Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-18 / 167. szám

\

másodih szóim

EGY EGÉSZ LOVAT EGY

OKSZAGÉRT. Valamikor egy

égés« lovat adtak volna egy országért. most egy-egy fél szőnyeg Is elég lett volna egy Babitsért. Nem éppen a legszellemesebb ötlet, belátom, de nem én találtam ki: valahogy így folyt, folydogált a forroság kábító unalmába torkollva és ott, mint a viza Szahara homokjában, végül Is eltűnve a képernyőről a „2x2" — e korén ki- és elöregedett vetélkedő. Már olvastam róla, s hallottam a témában nem egy megjegyzést is, miszerint sok, túl sok « vetélkedő a televízióban. Lehet, hogy sok. de csak azért tűnhet valami, „túl”- soknak, mert ami a „sok"-on túl van. az bizony gyatráeska és unalmas is.

Ilyen lett a népszerű Vltray Tamás minden elegáns bűvészkedése ellenére a ,.2x2' is. amelyből jószerint az egymással való vetélkedő izgalma is gondosan kigyomláló- dott. Nem maradt semmi más, mint néhány ruhadarab, egy szőnyeg és egy Csemegekosár, amit végül is — Babuson, Kosztolányin, Csoko- naln keresztül — Móricz rtslgmonddal lehetett volna megnyerni. Krajeáros ötlet volt ez biz’, de nem Hét kraj. cárt».

... és, aki azt gondolná,’ hogy mindezek a sorok nem másért, mint azért írattak, mert írójuk élévé fenntartásokkal él a vetélkedőkkel «bemben általában, s a nagy siámuk miatt meg különösen, legyen szabad ezek számára megjegyezni, hogy van vetélkedő, amit e megjegyzés írója Is nagyon szeret. Talán kissé elfogultan Is! A „Kell a jó könyv”, ez a játékos ol- vasóvetélkedö az, amelyben van vetélkedő és van tudás, amelynek keretében a kimeríthetetlenül gazdag és sokoldalú szovjet és orosz Irodai* mat Ismerheti meg a versenyző és a néző. Ez az a vetélkedő — nem kis tétje is van ám! —, amelyben jómagam mindenféle nyeremény nélkül, csupán a vetélkedés öröméért és a megismerés szellemi zamatéért is lelkesen részt vennék.

GYILKOS VAGY ÁLDOZAT? Bevallom őszintén, a

kérdésre adandó válasz a film első öt perce után már

nem érdekelt, oly nyilvánvaló volt, hogy a halálból megtöri és a biztosítási csalásra újjá- és újraszülető férj felett színrelépésekor megírták a halálos ítéletet. Vontatott is volt helyenként a film, de még így sem volt ideje a mellék- szereplők jellemének sőt a főhősök karakterének pontosabb megfogalmazására. Egy kicsit kiszélesített színpad színfalai között lepergetett gyengécske bűnügyi tan- és lélektani dráma volt ez a francia film, nem különösebben fémjelezve Anatole Litván rendezői puvoárjót.

Ami elgondolkoztató: két jó színész képes ülve tartani a gyengécske történettől felállni akaró nézőt. A pompásan szép Sophia Loren — ma is az! —, és a kamaszosan férfi Anthony Perkins a ..bocsánatos" ebben a bocsánatos bűnben —. értük és miattuk emelkedik a Gyilkos vagy áldozat? valamelyest mégiscsak az átlag fölé.

Gyurkó Gézi

Egyre több a becsülete azoknak a munkásoknak, akik nem csupán egyetlen szakma csínját-binját ismerik. Egyszerűen azért, mert az üzemekben többféle feladatot kell ellátnia egy munkásnak. Ebből a tényből következik: akinek csak egy. szakmája van, szeretne hozzá még egyet elsajátítani. Kérdés: lehetséges-e ez?

A feleletet Tolmayer Ferenciül,' a gyöngyösi szakmunkásképző intézet igazgatójától kértük.

