Népújság, 1972. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1972-07-15 / 165. szám

ES TECHNIKA TUDOMÁNY ES TECHNIKA::: TUDOMÁNY ES TECHNIKA..: TUDOMÁNY ES TECHNIKA.?; TUDOMÁNY ES TECHNIK AI TUDOM ANY ES TECHNIKA.'.’! TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.: T UDOMÁNY ES TECHNIKA;;: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA;:: TECHNIKA": !* z 3 1 £ A Véga-expedíció Észak legragyogóbb csillaga, a Véga csillag nevét vi­selő szovjet oceanografológiai tengeralattjáró 249 napos utat tett meg. Harmincegyezer mérföldet hagyott maga mögött, átszelt nyolc tengert, áthaladt a Csendes- és az . Indiai-óceánon, s kétszer is érintette az egyenlítőt. A Végát a Dunaj tartályhajó és az Urickij kisegítő hajó követte. A két hajón, éppúgy, mint a tengeralattjárón, tudósok utaztak, akik a különböző szélességi fokokon meg­figyeléseket végeztek. A hajók ezenkívül élelmet és fontos berendezéseket szállítottak. i nyomában Madarak és űrrakéták A hatvanas évek végén történt, hogy az amerikai űr­kutatás fő bázisán, Cape Kennedyn azért kellett elhalasz- , Napra vonatkozó, fő- dését. A lefékezett napfolt körül — különböző polaritá­tani egy rakétakilövést, mert a startra kész rakéta telefon- kent tapasztalati ismereteink 4,5 ezer fokig lehűl, és hát- sú fnágneses terek határán, drótját egy arra repülő pelikán elszakította. csak az égitest viszonylag térben a forróbb (6 ezer fo­_ ^ ... , , , vékony külső rétegei — a kos) fotoszférával sötétebb- . , , Cape Kennedy Floridában terül el, a 28. és a 29. sze- korona, a kromoszféra és a nek látszik. NjllPC pmiwpimhh ffnlflfl lességi fok között, szubtropikus övezetben. Amikor az fotoszféra _ esetében fedik * IUHUU UHU UUtUtJ a merikaiak 1950-ben megkezdték első rakétakísérleteiket, a valóságot. A fotoszféra és A Nap mágnességtani - rcjHinnbllí! I ez a terület mocsaras vidék volt: szubtrópusi madarak, a Nap középpontja között „domborzata” rendkívül vál- ü UdllluyUullUi! mérgeskígyók tették változatossá, egyben veszélyessé. Is- elterülő térség — az úgyne- tozatos: halmokat, dombo­meretes, hogy az amerikai kormány 1961-ben az akkori vezett konvektiv zóna — kát és mélyedéseket tártál- A plazma megnőtt nyomá­Cape Canaveral-t jelölte ki a NASA bázisául. Ekkor még sajnos, műszerekkel egyelőre maZi Ezenkívül a grandiózus sa robbanást okoz — másod- mintegy 20 ezer alligátor volt honos ezen a vidéken. A még nem tanulmányozható, belső folyamatok miatt ez a percenként másfél kilométe- bázist építő munkásoknak meg is gyűlt a bajuk velük; Pedig a tudósok feltevései ^domborzat” a tengervíz fel­mert előszeretettel fészkelték be magukat a kikotort csa- szerint a konvektiv zónában színéhez hasonlóan, szüntele- tornákba és kivájt gödrökbe. Az orlandoi repülőtértől megy végbe a hőmérséklet- nül változik, autóúton közlekedő mérnökök gyakorta ráhajtottak az út- különbség hatására az égi­testre merészkedő páncélos tatukra. Ezek az állatok a dél- test plazmájának keveredé- amerikai kontinensről húzódtak erre a környékre. Bi- se, ami meghatározza a zony, nem egy autós az árokban kötött ki miattuk. naptevékenység mechaniz­musát A NASA illetékeseinek a legtöbb gondot azonban a tenger elegáns vonalú madarai a sirályok okozzák. Ezek A Nap anyagának dinami­odaie.