Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-21 / 170. szám
A főmolnárnak már csak az ellenőrzés szerepe jut a gépek mellett. Hajrá, biciklisták ! K erekező ifjakkal. jókedvű biciklistákkal találkoztam a minap a Mátrában. Felszerelésükből ítélve mesz- sziről jöhettek, s még távolabbra igyekeztek. A mi vidékünkön mindenképpen ismeretlennek tűntek. Hosszú soruk önkéntelenül is tovatűnt diákkoromat juttatta eszembe, azt az időt, amikor a vakációk idején, különösen ilyenkor, nyaranta, társaimmal együtt magam is nyakamba vettem a világot. S aztán hegynek föl, völgynek le! Kilométereken keresztül, amerre álmaink, vágyaink vonzottak bennünket... Emlékszem, hogy olykor fárasztó volt az út — de egyikünk sem vesztette el a kedvét. Valami különös, leírhatatlan izgalom, lelkesedés fűtött valamennyiünket, s húzott céljaink fejé, ismerőssé tenni az addig ismeretlen tájakat. S ó, dehogy gondoltunk volna motorra, autóra! Fiatalok voltak ezek a mátrai biciklisták is, akiket legutóbb láttam. Fiatalok és vidámak. Olyannyira, hogy valósággal kedvet éreztem ahhoz, hogy közibük álljak, csatlakozzam a sorhoz, velük guruljak a már-már elfelejtett biciklin! Autón utaztam, mégis irigykedtem most a fiúkra, mert tudom: biciklivel sokkal érdekesebb az út... S így gondolkodhattak útitársaim is, mert a percekig tartó szótlanság után egyszerre szakadt fel belőlünk a sóhaj a bicikli után. A hajdan annyira népszerű sport, a kitűnő időtöltés után, ami hovatovább már kuriózumnak számít. őszintén sajnálom, s mondhatom: sajnálhatja minden fiatal — akinek egyébként módja lenne ma is feleleveníteni e régi szórakozást —, hogy lassan feledésbe megy a kirándulás eme formája. Hiszen ma is a legolcsóbb időtöltések, legsokoldalúbb testedzések, legpraktikusabb utazások egyike! Ennélfogva, ha tehetném: bizony, újra a fiatalok va- kációs programja, az úttörők, tanárok, KISZ-titkárok figyelmébe ajánlanám mindenütt. Sőt, javasolnám, hogy például kapjanak a szervezett kerékpártúrák részvevői útközben különböző kedvezményeket is. Az átlagosnál olcsóbb szállásokat, étkezési lehetőséget, hogy: az érdeklődőknek még nagyobb kedvük legyen a biciklizéshez. S teli torokból kiáltanám : hajrá biciklisták ... ! (gyóni) Dicséretes kezdeményezés Tájékoztató megyénk útjairól Készül a kenyémek- való . . . A zúgó, dübörgő gépek körül pedáns tisztaság. A gépsor elején két vastag cső csatlakozik az őrlőhengerekhez; üvegen keresztül látni, hogyan halad benne a búza. Az idei, az új termés ... A pétervásári malom — a megyében a kisebbek közé tartozik — az egyik legkorszerűbb berendezéssel dicsekedhet. Pneumatikus rendszer „fújja” a szitákhoz a töretét, mindenütt védőlemezek; biztonságosabb, könnyebb itt a munka. — öt napja kaptuk az első szállítmányt — kezdi a beszélgetést Kiss István, körzeti üzemvezető — a verpeléti Dózsa Tsz-től, azóta aztán mindig több érkezik. Nálunk most kezdődik az igazi kampány, hiszen itt, az északi részen pár napot eltolódik az érés. — Jobb-e a minőség a tavalyinál? — Az utolsó hetekig sokkal jobbnak ígérkezett. De az elmúlt hetek hűvös, esős, változékony időjárását nem mindegyik fajta bírta károsodás nélkül. Különben még így is elégedettek lehetünk. Az „érkezési oldalon”, az épület elején levő raktárhoz megyünk; innen a mag már tisztítva kerül tovább, gondosan szétválogatva. Ilyen előtisztító, mint itt van, csak kettő található a megyében. — Ünnep-e még az új búza érkezése? Kovács István, a főmolnár — közel negyven éve dolgozik itt —■ a fejét csóválja : — Szólt a téesz, hogy ekkor és ekkor öt vontató búza érkezik. És hozták. Valamikor felpántlikázott kocsikkal jöttek, volt bor, vigalom. Igaz, akkor idő