Ma ügy mondják: csőhálózat- én berendezésszerelő. Kissé bonyolult dolog ezt Válaszolnia valakinek arra a kérdésre, hogy mi a foglalkozása Pedig válaszolhatná. Igaz, ez a kacskaringós elnevezés alapszakmát jelöl meg. Ezen belül lehet valakinek vízvezeték-szerelő vagy központifűtés-szerelő, illetve: gázvezeték-szerelő képesítése.

Ha Csak az egyikkel rendelkezik a három közül, akkor most megtanulhat hozzá még egyet.

A nappali tagozaton a fiatalok az első évet az alapszakma általános ismereteinek a megszerzésével töltik el. Utána kezdenek szakosodni. Amikor végeznek a tanulmányaikkal, akkor nyílik mód arra, hogy a második szakmára is oklevelet kaphassanak. De ehhez kétéves gyakorlatot kell végezniük. Csak azután jelentkezhetnek vizsgára.

Szakmánként más és más a gyakorlati Idő mértéke. Hasonló az előbbihez a gépi forgácsoló szakma is, Ehhez tartoznak az esztergályosok, a marósok és a köszörűsök.

A hegesztőknek létérdekük a minősítés megszerzése. De érdeke ugyanez a vállalatnak is. Az új rendelkezés

szerint a hegesztő csak a minősítésének megfelelő munkát végezhet. Szakmává emelkedett a hegesztés művelete. Eddig egy tanfolyam Is elég volt ahhoz, hogy valaki a láng segítségével fémeket illesszen egybe.

Ezentúl a tanfolyamot végzett hegesztő csak a legegyszerűbb, a legveszélytelé- nebb feladatokat végezheti. Aki többre vágyik, képes Is arra a bizonyos többre, annak előbb szakmunkás-bizonyítványt kell szereznie, majd a bizottság előtt bizonyítania kell. melyik kategória követelményeinek felel meg.

Az órabére, a keresete 1* változik a kategóriák szerint..

Mit csináljanak a felnőttek, ha még egy szakmát akarnak elsajátítani a már meglévő mellé?

Ehhez meg kell nyerniük a vállalatuk beleegyezését, támogatását. A szakmunkás- képző intézet vizsga-előkészítő tanfolyamokat szervez a számukra. Meghatározott óraszámban foglalkoznak Itt az előírt anyaggal. Ennek a tanfolyamnak az elvégzése nem kötelező. Mehet bárki vizsgázni úgy is, hogy előtte nem iratkozott be a tanfolyamra. Az előkészítés csupán az intézet segílőkészsé- gének a bizonyítéka.

Mindjárt másként néznek arra a gépkocsivezetőre, aki a zsebéből elő tudja húzni a motorszerelő szakmunkás bizonyítványt Is. A Volán mellett a közös gazdaságok látják szívesen ezeket a szakembereket. Hiszen egészen más lesz a nagyobb gépparkkal rendelkező vállalatok, szövetkezetek helyzete, ha szerelőműhelyeikben a sofőrök is végezhetik a, motorok javítását, felújítását.

Ügy gondolják a szakmunkásképző intézetben, hogy ennek a lehetőségnek örülni fognak majd az érdekelt üzemek, szövetkezetek.

Egy osztályt szerveznek, harminc hallgatóval, esti tanfolyam keretében. Később minden évben megnyitják ezt az osztályt, amíg érdeklődést tapasztalnak,

Az emelt szintű képzés alapján az oklevél birtokában minden szakmunkás különbözeti vizsga nélkül kérheti a felvételét a szakközépiskola harmadik osztályába. Ez a lehetőség az utóbbi évek vívmánya. Egyben a szakmunkásbizonyítvány megbecsülésének a kifejezése 1».

Azért is alakulhatott így a dolog, mert a szakmunkás- tanulók az I—II évfolyamon ugyanazokat a közismereti tárgyakat tanuljál«, ugyanabban a terjedelemben, mint a szakközépiskolások.