ékelnek a raketakilovo-allvany kiszogelleseire, a ve- t **«w«j.cix.ví ve­zetékek elágazásaihoz, a reflektorokra stb. Nem hibáz- aja 1^en bonyolult. Az égi- szített fényképeken macska- tathatók kitűnő ösztönükért; hiszen a kilövőtorony kilen- testen globális cirkuláció és köves utcára emlékeztető cedik emeletén rakott fészek a sirálymama számára épp- úgynevezett differenciális struktúra figyelhető meg. A lézersugár összeforrasztja a sebeket A fénykoagulációt már régen eredményesen alkal­mazzák recehártyaleválás vagy -szakadás gyógyítá­sára. Kutyákon végzett kí­sérletek szerint a folyama­tosan alkalmazott lézersu­gár fény koaguláció alapján képes sebeket tartósan ösz- szeforrasztani. A gyógyulási folyamat gyors és kompli­kációmentes. Ilyen eljá­rással elvben felolvasztott műanyagokkal csontot is össze lehet forrasztani. Az alkalmazandó ' lézer­sugár erősségét és adago­lását csak mindenre ki­terjedő, körültekintő vizs­gálatok tudják majd meg­határozni. Teljesen ki kell küszöbölni például a seb­környék egészséges szöve­tei megsértésének a lehe­tőségét. rés sebességgel lökve ki az anyagot. A kivetett anyag tö­mege mintegy tízszerese a világtengerekben található víz tömegének; így például az 1956. február 23-án be­következett naprobbanás energiájának egy tízmillio­mod része elég lenne a Föld teljes vízkészletének elpáro­logtatósához. Ez a robbanás sirályok a rakétákat ürülékükkel is szennyezik; ez rend- san 700 kilométer hosszú. A lelassította bolygónk forgá­kívül maró hatású, kikezdi a rakéták festékrétegeit, sőt 6yelbeto) forgómozgás is fo- benne található plazma se- sát. Ebben az időszakban a előfordult az is, hogy a korrodálás miatt részben ki kellett bük. Az elektromosságot ve- bességének és hőmérsékleté- jgijj napok 2 5 mikrosze­Műanyag üveg JbcsbfciKi utcái" a fofosMan A fotoszféra határáról ké­oly kígyóbiztos, mint — mondjuk — Gibraltár szikláin. A (különböző szinteken megfi- Egy-egy „macskáké” átlago­ír «4 ííirííl Álríílrlrnl ír« r. t r. r. TrrNrrlIr’ • ® gPD *700 ln 1 of Al« 1-, rvOfr,,*, A Különlegesen értékes tech­nikai tulajdonságokkal ren­delkező műanyag üvegeket állít elő egy svájci vállalat. A 0,33 liter űrtartalmú üveg csak 20 gramm súlyú, 12 atmoszféra nyomást bír ki, s 2,70 méteres magas­ságból ledobva sem törik össze. Használat után az üve­get gyúfásdoboz nagyságúra lehet összenyomni. ­9 marihuána hatásának a mérése Amerikai kutatók tíz ön­ként jelentkezővel végeztek marihuánás kísérletet. Kö­- ' ^ uer uie Len erős m m ,,,,, „, , , zülük négy még életeben erős mágneses terenek hata- “ , | “ ero^ magnefes egyenlítőtől nagy .távolság- nem kóstolta ezt a köbl­sévé, a Nap nyugalmi, illetve ere keletkeznek. Az utób- ban az egyenlítő felé mozgó tószert. A páciensekre ható «w., biak felszínre jutásában SZe- -p^i+rvir 4~i~i- _—1 nRZirhilc.n.i ■fa.lct.rvrnlc. leijeit­zető plazma keveredése és nek mérése konvektiv moz- . , . . , , forgása 22 éves időszakon- gáiSra utaL A fotoszféra fö- kundummal meg is hosszab- . .b . lö^t, a kromoszférában már bodtak. kent mágneses erőtereket kelt szupernagy szemcsékből álló a Napban. Attól függően, struktúra figyelhető meg — A Föld átlag 11 évenként kü- hogyan tudja ez az erőtér —50 ezer kilométeres lönösen érzékeny a naptevé­elérni az égitest felszírjét, szemcseméretekkeL kenységre. A Nap nyugalmi mennyire „nyomódik , össze” A mai tudomány feltétele- állapota nem tart tovább két a szomszédos plazmatömeg zése .szerint a fotoszféra alat- évnél. Ezután a napbéli területen erős mágneses egyenlítőtől nagy ti aktív állapotáról beszélnek. foltok jelentkeznek, protube­HapfoM repet játszik