is több volt rá Persze, az az érzés, ami ilyenkor elfogja az embert, a régi szakmabelit — még ma is megvan. A molnárok — vagy ha úgy tetszik: szakmunkások — itt is csaknem mind régiek. Közel vannak a nyugdíjkorhatárhoz, sőt egyikük már túl is lépett a hatvanadik esztendőn. Jó erőben van, meg a nyugdíjpótlék is csak ösztönöz. Az azonban kétségtelen, fiatal nem nagyon téved erre a pályára. Ebben a malomban is öt éve volt utoljára tanuló. A hiányt betanított munkásokkal próbálják pótolni, nőket vesznek fel. — Két fiatal szakmunkásunk azért nekünk is van. Az egyik most éppen délelőtti műszakos. Hosszú hajú fiú kapaszkodik felfelé a vaslépcsőn. Horváth László az őrlésre előkészítő gépeket irányítja. — Hogyan kerültem a szakmába? Sokat jártam itt, megtetszett. Az unokatestvéremmel együtt határoztuk el, Székesfehérváron jártunk iskolába, és amikor végeztünk, visszajöttünk. Ez jó malom, nem nehéz a munka. Az órabérem tíz forint. A lisztfajtákat nézegetjük az ellenőrző nyílásokon. Ez fogós, ez puhább, magyarázza a főmolnár. A puhábCSAKNEM egymillió falusi és városi lakos foglalkozik háztáji, ház körüli gazdaságában, kiskertjében, mezőgazdasági termeléssel. Évente 36—37 milliárd forint értékű terméket állítanak elő, amire nagy szükség van az önellátásban és közellátásban egyaránt. A kistermelési ágazatok közül különösen nagy szerepe van a sertéstenyésztésnek, kisállat-tenyésztésnek. Az országban előállított állati termékeknek mintegy 50 százaléka a háztáji és kisegítő gazdaságokból származik, sőt részarányuk a baromfi, tojás, hízott liba, s még inkább a húsnyúl, galamb és méz tenyésztésében, termelésében ennél is nagyobb. ‘ Termékeik jelentős része fontos exportcikk is. Fontos törekvés, hogy termelésük a jövőben se csökkenjen, sőt egyre több és jobb minőségű terméket állítsanak elő. Ehhez azonban gondoskodni kell megfelelő eszköz- és anyagellátásukról, áruik szervezett és előnyös értékesítéséről is. A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, amelyeknek tagjai sorába tartozik a kistermelők többsége, eddig is sok segítséget nyújtottak ehhez. Vannak azonban olyan gondok is, amelyeket egyből jobb kenyeret lehet sütni, a fogós liszt tésztája hamar szárad. Jól kell összeválogatni; de ez már a pékek dolga. — Nézze, még a színük is különbözik, ha lesimítom. Mi olyat készítünk, amilyet megrendelnek tőlünk; általában 0-ás lisztet és kenyérlisztet külön. A korpát a takarmánykeverő üzemekbe szállítjuk. — Ebből az új lisztből csak később lesz kenyér. Van nekünk még raktáron huszonöt vagon régi, azt adjuk ki előbb. Legkevesebb, tíz napig pihennie kell az új lisztnek, 'csak aztán használhatják fel a sütőüzemek, s az csak jó, ha ennél is tovább tudjuk tárolni. A központi laboratóriumba rendszeresen szállítunk mintát, ott már volt próbasütés is.. Valamikor felpántlikázott szekereken hozták az első termést. Az embereknek külön találkozóhely, tanyahely volt a malom környéke, míg várták, hogy búzájukból megőröljék a kenyérnekva- lót. Most a malom negyven- vagonos tárolóra táplálja a gépeket, az pedig soha nem lehet üres. A munkában nincs megállás, nem jut idő az ünneplésre. De az a felemelő érzés, amikor az első búzát fogadják — ahogy a főmolnár mondta — még most is átjárja az embert. egy ÁFÉSZ a legjobb akarattal sem tud egyedül megoldani. Ilyen országos gond például, hogy az állattartók nem tudnak elegendő takarmányt, elsősorban táptakarmányt beszerezni, nem megoldott a tenyész- és szaporítóanyag-ellátás, nincsenek megfelelő kisüzemi gépek, berendezések, és még sorolhatnánk tovább. Szükség van tehát egy olyan érdekvédelmi szervezetre, amelyik figyelemmel kíséri a kistermelők munkáját, számon