet” jelent. * öt évvel ezelőtt, — 79 éves korában — halt meg Füst Milán költő, író, esztéta. Korán árvaságra maradt. A jogtudományi dokto­rátus megszerzése után egy ideig kereskedelmi közép­iskolában tanított közgazdaságtant. A két világháború közt sokat utazott. Irodalmi tevékenysége elismerése­ként 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki. Irodalmi munkásságának kezdete egybeesik a Nyugat indulá­sával, amelynek munkatársa volt. Első versesköteté­nek (Változtatnod nem lehet, 1913) ódái, kardalai, elé­giái a klasszikus hangvétel .és a modern szabad vers különös ötvözeteit teremtették meg; sajátos, magányos hang volt ez a Nyugat nagy kórusában. A magyar szabadvers egyik megteremtőjeként tartjuk számon. Rendkívül sokoldalú irodalmi munkássága. Kitűnő műfordító is volt. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: időnként megnövekvő felhőzet további záporokkal, zivatarokkal. Gyenge, változó Irányú, zivatarok idején átmenetileg megerő­södő szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 30 fok körül. m Pártnapok megyénkben Hevesen (Berva), 14 óra­kor: Török László, Tarnaszentmiklóson (Meta- loglóbusz), 13.30 órakor: Ko­vács József tart pártnapot. Önkéntes véradás Kecskén (Tudósítónktól.) önkéntes véradónapoikat szerveztek Recsken az üzemi és községi Vöröskereszt-szerve­zetek. Az önkéntes véradáson közel 140-an adtak vért és kö­zülük sokan feliratkoztak, hogy a későbbiekben rend­szeresen is hajlandók vért adni bajba jutott embertársa­ik megsegítésére. A sikeres véradónapokon még nagyobb eredményt is el­érhettek volna a szervezők, ha minden helyi szerv veze­tője aktívabb a dolgozók mozgósí tásában. Fiatalok a fejlesztésért A megyében első ízben rendezték meg Kisnánán a községpolitikai ankétot. Meg­hívták erre a gyöngyösi já­rás minden községi tanácsá­nak elnökét, a KISZ és a népfront titkárát. Arról ta­nácskoztak, milyen feladato­kat kell végrehajtani azért, hogy az egyes községek fej­lesztését hatékonyan és mi­nél gyorsabban, de társadal­mi erők segítségét is igénybe véve végezhessék. Meghirdették az éves fej­lesztési versenyt a megyei ta­nács kiírása alapján. Az idén is folyik ez a verseny, mint ahogy folyt korábban is. A karácsondiak még többet is tudnak erről mondani, hi­szen helyezést értek el, és ennek következtében a jutal­muk sem maradt el. A verseny tehát nemcsak erkölcsi sikerrel jár együtt. Érdemes élre tömi, mert ez anyagi elismerést is biztosít. Befejeződött az aratás az egri Dobó Tsz-ben Az egri Dobó Termelőszö­vetkezetben kedden befeje­ződött az aratás, mintegy 170 katasztrális holdon takarí­tották be a kalászosakat. Mint ahogy Bakondi Endre főmezőgazdász elmondta, az aratásról statisztikai felmé­rés még nem készült, de a búza minősége az elmúlt évekhez hasonlóan jó. A termelőszövetkezetben jelenleg a takarmányhordás folyik, a következő napok­ban a gabonát szállítják be. A szüret még messze van, de a termelőszövetkezet már túljutott a nyolcadik perme­tezésen is, s az időjárás ala­kulásától függően egy, vagy két permeteziést végeznek még. Folynak a kötözések — a szőlősor és sárközi műve­lés azonban még hátra van. A termelőszövetkezet már felkészült az őszi vetésre, va­lamint megkezdődtek a bur­gonya- és kukorica-betakarí­tás előkészületi munkálatai Ülést tartott az ÁFÉSZ-választmány Kedden délelőtt Egerben, a MESZÖV-székházban ülést tartott a Heves megyei fo­gyasztási szövetkezetek vá­lasztmánya. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Spilák Fe­renc, a SZÖVOSZ főosztály- vezetője, a megyei tanács képviselője és a társválaszt­mányok elnöke. A választ­mány megvitatta a fogyasztá­si szövetkezetek első félévei munkáját, az elért eredmé­nyeket. Megállapítható, hogy megyénkben ebben az évben a szövetkezetek kereskedelmi tevékenységében mérsékelt növekedés tapasztalható. Igen szépen javult az áruhá­zak és élelmiszer-szaiküzletek forgalma, amely féléves szin­ten 13 százalékkal teljesítet­ték túl az előző év hasonló időszakát. A szövetkezetek ebben az évben a jogszabá­lyoknak megfelelően tevé­kenykedtek az áruforgalom­ban, amelyhez nagy segítsé­get nyújtott a megyei szövet­ség árubeszerző szolgálata is. Egyes cikkeknél beszerzési nehézségekkel küzdöttek, melynek egyik oka, hogy a nagykereskedelmi vállalatok nem megfelelően teljesítették szállítási kötelezettségeiket. Igen megélénkült az ide­genforgalom, ezért a szövet­kezetek is nagyobb gondot fordítanak a megyébe érkező turisták ellátására. A választmányi ülés foglal­kozott a szövetkezetek belső ügyvitelének korszerűsítésé­vel is. A megyei szövetség a korszerűsítést, a vezetés szán- vonalának növelését koráb­ban is és az elkövetkezendő években is kulcskérdésnek tekinti, ezért e feladat ered­ményes megoldása érdekében munkabizottságokat hoztak létre. (sz.) Annyira, hogy a gyöngyösi járási KISZ-bizottság a fia­talok részére külön verseny­jutalmakat is kitűzött. Az újdonsága még ennek a járási fejlesztési verseny­nek az, hogy most szervezett formában biztosítja majd a fiatalok bevonását. Elég sok­szor panaszolják a KISZ-esek, hogy a saját községük vezetői általában csak akkor vesznek tudomást róluk, ha .valamit kérni kell tőlük. Főként tár­sadalmi munkát. Azt szeret­nék elérni, ha a tervek ösz- szeállításában, a program ki­dolgozásában is szerephez jutnának. Elhatározták tehát ezen a községpolitikai ankéton, hogy ezentúl a községek vezetői együttműködési megállapo­dást kötnek a fiatalokkal, rögzítve ebben mindkét fél jogait és kötelességeit. Azt is kérték a fiatalok, a felnőt­tek ne restelljék többször is figyelmeztetni őket önként vállalt kötelezettségeikre. Nem veszik ők ezt zaklatás­nak, inkább csak gondosko­dásnak. Kétségtelen, a fejlesztési versenyben végzett társadal­mi munka anyagi értéke is jelentős. Minden megtakarí­tott forint megkönnyíti a to­vábbi feladatok gyorsabb vég. rehajtását. De talán sokkal na­gyobb haszon az, hogy ezek­ben a munkákban a fiatalok személyesen is részt vesznek. Két kezükkel építik, szépítik lakóhelyüket, és így érzelmi­leg is jobban kötődnek ah­hoz a településhez, (gmf) Lánc, lánc, hűtőlánc... Miért megy össze az egri tej ? Nemrég még örömmel üdvö­zöltük az egri tejet, amely zacs­kóköntösben kínálja magát az üzletek polcain. Most azonban panasz van rá. A háziasszonyok mondják: összemegy az egri tej. — Miért? — kérdezik bősz- szankodva. — Miért? — adjuk tovább a kérdést az Egri Tejüzem ve­zetőjének, akitől megtudjuk, hogy elsősorban a meleg a lu­das. Csakugyan meleg van. Igaz, rég feltalálták már a hűtés