a kis és óriás ranciák jelennek meg — a szemcsék mozgása is. A naptevékenység fokozódik. A. szemcsék mozgása a fotoszfé- n éves ciklus valószínűleg ra alatt is szemcseszerű -egyenlő a mágneses aktivitás struktúrát kelt. Egy-egy 22 éves periódusának felé- A naptevékenységet a nap- ilyen fotoszíéra alatti szem- veL foltok számától függően ősz- cse erővonalakat szakít ki a felszínének aktív területei a , mágneses terek felszínre tö­A statisztikai adatok tanú­tőleg nincs hát messze az résének következtében kelet- sága szerint ott a leg való- amikor valóra • válnak keznek. Egyes napfoltok színűbb a naprobbanás, ahol e8y híres asztronómus sza- mágneses terének erőssége a mágneses erőtér-maximu- vai: „Nincs egyszerűbb dolog a mok közel kerülnek egymás- a csillagoknál!” k” Vi A7 • ra h ni rtn o + cir*car*r»cczárt «a ■» * több tízezerszer nagyobb Földépéi. Ezek az erős terek hoz; ahol nő a térerősség, az fékezik az anyágok kevere- úgynevezett semleges pontok cserélni a fémlemezt. Sorolhatnánk még a sirályok egyéb veszélyes kártevé­seit, de talán ennyi is elég ahhoz, hogy megértsük: a NASA illetékeseinek nem kis gondot okoz a támaszpont környékén ez a probléma. A sirályok riasztásával csaknem két évtizede kísérleteznek itt, egyelőre vajmi kevés ered­ménnyel. t Uj lépés a szintetikus műszálgyártásban . .. Az új szintetikus műszálgyárakat a jövőben hatalmas 'Méretű vegyi üzemek nélkül építik — erre a következte- _ n«Bf.nAjHí,.íH tésre jutott az az állami bizottság, arpely.. átvette a Szov- Bű 3 lluPIEfuuEIIPu| jetunióban most elkészült első kordszálat gyártó üzemet. Terveit a szintetikus szálakkal foglalkozó országos tudo­mányos kutatóintézet munkatársai készítették, és ,az alap„ anyag, a kaprolaktám vegyi üzemben történő feldolgozását tályozzák. A Nap aktív álla- Nap belső mágneses' teréből, A Napban lejátszódó fo­kiiktatták, így megrövidítették a termelési folyamatot. pota, az erős mágneses majd a földinél több száz- lyamatokat értelmező hipoté­A szövődében a gyár újítói két évig dolgoztak az egye- vihar sok káros követkéz- „„„„ .. ,, . » , „ » di berendezés elkészítésén és az ma már elérte teljes ka- ményt von maga után a Föld szor naSyobb tererossegu — ^ hogy a pacitását. A nagy munka azt eredményezte, hogy a jelen- bioszférájában, zavarja a naL nyalábokat a fotoszféra szem- tudósok egyre jobban látják tős erőt lekötő kémiai előkészítés helyett közvetlenül nyeri vigációt stb. Ma már bizo- cséibé „döfve”, mozgásba az égitestben lejátszódó je­hetnek kordszálat. Azt tervezik, hogy az épülő, új műszál- nyitott tény, hogy az égitest hozza azokat lenségek egységét. Remélhe­gyárakban mindenütt ezt a technológiát alkalmazzák. -c~1—­A hajómentés — mint üzlet Hollandiában a tenger árjával való ősi küzdelem már régóta kifejlesztette az állandó készenlétet bajba jutott ha­jók mentésire. Üzleti érzékkel rendelkező hajósok azután rájöttek, hogy tengeri viharban menteni nemcsak önzet­lenül lehet, hanem pénzért is. Már 1842 óta foglalkoznak holland hajósok üzletszerűen hajómentéssel. Az egész vi­lágon a legnagyobb ilyen vállalat a rotterdami L. Smit-cég, amelynek 140 mentőhajója mindenütt portyázik a nemzet­közi vizeken és hívásra odasiet, ahol hajószerencsétlenség történik. Jellemző, hogy az angolok is ezt a céget hívják, ha hajóikkal baj történik. Amikor a Pacific Glory tartály­hajó az angol partok közelében nemrégiben zátonyra fu­tott és attól féltek, hogy 77 ezer tonna