A gyöngyösi intézet általános helyzetét megnehezíti, hogy aránylag nagyon kevés a tantermük. , Szinte csoda, hogy tanítani 1 tudnak. Olykor három műszakban is.

Másik furcsaság, hogy a rendelkezések szerint a hallgatók létszámát a megyei tanács munkaügyi osztálya határozza meg. önállóságuk csak ennyire terjed ki. Vajon nem érkezett el még az ideje annak, hogy ezt a rendelétet felülvizsgálják?

Sokféle eszközzel: fali hirdetményekkel is propagálják majd a második szakmára való képzést. Remélik, sokan élhek majd ezzel a lehetőséggel. __

(G. Molnár*}1,)

— Látod, igy kell megkötni.

(Foto: Tóth)

s^VVWVWWWW'AV'AAfWW'A/* S /</\Ar.

SZÜTS DÉNES:

XXVI.

Szász elővette a magnetofonszalagot, amelyről a dr. Dénes Györggyel folytatott egy másik beszélgetése volt hallható.

— Ügyvéd úr! A németek

valószínűleg nem elégedtek meg azzal, hogy Rajnisson keresztül meghátrálásra

kényszeritették a svájci érdekeltségű Bauxit Trösztöt, hanem újabb lépéseket is tettek. Mit tud ön erről?

— A németek törekvése az volt, hogy egyrészt átvegyék a Bauxit Tröszt irányítását, megfelelő embereknek az igazgatóságba való koop- tálásával, másrészt a nyersanyag teljes egészének fel- vásárlási jogát akarták kikényszeríteni. Mind a kettő sikerrel járt. Én már nem

Mákszem a nevekre, de tűim. hogy az igazgatóságba - brúder mellé egy németet 1 e lak aki érdekelve volt a német repülőgépiparban is, s akit egy Frisch nevű alak képviselt (Ez volt Ludger Westrick, bólintott a beszélgetés hallgatása közben Szász.) A tröszt vezetői beleegyezlek abba, hogy a

1072. július 18., kedd

nyersanyagot a megadott címre küldjék. Német szakértők érkeztek, azok vették át Gánton a bauxitot.

— Hogyan tudtak hirtele- nill ilyen nagy nyomást gyakorolni a Trösztre? Elóg volt ehhez a RajrJss-féle parlamenti támadás?

— Több fronton indult meg a harc a hazai gyárosok ellen. Dunckel Károly, a( Gyáriparosok Országos Szövetségének, a GYOSZ-nak miniszteri biztosa egy napon magához kérette a lapok közgazdasági újságíróit, szerkesztőit. Ismertette velük az új kormányhatározatokat. A GYOSZ tevékenysége nem merülhet ki abban — mondotta —, hogy megbízások, koncessziók, alapítások ügyében a nemzeti erőknek adunk tért, s tájvédelmi intézkedéseket teszünk. „Pillantásunkat az irányított gazdálkodás felé kell \ vetnünk. A nemzet erőfeszítései másképpen hiábavalóak. Harmónikus együttműködés az állammal, az állam érdekeinek messzemenő betartása, ezt kérjük gyárosainktól, bankárainktól. Nyersanyagainkat immáron nem áz önző érdek, hanem a nemzet szolgálatára kell kiaknáznunk, értékesítenünk.”

Az Uisö^lrök nem tudták mire vélni ezt a dodonai beszédet, kérdésekkel ostromolták a GYÖSZ elnökét.

— Arról van-e szó, högy kiveszik Chortn és ViJa kezéből a szenei és az áramot?

— Nem, erről szó sem lehel.

— Szegény tisztviselőket, kispénzű alkalmazottakat bocsátanak el, töknek majd utcára a kormány fajvédelmi intézkedései miatt? Talán pogromok is lesznek, mint Münchenben, NUrnbergben?

A jobboldali újságok viszont nagy címekkel tálalták az eseményt: itt az ideje, hogy a nép a nemzeti szocialista Németország segítségét igénybe vegyö... és a többi...

