Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1972-07-16 / 166. szám
? Limoges-i múzeum anyagából... A franciaországi Llmou- sín-vidék közigazgatási és kulturális központja Limoges. A neolit kortól, a rómaiakon és a középkoron keresztül napjainkig sok-sok kulturális régészeti emlék őrzi itt a letűnt korok civilizációit. A szép francia kisváros múzeumát 1911-ben alapították és rendezték be, egy XVIII. századbeli püspöki - palotában. Nem tartozik Franciaország legnagyobb múzeumai közé, speciális gyűjteménye azonban egyedülálló: a francia és a világ zománcfestészetének olyan válogatott remekeit láthatjuk falai között, amely, lyel egyetlen múzeum sem büszkélkedhet a világon. BOÖR ANDRÁS: KESERQO Engedj futni rab világa Nem születtem árvaságra Belefájdult már a sorsom Nyugalmamat mind elosztom Varangy-árnyék húz a földre Odavonna mindörökre Megölhetne hogyha várnék Tapogatva mint a szándék / Bemocskolná könnyű vérein Mielőtt a jót elérem Nem fonódna rám a holnap S megátkoznának a holtak Eressz el hát rab világa , Nem születtem árvaságra Hajóról a föld alá Az egyiptomi korongtól — a MOM-műszerig Hogyan lehet tájékozódni a föld mélyén a rejtelmes kőzetek között, a természetes és mesterséges folyosók labirintusain? Ez a kérdés évek óta foglalkoztatja az emberiséget. Az ipar és a bányászat fejlődésével már túllépte a kíváncsiság határait, s bányászok millióinak létkérdésévé vált. Az első ókori maradványok szerint az egyiptomiak már rendszerezték a föld mélyének útjait, járatait. A járatok kezdeténél, elágazásánál korongokat helyeztek el, amelyeket viaszból vagy fából készítettek, s rájuk vésték a következő útszakasz hosszát, irányát is. A korongokat kötelek kötötték össze, hogy még biztonságosabbá váljon a közlekedés a mélyben. Valószínű ilyen bánya mélyén elhelyezett kötél volt a mitológiai Ariadné fonala is. Az évezredek alatt a korongokat és a köteleket felváltották a mérőműszerek, az alapelv azonban maradt, s a térkép- készítés lényege alig változott. Nálunk, Magyarországon nagy hagyományaik vannak a bányaméréseknek, már 1400 —1500 körül összegezték a föld alatti utak adatait és azt rendszeresen eljuttatták a kincstárnak. Az első térképet 1560-ban a selmeci bányában készítették, s ezt követően már számos dokumentum őrzi az egykori föld alatti munkahelyek útját, irányát. A bonyolult mérések és az egész föld alatti térképezés rendszerét forradalmasította a Gyroskop nevű műszer, amelyet először a hajókon alkalmaztak. Ez a berendezés egy nagy — 20 ezer percenkénti fordulatszámú villanymotor, amely egyetlen szálon függve, vagy vízen lebegve biztonságosan mutatja a csillagászati északi irányt. A hajókon alkalmazott műszer több mázsás volt, a föld alá ekkora berendezést nem lehetett levinni, éppep ezért az említett alapelvnek meg kellett keresni a lehető legkisebb megvalósítási formáját. Négy világhírű műszergyártó cégnek sikerült, az elsők között a Magyar Optikai Műveknek is. összesen 30 kilogrammos a föld alatti műszer, amelyet háton is levihetnek a bányákba, ahol biztonságosan jelzi az irányt. Az új műszer gyártását és alkalmazását hazánkban is megkezdték. Híd a Messinai-szoros felett ? Olaszországban reális formát ölt az az elgondolás, hogy beépítik az Appennini-félszigetet Szicíliával összekötő, régóta tervezett hidat a Messinai-szoros felett. A verseny- pályázaton Sergio Musmeci professzor terve érte el az első helyezést, — elsősorban rendkívül ötletes konstrukciójával. A 3 kilométer hosszú híd 60 méter magasban, pilléreken függ majd. A hídnak tökéletesen földrengésbiztosnak kell lennie, mivel ebben a térségben gyakoriak a földmozgások. A kétszintes hídon vasúti szerelvények és gépkocsik haladnak majd át. Tízesztendős festőművész A szakemberek 'körében nagy érdeklődést keltett a Bakuban élő 10 esztendős Fahraddin Mamedalijev képeiből rendezett kiállítás. Mikail Abdullajev, az ismert azerbajdzsán! festőművész megállapította, hogy a kisfiú munkái nyilvánvaló tehetségről és mesterségbeli hozzáértésről tanúskodnak. Fahraddin Mamedalijev a festészet és a szobrászat tején különösen tehetséges gyermekek számára létesített bentlakásos szakiskolában tanuk „ Egyiptomi gyűjteménye is gazdag. Szarkofágok, scaraT beus-bogarakat ábrázoló művek, halotti emlékek, használati tárgyak, korsók képviselik a különböző egyiptomi dinasztiák korszakait. Limousin vidéke különösen gazdag a gall-római emlékekben. Ezeket a múzeum a hatvanas években megkezdett ásatások során felszínre került leletekkel egészítette ki. Képünkön: a múmia alakú szarkofág az egyiptomi gyűjtemény anyagából. Kömlő Maxi tojás Egy londoni árverésen a közelmúltban új tulajdonosra talált a világ legnagyobb tojása, amely egy régen kihalt, csaknem 3 méter magasságú madártól származik. A „maxi-tojás” 2400 dollárért kelt cl. FÜRDÖRUHADIVAT — 1973. yf n EHRHÜBB* Érdekes és módfelett izgalmas vetélkedő ideje és színhelye most kis hazám. A vetélkedő módszere az, hogy két ember összeméri karjain a bőr színét: ki a barnább? S aki a barnább, az a boldogabb is. Matolcsi- néval alig lehet bírni például, barnább a bőre ugyanis, mint Le- tenyénének. Igaz, hogy eme nemes patináért háromszor szenvedett hőgutát, viszont az is igaz, hogy Letenyéné, aki most irigységből fakadt májgyulladással fekszik egy meleg kórteremben, szóval, hogy Letenyéné kétszer is vedlett, mint a kígyó, bár a férje szerint úgy kígyó testű az ő felesége, amint a krumplis- zsák Brigitte Bardot. Álldogálok a fa hús lombjai alatt és káprázó szemmel nézem, mint áldoznak a tűz istenének a férfiak és nők, mint terpeszkednek fel tántorogva, s megvakulva a naptól, a melegtől és a tikkadt- ságtól. Ez meg pont nekem jön! — Pardon — va- koskodik rám a pókhasú pacák és elengedi az orrom — azt hittem, hogy a kabinunk... S tetszik tudnii fent tartjuk a kulcsot a keresztgerendán, hogy senki se találja meg és ... — mondja és összeesik előttem vízért hörögve. Viszont szép barna halott lesz! Visszatérve a „ki a barnább” játékhoz, igazán csak úgy jó játszani ezt, ha azt is eljátsszák a részvevők a nagy vetélkedő keretében, hogy „ki hol” bámult. Mert nehogy azt higgye bárki is gazdag országom hon-, polgárai közül, hogy az egri strandon, vagy a Duna-kanyar- ban ugyanolyan barna az ember, mint teszem azt... — O én a Bala- latonon voltam. Csodálatos a víz, szívem, s mennyi nyugati van ott. Alig fér tőlük az ember... Mondtam is Jenőnek, hogy jövőre se menjünk Olaszországba... A tenger sós, a Balaton meg sima és olaszok