kü­lönböző módszereit, csakhogy az Egri Tejüzem szűk es ósdi be­rendezései olykor-olykor fel­mondják a szolgálatot. Ilyen­kor bizony 10—12 C fokos tej ke­rül az üzletekbe. A szakemberek pedig azt vallják, hogy a 10 fokon felüli tej már nem tej. Legalábbis nem jó tej. A gépek persze többnyire jól • működnek, de . .. A hajnali órákban a tejüzem­ben kocsikra pakolják a 7—9 fokra lehűtött tejet s az egy­szerű tehergépkocsi elindul az üzletekbe. Ott lepakolják az aj­tó elé és aztán a tej ott vára­kozik nyitásig. Van, ahol négy órától, van ahol hattól. (Közel 150 helyre szállít Egerben a tej­üzem!) Nincsenek szigetelt kocsik, hiányzik tehát az a hűtőlánc, amely biztosítaná, hogy hideg­ről hidegre kerüljön a tej. Ezért gyakran előfordul, hogy ha fel­forralják, összemegy. Kaptunk két jó tanácsot is. Az egyik: nem kell felforralni a tejet. A tej ugyanis pasztöri- zált, tehát forralás nélkül is fogyasztható. A másik: ha már mindenáron fel akarjuk forral­ni, tegyük azt azonnal, a vá­sárlás után. Végül egy ígéret: két hónap múlva elkészül az új, korszerű egri tejüzem. De mi lesz a szállítással, a várakozással, a hűtőlánccal? Mert magyarázni ugyan sokféle­képpen lehet, de a tej ettől még összemegy. S a háziasszo­nyok ezt bizony nem szeretik. Igazuk van . .. • (m) * vr Ugyfélanként Gyöngyösön Jólesik arról hallani, hogy az ügyfél kedvébe igyekszik járni egy cég. Figyelmes, előzékeny hozzá, megkísérli elnyerni teljes elégedettsé­gét. Ez történt Gyöngyösön, az autószervizben. Ügyfélankétot szerveztek. Az elnevezés kissé szokatlan, de a lényeg nem a név. Kö­zel húsz vállalat küldte el az ügyintézőjét erre a megbe­szélésre, Heves megyéből, Borsodból és Nógrádból. Felajánlották a nagyobb gép- kocsiparkkal rendelkező vál­lalatoknak, hogy szerződés­ben biztosítják részükre az egyes autók javítását, felújí­tását, karbantartását. Még­hozzá előre meghatározott időszakban, határidőben és ami fontos: fix összegben. De szerződést köthetnek ugyanígy magántulajdono­sok is. Már ezen a megbeszélésen nyilatkozott az állami építő­ipari vállalat és az Ikladi Ipari Műszergyár képviselő­je, hogy ők igénybe veszik ezt a lehetőséget, i. De az ügyfelek nem hall­gatták el kritikai megjegy­zéseiket sem. Szóvá tették, hogy a gépkocsik átvétele a javítások után hosszadalmas, több órát is elvesz, mert a szervizben a végső ellenőr­zés nem hiánytalan. Kifogá­solták a lakatosmunkák mi­nőségét is. Bártházi István, a szerviz vezetője elismerte a hiányos­ságokat» de egyben közölte: sürgősen változtatni fog az eddigi gyakorlaton. Nem rég­óta korszerű lakatosszerszá­mokkal dolgoznak. A végső kontrollt pontossá teszi. A szerződés alapján előre be tudják szerezni a szükséges és nagyobb alkatrészeket is. Főként a karambolozott ko­csik javításának idejét tud­ják majd csökkenteni az eddigi másfél hónapról két- három hétre azzal, hogy komplett karosszériaelemeket szereznek be. A furcsa nevű, de hasznos tanácskozás végül a kedves ügyfelek megnyugvásával zá­rult. (gmf) Tóalmáson csak a tó „almás” A srácok egészségesek, jókedvűek, egy sem akart hazajönni Tegnap, a Reggeli Krónika harmadik kiadásában hang­zott el: Tóalmáson könnyebb lefolyású fagylaltmérgezés történt. Kilenc felnőttet és négy gyermeket Budapesten, a László Kórházban ápolnak. Állapotuk nem súlyos. ★ 1972. július 25., 11 óra, Tó­almás, SZOT-üdülő. A volt Andrássy-kastély 54 holdas árnyas parkjában út­törőrajok menetelnek, a bokrok árnyékában számhá­ború dúl. A levegő mozdu­latlan, annál elevenebb az a 440 gyerek, akik Borsodból, Komáromból és 126-an He­ves megyéből töltenek itt el két hetet. A Heves megyei srácokkal az akadályverseny különbö­ző állomásain találkoztunk. Egyiken rejtvényt kell meg­fejteni, másikon különböző kérdésekre kell választ ad­ni, énekelnek, tréfás rigmu­sokat faragnak, a hangulat kitűnő. (Kivéve néhány srácot, akinek a mamája nem csomagolt nyári holmit és melegítőben, izzadva verse­nyeznek a 30 fokkal). Tur- csányi Tibor, Somoskői Gá­bor (Petőfibónya), Juhász József (Péto^/ására), Pásztor János (GuKngyöshalász), Ma­joros Sándor, Füredi József, Juhász István kórusban vá­laszol Nem-mel arra a kér­désünkre, hogy haza akar­nak-e jönni. Ugyanígy véle­kedik az egri Papp Péter, Fazekas Pisti és Csordás Három, négy... „Tóalmás, Tóalmás, de gyönyörű táj.” László, a recski Hasznosi Szilárd, a csányi Fonyódi Imre, a zagyvaszántói Vi- sinszki Zoltán és mindenki, akivel csak találkoztunk. Hát persze, hogy jól érzik magukat ilyen program mel­lett, mint amit Bodnár And­rás táborparancsnoktól és Tok Sándor altáborvezetőtől megtudtunk. (Nem melléke­sen! Bodnár András Eger­ben, a főiskolán végzett és hét éve üdül úttörőkkel). Íme q, program: 7 órakor ébresztő, torna, rendcsinálás, szobaszemle, reggeli, aztán egy kis beszélgetés arról, hogy miért üdülhetnek. Ek­kor lehet levelet írni és ké­szülődni a versenyre, a na­gyobb programra, ami tízórai után kezdődik. Itt akadály- verseny, járőrverseny, lab- darúgócsapat-verseny, asz­talitenisz, sakk és játékos ve­télkedőn mérik össze erejü­ket, tehetségüket, aztán jö­het az ebéd. Ebéd után vagy strandolás, vagy újabb já­ték, s egy héten egyszer filmvetítés a szabad téren. Egy-két szót a kajáról. Íme o tegnapi étrend: reg­geli sült tojás kolbásszal, tea, kakaó. Ebéd: egresleves, pap­rikás szelet nokedlivel, ko­vászos uborka, gyümölcstor­ta. Uzsonna: kakaó zsömlé­vel. Vacsorára pedig: ra­kott kel és gyümölcs. S mindehhez képzeljék hozzá a környezetet, az Andrássy- kastély t és a parkját, amely­nek szépsége Európa-híres. Annyit csak erről: itt forgat­ták a nyugatnémet—magyar koprodukciós Csárdáski­rálynőt, a Tizedes és a töb­bieket, a Kékszakállú herceg várát és a Nagy kék jelzés című filmeket. A táborparancsnok elége­dett a fiúkkal: Rendes gye­rekek, fegyelmezettek, a leg­jobb véleményem van ró­(Foto: Tóth) luk — mondja. A srácok is elégedettek mindennel, csak mint ahogy mondják: „Tó­almáson a tó almás”. Arról van ugyanis szó, hogy míg régebben a sekély tavon csó­nakban rohamozták a másik partot, most a SZOT veze­tői kikotortatták, s a tó ta­bu lett a gyerekeknek. Most már csak a vendégek pecáz- nak és pisszegnek rá itt, a közel merészkedő gyerekek­re. Ettől függetlenül Generál Mártának, az egri főiskola negyedéves hallgatójának ve­zényletével vígan száll a dal: Tóalmás, Tóalmás, de gyönyörű táj. ★ Egyébként a rádió híréhez annyit: valóban történt meg­betegedés, de nem az üdülő gyerekek, hanem a falube­liek közül. Ez is rendkívül sajnálatos. (papp.)

Next

/
Thumbnails
Contents