— Azt hiszem, beszélgetésünk során már valahol említette ön, hogy egy ú) tröszt alakult?

— Igen. Erre nézve már a legpontosabb értesüléseim vannak, hiszen ez már Salátái perének anyagához tartozott. Ez egy fajvédő, grófi és egyházfői érdekeltség volt A neve Magyar Bauxitbánya Rt. Petneházy megvélt az államtitkárságtól, és ennek a trösztnek egyik vezetője lett. Az állam 30 millió aranypengőt bocsátott ennek az új alakulatnak a rendelkezésére. A GYOSZ .jóindulatát is ők bírták. A grófok közül Itt találjuk újra Hunyady Ferencet, András- sy Mihályt, Károlyi Istvánt, aztán az elmaradhatatlan herceget: Monteunuovo Nándort. Végül az egyszerűbb, de nagyhatalmú urakat: Kánya Kálmánt, Kozma Miklóst, Hardi-Drehert, a befolyásos Hagyó-Kovács Gyulát és egy csomó titokzatos, ismeretlen nevű szereplőt, külföldieket. Kettőt azért még így is megtudtam, Fritz Opel, a híres autógyáros és Fayer Sándor. Az utóbbi bizalmas hitleri kapcsolatokkal rendelkezett. A bauxit persze innen mind Németországba ment, a Reich nemcsak Európa, hanem a föld legnagyobb alumínluinter- melő országává vált.

Szász ezzel kapcsolatban dédanyósától a következőket tudta meg: „Willy Blancart,

Rétié Berger és Monod, dr. Ernst Reimann, Ludger Westrick, Gerhardt Roter. De a két kulcsember Hans Georg Schröder bankár és Ludger Westrick volt. Nekik volt köszönhető, hogy a magyar bauxitnak mindössze 7 százaléka maradt itthon, a többit Németországba szállították, Westrick és Codius nyomása eredményezte a 25 éves kiviteli „zerződés megkötését is. Nyilván ez az ember lehetett az elrendelő jé 1944-ben az összes magyar bauxit-, timföld-, alu- míniumkészlst elrablásának.

Szász újra indította a magnót.

— ... Ügyvéd úr az előbb az új baüxittársaságról beszélt. Kapcsolatban volt-e ez Balátai újabb lelőhelyeivel? \

— Feltétlenül. A per éppen erről szólt. Balátai zárt- kulatmányait ugyanis az államkincstár elárvereztette -s bagóért váltotta meg.

— Kezdetben ön azt mondotta, hogy zárthutalmrínyo- kat, a fennálló rendelkezések értelmében, tilos volt elárverezni.

— A kormány sürgősségi indokkal és gazdaságpolitikai okokból néhány hétre ezt a törvényt felfüggesztette.

— Hallatlan dieznóság, De várjunk csakI Ezt a területet adták át az új trösztnek?

— Részben. De részesült belőle a másik is. Addigra már azok is teljesen rémet befolyás alá kerültek.

Nyirád, Alsóperepuszta, Nagyharsany környékén, de volt még a Bakonyban és a Vértesben is és más helyen is. Nagyon sok bauxitot talált Balátai.

— Ügyvéd úr/ Miért nem tudta fizetni Balátai a zárt- kutatmányi dijakat? Kérem, ez nagyon fontos, szíveskedjék pontos választ adni.

. . . Hosszú csend. Végül az ügyvéd így folytatta:

— Valami történhetett, amiről Balátai szemérmesen nem be-» ." Csak an; nyit mondott ételinek erről a szakaszáról, hogy anyósa hirtelen elköltöztette tőle feleségét. Különváltan éltek. Ügy éiv/tem, Balátai nem

őszinte. Nem akarta feleségét támadni?.,, Azt mondta erről nekem: Megnyugtatom, Ügyvéd úr, mindén szerelmi dráma rémesen realista ... Hát igen. Varrnak alkalmak, amikor az emberek a szükségszerűséget félretéve hallgatnak. Balátai Jenő Imádta a gyerekét, biztosan fájt a szíve érté,

— Nem tudja, hova vitte a feleségét az anyósa?