itt is van-' nak ... Nem. igaz? — ÍQV Pócsfalviné, megbillentve miniszoknyáját, azt is kivillantva, amit eleddig a nap sem ért.., — Opatiában voltunk ... Abbázia volt valamikor. De a tenger, szívem, az csodás .. Csak ott lehet így lebarnulni ... S te hol voltál? — Ö, mi Picundán voltunk ... Hát az a víz, meg az a nap ... Beszélhetnek, szivem, amit akarnak a Balatonról ... A tenger az mégis csak tenger ... — A Baleári-szige- tekre akart vinni a . férjem, de mondtam ; neki, hogy Ödön, ne költekezzünk annyit, így aztán Rimini be I utaztunk... Jó bar-; na vagyok, mi? — ...és így tovább i Pacodat is megkér-' dezte az utcán egy j férfitől: — Ö, uram, mond- < ja már, maga hol J bámult le ilyen jól? ; A lebarnlut férfi! végigmérte Pacolait, hogy gúnyolódik-e', vele. vagy sem. Az- < tán meglátta, hogy! nem, csak hülye! így j aztán jó magyarság- gal válaszolt: — Ghánában. Ott ‘ bámultam volt le.' Világos? — mondta < végül is vigyorogva a ' lebarnult férfi és J gyapjas haja alatt \ ruganyos lábakkal to- J vasietett. (egri) Heves megye idősebb nemzedékének tagjai a címben idézett községet éppen a nevéhez kötődő szóláshasonlat révén valamikor gyakrabban emlegették. Ezen a szűkebb magyar nyelvterületen ugyanis ismert rpon- dásként éltek ezzel a szóláshasonlattal: Izzad, mint a komiéi halott. Ennek a szólásformának változatai is keletkeztek. Itt csak a legismertebbet mutatjuk be: Izzad, mint a komiéi halott a túrótól. Hogy egy-egy szólásnak változatai is keletkezhetnek, oka elsősorban az, hogy a népi szóláskincs állandóan változásban van, s a különböző vidékek szólásai is hatnak egymásra. A kömlői hasonlatot is beleilleszthetjük ebbe a szóláshasonlati sorba: Izzad, mint a köszörűs kutyája a homokon. — Izzad, mint a kutya a lóhústól. — Izzad, mint a szomszédék halottja. — Izzad, mint Dob- ronyi az írótól. (A vaj készítése során a köpüléskor megmaradó folyadéktól) stb., stb. A közölt hasonlatok közös jellemzője, hogy csak szűkebb körben ismert mondások, és jellegzetesen népnyelvi formák. Mindegyik szóláshasonlatban, mint kéttagú nyelvi alakulatban az első tag, az alaptag (izzad) közös, míg a második tag, a hasonlító rész, a mint kötőszóval kapcsolt módhatározói hasonlító mellékmondat már eltérő nyelvi forma. Közös továbbá ezekben a szóláshasonlatokban az a sajátosság is, hogy ma már teljesen elfelejtett egyedi esetekről, alkalmakról szólnák. s csak a bizalmas be- * szédben és tréfás hangulattal, gunyoros színezettel használatosak. Bár Egerben és Heves megyében még hallhatjuk ezt a szólást, abban már nagyon elbizonytalankodnak felhasználói, hogy milyen beszédbeli helyzetekre ülik. Általánosabb értelemben és tanulsággal telítve még ritkábban élnek ezzel a hasonlattal. A szakember is nehéz helyzetben van, ha pontosan próbálja értelmezni a szóláshasonlat tartalmát, jelentését, használati értékét. Csak az bizonyos, hogy elsősorban a következő jelen-' tésámyalatokat, viselkedés- formákat, beszédhelyzeteket kifejező rokon értelmű nyelvi formák sorába illeszthető bele: Nagyon megszorult, igen kellemetlen helyzetbe került, erején felül erőlködik, olyan munka közben is megizzad, amit más föl sem vesz, a könnyű munkába Is beleizzad, belefárad stb., stb. _ Dt, Bakos József I