tartja igényeik alakulását és a termelők egyes csoportjainak vagy egészének igényeit, kívánságait továbbítja az állami irányító szervekhez, forgalmazó, feldolgozó vállalatokhoz, amelyek legtöbbet tehetnek azok megoldásáért. S olyan javaslatokat dolgoz ki, amelyek nyomán a kistermelést kedvezően befolyásoló intézkedések születhetnek. EZZEL EGYBEN körvonalaztuk azokat a célokat és tennivalókat, amelyek megvalósítása érdekében a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa mellett most megalakították az ÁllatteMagyarország az európai lakásmonográfiában Az Építésügyi- és Város- fejlesztési Minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályának megbízásából az Építésgazdasági és Szervezési Intézet érdekes összefoglalót állított össze az Európai Gazdasági Bizottság tagállamainak lakásügyi, építési és városrendezési monográfiáiról. Ezek alapján 23 EGB-tagál- lam adatait dolgozták fel. Az európai összevetésiből kiderül, hogy az ezer lakosra jutó lakások száma 1969. végén mindenütt 210-nél több volt, hét országban pedig a 300-at is meghaladta. A legmagasabb ez a szám Svédországban, ahol ezer személy, re 358 lakás jut, legalacsonyabb Jugoszláviában, ahol 211, Magyarország a középmezőnyhöz tartozik az ezer lakásonkénti 281 lakással. A lakásállomány növelésében az 1960-tól 1970-ig terjedő időszakban a Szovjetunió érte el a legnagyobb eredményt, évente több mint kétmillió új otthoninál, azaz 2,6 százalékkal növelte lakásállományát. A legkisebb volt a fejlődés Írországban, mindössze 0,2 százalékos. Magyarország ebben az öszehasonlításban az évi 1,1 százalékos lakásállomány-növekedéssel az országok sorrendjének középmezőnyében helyezkedik el. A monográfiákból kiderül, hogy a hatvanas években szinte minden európai országban jelentősen emelkedtek az építési árak. Különösen kritikus méreteket öltött — 36,4 százalékos növekedéssel — az NSZK-ban, és 49 százalékkal Hollandiában. Az építőipari termelés volumenének növekedése ebben a tíz évben különösen jelentős volt .az NSZK-ban, Romániában, Magyarországon és Szovjetunióban. Ügyszólván valamennyi európai országban az építőipari fejlesztésiben nagyon fontos feladatnak tekintik a szabványok korszerűsítését, a méretkoordináció bevezetését és a minőségellenőrzés fejlesztését. A tipizálásban elsősorban a szocialista országok érték el figyelemre méltó eredményeket. Az építőipar gépesítésének fejlesztése is általános törekvés. A fejlett építőiparral rendelkező országokban, így Csehszlovákiában, Romániában és Magyarországon is a földmunkák és a betonozás 70—90 százalékát végzik gépekkel. További általános törekvés az ipari és kommunális építkezéseknél a korszerű könnyűszerkezetes módszer el terjesztése. nyésztési szakbizottságot. A fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusának határozatára létrehozott szakbizottság megtartotta első ülését a SZÖVOSZ székházában. A 30 tagú bizottságban részt vesz több kisállattenyésztő szakcsoport, beszerző és értékesítő szövetkezet vezetője, valamint a kutatás, oktatás, az állategészségügy és termékforgalmazás néhány ismert szakembere. Nagy jelentőséget tulajdonit a bizottság létrehozásának a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium is, hiszen több főosztályának képviselői is megjelentek a tanácskozáson és számos hasznos javaslatot tettek. A bizottságnak fontos szerepe lesz a SZÖVOSZ kezdeményezésére meginduló úgynevezett modellkísérletekben is. Ennek lényege, hogy szerte az országban több fogyasztási és értékesítő szövetkezet részvételével a termelésszervezés, felvásárlás és feldolgozás helyileg legjobb formájának, összhangjának megteremtésével mintaszervezeteket hoznak létra, E napoktól szerény külsejű, de annál hasznosabb tájékoztatót adnak az autósmotoros turisták kezébe megyénk benzinkútjainál, utazási irodákban, idegeníor- galmilag exponált helyeken: a KPM Egri Közúti Igazgatóság köszönti ilyen formában a szűkebb hazánkba látogató, vagy azon keresztül hajtó hazai és külföldi vendégeket. Köszönti őket és tudomásukra hozza, hogy megyénk egyike hazánk sok látnivalót tartogató tájainak. Hegyei, a Mátra és a Bükk, kedvelt kiránduló-, üdülő- és gyógyhelyek. Megyénkén ^keresztül lehet eljutni a íővárostól a Tiszához, a Hortobágyra, Észak- Magyarország szép tájaira, Miskolcra, Aggtelekre, a zempléni hegyekhez. És ezután olyan ismertetést nyújt az utak általános helyzetéről, használhatóságáról, és arról, hogy mire kell helyenként különösen ügyelni a forgalomban, amely a közlekedés biztonságát szolgálja, a veszélyekre való felEgy olyan ÁFÉSZ-nél például, amelyik keretében sertéshizlaló szakcsoport működik és van a szövetkezetnek vágóhídja, húsfeldolgozó üzeme is, ott lehetőség van ilyen vertikális modellszervezet kialakítására. A szakcsoport termelését összehangolják a helyi ellátás és a feldolgozó- üzem vágóállat-igényével. Ellátják az állattartókat minden szükséges eszközzel, anyaggal és érdekeltté teszik őket abban is, hogy a szükséges vágóállatokat az előírt minőségben és időpontban adják át. MAS ÁLLATTENYÉSZTŐ ágazatokban is hasonló modelleket hoznak létre. A SZÖVOSZ az első 20 úgynevezett alapmodell-szervezet létrehozását anyagilag is elősegíti. A részt vevő szövetkezetek tapasztalatai majd hasznos támpontul szolgálnak az ország valamennyi fogyasztási és értékesítő szövetkezetének hasonló feladataik végrehajtásából. hívással segíti az utazót, megóvja őket a bajtól, saját és családjuk, mások testi épségét, értékeit így nem teszik ki a súlyos veszélyeknek. Érdemes idézni a tájékoztatóból: „A megyét nyugat- keleti irányban keresztül szelő 3-as számú fő közlekedési út (Budapest—Miskolc —Tornyosnémeti—Kassa) korszerűsített — 12 méter koronaszélesség, hét méter aszfaltburkolat, 25—25 centiméteres vezetősávval ellátott — jó vonalvezetésű, hengerelt aszfaltburkolatú út. Az út tartozékaként útburkolati jelek és a legújabb típusú táblák kellő tájékoztatást adnak az utat használónak, de felhívjuk szíves figyelmét, hogy településeken keresztül haladó szakaszokon a KBESZ-ben előírt sebességet be kell tartani. Hatvan városban, a vasúti felüljárón 40 kmjóra sebességkorlátozás van...” Másutt ezt olvashatjuk: „A Gyöngyösről kiinduló és a Mátrán keresztül Egerbe vezető 24-es számú főút az ország legjobb minőségű hegyi útja. Teljes szélessége tíz méter, burkolatszélessége hat méter, korszerű vonal- vezetésű, de felhívjuk szíves figyelmét, hogy kanyargós szakaszain a tervezett sebesség 60 kilométer!...” A tájékoztató sematikus térképet is tartalmaz a megyét behálózó fontosabb útvonalakról, amely ugyancsak megkönnyíti a tájékozódást. Az udvarias megfogalmazású, szakszerű tájékoztató olyan információval szolgál, amelyhez hasonlóval az országiján még sehol sem találkozhattunk. Mindenképpen dicséret illeti ezért, az anyagi áldozatot nem sajnáló KPM Egri Közúti Igazgatóságot. Akik kezükbe veszik ezt a kiadványt, hálásan gondolnak rájuk és kellemes utazásban lesz részük, akár megyénkben jártak, akár csak átutazóban „használták útjainkat”. Jó hírünket viszik magukkal az ország más vidékeire, idegen országokba. És ez számunkra egyáltalán nem közömbös. (pilisy) MmmiB gfr ma. «július ZL, fiam Sorban egymás mellett az őrlöhengerek. Többször is megfordul itt a búza, míg lisztté finomodik. (Foto: Tóth G.) (hekeli) (MTI) hja A kisárútermelés korszerűsítése