— Azt hiszem, külföldre.' De hogy hová, azt nem -tudom.

— A bárónő Magyarországon maradt, illetve visszautazott?

— Ném tudom. Erről Balátai nem beszélt. En csak annyit tudok, Balátai sok pénzzel tartozott neki. Hogy aztán ezt a pénzt követelte tőle az anyósa vagy sem, ezt szintén homály fedi. Nem peresítette, az biztos, mert akkor kezembe került volna az akta.

— Feltehető, hogy lánya elköltözéséig Balátai zértku- tatmányi jogdíjail anyósa fizette oe?

— Igen, bár erről a mérnök nem nyilatkozott. Azért is nehéz volt nekem ezt a pert vinnem, mert sok részletét én sem ismertem. Valakinek az ügyét képviselni pedig csak úgy lehet, ha a tárgyi anyaggal teljesen tisztában vagyunk. Én sejtettem azonban, hogy az elköltözés és a zártkutatmányi részletekkel való elmaradás között szoros kapcsolat, összefüggés van.

— Miért hagyta el a bárónő és a lánya a geológus- mérnököt? Mit gondol ön? Összeveszhettek valamin? Történt valami, ami miatt az asszony megharagudott? . vagy az anyósa akarta a kapcsolatuk felbontását?

— Elképzelhetőnek tartottam, hogy a bárónő és Balátai a házasságkötéskor megegyezhettek valamiben. Erre utal az is, hogy ez a házasság részben üzleti alapokon állt. A bárónő tVan- szírozia a felfedezőt. Ö pedig valamit vállalt, amit aztán nem tartott meg. Feltehetően Balátait válaszút elé átlítoUák, vagy állította valaki. Ha megteszi, akkor marad, ha nem, akkor megy az asszony, s vele megy a pénz is. úgy vélem, Balátainak ultimátumot adhatlak at. Finomabb kifejezéssel, ajánlatot tettek neki, amit 6 nem fogadott el. Könnyen elfelejtjük, hogy a kiválóság az élet egyik területén nem föltétlenül jelent kiválóságot más területeken l.s. Newton fizikája nem bizonyíték teológiája mellett... A tisztán értelmi képességek túlzott kifejlődése nyilván más képességek sorvadáséhoz 'e- zet. Innen a professzorok hírhedt gyermekessége, vp. - lamínt nevetségesen naív tanácsaik az élet kérdéseinek megoldására. Salátáinál, azt hiszem, szintén egyoldalú, szakosodott tudással állunk szemben.

— Ügyvéd úr arra gondol, hogy Balátai jóllehet tájékozatlan volt a pénzügyekben, tudta, hogy. nem mindegy, ki ajánl fel pénzt. A Német Birodalomtól jövő összeget például biztosan visszautasította volna.

— Feltétlenül. Balátai egy ízben • tárgyalásunkat félbeszakítva elvett íróasztalomról egy újságot, amelynek címoldalán Hitler beszélt 'a horogkeresztes csődületnek: „A demagógia ördögi jelképe: szamárbőgés” — ennyit jegyzett meg, és ledobta a lapot.

— Tételezzük fel, hogy Balátainak a zártkutatmányairól való lemondás fejében a németek pénzt kínáltak. Hatalmas összeget... Pontosan 3 millió pengőt... Ezt az ajánlatot nem tehette meg a követ vagy a kereskedelmi attasé, sőt maga Ludger Westrick sem. Kin keresztül érkezhetett el hozzá?

— Ha az ön gondolatmenetét követem, akkor nem mondhatok mást: az aj aulai az anyósa részéről érkezett.

Szász gyorsan véget vetett a beszélgetésnek, hogy egy másik szalagról a bárónő hangját varázsolja a szobába.

(Folytatjuk.)

I