olaj árasztja el az angol partokat, a munkálatokért az angolok 400 ezer fontot fizettek. A holland vállalat működésének elvi alapja: si­kertelen mentés után nejn jár semmi, még költscgmegtérí- tés sem. Pedig sok esetben óriási összegre rúgnak a költ­ségek, de az egyre ’ nagyobb hajók beállításával a mentési szolgálatok díjazása ilyen feltételek mellett is kifizetődő. Tudományos kormeghatározás A'Föld atmoszférájának kialakulása már kereken 4,5 millió évvel ezelőtt lezárult. Erre a következtetésre jutott néhány amerikai kutató levegő- és földgázelemzésekkei kapcsolatos kísérletei során. Azt találták, hogy a 129, 132, 134 és 136 tömegszámú xenonizotóp, amely jód—129, illetve plutónium 244 hasadásakor keletkezik, lényegesen nagyobb gyakorisággal található a földgázban, mint az atmoszfé­rában. Miután a jód—129 hasadási ideje 17. millió, a pluto­nium—244-é 82 millió év — mindkét izotóp az idők során gyakorlatilag „kihalt” — ebből a jelenségből arra követ­keztetnek, hogy a. földtörténet korai szakaszában, amikor a jód és a plutónium még gyakori volt, a Föld belsejéből már nem jutott^ nagy gázmennyiségek az atmoszférába. Ha ugyanis néhány százmillió évvel ezelőtt még nagyobb gázkicserélődés ment volna végbe, a szétesést folyamatból származó xenonizotópok éppen _ az atmoszférában, mint a földgázban! TUDOMÁNY- ÉS TECHNIKÁÉI! TÖ)QS$^^S^li^BNTK'Ai pszichikai faktorok kikü­szöbölése érdekében, a ma­rihuánát egyes esetekben hatástalan anyaggal he­lyettesítették. A marihuá­nás kísérlet során az ösz- szes résztvevő szívműkö­dését EKG-segítségével rög­zítették. A kiértékelés után azt tapasztalták, hogy a mari­huana pulzusszám-növeke- dést okozott a páciensek­nél és ez a növeke­dés egyenes arányban állt a fogyasztott drog men­nyiségével. A hatástalan anyagot leszívott önkénte­seknél nem tapasztaltak változást, tehát a pulzus ezeknél nem szökött fel. A marihuána az idegrendsze­ren keresztül hat a szívre és ennek ritmusában idea elő változást. KUTY9­„FE3C5ERE” Nem mindennapi műtétet hajtott végre Anatolij Konyev- szkij volgográdi professzor: egy kutyakölyök fejét átültet­te egy másik, idősebb kutya fejétől megfosztott testére. A fejcsere annyira jól sikerült, hogy az állat a műtét után egy órával már felismerte gon­dozóit, s később jó étvággyal evett is. A kísérlet egy sok éve folyó kutatási program része, amelynek egyik célja a szerve­zet idegkapcsolatától „elszige­telt agyvelő tevékenységének a vizsgálata, valamint az ide­gen szervezet immun reakciói­nak a tanulmányozása. Konyévszkij professzor és munkatársai egy második szívnek az állatok szervezeté­be való beültetésével is kísér­leteznek. Az utóbbi négy év­ben több mint 300 ilyen műté­tet végeztek, s ezek során azt a tapasztalatot szűrték le, hogy a keringési rendszer két szívvel is működőképés. El­képzelhetőnek tartják, hogy a jövőben beteg embereknél is sor kerülhet egy második szív* „beépítésére”: időlegesen, amíg a károsodott eredeti szív „hi­báit” meg nem szüntetik, vagy tartós használatra, mintegy ál- landó kisegítőként. . _ ‘ — Játék az új fej« kutyával! tudomány és technika::: tudomány és technika:;; tudomány @5 technika TUDOMÁNY ES TECHNIKA.:: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA,;; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.;; TUDOMÁNY ES TECHNIKA.:.’ ÉS TECHNIKA..'.' TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:!! 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents